Az állami szerepvállalás új trendjei a pénzügyi válság következményeként

Az európai gazdaságpolitika aktivista jelleget öltött a nemzetközi pénzügyi válság következtében: a legtöbb országot expanzív költségvetési és gyorsan változó adópolitika, laza monetáris politika jellemezte. Kérdéses azonban az, hogy tartós lesz-e a nemzetállami (tagállami) gazdaságpolitikai aktivitás, vagy inkább rendkívüli helyzetekre adott átmeneti megoldásokról van szó. A cikk középpontjában a nemzeti gazdaságpolitikai mozgásteret és a döntéshozói motivációt érintő stratégiai vonatkozások állnak: a globalizációs folyamat menete, a korlátozott (moderált) gazdasági szuverenitásra épülő világrend állapota, az üzleti szereplők és a politikai ágensek közötti viszony alakulása. Következtetése: várható a gazdaságpolitikai gyakorlat újbóli konszolidációja a válság(ok) akut szakaszát követően, ám a körvonalazódó új gyakorlat (new normal) sok ponton eltér a nemzetközi pénzügyi szervezetek és a fejlett országok által korábban hirdetett élenjáró gyakorlattól. Mindez tanulságokkal szolgál a magyar költségvetési és adópolitika, és általában az állami szerepvállalás jövőbeli feltételeit illetően.

Üvegplafonok. Pártok lent és fent

Az írás az országos és a helyi politika szintjén diagnosztizálja a nők alacsony szintű jelenlétét Magyarországon, ami mind kelet-közép-európai összehasonlításban, mind a rendszerváltás óta eltelt időszak során tapasztalt változatlanság okán magyarázatra szorul. A szerzők a gender-szakirodalom aktuális kérdésfeltevését alkalmazva a kialakult helyzetben kritikus szereplőként a pártokat jelölik meg. Mind a pártok jelöltállítási stratégiái, mind a nők magasabb szintű politikai szerepvállalására vonatkozó javaslatok elutasítása legalábbis részben magyarázzák a nők alacsony szintű részvételét. Az üvegplafon, vagyis a nők jelentősebb politikai részvétele és előrelépése előtt álló „felső korlát” megmutatkozik mind az országos, mind pedig a helyi politikában, és az egyes szinteken belül a genderhierarchia érvényesülésében.

Közép-európai EP-képviselők karrierútjai. Politikai tapasztalat és karrierambíciók az Európai Parlamentben

A tanulmány azt a két kérdést vizsgálja, hogy egy politikus számára milyen előélet után vezethet az út az Európai Parlamentbe, és milyen perspektívák állnak az EP-képviselő előtt a karrier további részére. A közép-európai országok uniós csatlakozása után olyan képviselőkkel bővült az Európai Parlament, akik jobban kötődnek a nemzeti politikához, mint a régi tagállamok EP-képviselői. Jelentős nemzeti politikai tapasztalatuk miatt a cseh, lengyel, magyar, szlovák és szlovén képviselők még leginkább az 1979-es Európai Parlament képviselőire hasonlítanak, de még náluk is beágyazottabbnak számítanak hazájuk politikai életébe. A helyi politika ugyanakkor sokkal ritkább rekrutációs bázisnak számít Közép- Európában, mint a régi tagállamokban. A közép-európai képviselők eddigi karrierútjai és jövőbeli karriertervei cáfolják azt a mítoszt, miszerint az Európai Parlament politikai elfekvőként funkcionál. A szupranacionális elit kialakulásának folyamata a vizsgált öt ország mindegyikében megkezdődött. A közép-európai EP-képviselők körében végzett kutatás rávilágított: a képviselők többsége további európai vagy nemzeti politikai karriert tervez, a visszavonulás előtti nyugodt békeévekben gondolkodók jelentős kisebbségben vannak az Európai Parlamentben: nagyjából harmaduk tekinthető "európai nyugdíjasnak".

Techno-economic evaluation of building energy refurbishment processes from a life cycle perspective

427 p.

Nekazaritza ekologikoko elikagaien banaketa politikaren kudeaketa iraunkorra: adierazle sistema holistiko-agroekologikoaren proposamena

600 p.

Justizia trantsizionala euskal herriarentzat: azterketa kritiko bat

ETAk borroka armatuaren behin betiko etenaldi atzeraezinaren bidez, 2011ko urriaren 20an amaiera eman zion 53 urteko jardunari. Momentu horretatik, biktimen, presoen, adiskidetzearen inguruko politikak egunerokotasuneko eztabaida gai izan dira. Gau hauek, justizia trantsizionaleko gaiak badira ere, sektore batzuek justizia trantsizionala terminoa bera eta honek nazioartean dituen inplikazio eta edukiak eztabaida horietatik at kokatu nahi dute. Kontraesan honek nahasmena sortzen du aipaturiko politika horien irizpideen inguruko eztabaidan. Egoera honen aurrean, eztabaida hori justizia trantsizionalaren eremura eramateak izan ditzakeen onura eta garrantziaz gogoeta egin dut. Aldi berean ekarpen bat egin nahi izan dut, euskal kasuan aplikatu beharko litzatekeen justizia mota egokienaren inguruko eztabaidara. Honetarako, ezinbestekoa izan da justizia trantsizionalaren azterketa sakon bat egitea, interes alderdikoiak eta borroka terminologikoak alde batera utzita

Los discursos sobre el final del terrorismo de ETA en el País Vasco. Aplicación de los modelos de Entman y Cohen al análisis de prensa escrita entre 2011 y 2014

521 p.

La discapacidad de la sociedad española

[ES] A pesar de los numerosos avances que se han producido en el ámbito de la diversidad funcional, todavía este grupo social tiene que hacer frente a actitudes discriminatorias por parte de la sociedad, esto nos muestra que las políticas establecidas tanto a nivel internacional como a nivel estatal no son aplicadas en su totalidad. Este estudio, por lo tanto, se centra en demostrar la inaplicabilidad de dos leyes específicas e importantes para la realización de las actividades básicas de este colectivo, la ley de dependencia y la ley de supresión de barreras arquitectónicas, por considerar la autonomía un aspecto clave para su verdadera inclusión social.

Gobernu irekia eta partaidetza elektronikoa Euskadin

[EUS] Krisi garaian gaude eta ordezkatze-sistemei higadura zantzu nabariak azaleratu zaizkie. Beraz, erakundeen rola birdefinitzeko erronkaren aurrean gaude eta horretan gobernu irekiaren estrategia baliagarria izan daiteke. Testuinguru horren baitan, ikerketa honek gobernu irekiaren nondik norakoak ezagutu eta Euskadiren kasu konkretuko egoera analizatu nahi du, batez ere, parte-hartzearen dimentsioa jorratuz.

Gobernu ona eta gardentasuna. Eusko Jaurlaritzaren kasua

[EUS] "Gobernu ona eta gardentasuna. Eusko Jaurlaritzaren kasua" izeneko Gradu Amaierako Lan honetan, Eusko Jaurlaritzak gardentasunera bidean aplikatu dituen printzipio eta helburuak zeintzuk diren aztertu nahi da. Honen aurretik, ordea, mundu maila, Europar Batasuna eta Espainiako egoerei erreparatuko zaio.

Sistema de partidos y Gobernabilidad: Una aproximación a las dinámicas de coalición en España en 2015.

[ES] El contexto de incertidumbre política que atraviesa España tras las elecciones del 20 de Diciembre desvela una situación provocada por el último cambio del sistema de partidos, que como en otras ocasiones afecto anteriormente a la arena autonómica. En el siguiente trabajo clasificamos la formación de los gobiernos autonómicos tras las elecciones de mayo de 2011, analizando, desde las teorias de la coalición, cuales son los factores más determinantes en la coalicionabilidad española y cómo el cambio del sistema de partidos ha influido en las dinámicas de coalicionabilidad anticipando la situación a la que se enfrenta la gobernabilidad nacional.

Txernobil eta Fukushima: istripuek eragindako krisiaren kudeaketa

[EUS] Lan honetan Txernobilgo zentral nuklearreko 4. erreaktoreak jasandako istripuak eta Fukushima Daiichiko 1, 2, 3 eta 4 erreaktoreek jasandako istripuak eragindako krisiaren kudeaketa aztertzen dut.

Reforma del actual modelo de financiación autonómica

En este trabajo se aborda el sistema de financiación del que gozan nuestras Comunidades Autónomas, haciendo un repaso de todos los sistemas que se aplican en España para centrarme posteriormente en el sistema de financiación común español (LOFCA). Respecto a este sistema, en el trabajo se explican los fallos o problemas más visibles partiendo de la Constitución y de los principios de autonomía, la suficiencia y la solidaridad, fijándome más ampliamente en este último. Finalmente se realiza una comparativa con el modelo de financiación alemán y las posibles soluciones al modelo Español.

A távfűtés szerepe az energiapolitikai célok elérésében

Napjainkban egyre többet lehet olvasni a globális energiaválság kihívásairól, melyeknek egy része szorosan összefonódik az energiafelhasználás növekvő ütemével és a kialakult energiahordozó-struktúrával. A környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásokon túlmenően a rendelkezésre álló primer energiaforrások szűkössége, a készletek kimerülése, valamint ennek következtében az energiaárak folyamatos és nagyarányú emelkedése mind a politika, a gazdaság, mind a társadalom oldaláról nézve jelentős megoldandó feladatokat támaszt. A globális energiaválság küszöbén a világ figyelme az energiagazdálkodás, valamint az energiapolitika felé fordult, új megoldások keresése kezdődött el. Az EU és Magyarország energiastratégiájában az energiapolitikai eszközök között kiemelt prioritást kap többek között a távfűtés korszerűsítése. A távfűtés az általa megvalósítható energiahordozó-diverzifikálási lehetőség, valamint a hozzá köthető kapcsolt energiatermelés révén nagymértékben hozzájárulhat az energia- és klímapolitikai célkitűzések eléréséhez. Ennek feltétele a távfűtés versenyképességének növelése, aminek lehetőségét ma még számos tényező akadályozza. A cikk ezt a kérdéskört vizsgálja.