Surviving the global economic crisis in the automotive industry through sustainable supplier management

This chapter looks at how the current global economic crisis has impacted upon the global automotive industry from an operations and supply chain perspective. It presents an empirical and theoretical background to help long and short term planning for organisations experiencing adverse trading conditions. The empirical research study (conducted between 2004-07 primarily in Germany) revealed that organisations are able to make short term improvements to performance by reducing costs and making process and structural improvements, but in the long term the deeper rooted causes of the industry can in part only be dealt with by improving interfirm R&D collaborations based upon competencies rather than cost related issues. A new approach known as Collaborative Enterprise Governance is presented which supports the design and management of competitive sustainable enterprises; it consists of a data capture tool, a body of knowledge and a dynamic reference grid to show how many part-to-part company relationships can exist simultaneously to make up productprocess focused enterprises. Examples from the German automotive industry are given, impact upon the overall product development lifecycle and the implications for organisational strategists are discussed. © 2010 Nova Science Publishers, Inc. All rights reserved.

Fiscal adjustment and economic growth in the European Union

The current world economic crisis induced countries to launch wide-scale spending programmes all over the world. Member states of the European Union have not been an exception to this trend. While deficit spending may increase the aggregate demand, it can also accelerate indebtedness and make the required spending cuts politically risky later on. However, deficit financing is not a new phenomenon in the EU; it has been widely practiced in the last couple of decades. As the crisis seems to come to an end, countries with huge deficits should adopt exit strategies now, thereby reducing deficit and debt and reintroducing fiscal discipline, a requirement laid down in the Stability and Growth Pact. Nevertheless, former adjustment processes can provide ample evidence for successful and politically viable fiscal consolidations. In certain cases, even economic activity started to accelerate as a response to the welldesigned adjustment measures. Based on the previous experiences of EU states, the aim of this paper is, therefore, to identify the conditions that may determine a fiscal consolidation to be successful in terms of a reduced debt ratio and a positive economic growth.

Tanulságok a gazdasági és monetáris unió számára a 2008-as világgazdasági válság kapcsán (Lessons for the Economic and Monetary Union from the 2008 global economic crisis)

Írásunkban a 2008-ban kitört világgazdasági válságnak a Gazdasági és Monetáris Unióra gyakorolt hatásait elemezzük. Tanulmányunkban rávilágítunk a Gazdasági és Monetáris Unió két olyan problémájára, amelyek a válság után váltak igazán nyilvánvalóvá. Egyrészt a görög államcsődveszély, illetve egyes, korábban jól teljesítő országok botladozása jelzi, hogy a Monetáris Unió intézményrendszere legalábbis hiányos. A másik kérdés összefügg az előzővel, és azon országok szemszögéből érdekes, amelyek csatlakozni kívánnak a GMU-hoz: felerősödtek azok a vélemények, amelyek a csatlakozás elhalasztása mellett foglalnak állást. Tanulmányunk második részében ezt a kérdést járjuk körbe. / === / In our paper we are analyze the effects of the economic crisis of 2008 on the Economic and Monetary Union. We are focusing on two core problems of the EMU which came to surface only after the outbreak of the crisis. First, we address the fiscal problems of Greece and other member states which performed well before the crisis. These problems show that there are major institutional shortcomings in the Monetary Union. The second question is connected to the first one and concerns the new member states of the European Union and their strategies to join the Euro zone. After the crisis more and more voices in the new member states suggest postponing EMU membership.

A vállalati informatika szerepe a versenyképesség alakításában a pénzügyi és gazdasági válság időszakában (Corporate IT in shaping the competitiveness of the Hungarian enterprises in the financial and economic crisis)

A cikk az informatika és a versenyképesség kapcsolatát vizsgálja. A Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutatási Programjának korábbi felmérései óta számos új technológia bukkant fel, illetve hazánkat is elérte a világméretű pénzügyi és gazdasági válság hatása. E kihívások tükrében érdemesnek tűnt újra megvizsgálni az információtechnológia (IT) szerepét a versenyképesség alakításában. / === / In this paper the relationship between information technology (IT) and competitiveness is tackled. Since the authors’ previous surveys within their Competitiveness Research Program several new technologies have emerged, and the influence of the word wide financial and economic crisis has reached Hungary as well. In the face of these challenges it is worth reexamining the role of IT in shaping the competitive position of companies. The structure of the paper is as follows. A brief theoretical introduction is provided before their research questionsare presented. After that, the paper contains an analysis on selected fields of the corporate IT function, namely IT infrastructure, IT applications, IT management and IT strategy. Based on this, conclusions are made both at the end of the main parts, and in the final section of the paper. As far as the final conclusions are concerned, the majority of respondents do not regard IT today as a source of sustainable or contestable competitive advantage, though the dominant opinion underlines that IT is a strategic necessity. Besides this, their research results suggest a kind of association between corporate performance and the maturity level of the IT function. However, even the best performing companies are not prepared yet to effectively respond to their own prediction that forecasts the strengthening role of IT as a competitive factor.

What lessons can we learn from the present economic crisis for the possible future strategies of enterprises - lesson from Hungary and Slovakia

The paper explores the characteristics of the present economic crisis at enterprise level and its comsequences for possible growth after the crisis. The study builds on international experiences concerning recovery from crisis during the previous economic downturns between 1980 and 2002. Survey results in Hungary and Slovakia are presented with special attention to how companies tried to react to the present economic recession. The study analyses the possible consequences of the strategies followed by the Slovakian and Hungarian firms during the crisis period from the point of view of capabilities for utilizing the options for growth when demand will start to increase.

A válság hatása a termelési tevékenységre (The impact of crisis on operations strategy and practices)

A tanulmány fő célja a gazdasági világválság termelésre gyakorolt hatásainak bemutatása volt a versenyképesség-kutatás adatainak elemzésével. Mivel a vállalatokra a válság különbözőképpen hat, ezért érintettségük alapján a szerzők három csoportba sorolták őket. Az irodalom felhasználásával megfogalmazták a termelési stratégiára és a termelés működési következményeire vonatkozó hipotéziseiket. Eredményeik alapján a válsággal leginkább érintett vállalatok rendelkeznek a legstabilabb termelési stratégiával és gyakorlattal. Ugyanakkor a válság következtében az ár és a szolgáltatások stratégiai szerepe minden vállalatnál erősödött, az innovációé viszont visszaesett. A válság egyik vállalatcsoportnál sem eredményezte a megmaradó munkaerő fejlesztésének ugrásszerű növekedését. A folyamatfejlesztés erősödése, illetve a globális irányba mozdulás csak a legkevésbé érintett csoportnál volt jellemző. ___________________ The objective of this article is to describe the impact of the world economic crisis on operations using the data of the competitiveness survey. Since the crisis affects companies differently, the authors classified them into three groups: the most affected, the moderately affected and the least affected group, accordingly. Relying on the literature they formed hypotheses about the impact of crisis on operations strategy and its everyday operational consequences. Based on the authors’ results the most affected companies have the most stable operations strategy and practices. Nevertheless, due to the crisis the importance of prices and services increased, while the importance of innovation decreased in each group. At the level of everyday practice the crisis has not led to extraordinary increase in work force development. Process improvement and turning to globalization became stronger only in the least affected group.

A válság hatása a termelési tevékenységre – több nézőpontú közelítés = The impact of crisis on operations strategy and practices

Műhelytanulmányunk fő célja a gazdasági világválság termelésre gyakorolt hatásainak bemutatása a versenyképesség kutatás adatainak elemzésével. Mivel a vállalatokra a válság különbözőképpen hat, ezért érintettségük alapján három csoportba soroltuk őket. Az irodalom felhasználásával megfogalmaztuk a termelési stratégiára és a termelés működési következményeire vonatkozó hipotéziseinket. Eredményeink alapján a válsággal leginkább érintett vállalatok rendelkeznek a legstabilabb termelési stratégiával és gyakorlattal. Ugyanakkor a válság következtében az ár és a szolgáltatások stratégiai szerepe minden vállalatnál erősödött, az innovációé viszont visszaesett. A gyakorlatok szintjén a válság egyik vállalatcsoportnál sem eredményezte a megmaradó munkaerő fejlesztésének ugrásszerű növekedését. A folyamatfejlesztés erősödése, illetve a globális irányba mozdulás csak a legkevésbé érintett csoportnál volt jellemző. Eredményeink alapján a válság általi érintettség és a termelési stratégia, illetve gyakorlat területén bekövetkezett hangsúlyeltolódások között nem nagyon van összefüggés. ________ The objective of this study is to describe the impact of the world economic crisis on operations using the data of the competitiveness survey. Since the crisis affects companies differently, we classified them into three groups: the most affected, the moderately affected and the least affected group, accordingly. Relying on the literature we formed hypotheses about the impact of crisis on operations strategy and its everyday operational consequences. Based on our results the most affected companies have the most stable operations strategy and practices. Nevertheless, due to the crisis the importance of prices and services increased, while the importance of innovation decreased in each group. At the level of everyday practice the crisis has not led to extraordinary increase in work force development. Process improvement and turning to globalization became stronger only in the least affected group. According to our results, there is no direct link between the perceived impact of crisis and the changes in operations strategies and practices.

Világgazdasági folyamatok és nemzetgazdasági alkalmazkodás 2001-2011: Fejlett országok (USA) – és Magyarország esete = World economic trends adjustment to changes 2001-2011: Developed countries (USA) and the case of Hungary

Az első rész az USA és a legfejlettebb ipari országok, a G7 konjunkturális ingadozásait kívánja értelmezni egy pénzügyileg jóval globalizáltabb világgazdaságban egy hosszabb1970-2010 és egy rövidebb 2001-2010 közötti időszakban. Mindenekelőtt arra keresve választ, hogy mennyire lehetett előre látni a súlyos pénzügyi válság és outputvesztés jövetelét. Továbbá arra, hogy a 2011-ig felgyülemlett empirikus tapasztalatok tükrében vajon beszélhetünk-e egységes, a fejlett ipari országok, /G7/ egészére általában jellemző, és a meghatározó országok esetében is megragadható válságlefolyásról? Megállapíthatók-e olyan univerzálisan megjelenő változások a kibocsátás, a munkapiacok, a fogyasztás, a beruházás tekintetében, amelyek jól illeszkednek a korábbi tapasztalatokhoz, nem kevésbé az ismert makro modellek predikcióihoz? A válasz nemleges. Sem a válság lefolyásának jellegzetességei és a makrogazdasági teljesítmények romlásának ütemei, sem a visszacsúszás mértékei és időbeli kiterjedésében a vizsgált fejlett országok nem mutattak jól azonosítható közös jegyeket, olyanokat, amelyeket a meglévő elméleti keretekbe jól beilleszthetők. A válság lefolyása és mélysége sokféle volt a G7 ország-csoportban. A korábbi válságértelmezések, főleg a pénzügyi csatornák szerepei tekintetében és a nemzetközi konjunkturális összefonódás jelentőségét és mechanizmusait, valamint a globális válságterjedés illetően elégtelennek bizonyultak. A tanulmány áttekinti a válsággal és makrogazdasági sokkokkal foglalkozó empirikus irodalom pénzügyi globalizáció értelmezési nyomán relevánsnak tartott gyakran idézett munkákat. Ezt követően egy hosszú történelemi, a II. vh. utáni 60 év távlatát átfogó vizsgálatban próbáljuk megítélni a recessziós időszakokban az amerikai gazdaság teljesítményét, annak érdekében, hogy az elmúlt válság súlyosságának megítélése legalább a fontosabb makro-változók változásának a nagyságrendje tekintetében a helyére kerüljön. A tartós output rés /output gap/ és munkapiaci eltérések magyarázata más és más elemeket takart az USA-ban, Japánban és Németországban. A pénzügyi csatornákban keletkező, a növekedést és a konjunktúrát érdemben befolyásoló, torzító és sokk-gerjesztő mechanizmusok nem tejesen új-keletűek, az USA-ban. A privát szféra eladósodottsági mutatói - a szövetségi kormány adósság-terheinek cipelésében - a bevett makro felfogással ellentétben - az elmúlt 30 évben nem mutattak szoros és egyirányú (negatív) összefüggést a növekedéssel és recessziókkal. A második rész a pénzügyi globalizáció után kialakult nemzeti alkalmazkodás lehetőségeit vizsgálja, különös tekintettel a kis nyitott gazdaságokra, és így Magyarországra nézve. E tanulmány a globális pénzügyi folyamatok két fontos kérdését taglalja: a nemzetközi tőkeáramlás fokozott liberalizációjából húzható előnyök közgazdasági lényegét; valamint a fokozott nemzetközi tőkeáramláshoz leginkább illeszkedő, „adekvát” árfolyamrendszer kérdését. A következetések részben elméletiek, részben gyakorlatorientáltak. Megerősítésre kerül azon állítás, hogy a tőkeforgalom liberalizációjának és a megvalósítandó árfolyam-politikának a kérdése mind a mai napig erősen problematikus. Sem a tőkeforgalom liberalizációját, sem a megvalósítandó adekvát árfolyamrezsimet illetően nem lehet egységes és elméletileg minden tekintetben megalapozott álláspontról beszélni. Az ún. „lehetetlen szentháromság”, a külföldi és a belföldi célok szimultán követésének különös nehézsége a kis nyitott gazdaságok, és így a magyar gazdaságban még fokozottabban érvényesül. A nemzetközi pénzügyi integráltság magas foka miatt a hagyományos eszközökkel – kamat és fiskális gazdaságélénkítő lépésekkel - nem lehetséges, egy irányba mutató, vagy egymást nem gyengítő, szimultán lépésekkel szabályozni a belföldi és külföldi hitelkeresletet, illetve a konjunktúrát. A kamatpolitika, a forint- és devizahitelezés nehézségei ezt fokozottan illusztrálják Magyarországon is. Ugyanakkor a mindenkori gazdaságpolitika nem bújhat ki azon kényszer alól, hogy egy változó globális pénzügyi környezetben is tatható arányokat találjon a belföldi és a külgazdasági célok között. „Királyi út” azonban nincs a gazdaságpolitika számára. Ez a megállapítás igaz a jegybanki szerepvállalásra is, amely a felduzzadt magyar devizaadósság által okozott bankrendszer szintű kockázatok kezelésére irányul.

A gazdasági válság hatása a vállalati stratégiákra – Magyar és szlovák tapasztalatok (Influence of the economic crisis on corporate strategy – Experiences in Hungary and Slovakia)

A tanulmány a jelenlegi gazdasági válság jellemzőit a vállalatok szintjén elemzi, továbbá vizsgálja annak következményeit a válság utáni lehetséges növekedésre. A tanulmány támaszkodik a nemzetközi szakirodalomban tárgyalt tapasztalatokra a válságokból való kilábalás példái alapján, amelyek a korábbi – 1980 és 2002 közötti – válságok során jelentkeztek. Magyarországi és szlovákiai empirikus vizsgálati tapasztalatok ismertetésére kerül sor arra vonatkozóan, hogy miként reagáltak a vállalatok a jelenlegi gazdasági recesszióra. A tanulmány elemzi a magyar és a szlovák vállalatok által a válság alatt követett stratégiák hatását a kereslet megélénkülése esetén adódó növekedési lehetőségek kihasználása szempontjából. A tanulmány illusztrációként bemutatja egy innovatív szlovákiai internetszolgáltató vállalat példáját. _______ The paper analyses the characteristics of the economic crisis at the level of companies, and the consequences for possibilities of growth after the crisis. The authors build on the experiences discussed in international literature concerning recovery after the previous crises between 1980 and 2002. The paper summarizes the empirical research findings on enterprise level reactions to the present economic recession. The focus of analysis is connected to the question of inluence of strategies on capabilities for realizing the growth options after the crisis. The paper – as an illustrative example – describes the strategic behaviour of an innovativ internet service company in Slovakia.

Effects of the current financial and economic crisis on the rural landscape as well as the agri-food sector in Europe and Central Asia

This paper reviews the expected effects of the current financial crisis and subsequent recession on the rural landscape, in particular the agri-food sector in Europe and Central Asia (ECA) on the basis of the structure of the rural economy and of different organisations and institutions. Empirical evidence suggests that the crisis has hit the ECA region the hardest. Agriculture contributes about 9% to gross domestic product (GDP) for the ECA region as a whole with 16% of the population being employed in the agricultural sector. As far as the impact of the financial crisis on the agri-food sector is concerned, there are a few interconnected issues: (1) reduction in income elastic food demand and commodity price decline, (2) loss of employment and earnings of rural people working in urban centres, implying also costly labour reallocation, (3) rising rural poverty originating mainly from lack of opportunities in the non-farm sector and a sizable decline of international remittances, (4) tightening of agricultural credit markets, and the (5) collapse of sectoral government support programs and social safety-net measures in many countries. The paper reveals how the crisis hit farming and broader agri-business differently in general and in the ECA sub-regions.

Winning Media Strategies in the Time of the Economic Crisis

At the time of the economic crisis cutting marketing and media expenses is a common corporate reaction. While this reaction is rather obvious, this may not be the winning option. To find out more about successful media strategies authors conducted a broad, multiple method research, including interviews with industry experts (N=6, leading decision makers), scrutiny of consumer narratives (N=100), content analysis of forum and blog entries (N=7086 comments) and focus group interviews (N=4). Research findings point to realignment in media spending namely better-targeted communications programs and more fragmented media choice, and besides, show the increasing role of audience participation, too. Authors argue that careful managerial efforts for harmonizing consumer problems and advertising content may result in finding the path from problem level to desired level in marketing communication practices even in crisis periods.