Létkérdések - Önkényuralom és népesedés a bioszférában

Önkényuralom, totalitarizmus. A XX. század történelme, többek között, a modernitás legszörnyűbb társadalmi-politikai következményeit is példázza, kevesek szinte totális uralmát sokak fölött. Az azonban új fejlemény, hogy az uralom mára a Föld élő rendszerének a szintjén is egyre teljesebbé válik. A modern kor, számos kétségtelen vívmánya ellenére, az erőteljes uralom technológiáit is a rendelkezésünkre bocsátotta, s a totalitás immár nem csak negatív utópia, hanem állandó fenyegetés, sőt olykor kézzelfogható valóság. Közvetlen célunk a globális népesedés elemzése, amit a humán és a nem humán élet technológia általi kontrolljának, alávetettségének szempontjából vizsgálunk.

Hajózni muszáj! - A GDP, az ökológiai lábnyom és a szubjektív jóllét stratégiai összefüggései ("Navigare necesse est." The connections between GDP, ecological footprint, and subjective welfare)

A tanulmányban országok környezetterhelését és jóllétét vizsgáljuk. A környezetterhelést vizsgáló klasszikus I = PAT azonosság célszerű átrendezésével és továbbgondolásával két térképet szerkesztünk, amelyek egy véges, korlátozott erőforrású világban segítik a stratégiai döntéshozatalt. A térképek adatait a bruttó hazai termék, az ökológiai lábnyom, illetve a szubjektív jóllét mutatói szolgáltatják, ezek az információk a világ országaira ma már széles körben rendelkezésre állnak. Bemutatjuk a gazdasági tevékenység és a szubjektív jóllét kapcsolatát, s az erre épülő 12 stratégiát, majd a szűkös természeti erőforrásokkal számot vető újabb 12 stratégialehetőséget tárgyaljuk. A gazdasági tevékenységet, a környezeti korlátokat és az emberi boldogságot egyszerre szem előtt tartó modell alapján nyilvánvaló a makroszintű következtetés: napjainkban a gazdasági tevékenység, illetve az emberi jóllét dematerializációja szükséges és kívánatos célkitűzés /===/ The study examines countries' ecological footprint and welfare. Rearranging and developing the classic I = PAT equation, the author has devised two maps to assist strategic decision-making in a world of finite, limited resources. The data on the maps – GDP, ecological footprint, and subjective welfare indices – are all widely available all over the world. The relation between economic activity and subjective welfare is presented and twelve strategies built upon them, before discussing twelve further strategies based on scarce natural resources. Using a model that considers economic activity, environmental constraints and human happiness concurrently, it becomes obvious that dematerialization of economic activity and human welfare are a necessary and desirable objective.

Modernitás és népesedés - Ami a Felelősségünk a teremtett világért című körlevélből kimaradt

A cikk a népesedéssel kapcsolatos problémák közül néhányat alaposabban is körüljár. A tanulmány bemutatja a különféle, egymással összebékíthetetlennek látszó „zöld” elképzelések mozgatórugóit és a törésvonalat: a modernitást és a modernitás tagadását; s a gyermekszám meghatározására felelős döntéshozatalt javasol, amelybe, tekintettel a világ népességszámban fogyatkozó régióira, a több gyermek vállalása is beletartozhat; a modernitás és a fenntarthatóság összefüggésében vizsgálja a születésszabályozást és a családtervezést, s a felmerülő súlyos erkölcsi nehézségeket; a „zöld”, illetve a keresztény-katolikus megfontolások közötti ellentétek feloldásaként pedig a „zöld” erőfeszítések nem-modern keretbe helyezését javasolja.

Állam vagy piac a környezetvédelemben? - A környezetszennyezés-szabályozási mátrix

A piaci kudarcok számos formája ismert a közgazdászok számára, ezek közül a környezetvédelem területén a külső gazdasági hatásokkal (az externáliákkal) kapcsolatosak a legismertebbek. A piaci kudarcok miatt a gazdaság nincs Pareto-optimális helyzetben, azaz egyesek jóléte nem növelhető úgy, hogy eközben mások jóléte ne csökkenjen. Kérdés, hogy ez egy-egy környezetszennyező vállalat vagy iparág esetén azt jelenti-e, hogy a piaci mechanizmust teljesen ki kell iktatnunk a probléma orvoslásakor, vagy azért bizonyos szerepet a piac továbbra is betölthet a nehézség leküzdésében. /===/ Economists are familiar with many forms of market failure, among the best known being the economic externalities in the field of environmental protection. Due to the market failures, the economy is not in a Pareto-optimal situation, in other words, the welfare of some cannot be raised without reducing the welfare of others. The question is whether this means in the case of a polluting firm or industry that the market mechanism has to be excluded when remedying the problem, or whether the market can still play some part in overcoming the difficulties.

Szennyezéselhárítás és technológiai fejlődés a környezetgazdaságtanban – mikroökonómiai elemzés

A cikk újszerű módon csoportosítja a vállalat szennyezéselhárítási költségeit, s bemutatja, hogy az elhárítás során miként maximalizálhatja egy vállalat a profitját, valamint hogy a környezetvédelmi hatóságnak milyen mértékű emissziócsökkentés megvalósítására célszerű törekednie, ha a társadalmi szinten megjelenő hasznok lehető legmagasabb szintjét kívánja elérni. A tanulmány elemzi az extenzív, az intenzív és a nem környezetvédelmet szolgáló technológiai fejlődés optimális szennyezéskibocsátásra vonatkozó dinamikus hatását. Megismertet az intenzív környezetvédelem paradoxonával: egyes környezetbarát technológiák elterjedésével – bizonyos körülmények között – romlik az optimális szennyezettségi állapot. /===/ The article groups the enterprise costs of preventing pollution and shows how a firm can maximize its profit, as well as the volume of emission reduction the environmental conservation authority should purposefully strive after if it wants to attain the highest possible level of benefit appearing on societal level. The study analyses the dynamic impact of techological progress serving extensive and intensive conservation of the environment and of that not serving conservation on the optimum emission of pollution. It makes readers acquainted with the paradox of intensive conservation of the environment: the spreading of some environmentfriendly technologies impairs – under certain conditions – the optimum state of pollution.

Polluting production – environmentally sound alternatives; A general model of production externalities

With the determination of principal parameters of producing and pollution abatement technologies, this paper quantifies abatement and external costs at the social optimum and analyses the dynamic relationship between technological development and the above-mentioned costs. With the partial analysis of parameters, the paper presents the impacts on the level of pollution and external costs of extensive and intensive environmental protection, market demand change and product fees, and not environmental protection oriented technological development. Parametrical cost calculation makes the drawing up of two useful rules of thumb possible in connection with the rate of government in-terventions. Also, the paradox of technological development aiming at intensive environmental protection will become apparent.

Tér és teljesség - Fenntarthatóság a területhasználatban és az építési tevékenységben

A cikk a fenntarthatóság témakörét a területhasználatra és az építési tevékenységre fókuszálva járja körül. Noha kész receptekkel nem szolgál, természet, társadalom és gazdaság egészlátó (integrált) szemlélete alapján néhány radikális, normalitást célzó – főként ökológiai gazdaságtani – szempontot fogalmaz meg, amelyekkel egy fenntarthatóbb rendszert alakíthatunk ki. Mivel az írást a fenntarthatóság kérdésköre ihlette, a természeti környezettel kapcsolatos megfontolások a kidolgozottabbak, s csak esetlegesen (ám elválaszthatatlanul) kapcsolódnak hozzájuk a társadalmi vonatkozások. A tanulmányból mindenesetre – implicit módon – így is kitűnik, hogy a fenntarthatóság eszméje (amely elsősorban a természeti korlátokból fakad) nem mond ellent a társadalmi-emberi kiteljesedésnek, azaz a közjónak, ha az embert és a társadalmat a maga teljességében szemléljük, s nem valamilyen torz és leegyszerűsítő (például a homo oeconomicus) ideológia alapján. A cikkben a radikális javaslatokat kevésbé radikális – környezetgazdasági – nézetek ellenpontozzák, mintegy érzékeltetve a problémakör és a megközelítésmódok rendkívüli összetettségét.