Economic and industrial geography.

Mode of access: Internet.

Economic integration, location of industries, and frontier regions : evidence from Cambodia

We examine changes in the location of economic activity in Cambodia between 1998 and 2008 in terms of employment growth. During this period, Cambodia joined ASEAN and increased trade with neighboring countries. Drawing on the predictions of the new economic geography, we focus on frontier regions such as border regions and international port cities. We examine the changing state of manufacturing in Cambodia from its initial concentration in Greater Phnom Penh to its growth in the frontier regions. The results suggest that economic integration and concomitant trade linkages may lead to the industrial development of frontier regions as well as the metropolitan areas in Cambodia.

Transporte marítimo y puertos: desafíos y oportunidades en busca de un desarrollo sostenible en América Latina y el Caribe

La evolución del paradigma de desarrollo sostenible hacia la enumeración integrada de las áreas económicas, sociales y ambientales, las cuales en su conjunto impactan sobre la calidad de la vida humana, facilita una mejor articulación entre el desempeño económico, social y ambiental del sector transporte y el progreso hacia el desarrollo sostenible. En la actualidad, más que continuar a sostener y justificar el vínculo general entre transporte y desarrollo, hace falta identificar cómo y bajo cuáles condiciones el sector de transporte puede brindar una contribución necesaria al logro de los objetivos post-2015. En este contexto, el presente documento busca ofrecer una visión del transporte marítimo basada en el contexto y los requerimientos del nuevo paradigma de desarrollo sostenible. Desde esta perspectiva, el documento evalúa los retos para los puertos de la región de América Latina, enfocándose en el desafío de la sostenibilidad en su sentido más amplio, y plantea la necesidad de cambios profundos de las políticas portuarias —cambios paradigmáticos que requieren una nueva gobernanza portuaria en la región.

Peace handbooks /

G. W. Prothero, general editor.

A népesség mint gazdaságföldrajzi tényező

A gazdasági élet minden rezdülése az emberrel kezdődik. Az ökonómia folyamatait is végső soron az ember működteti. Az etikus gazdálkodás eredményeinek haszonélvezője pedig maga a népesség. A népesség valójában a gazdasági élet alfája és ómegája. Szinte törvényszerű, hogy egy gazdaságföldrajzi tanulmánykötetet a népesség tárgyalásával kezdjünk. E fejezet a népesség és a tér igen szerteágazó összefüggéseinek legfontosabb elemeit tárgyalja, érintve a területi differenciákat és a népességgel kapcsolatos globális hatásokat is. A téma központi szerepköre miatt szakmegkötés nélkül ajánlható a közgazdaságtan általános kérdéseihez és a gyakorlati gazdálkodáshoz kötődő szakok hallgatóinak is. Haszonnal forgathatják a társadalomtudomány különböző területei iránt érdeklődő olvasók is.

Városföldrajz

Az antik és a feudális városoktól az ipari forradalommal megjelenő modern metropoliszokon át a posztmodern urbanizált terekig jelentősen átalakult a városokat meghatározó gazdasági szerkezet, miközben ugyanígy megváltozott a gazdaságokat meghatározó városok belső szerkezete is. Korábban a gazdaságilag fejlettebb városok nagyobb népességszámra és jelentősebb befolyásra tettek szert, napjainkban azonban a városnövekedés és a városfejlődés, valamint a városversenyben betöltött pozíció egyre inkább elválnak egymástól. A globális városhierarchia vezető nagyvárosai – akár fogyó népességszámuk ellenére is – még mindig a fejlett világból kerülnek ki, miközben Földünk óriásivá növő, legnagyobb megapoliszait már a világgazdaság (fél)perifériáján kell keresnünk. Ebből következőben a városok fogalmában és az urbanizáció folyamatában számottevő eltéréseket tapasztalhatunk a világ különböző részein. A fejezet elsődlegesen a városok fejlődése és a települések fejlesztése iránt érdeklődők számára ajánlott, de a témakör aktualitása és fontossága miatt szakmegkötés nélkül javasolt minden hallgatónak.

Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak

Az utóbbi évtizedekben a közgazdászképzésben háttérbe szorult a térbeli szemlélet jelentősége, pedig az információs társadalomban a gazdasági folyamatok már nem csak a fizikai térben, hanem a virtuális térben is tetten érhetők, régióról régióra változó életszínvonalat generálva. A tér digitális kiterjedése kölcsönhatásba kerül hagyományos fizikai környezetünkkel, ami még inkább amellett szól, hogy a közgazdász térszemlélet fontosságát e tanulmánykötettel kiemeljük. Tesszük ezt úgy, hogy a Corvinus Egyetem alapszakjainak hallgatóit szakonként szólítjuk meg egy-egy, számukra különösen releváns gazdaságföldrajzi témával. Ezáltal a többi magyarországi közgazdászképző intézmény szakjain tanuló hallgatók érdeklődését is felkelthetjük az új megközelítésű gazdasági térszemlélet iránt. Tartalomjegyzék: I. A népesség mint gazdaságföldrajzi tényező (Korompai Attila) - II. Városföldrajz (Jeney László) - III. Vidékföldrajz (Csatári Bálint) - IV. Településmarketing (Tózsa István) – V. Település- és területi tervezés (Forman Balázs – Szaló Péter) – VI. Földrajzi információs rendszerek és a Digitális Föld (Ferencz Viktória) – VII. Turizmusföldrajz (Kulcsár Dezső) – VIII. A világgazdaság új földrajza (Bernek Ágnes) – IX. A virtuális tér gazdasága (Mészáros Rezső – Jakobi Ákos) – X. A közlekedés földrajza (Jászberényi Melinda) – XI. Kereskedelmi földrajz (Sikos T. Tamás) – XII. A pénz földrajza (Forman Balázs) – XIII. Közigazgatási földrajz (Pálné Kovács Ilona) – XIV. Politikai földrajz (Kulcsár Dezső) – XV. Kultúrrégiók gazdaságföldrajza (Jeney László)

Humán tér-kép. A humán és fejlesztéspolitikai tényezők földrajza Magyarországon

I. fejezet Bevezetés: a kreativitás földrajzi eloszlása II. fejezet A kreativitás térszerkezeti változása Magyarországon az ezredforduló után III. fejezet Fejlesztéspolitika térben és időben: az Európai Unió fejlesztési célú támogatásai Magyarországon – 2004-2015 IV. fejezet Magyarország deviancia-térképe területi előrejelzésekkel

Forces of agglomeration and dispersal in rural business networks: a social network analysis

Two concepts in rural economic development policy have been the focus of much research and policy action: the identification and support of clusters or networks of firms and the availability and adoption by rural businesses of Information and Communication Technologies (ICT). From a theoretical viewpoint these policies are based on two contrasting models, with clustering seen as a process of economic agglomeration, and ICT-mediated communication as a means of facilitating economic dispersion. The study’s conceptual framework is based on four interrelated elements: location, interaction, knowledge, and advantage, together with the concept of networks which is employed as an operationally and theoretically unifying concept. The research questions are developed in four successive categories: Policy, Theory, Networks, and Method. The questions are approached using a study of two contrasting groups of rural small businesses in West Cork, Ireland: (a) Speciality Foods, and (b) firms in Digital Products and Services. The study combines Social Network Analysis (SNA) with Qualitative Thematic Analysis, using data collected from semi-structured interviews with 58 owners or managers of these businesses. Data comprise relational network data on the firms’ connections to suppliers, customers, allies and competitors, together with linked qualitative data on how the firms established connections, and how tacit and codified knowledge was sourced and utilised. The research finds that the key characteristics identified in the cluster literature are evident in the sample of Speciality Food businesses, in relation to flows of tacit knowledge, social embedding, and the development of forms of social capital. In particular the research identified the presence of two distinct forms of collective social capital in this network, termed “community” and “reputation”. By contrast the sample of Digital Products and Services businesses does not have the form of a cluster, but matches more closely to dispersive models, or “chain” structures. Much of the economic and social structure of this set of firms is best explained in terms of “project organisation”, and by the operation of an individual rather than collective form of “reputation”. The rural setting in which these firms are located has resulted in their being service-centric, and consequently they rely on ICT-mediated communication in order to exchange tacit knowledge “at a distance”. It is this factor, rather than inputs of codified knowledge, that most strongly influences their operation and their need for availability and adoption of high quality communication technologies. Thus the findings have applicability in relation to theory in Economic Geography and to policy and practice in Rural Development. In addition the research contributes to methodological questions in SNA, and to methodological questions about the combination or mixing of quantitative and qualitative methods.

Cultural economic geography and global media studies : the rise of asian media capitals?

This paper considers the scope to develop an approach to the spatial dimensions of media and culture that is informed by cultural-economic geography. I refer to cultural-economic geography as that strand of research in the field of geography that has been informed on the one hand by the ‘cultural turn’ in both geographical and economic thought, and which focuses on the relationship between, space, knowledge and identity in the spheres of production and consumption, and on the other to work by geographers that has sought to map the scale and significance of the cultural or creative industries as new drivers of the global economy. The paper considers the extent to which this work enables those engaged with urban cultural policy to get beyond some of the impasses that have arisen with the development of “creative cities” policies derived from the work of authors such as Richard Florida as well as the business management literature on clusters. It will frame these debates in the context of recent work by Michael Curtin on media capitals, and the question of whether cities in East Asia can emerge as media capitals from outside of the US-Europe-dominated transnational cultural axis.

Toward a cultural economic geography of creative industries and urban development : introduction to the special issue on creative industries and urban development

The connections between the development of creative industries and the growth of cities was noted by several sources over the 2000s, but explanations relating to the nature of the link have thus far provide to be insufficient. The two dominant ‘scripts’ were those of ‘creative clusters’ and ‘creative/cities/creative class’ theories, but both have proved to be insufficient, not least because they privilege amenities-led, supply-drive accounts of urban development that fail to adequately situate cities in wider global circuits of culture and economic production. It is proposed that the emergent field of cultural economic geography provides some insights into redressing these lacunae, particularly in the possibilities for an original synthesis of cultural and economic geography, cultural studies and new strands of economic theory.