A magyar pénzpolitika nemzetközi meghatározottságáról

A magyar gazdaságpolitikát negyed évszázada kritikusan befolyásolja a nemzetközi finanszírozási helyzet, a pénzügyi piacokhoz és a nemzetközi pénzintézetekhez fűződő viszony. A 2010-től folytatott magyar politika fontos vonatkozásokban eltér a nemzetközi szervezetek ajánlásaitól. Európában a recesszió alatt a gazdaságpolitikák sokfélesége mutatkozott meg: a korábbi doktrinális egyöntetűség helyébe a gazdasági felfogások pluralizálódása lépett, gyakoribbak az aktivista kormánypolitikák. A recessziós időszak után azonban nem állt vissza a status quo, hanem elnyúló konszolidációs szakasz következett, amelynek során a nemzetközi pénzügyi piacok már kritikusabbak a nem szabványos kormányzati megoldásokkal szemben. Az európai intézményrendszer pedig a közös szabályok által kikényszerített, pénzügyi fegyelem irányába mozdult el 2009 után. Mindezek következtében az ideiglenesen tágabbá váló magyar gazdaságpolitikai mozgástér ismét visszaszűkülhet az európai konszolidációs erőfeszítések miatt.

Az Anti-equilibriumtól A szocialista rendszerig és tovább. Kornai János nyolcvanöt éves

Kornai János eddigi életművében központi szerepet játszott a szocialista és kapitalista rendszer működési sajátosságainak megértése, leírása egy olyan elméleti keretben, amely összekapcsolja az elemzés analitikus és empirikus, elméleti és történeti vonatkozásait. Ez a munka egyszerre tette szükségessé az apró részletek gondos összegyűjtését és az elemekből kirakható nagy egész átlátását. Ehhez – a szükséges képességeken túl – önfegyelemre, a tárggyal szembeni alázatra, odaadásra és sok-sok munkára lehetett szükség. Vajon mi ösztökélte e fáradtságos munkára a szerzőt? A kíváncsiság? Az új összefüggések felfedezésének intellektuális izgalma? A rejtvények megoldásának öröme? Nos, mindezek mellett még valami más is: a gyakorlati változtatás igénye. Kornai János a tudományt a gyakorlat megváltoztatásának eszközeként is műveli. Számára a szigorú tudományos elemzés a gyakorlati cselekvési alternatívák közötti választást is segíti. Kornai János számára a tudomány fontos emberi, ha tetszik politikai értékeket szolgál. Munkáinak belső elméletilogikai koherenciája a gondolkodó és cselekvő ember koherenciáját szolgálja. Kornai János 85. születésnapja tiszteletére a Budapesti Corvinus Egyetem, a Közép-európai Egyetem és a Magyar Nemzeti Bank nemzetközi konferenciát rendezett.

Heterodox gazdaságpolitikák korszaka? (An Age of Heterodox Economic Policies?)

A világ fejlett pénzügyi piacainak válságát követően önvizsgálatra kényszerült a közgazdaságtudomány, amelyet nemcsak az alternatív és heterodox irányzatok képviselői, a média és a nagyközönség, hanem a gazdasági döntéshozók részéről is erős kritikák értek. Egyidejűleg gyors változásokon ment át a gazdaságpolitikai gyakorlat, különösen a válság által erősen érintett országokban, megszaporodtak a korábbi mérvadó kormányzati gyakorlat (best practice) ajánlásaitól távol álló, nem szokványos megoldások, heterodox politikák. Az esszé szerzője meghatározó személyiségek véleményének, vezető intézmények álláspontjának és kormányzati gazdaságpolitikáknak az áttekintése alapján egyfelől azt a kérdést vizsgálja, hogy körvonalazódik-e új gazdaságelméleti irányzat, amely doktrinális alapul szolgálhatna a gazdaságpolitikai döntéshozatalhoz, másodsorban pedig: átmeneti jelenség-e az egymástól alapvetően különböző felfogású, logikájú gazdaságpolitikák egyidejű megléte, avagy várható-e egy új konszenzus kialakulása. ______ In the wake of the recent financial turmoil emanating from top financial centers, the economic profession has been forced to conduct introspection due to harsh criticism from alternative and heterodox economists, the media, and the general public as well as from decision makers. Meanwhile, the economic policy making practice has profoundly changed, particularly in countries heavily affected in the crisis; decision makers increasingly apply non customary (heterodox) measures in defiance of former best practice of economic policy making. The author of this essay, having investigated the related views of leading economists and influential international institutions and having reviewed economic policy making practice, raises two questions. One: is there a new economic theory evolving that will provide doctrinal underpinning to post crisis economic policy making? Second: is the simultaneity of widely differing economic policy practices and policy orientations a transitional phenomenon, or are there signs of a new policy consensus emerging? It may be too early to give argued answers to the questions, but the present – rather technical – economic theory mainstream seems to maintain its central position, yet is becomes more open to research topics and methods acknowledging the complexity of economic processes and social institutions, and to impulses emanating from economic practice. As for economic policy making is concerned, continuous decline of the economic importance of leading Western nations prolongs the period of heterogeneity of non conventional, heterodox policies both in advanced and in emerging countries until new policy norms, a “new normal” emerges.

A számviteli érdekhordozói elméletek evolúciója és a szabályozás – klasszikus tézisek és új irányok a pénzügyi beszámolásban (Evolution of the financial accounting stakeholder theories and the regulation – classic theses and new ways in the financial report)

A modernkori számvitel egyik alapvető kérdése, hogy a pénzügyi beszámolás címzettjét – az érdekhordozókat – miként lehet azonosítani. Ez a törekvés már a klasszikus, azóta meghaladottá vált elméletekben is központi szerepet töltött be és modern, posztmodern elméletekben kulcsfontosságúvá vált. A tapasztalatok alapján az azonosított érdekhordozók köre módosult, bővült. Ennek a fejlődésnek a vizsgálata során a számvitel számos olyan ismérvét sikerült azonosítani, amely segítségével a vonatkozó szabályok tökéletesíthetők. Emellett az evolúció vizsgálata segítségével közvetlenül is megfigyelhetővé vált az, hogy a számvitelt extern módon szabályozó hatalom szükségessége milyen feltételek teljesítése mellett igazolható. A vizsgálat során azonosíthatóvá váltak olyan helyzetek, amikor a számviteli szabályozó és „kívülről irányított” pénzügyi beszámolás szuboptimális helyzethez vezet. A cikk az érdekhordozói elméletek fejlődését a klasszikus felfogásoktól indulva mutatja be. Feltárja, hogy a modern – jelenleg elfogadott – koalíciós vállalatfelfogás miben hozott újat, elsősorban miként hívta életre az extern szabályozót. _____ One of the key problems of the modern financial accounting is how to define the stakeholders. This problem was already a key issue in the already outdated classical stakeholder theories. Research and experience noted that the group of stakeholders has widened and has been modified. Through this evolution researchers identified many characteristics of financial reporting through which the regulation could have been improved. This advance pointed out which are the situations when the existence of an extern accounting regulator may be justified, since under given circumstances this existence led to suboptimal scenario. This paper deals with the stakeholder theories, starting with the classical ones. The article points out how did the currently accepted theory changed the assertions of the previous one and how was the external regulator created as an inevitable consequence. The paper also highlights the main issues raised by the post-modern theories; those, which try to fit the current questions into the current stakeholder models. The article also produces a Hungarian evidence for the previously mentioned suboptimal scenario, where the not tax-driven regulation proves to be suboptimal.

Intenzitásalapú modellezés és a mértékcsere (Intensity-based modeling and thje change of measure)

A dolgozatban a hitelderivatívák intenzitásalapú modellezésének néhány kérdését vizsgáljuk meg. Megmutatjuk, hogy alkalmas mértékcserével nemcsak a duplán sztochasztikus folyamatok, hanem tetszőleges intenzitással rendelkező pontfolyamat esetén is kiszámolható az összetett kár- és csődfolyamat eloszlásának Laplace-transzformáltja. _____ The paper addresses questions concerning the use of intensity based modeling in the pricing of credit derivatives. As the specification of the distribution of the lossprocess is a non-trivial exercise, the well-know technique for this task utilizes the inversion of the Laplace-transform. A popular choice for the model is the class of doubly stochastic processes given that their Laplace-transforms can be determined easily. Unfortunately these processes lack several key features supported by the empirical observations, e.g. they cannot replicate the self-exciting nature of defaults. The aim of the paper is to show that by using an appropriate change of measure the Laplace-transform can be calculated not only for a doubly stochastic process, but for an arbitrary point process with intensity as well. To support the application of the technique, we investigate the e®ect of the change of measure on the stochastic nature of the underlying process.

A pénzügyi eszközök árazásának alaptétele diszkrét idejű modellekben

A szerző a pénzügyi matematika pénzügyi módszerekkel csökkenthető kockázatainak nagyságát próbálja matematikai megfontolásokkal meghatározni. A matematikai pénzügyek legegyszerűbb állításait ismerteti, diszkrét, véges időhorizont esetén be látja az eszközárazás első és második alaptételét.

Stability of Ampelometric Characteristics of Vitis vinifera L. cv. 'Syrah' and 'Sauvignon blanc' Leaves: Impact of Within-vineyard Variability and Pruning Method/Bud Load

Historically, grapevine (Vitis vinifera L.) leaf characterisation has been a driving force in the identification of cultivars. In this study, ampelometric (foliometric) analysis was done on leaf samples collected from hand-pruned, mechanically pruned and minimally pruned ‘Sauvignon blanc’ and ‘Syrah’ vines to estimate the impact of within-vineyard variability and a change in bud load on the stability of leaf properties. The results showed that within-vineyard variability of ampelometric characteristics was high within a cultivar, irrespective of bud load. In terms of the O.I.V. coding system, zero to four class differences were observed between minimum and maximum values of each characteristic. The value of variability of each characteristic was different between the three levels of bud load and the two cultivars. With respect to bud load, the number of shoots per vine had a significant effect on the characteristics of the leaf laminae. Single leaf area and lengths of veins changed significantly for both cultivars, irrespective of treatment, while angle between veins proved to be a stable characteristic. A large number of biometric data can be recorded on a single leaf; the data measured on several leaves, however, are not necessarily unique for a specific cultivar. The leaf characteristics analysed in this study can be divided into two groups according to the response to a change in bud load, i.e. stable (angles between the veins, depths of sinuses) and variable (length of the veins, length of the petiole, single leaf area). The variable characteristics are not recommended to be used in cultivar identification, unless the pruning method/bud load is known.

Devizaárfolyam-kockázat, kamatlábkockázat, vállalatfinanszírozás. A vállalat értéke és a csődvalószínűség mint sztochasztikus folyamat

E cikkel az a célunk, hogy vitát provokáljunk, de legalább elgondolkodtassunk több kutatót is. Egy olyan – lehetőleg minél egyszerűbb – stilizált vállalatot igyekeztünk konstruálni, amelyben egyfelől explicit megjelennek a reálváltozók (működés, termelés, beruházás, készletezés, export, import), másfelől a modell önálló változóként tartalmazza egy vagy több ország inflációs rátáját, valamint az olyan természetüknél fogva nominális változókat, mint az árbevétel, a hitel, a számviteli eredmény, a cash flow, az árfolyamok és a kamatlábak. Az elvi kereteken belül különféleképpen modellezhetjük, miként hat az infláció a kamatlábakra és a devizaárfolyamokra. Ezen belül külön izgalmas kérdés, hogy teljesen semleges-e az infláció hatása, amennyiben azonos mértékben hat a bevételekre, kiadásokra, devizaárfolyamokra és a különböző futamidejű kamatlábakra. Függvénye-e a vállalat reálértéke az infláció szintjének és dinamikájának? Szimulációs modellünk megkísérli egyetlen dinamikus sztochasztikus számolási keretbe integrálni a pénzügyek különböző területein igen eltérő módon kezelt problémákat. Bemutatjuk, hogy a termelés, az infláció és a devizaárfolyamok jövőbeli volatilitása, valamint korrelációja miként befolyásolja a vállalat értékének eloszlását, illetve megvizsgáljuk a különböző finanszírozási formáknak a vállalati eredményességre és likviditásra gyakorolt hatását. Értékeljük továbbá a vállalat idő előtti bezárásának lehetőségét mint reálopciót.

Értékteremtés e-kereskedelemmel – kitörési lehetőség a recesszió sújtotta magyar kiskereskedelemben? (Value creation of e-commerce – Chance to break out for the recession-hit Hungarian retail sector?)

Kimutatható-e az e-kereskedelem hatása a vállalati teljesítményre a recesszióval küzdő magyar kiskereskedelmi piacon? A hagyományos bolti értékesítés vagy on-line kereskedelem vezet hazánkban jobb pénzügyi teljesítményhez? Ezekre a kérdésekre a magyar IKT (infokommunikációs technológiai) kiskereskedők 187 elemű mintáján igyekeznek a szerzők választ keresni, az adatgyűjtést újszerű módon részben automatizált webpókokra bízva, következtetéseiket pedig elsősorban klaszterelemzési technikákra építve. Megállapítják, hogy bár a legjobb bolti kereskedők többnyire valamivel nagyobb és stabilabb profitrátákkal jellemezhetők a válság éveiben is, a piac megtartása és növelése terén már egyértelműen az e-kereskedők jeleskedtek. Eredményeik szerint az e-kereskedelem hozzásegítheti a kiskereskedőket a munkaerő-hatékonyság növeléséhez is, ám ha gyors rendelkezésre állással vagy alacsony árakkal csábítják vevőiket, akkor a profittöbblet egy részét felőrölheti a magasabb készlettartási igény vagy az árverseny. _____ The study examines whether e-commerce has a significant impact on corporate performance on the Hungarian retail market struggling with the effects of economic downturn. Is it brick-and-mortal retail or e-commerce that leads to a better financial performance? Using the innovative data gathering tools of automotive web crawlers the authors seek answers to these questions on a sample of 187 Hungarian ICT retailers. Based on cluster analysis they conclude that while the best traditional retailers have somewhat higher and more stable profitability ratios even during the years of recession, e-tailers are more successful in retaining and increasing their market share. E-commerce is also associated with higher human resource productivity, but the possible profit surplus originating from this advantage could be jeopardized in the long run as new electronic traders typically attract their customers by shorter service time or lower prices.

From Anti-equilibrium to The Socialist System and Beyond

This essay attempts to understand János Kornai’s works from a political economy perspective. It argues that Kornai has significantly contributed to the formation of a new paradigm of political economy. The main endeavor of Kornai has been the combination of analytical concepts of economics with the empirical description of real economies. After a certain period of theoretical experimentation János Kornai formulated his research program that can be called the shortage economy explanation of the socialist system. The Economics of Shortage and The Socialist System have created a new theoretical paradigm in a framework in which it has become possible to establish a connection between the analytical and empirical, universal and historical aspects of the theory studying the socialist system as a real economic entity. János Kornai has built his analysis of the socialist system on the primary role of politics in the creation of economic institutions. In his present work on capitalism he has extended this thesis to the capitalist system. This seems to be an important contribution of his to a new political economy paradigm that is just in the process of formation.

Közjó és demokrácia. Két közgazdaságtani elmélet a demokráciáról (Common good and democracy. Two economic theories of democracy)

A tanulmány a demokrácia két közgazdaságtani elméletét mutatja be. A demokrácia klasszikus elmélete a közjó fogalmára épült: a klasszikus politikai filozófia érvelése szerint a demokrácia intézménye a közjó megvalósulásának eszköze. Schumpeter bírálta a klasszikus elméletet: a közgazdasági szemléletet alkalmazva a közjó értelmezésére leválasztotta a demokráciáról a közjó fogalmát. Schumpeter szerint a demokrácia szubsztantív felfogása nem tartható, ezért ehelyett a demokrácia procedurális értelmezését kínálta fel. Az alkotmányos közgazdaságtan nem fogadja el sem a közjó és demokrácia fogalmainak elválasztását, sem a közjó szubsztantív értelmezését, ehelyett a közjónak és a demokráciának egyaránt procedurális értelmezését javasolja. _____ This essay deals with two economic theories of democracy. The classical doctrine of democracy was built on the concept of the common good, classical political philosophy arguing that the institution of democracy was the instrument for realizing the common good. This theory was criticized by Schumpeter, who applied the method of modern economics to analysis of the concept, which he separated from democracy, arguing that the substantive concept of democracy was untenable, and proposing to replace it with the procedural concept of democracy. Constitutional economics does not accept such separation of the concepts of democracy and the common good, but it does not accept the substantive interpretation of the common good either. Rather, it proposes a procedural concept of both the common good and of democracy.

Nem konvencionális jegybanki eszközök alkalmazása Magyarországon és külföldön – néhány tapasztalat

A szerző a nem konvencionális jegybanki eszközök alkalmazásának gyakorlatát vizsgálja, valamint azt, hogy ösztönözhető-e a vállalati hitelezés a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb refinanszírozási ráta alkalmazásával. Értékeli a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramját, ismerteti a közelmúltban bevezetett jegybanki hitelélénkítés angol tapasztalatait.

The network structure of Hungarian business clusters

This article investigates the attitudes to inter-firm co-operation in Hungary by analysing a special group of business networks: the business clusters. Following an overview of cluster policy, a wide range of selfproclaimed business clusters are identified. A small elite of these business networks evolves into successful, sustainable innovative business clusters. However, in the majority of cases, these consortia of interfirm co-operation are not based on a mutually satisfactory model, and as a consequence, many clusters do not survive in the longer term. The paper uses the concepts and models of social network theory in order to explain, why and under what circumstances inter-firm co-operation in clusters enhances the competitiveness of the network as a whole, or alternatively, under what circumstances the cluster remains dependent on Government subsidies. The empirical basis of the study is a thorough internet research about the Hungarian cluster movement; a questionnaire based expert survey among managers of clusters and member companies and a set of in-depth interviews among managers of self-proclaimed clusters. The last chapter analyises the applicability of social network theory in the analysis of business networks and a model involving the value chain is recommended.

A fenntarthatósági szempontok érvényesülése a paksi atomerőmű bővítése kapcsán

Három szakmai műhely, a Budapesti Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontja, az Óbudai Egyetem Villamosenergetikai Intézete Megújuló Energiaforrás Kutatóhelye valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezet- és Tájföldrajzi Tanszéke energiagazdálkodással foglalkozó kutatói egyetemközi munkacsoportot hoztak létre annak feltérképezésére, hogy milyen módon fedezhető fenntartható módszerekkel hazánk energiaellátása. Meggyőződésünk, hogy a stratégiai tervezési feladat komplexitása megköveteli az interdiszciplináris közelítésmódot, amely az energetika és a környezetgazdálkodás értő művelői mellett a társadalomtudományok területén dolgozó szakértők bevonását is szükségessé teszi a közeli jövőben. A közelmúlt eseményei a munkacsoport vizsgálódásának fókuszát az új paksi atomerőmű építésének hosszú távú következményeire irányították, hiszen a paksi erőmű bővítése nem kizárólagos opció, csak egy változat a lehetséges energiaellátási megoldások közül. Az eddig felszínre került elsődleges kutatási eredményeink az alábbiakban foglalhatók össze: Számos műszakilag elképzelhető alternatíva létezik Magyarország villamos energia ellátásának tekintetében. Műszakilag megvalósítható akár a tisztán hazai szén alapú, tisztán gáz alapú villamosenergia-termelés, de üzemképes a jelenlegi portfólió is. Hasonlóképpen a nukleáris vagy éppen a megújuló részarány növelése is elképzelhető. Ugyanakkor látni kell, hogy az energiatervezést nem egyszerűsíthetjük le pusztán technikai, műszaki vonatkozások vizsgálatára.