42 resultados para Eötvös Loránd Tudományegyetem
Resumo:
Description based on: 1914/15.
Resumo:
Mode of access: Internet.
Resumo:
Három szakmai műhely, a Budapesti Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontja, az Óbudai Egyetem Villamosenergetikai Intézete Megújuló Energiaforrás Kutatóhelye valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezet- és Tájföldrajzi Tanszéke energiagazdálkodással foglalkozó kutatói egyetemközi munkacsoportot hoztak létre annak feltérképezésére, hogy milyen módon fedezhető fenntartható módszerekkel hazánk energiaellátása. Meggyőződésünk, hogy a stratégiai tervezési feladat komplexitása megköveteli az interdiszciplináris közelítésmódot, amely az energetika és a környezetgazdálkodás értő művelői mellett a társadalomtudományok területén dolgozó szakértők bevonását is szükségessé teszi a közeli jövőben. A közelmúlt eseményei a munkacsoport vizsgálódásának fókuszát az új paksi atomerőmű építésének hosszú távú következményeire irányították, hiszen a paksi erőmű bővítése nem kizárólagos opció, csak egy változat a lehetséges energiaellátási megoldások közül. Az eddig felszínre került elsődleges kutatási eredményeink az alábbiakban foglalhatók össze: Számos műszakilag elképzelhető alternatíva létezik Magyarország villamos energia ellátásának tekintetében. Műszakilag megvalósítható akár a tisztán hazai szén alapú, tisztán gáz alapú villamosenergia-termelés, de üzemképes a jelenlegi portfólió is. Hasonlóképpen a nukleáris vagy éppen a megújuló részarány növelése is elképzelhető. Ugyanakkor látni kell, hogy az energiatervezést nem egyszerűsíthetjük le pusztán technikai, műszaki vonatkozások vizsgálatára.
Resumo:
Main questions: 1. How to deal with the beginnings of theatre? 2. Do we have to consider a “second birth of theatre” in the Middle Ages? 3. What influences do media have on writing theatre histories?
Resumo:
Description based on: 12. érf., 1. füzet (jan. 1903); title from cover.
Resumo:
Climate change is one of the biggest environmental problems of the 21st century. The most sensitive indicators of the effects of the climatic changes are phenological processes of the biota. The effects of climate change which were observed the earliest are the remarkable changes in the phenology (i.e. the timing of the phenophases) of the plants and animals, which have been systematically monitored later. In our research we searched for the answer: which meteorological factors show the strongest statistical relationships with phenological phenomena based on some chosen plant and insect species (in case of which large phenological databases are available). Our study was based on two large databases: one of them is the Lepidoptera database of the Hungarian Plant Protection and Forestry Light Trap Network, the other one is the Geophytes Phenology Database of the Botanical Garden of Eötvös Loránd University. In the case of butterflies, statistically defined phenological dates were determined based on the daily collection data, while in the case of plants, observation data on blooming were available. The same meteorological indicators were applied for both groups in our study. On the basis of the data series, analyses of correlation were carried out and a new indicator, the so-called G index was introduced, summing up the number of correlations which were found to be significant on the different levels of significance. In our present study we compare the significant meteorological factors and analyse the differences based on the correlation data on plants and butterflies. Data on butterflies are much more varied regarding the effectiveness of the meteorological factors.
Resumo:
Mode of access: Internet.
Resumo:
Az elmúlt évtizedekben egyre több egyetemen jelennek meg olyan kezdeményezések, amelyek kapcsolatba hozhatók a környezetvédelemmel, környezeti fenntarthatósággal. Az egyetemek (környezeti) fenntarthatóságának kérdése egyre intenzívebben tárgyalt téma a nemzetközi szakirodalomban. A szerzők tanulmányukban bevezetést nyújtanak az egyetemek környezeti fenntarthatóságával kapcsolatos kérdésekbe, kutatásokba, az egyetemi környezeti fenntarthatóság területeibe. Másrészt céljuk annak vizsgálata, hogy a környezeti fenntarthatóság makro-, illetve vállalati szintű megközelítései kapcsán kibontakozó reform vs. radikális vita hogyan jelenik meg és értelmezhető az egyetemek környezeti fenntarthatósági szerepvállalása kapcsán – azaz lépéseket tesznek az egyetemi környezeti fenntarthatóság reform, illetve radikális megközelítések operacionalizálásának irányába. Az egyetemi környezeti fenntarthatóság hazai megjelenését a Szegedi Tudományegyetem esetén keresztül vizsgálják meg. Következtetésük, hogy az SZTE esetében megfigyelhető tendenciák igazodnak a szakirodalomból kiolvasható nemzetközi trendekhez: az egyetemi környezeti fenntarthatósági kezdeményezések az egyetemi szféra margóján működnek, és a környezeti fenntarthatóság reform megközelítéséhez kapcsolódnak.
Resumo:
Com o objetivo de analisar o impacto na Estrutura a Termos de Volatilidade (ETV) das taxas de juros utilizando dois diferentes modelos na estimação da Estrutura a Termo das Taxas de Juros (ETTJ) e a suposição em relação a estrutura heterocedástica dos erros (MQO e MQG ponderado pela duration), a técnica procede em estimar a ETV utilizando-se da volatilidade histórica por desvio padrão e pelo modelo auto-regressivo Exponentially Weighted Moving Average (EWMA). Por meio do teste de backtesting proposto por Kupiec para o VaR paramétrico obtido com as volatilidades das ETV´s estimadas, concluí-se que há uma grande diferença na aderência que dependem da combinação dos modelos utilizados para as ETV´s. Além disso, há diferenças estatisticamente significantes entre as ETV´s estimadas em todo os pontos da curva, particularmente maiores no curto prazo (até 1 ano) e nos prazos mais longos (acima de 10 anos).