Gazdaságelmélet és gazdaságpolitika a válság után

Míg a 2008–2009. években minden fejlett ország az állami beavatkozás és a keresletbővítés kettősének elvi követelmény szintjére emelése felé indult, a következő évtized első fő kérdése az exit strategy, vagyis az, hogy miképp lehet a csak az amerikai gazdaságban 3200 Mrd (!) dollárra tett többletkeresletet és a mérgezett eszközöket a gazdaságból kivonni és az új stagflációt, vagy az újabb visszaesést megelőzni. A tanulmányban a helyzet elméleti értelmezésére majd a lehetséges gyógymód vázolására teszünk kísérletet. Amellett érvelünk, hogy valódi megoldásokat a szabályalapú megoldásokhoz való visszatérés jelenthet, nem a rögtönzés elvi szintre emelése.

Megjegyzések Joseph Stiglitz és Amartya Sen "A gazdasági teljesítmények és a szociális haladás mérése" című jelentéséhez

A jelentés nem jöhetett volna soha jobbkor. A felkérés még 2008 februárjában történik. Akkor, amikor sok szakértő azt nyilatkozza, hogy a válságot Európa meg fogja úszni. Valószínűleg a megbízó, Nicolas Sárközy francia elnök sem előrelátóbb, de ösztönösen ráérez a problémára és a lehetőségre. Vagy okos tanácsadói javasolják. A válság mindenesetre még egyértelműbbé teszi, hogy statisztikai rendszerünk több szempontból is tökéletlen. A bizottság mandátuma eredetileg szerényebb, de az új események fényében tevékenységük felértékelődik. A rangos munkaközösség tagjai Joseph E. Stiglitz (Columbia Egyetem) és Amartya Sen (Harvard Egyetem) Nobel-díjasok, a testület koordinátorának Jean-Paul Fitoussi neves francia professzort kérik fel. Rajtuk kívül még 21 közismert szakértő vesz részt a munkában, főként amerikai és francia egyetemekről. A jelentést 2009. szeptember 14-én mutatják be egész napos konferencia keretében a Sorbonne egyetem aulájában.

Az ellátási lánc disztribúció oldalának menedzsment eszközei – empirikus elemzés = Management tools of the demand chain – an empirical analysis

A tanulmány célja, hogy bemutassa a Magyarországon működő vállalatok gyakorlatát az ellátási lánc disztribúció oldalának menedzsmentje területén egy empirikus kutatás eredményeinek segítségével. A dolgozat két részből épül fel. Az első részben egy elméleti áttekintés olvasható azokról a menedzsment eszközökről, amelyeket a vállalatok disztribúciós folyamataik során alkalmazhatnak az ellátási láncban. A második rész az empirikus kutatás eredményeit mutatja be. A felmérés során 92 vállalat (amelyből az elemzésbe 79 volt ténylegesen bevonható) vett részt, és válaszaik és a statisztikai elemzés alapján kirajzolódik egy kép, hogy milyen mértékben alkalmazzák a disztribúciós lánc menedzsment eszközeit, valamint milyen fejlettségi szintek különböztethetők meg az alkalmazás volumene alapján. = Aim of the paper is to present the operational practice of Hungarian companies in managing the distribution side of the supply chain (the demand chain), with the help of the results of an empirical research. The paper consists of two parts. In the first part, a literature review is presented about the management tools which companies may use while managing their distribution processes in the supply chain. In the second part I introduce the results of the empirical research. The survey was participated by 92 companies (of which 79 could be analysed) and according to their responses and the statistical analyses, a picture was formulated about how intensely they use the demand chain management tools, how developed they are in the application of those.

Ütemvakság

A gazdaság növekedés felgyorsulása hosszú távon először szükségszerűen csak egy rövid helyreállítási perióduson keresztül valósulhat meg, amelynek során a növekedés ütemét a válságok miatt elmaradt vagy más okból elmulasztott növekedés pótlása gyorsítja fel. Ez azonban messze nem jelenti a hosszú távú növekedési ütem felgyorsulását. A jelenséget először Jánossy Ferenc írta le, akinek megállapításai ma is érvényesek: egy jelentős visszaesés, majd stagnálás után a növekedési ütem 2005 után visszaállt az 1980 óta kialakult 1,5 százalékos hosszú távú ütemre. A Jánossy-féle szakmastruktúra-tényező nem más, mint a tudástőke: a munkaképes lakosság személyes tudása, jártassága és motivációja. Ezek az összetevők egy újrafogalmazott termelési függvény emberi elemei számos új és már korábban is ismert tényező mellett. Az emberi erőforrások nyilvántartása nem kompetenciaalapú, és emiatt a hosszú távú növekedési ütem alacsony szintjét sem tudjuk megmagyarázni. A növekedési ütem ingadozásai mögött elsősorban gazdaságpolitikai hibákat, érdemeket keresünk, holott az emberi beruházások elégtelen szintje jelenti a problémát, amely a múlt örökségnek és a jelen terheinek súlya alatt nem oldódik meg automatikusan. A magyar gazdaság egy újabb helyreállítási periódus előtt áll, s a gazdasági átalakítás alapvető feladata a foglalkoztatható lakosság aktivizálása, enélkül minden növekedési gyorsulás csak átmeneti helyreállítási periódus marad. JEL kód: B23, C22, E01, O11. /===/ Acceleration of economic growth in the long term can primarily be achieved only through a short period of consolidation, in which the growth rate of growth by recession or made up for by growth potential neglected for other reasons. But this is far from equivalent to an acceleration of the long-term growth rate. The phenomenon was described first by Ferenc Jánossy, whose conclusions remain valid to this day: after a substantial slump and a period of stagnation, the growth rate recovered after 2005 the long-term rate of 1.5 per cent that had set in after 1980. Jánossy's trade structure factor amounts to capital in knowledge: the personal know-how, expertise and motivation of the able-bodied population. These factors are the human constituents of a newly formulated production function, along with numerous new and previously known factors. The registration of human resources is competence- based and so it cannot explain the low level of the long-term growth rate either. People tend primarily to see failures and achievements of economic policy behind the failures and achievements of economic policy, when the real problem is inadequate human investment, which will not resolve itself automatically under the weight of the past and present burdens. The Hungarian economy is on the brink of a new period of recovery, and the basic task of economic transformation is to activate the employable population, without which any acceleration of growth will amount only to a temporary period of recovery.

A közép-kelet-európai bankfúziók eredményessége (The success of the bank mergers in Central Eastern Europe)

Az elmúlt években a nagy európai bankcsoportok egyre több közép-kelet-európai bankot vásároltak fel. Tanulmányunkban a bankfúziók értékteremtő hatását részvényesi szemmel elemezzük. A közép-kelet-európai régióban tevékenykedő hét legnagyobb bankcsoport 2000 és 2008 közötti akvizíciós tranzakcióit az eseményelemzés módszerével vizsgáljuk. Úgy tűnik, a részvényesek összességében értékelik a bankcsoportok akvizíciós törekvéseit: a fúziók kicsit több mint felében pozitív a kumulált abnormális hozam, és enyhén pozitív az összes esemény abnormális hozamának átlaga is. Számításaink során elsőként az egyes bankcsoportok felvásárlási stratégiáját értékeljük. A felvásárlás bejelentése körüli háromnapos időintervallumot alapul véve, a Raiffeisen és az OTP stratégiája tekinthető a legsikeresebbnek, míg az Erste felvásárlásai a legkevésbé eredményesnek. Ezt követően rávilágítunk arra, hogy eltérő befektetői szándékból ugyan, de mind a legmagasabb, mind a legalacsonyabb értékű ügyletek esetében a pozitív abnormális hozamú fúziók vannak túlsúlyban. Végezetül megállapítjuk, hogy az országhatáron átívelő ügyletek befektetői megítélése nem rosszabb az országhatáron belüli tranzakciókénál. /===/ The big European banking groups have been buying up more and more banks in Central Eastern Europe. The study analyses the value-enhancing effects of the mergers from the shareholder’s angle by examining by occurrence analysis methods the Central East European acquisition transactions of the seven biggest banking groups between 2000 and 2008. The shareholders as a whole seem to appreciate the acquisition activity of the banks: cumulative abnormal yield is positive in over half the mergers and average abnormal yield of all occurrences is mildly positive as well. The authors evaluate first the acquisition strategies of each banking group. Based on a three-day period round the acquisition announcement, Raiffeisen and OTP seem to have the most successful strategies and Erste the least successful. Light is then shed on investment intentions in each case, but mergers with a positive abnormal yield predominate among the highest and the lowest value transactions. Finally, the investor evaluation of cross-border transactions is no worse than for domestic ones.

A költségvetési hiány politikai gazdaságtana (The political economy of budgetary deficit)

A fejlett ipari országokra a hetvenes évektől mind inkább jellemző tartós költségvetési hiányt sem a keynesi, sem pedig a neoklasszikus elmélet nem tudta kielégítően magyarázni. Az új politikai gazdaságtan azonban, úgy tűnik, sikerrel tárta fel nemcsak a tartós hiány és a növekvő eladósodottság okait, hanem a fiskális politikai teljesítményben országok között és időben mutatkozó jelentős eltérések forrásait is. A siker elsősorban annak köszönhető, hogy az új politikai gazdaságtan a költségvetési politika alakításának politikai és intézményi korlátai felé fordult, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy kiterjessze a főáramú közgazdaságtan határait, és beépítse modelljeibe a gazdaságpolitikai döntéshozatal folyamatát. Tanulmányunkban négy átfogó magyarázatot tekintünk át - ezek: 1. az adósságállomány stratégiai használata, 2. a stabilizáció elodázása, 3. a politikai és választási rendszerek különbözősége és 4. a gyenge vagy széttöredezett végrehajtói hatalom -, azzal az egyértelmű igénnyel, hogy a szokásos pozitív elemzést normatív vizsgálódással egészítsük ki. / === / Neither Keynesian nor Neoclassical theory managed to explain adequately the increasingly typical state of chronic budgetary deficit found in developed industrial countries since the 1970s. But the new political economy seems to have revealed the causes of the chronic deficit and mounting indebtedness and of the reasons for the marked differences in fiscal-policy performance between countries and periods. The success can be ascribed primarily to the fact that the new political economy turned to the political and institutional constraints on the formation of budgetary policy, with the unconcealed aim of broadening the bounds of mainstream economics and building the policy-making process into it. The study examines four comprehensive explanations: 1. strategic use of debt stock, 2. postponement of stabilization, 3. differences of political and electoral systems, and 4. weak or fragmented executive power, with the clear intention of complementing the customary positive analysis with a normative examination.

A gyenge hazai innovációs teljesítmény intézményi magyarázatához. Vitaírás a nemzetközi innovációs versenyben való részvétel akadályairól (Towards an institutional explanation of the country's weak innovation performance)

Miért van a magyar gazdaság hasonlóan kritikus helyzetben, mint a rendszerváltást megelőző időkben? Miért nem sikerül az eladósodást megállítani, a gazdaságot konszolidálni, és fenntartható növekedési pályára állítani? Ennek közvetlen okát a szerzők a fejlődés féloldalasságában és a duális gazdasági szerkezetben látják. A piacgazdasági intézmények bevezetése ugyanis nem járt együtt az egész gazdaságot (vagy legalábbis annak nagy részét) átfogó, a tudásvezérelt információgazdaság felé mutató, gyors fejlődéssel. Számos indikátor azt jelzi, hogy az ország lemaradt a nemzetközi innovációs versenyben. Az innovációk elégtelensége azonban nem véletlen, nem exogén adottság, hanem a formális piaci intézmények mögött meghúzódó valós intézményi berendezkedéssel, a gazdaságban ténylegesen észlelhető magatartásmintákkal magyarázható. A piacgazdasági intézmények és jogi keretek, amelyek elvileg lehetőséget adnak az erőforrásokhoz való szabad és nyílt hozzáférésre, csak részben töltődtek meg tartalommal. Az országban még mindig meglehetősen korlátozott a sikeres belépés lehetősége a piaci és a politikai arénába, azaz a magyar társadalom - a north-i terminológiával élve - "korlátozott hozzáférésre alapozott társadalomként" írható le. Az a tény, hogy a piaci szereplők esélyei az államhoz és intézményeihez fűződő kapcsolatoktól függően nagyban különböznek egymástól, és a gazdasági szereplők rendszerszerűen használják e kapcsolatokat járadékszerzésre, lefojtja az innovációt, és újra és újra megakasztja a fejlődést. / === / Why is Hungary's economy still in a critical state similar to the one before the change of system? Why is the indebtedness not being halted, the economy consolidated or vital structural reforms performed? The authors see the direct cause in lopsided development and a dual economic structure. The introduction of market economic institutions was not followed by rapid, overall development towards a knowledge-led, information economy. Several indicators show how Hungary has fallen behind in competition for international innovation. The inadequacy is not a fortuitous, exogenous attribute, but explicable in terms of a real institutional setup underlying the formal market institutions, and of actual behaviour patterns found in the economy. Only in part has substance been gained by the institutions and legal frames of a market economy that theoretically would provide free and open access to resources. The scope for successful entry into the market or political arena remains very narrow, so that in Douglass North's terms, Hungary's is still "a society based on restricted access." Innovation is stifled and development repeatedly impeded by the fact that market players' chances differ widely depending on their connections with the state and its institutions and such connections are used regularly in rent-seeking.

Gázolaj-jövedékiadó verseny az Európai Unióban (Fiscal competition on the market for diesel fuel in the European Union)

A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy versenyeznek-e az európai kormányok gázolajra vonatkozó jövedékiadó-kulcsaikkal a nagyobb adóbevételekért, és ha igen, befolyásolja-e az országok mérete kormányaik adóztatási stratégiáját. Az üzemanyagturizmussal szembesülő kormányok adókivetési magatartását egy kétországos adóverseny modellel jelezzük előre, amelyben a standard modellektől eltérően a fogyasztók kereslete árrugalmas. Megmutatjuk, hogy ha a kereslet nem teljesen rugalmatlan, mint Nielsen [2001], illetve Kanbur-Keen [1993] modelljeiben, akkor a nagy ország kormányának egyensúlyi viselkedése nemcsak abban különbözik a kicsiétől, hogy nagyobb adót állapít meg, hanem abban is, hogy válaszfüggvénye meredekebb. Az aszimmetrikus adóverseny általunk használt modelljét a dízelüzemanyagoknak 16 európai ország 1978 és 2005 közötti jövedékiadó-adatain vizsgáljuk. Az 1995 és 2005 közötti időszakra vonatkozó becslési eredményeink megerősítik, hogy az európai országok szomszédaik adókulcs-változtatásának hatására változtattak saját adókulcsaikon, és hogy a területileg/gazdaságilag kisebb országok kisebb intenzitással reagáltak szomszédaik adóváltoztatásra, mint a nagyobbak. Tanulmányunk ezzel magyarázatot nyújt arra is, hogy miért erősödött fel a tagállamok jövedéki adókulcsainak méret szerinti differenciálódása az elmúlt bő tíz évben, valamint hogy miért nem sikerült az Európai Uniónak a minimumadószintre vonatkozó előírásával előbbre lépnie az egységes adóztatás megvalósításában. / === / The paper assesses spatial competition in diesel taxation among European governments. By adding an extension to the standard model, it is shown that asymmetric competition – small countries undercutting large – implies that small countries respond less strongly to tax changes by their neighbours than large countries do. An estimate is then made of the fiscal reaction functions for national governments, employing a first-difference regression model with a weighting scheme constructed from road-traffic density data at national borders. Data from 16 countries (EU-15 minus Greece plus Norway and Switzerland) between 1978 and 2005 provides evidence that European governments set their diesel tax interdependently, and moreover, that small European countries tend to react less strongly to changes in their competitors' tax rate than large countries do.

Információs paradoxon a vállalkozások hitelezésében nem fizető vevő esetén (An innovation paradox in enterprise financing where buyers fail to pay)

Cikkünkben a vállalkozók külső finanszírozásának modelljét terjesztjük ki arra az - irodalom által eddig nem tárgyalt - esetre, amikor a vállalkozónak van nem fizető vevője. Szerződéselméleti megközelítésünkben a vállalkozó hitelképességére vonatkozó információ aszimmetrikus a tranzakcióban részt vevő felek között, s ez morális kockázatnak ad teret. Megfigyelhető, hogy ilyenkor a pontosan fizető vevők számára is hitelszűke lép fel. A vállalkozó és a finanszírozó közötti optimális szerződés nem fizető vevő hatására további hitelszűkösséget generál. Két esetet vizsgálunk: az egyikben a vállalkozó információs előnyben van a vevő nemfizetésére vonatkozóan, a másikban nincs ilyen előny. A két modellváltozat alapján információs paradoxon jellemzi a kialakuló finanszírozási helyzetet: a vállalkozó kisebb összegű hitelhez jut az említett információs előnye esetén, mint amikor közte és a finanszírozó között szimmetrikus az információ. A modell azt a - magyar kis- és középvállalkozóknál látott - jelenséget írja le, amikor nem transzparens a szállító-vevő viszonya, és a finanszírozó bank e miatt az információs hátrány miatt kevesebb hitelt nyújt kis- és középvállalati ügyfeleinek. _____ The model of external financing of the firm is extended here to cases where there may be defaults on account receivables. Information asymmetry between entrepreneur and lender on a firm's creditworthiness leads to moral hazard and credit rationing, even in the absence of default risk. The authors show an optimal debt contract that formulates the situation, and focus on two cases: where the entrepreneur has an information advantage on defaults on receivables, and where the information is symmetric. A comparison of these cases revealed a paradoxical knowledge issue in external financing: a better informed entrepreneur may be able to afford a smaller financing ability. The model describes a frequent phenomenon in small businesses, when the relationship between buyer and seller lacks transparency, and lenders offer lower amount of lending to small and medium-sized enterprises.

Tőkeallokációs módszerek és tulajdonságaik a gyakorlatban (Methods of capital allocation and their characteristics in practice)

A pénzügyekben mind elméletileg, mind az alkalmazások szempontjából fontos kérdés a tőkeallokáció. Hogyan osszuk szét egy adott portfólió kockázatát annak alportfóliói között? Miként tartalékoljunk tőkét a fennálló kockázatok fedezetére, és a tartalékokat hogyan rendeljük az üzleti egységekhez? A tőkeallokáció vizsgálatára axiomatikus megközelítést alkalmazunk, tehát alapvető tulajdonságok megkövetelésével dolgozunk. Cikkünk kiindulópontja Csóka-Pintér [2010] azon eredménye, hogy a koherens kockázati mértékek axiómái, valamint a tőkeallokációra vonatkozó méltányossági, ösztönzési és stabilitási követelmények nincsenek összhangban egymással. Ebben a cikkben analitikus és szimulációs eszközökkel vizsgáljuk ezeket a követelményeket. A gyakorlati alkalmazások során használt, illetve az elméleti szempontból érdekes tőkeallokációs módszereket is elemezzük. A cikk fő következtetése, hogy a Csóka-Pintér [2010] által felvetett probléma gyakorlati szempontból is releváns, tehát az nemcsak az elméleti vizsgálatok során merül fel, hanem igen sokszor előforduló és gyakorlati probléma. A cikk további eredménye, hogy a vizsgált tőkeallokációs módszerek jellemzésével segítséget nyújt az alkalmazóknak a különböző módszerek közötti választáshoz. / === / Risk capital allocation in finance is important theoretically and also in practical applications. How can the risk of a portfolio be shared among its sub-portfolios? How should the capital reserves be set to cover risks, and how should the reserves be assigned to the business units? The study uses an axiomatic approach to analyse risk capital allocation, by working with requiring basic properties. The starting point is a 2010 study by Csoka and Pinter (2010), who showed that the axioms of coherent measures of risk are not compatible with some fairness, incentive compatibility and stability requirements of risk allocation. This paper discusses these requirements using analytical and simulation tools. It analyses methods used in practical applications that have theoretically interesting properties. The main conclusion is that the problems identified in Csoka and Pinter (2010) remain relevant in practical applications, so that it is not just a theoretical issue, it is a common practical problem. A further contribution is made because analysis of risk allocation methods helps practitioners choose among the different methods available.

A vállalati likviditáskezelés szerepe eszközfedezettel rendelkező hitelszerződésekben. Az alkun alapuló megközelítés eredményei (The role of corporate liquidity management under secured debt financing Results of the bargaining approach)

A szerző azt a kérdést vizsgálja, hogy a vállalat működése során a likvid eszközök mekkora arányát tartsa fenn. A kérdést a finanszírozás szemszögéből veti fel, mivel a hitelezés okozta korlátok jelentősen befolyásolják a likvid eszköz tartalékolásának motivációit. A cikk a vállalkozói-hitelezői információs kapcsolat háromféle esetében mutatja be az eszközfedezettel rendelkező hitelek adósságszolgálatát meghatározó tényezőket. Elsőként a teljes információs viszony melletti stratégiákkal meghatározott adósságszolgálatot vizsgálja, majd a második típusú információs kapcsolatban a nem megfigyelhető vállalkozói erőfeszítéseket feltételezve adja meg az adósságszolgálat fizetésének ex ante és ex post egyensúlyát. Harmadikként, a nem igazolható vállalati adatok feltevése mellett teljes és részleges eszközfedezetre is meghatározza az optimális vállalkozói likviditási politikát, és tárgyalja az itt fennálló ellentéteket. Megmutatja, hogy részleges eszközfedezet mellett 1. újratárgyalható a hitelszerződés, és a stratégiai adósságszolgálatot nem lehet elkerülni, 2. a likviditásoptimalizálásnak nincs ex post Pareto-egyensúlyi megoldása, ugyanis a hitelszerződésben részt vevő felek alkuereje határozza meg a vállalat likviditásának szintjét. / === / This paper investigates what the liquid asset ratio for firms should be. Financing constraints significantly influence motivations for liquidity hoarding. The article shows the determinants of secured debt services for three different information cases of a lender-borrower relationship. First, it examines the strategic debt service under full information, and then, assuming non-observable entrepreneurial efforts, it gives the ex ante and ex post equilibria of the strategic debt service. The third case supposes non-verifiable firm information; this provides the optimal corporate liquidity policy and explains the contrary propositions. It shows that under not fully secured collateral, 1. the debt contract is renegotiable; the lender cannot avoid the strategic debt service, 2. there is no ex post optimal Pareto efficient solution to liquidity policy, because the corporate liquidity ratio is determined by the bargaining power of the partners in the debt contract.

A mozgókép reneszánsza: nagytotál a videográfia módszertanáról = The renaissance of the motion pictures: wide shot of the videography

A posztmodern fogyasztó hiperreális környezetébe csöppenő pozitivista kutató gyakran megtántorodik attól a forgószélszerű pörgéstől és vizuális dinamikától, amelyet a posztmodern világ ont rá. A szupersztrádán teknős módjára kullogó kutató ezért inkább visszahúzódik páncélja mögé, és előhúz valamit a szokásos módszerek közül, függetlenül attól, hogy azok relevánsak-e a probléma vizsgálatára vagy sem. A mozgóképek újjászületése a megváltozott fogyasztói látásmódhoz kapcsolható. Dziga Vertov mechanisztikus szemével egyre inkább a fogyasztók kacsintgatnak, és a curlingben látható módon csúsztatják tovább a magáról megfeledkező és kőnek látszó teknőst. A videográfia a videó és az etnográfia szavak összekapcsolásából keletkezett, vagyis etnográfiai kutatás a mozgókép segítségével. Egyre több nyugati cég arra kéri fel a kutatókat, hogy a fogyasztói magatartásról csupán videó prezentációt készítsenek, mindenféle szöveges magyarázat nélkül. A cikk nagytotálból mutatja be a Belk és Kozinets (2005, 2006) által életre keltett módszertan sajátosságait. / === / The positivist researcher in the middle of the hyperreal context seems to lurch due to the tornado-like whirl and a visual dynamism caused by the postmodern world. This researcher is just like a paddling tortoise on the superhighway draws back in the tortoiseshell and shows one of the classic research methods, no matter the type of the research problem. The rebirth of the motion pictures is linked to the altered consumer perspective. Dziga Vertov’s mechanical eye is used more and more by the consumers, and the tortoise-like researcher is considered to be a curling stone. The consumer researchers tend to ignore the lived visual and auditory aspects of the consumer culture and the appropriate research methods of this field. The aim of this article is to present the types and the main features of the videography vivified by Belk and Kozinets (2005, 2006).

Kameralizmus, történelmi iskola, osztrák gazdaságtan. Három vázlat a német és osztrák közgazdasági diskurzus történetéből (Cameralism, the historical school and Austrian economics. Three outlines from the history of German and Austrian economic debate)

A kameralizmus a 16-18. századi német gyakorlati államtudomány és egyetemi tantárgy volt, amely összefoglalta a hivatalnokok képzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati gazdasági ismereteket. Felfogása szerint az alattvalók jóléte és boldogsága feltétele az uralkodó gazdagságának, de az alattvalók önmaguktól nem képesek utat találni ehhez a boldogsághoz, szükség van az állandó külső irányításra. Igazgatásközpontúsága és egyetemi intézményesülése miatt nem tekinthető a merkantilizmus helyi változatának. Az 1840 és 1945 közötti német történeti iskola hagyományos ábrázolása több mint egy évszázadon át a német és a neoklasszikus tradíció szembenállását hangsúlyozta, kiemelve az organicizmus, a fejlődésgondolat és az egyediség jelentőségét, a szociális kérdés fontosságát, illetve a deduktív módszer és a gazdaság változatlan törvényeinek tagadását. A modern rekonstrukciók a történeti iskolát a posztklasszikus válságra adott egyik európai válaszként fogják fel, amely a történelemből levont, empirikusan megalapozott induktív alternatívát kínált. Az 1871-től kialakult osztrák iskola a neoklasszikus paradigmának egyszerre volt alkotórésze és versenytársa. A módszertani individualizmus, a szubjektivizmus, az idő fontossága, a tudás szerepe, az alternatív költségek elmélete stb. ugyan beépültek a mainstream közgazdaságtanba, de hangsúlyos kiemelésük lehetővé tette, hogy a társadalomelméleti magyarázat igényét őrző osztrák iskola megtartson valamit önálló beszédmódjából. / === / Cameralism was a practical political science and university subject in 16th–18th century Germany, summarizing the theoretical and practical economic knowledge required in the training of officials. The assumption was that the prosperity of the ruler depended on the welfare and happiness of the subjects, but the subjects themselves were not capable of achieving this happiness without permanent directions from above. Cameralism’s emphasis on administration and university institutionalization means that this approach cannot be seen as a local variant of mercantilism. The traditional account of the German historical school from 1840 to 1945 emphasized for over a century the contrast between the German and the Neoclassical traditions. It underlined the significance of the organic approach, the concept of development and individuality, the importance of the social question, and the denial of the deductive method and unalterable laws of the economy. Modern reconstructions see the historical school as one European response to the post-Classical crisis, offering an inductive alternative grounded empirically on history. The Austrian school formed in 1871 was at once a constituent of the Neoclassical paradigm and a rival to it. Methodological individualism, subjectivism, the importance of time, the role of knowledge, the theory of alternative costs etc. were absorbed into mainstream economics, but the focusing on these issues allowed the Austrian school, in keeping alive its demand for a social-theoretical explanation, to preserve something of an alternative discourse.

Buborékok és legendák. Válságok és válságmagyarázatok - a tulipánmánia és a Déltengeri Társaság, I. rész (Bubbles and myths, crises and explanations: tulip mania and the South Sea bubble. I.)

A 2007 óta kibontakozó válság újból divatba hozta a korai buborékok és válságok témáját. A jelenlegi válság nyomán újraéledtek a makroökónómiai viták, kétségessé vált a "nagy mérséklődés" és az újklasszikus szintézis érvényessége. Az 1634-1637 közötti holland tulipánmánia - mint az első buborék - sokféle értelmezése ismeretes: a tömeghisztéria kitörésétől a hatékony pénzügyi piacok korai példáján át a kulturális sokkig. Áttekintve ezeket, a cikk visszavezeti a tulipánmánia közismert anekdotikus leírásait az eredeti forrásokig, és megmutatja, milyen módon és céllal használták fel ezeket a közgazdászok és történészek saját elemzéseikben. / === / The accounts of early bubbles and crises are becoming fashionable again in economic discourse during the recent downturn. The article, having looked at the revival of macroeconomic debate provoked by the failure of current theory, sums up various interpretations of the Dutch tulip mania of 1634-7. These range from an outburst of popular madness, through an early example of an efficient financial market, to an instance of culture shock. Some well-known anecdotes about tulip mania are traced back to their original sources, and the article explores the various patterns and intentions in the use economists and historians have made of them.

Buborékok és legendák. Válságok és válságmagyarázatok - II/1. rész. A Déltengeri Társaság (Bubbles and myths crises and explanations II/1.: the South Sea bubble)

A cikk a tulipánmániával foglalkozó tanulmány folytatása (Madarász [2009]). A Déltengeri Társaság 1720-as fellendülése és kipukkadása mindmáig egyike a pénzügyi történelem leghíresebb és leggyakrabban emlegetett buborékainak. A közgazdaságtanban a buborék sokáig nem volt fontos téma, de az utóbbi időben ismét divatba jött. A tanulmány először a buborékmetafora néhány irodalmi példáját mutatja be, majd összefoglalja az angol államadósság kialakulását, a korai modern fiskális-militarista állam létrejöttét és a pénzügyi forradalom különböző interpretációit. A Déltengeri Társaság történetének, az adósság-részvény csere lebonyolításának és a korabeli vélemények spektrumának ismertetése után áttekintést ad arról, milyen módon és céllal használták fel az 1720-as eseményeket közgazdászok és történészek saját magyarázataikban. Ezek skálája a tudatos csalástól a befektetők irracionális mániáján át a racionális buborék kialakulásáig terjed. / === / The first part of the study (published here in 2009) was devoted to "tulipmania". This article continues the account of early bubbles and crises with the 1720 boom and bust of the South Sea Company, which is to this day one of the best known and most cited examples in history. For several decades, bubbles were not seen as an important issue in economic and financial theory, but recent events have focused attention on them again. The author introduces some historical examples of the bubble metaphor in literature, before giving an account of the emergence of British public debt and the fiscal-military state, and summarizing various interpretations of the financial revolution. An account of the South Sea Bubble, a detailed description of the debt-equity swap, and citations from some contemporary investors and observers are followed by an overview of the way the events of 1720 were used subsequently by various economists and historians in their own theorizing and explanations. The interpretations placed on it range from deliberate fraud, through irrational investment mania, to the emergence of a rational bubble.