A temporális diszkontálási szokások vizsgálata – a társadalmi diszkontráta és a társadalmi preferenciák kapcsolata

A társadalmi diszkontráta kérdését a hazai szakirodalom mindezidáig mostohán kezelte, holott korántsem elhanyagolható tényező a közösségi projektek értékelésénél. Az Európai Uniós forrásokból finanszírozott beruházásokra vonatkozó szabályok, illetve a közösségi döntések racionalitásának növelésére vonatkozó fokozódó igény miatt végre nálunk is kezd reflektorfénybe kerülni a másutt már elterjedten alkalmazott költség-haszon elemzés módszertana. Ennek eredményét döntően befolyásolja a társadalmi diszkontráta megválasztása, ezért fontos, hogy ennek módszertanát, problematikáját megismerjük. A temporális diszkontálási szokásokat kétféle módon is tanulmányozhatjuk: a kinyilvánított és a megfigyelt preferenciák alapján. A társadalmi diszkontráta meghatározása a megfigyelt preferenciák alapján történik, top-down módszertannal, míg a temporális viselkedést természetesen a kinyilvánított preferenciák segítségével, kérdőíves módszerekkel végezhető el. A tanulmányban bemutatásra kerül a társadalmi diszkontráta módszertana és egyben kísérletet teszünk a magyar lakosság temporális diszkontálási szokásainak feltárására egy 1000 fős kérdőíves felmérés alapján, mely egyfajta útmutatásként is szolgálhat a top-down módszertanok fejlesztését illetően.

A megnyilvánult és kinyilvánított időpreferenciák - mennyire vagyunk rövidlátóak?

A társadalmi időpreferenciák vizsgálatához két út áll rendelkezésünkre; a megnyilvánult és a kinyilvánított időpreferenciák vizsgálata. A megnyilvánult preferenciák egyfajta top-down módszertan, vagyis a társadalmi időpreferenciákat makroadatokból számítják ki (pl. megtakarítások, jövedelemrugalmasság, gazdasági növekedés stb.) és vonnak le következtetéseket az emberek preferenciáival kapcsolatosan. Egy másik lehetséges módszer a diszkontráta meghatározásához a kinyilvánított preferenciák megfigyelése, illetve ami azt jelenti, hogy felmérések útján hipotetikus szituációkon át mérjük fel az egyén preferenciáit [Lippai, 2009], vagyis ez esetben egy bottom-up módszertant alkalmazunk.

A környezeti képzés szerepe az egyetemisták környezeti tudatosságában - a BCE hallgatóinak példáján

Az OTKA 68647, „Fenntartható fogyasztás, a Környezettudatosság növelése az oktatásban” című alprojektje első fázisának keretében kérdőíves felmérést hajtottunk végre a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói körében. A kutatás célja annak megismerése volt, hogyan viszonyulnak a környezeti problémákhoz az egyetemisták, milyen környezettudatos tevékenységeket végeznek, milyen fogyasztói szokásokkal rendelkeznek, valamint magatartási formáikban mekkora szerepet játszik az egyetemen folyó környezeti képzés. A felmérés keretében 2008 őszén összesen 436 hallgatót kérdeztünk meg, méghozzá a hallgatók különböző csoportjait: környezeti specifikációjú III. és IV-V. éves hallgatókat, felsőbb éves, csak egy környezeti vonatkozású tárgyat hallgató tanulókat, valamint elsőéveseket, akik egy választható tárgy keretében ismerkedhettek meg a környezeti problémákkal és ezek környezetgazdaságtani megoldásaival. Feltételezésünk szerint a környezeti képzés mélysége szignifikáns hatással bír a fiatalok mindennapi viselkedésére nézve. A megkérdezettek fogyasztói magatartását leíró eredményeket két tanulmányban korábban már publikáltuk (l. Marjainé Szerényi et al., 2009 és 2010); jelen tanulmány kifejezetten a környezeti oktatásnak és nevelésnek az egyetemisták környezeti tudatosságában megnyilvánuló érzékelt hatásairól szól.

Népesedés és fenntarthatóság - létbarát elméleti keretben

Amint Magyarországon 2008-ban kinevezték a jövő nemzedékek ombudsmanját,1 mindjárt jelentős vitát is kavart az újdonsült országgyűlési biztos egy előadáson tett kijelentése.2 Ennek alapján úgy tűnt, hogy a jövő nemzedékeket immár hivatalosan is képviselő személy abortuszpárti és nagycsalád-ellenes. A felháborodás mértéke jól mutatja a téma rendkívüli érzékenységét – függetlenül a megfogalmazott állítások valóságtartalmától. A kedélyek valamelyest csillapodtak, midőn kiderült, az ombudsman nem Magyarországra, hanem a „harmadik világra” célzott, s ezzel valóban tisztázható néhány félreértés. Ám a mélyebben gondolkodót ez egyáltalán nem nyugtatja meg. Mi is a jövő nemzedék érdeke: a sok vagy a kevés gyermek? S lehet-e egyáltalán többféle választ adnunk a kérdésre, aszerint hogy „fejlődő” vagy „fejlett” régióról van szó?

Rethinking Kyoto Compliance from a Consumption-Based Perspective.

Environmental consequences of international trade are quite relevant for climate change policy. Apparent decoupling of GHG emission and GDP growth, observed in several European countries, is partly due to the increasing dislocation of manufacturing industries from the developed world to emerging economies. Consequently, decoupling is coupled with increasing GHG emission embodied in imported products from these nations. The article scrutinises the GHG emission embedded in Hungarian import of Chinese products. It argues that a stagnating GHG emission observed in Hungary is intertwined with hidden GHG export to China that takes place through trading of goods. Objective evaluation of compliance status with Kyoto targets would require a consumption-based accounting of GHG emissions rather than a production-based one, unless we accept facing a BIG problem at global level.

Designing Lifestyle-specific Food Policies Based on Nutritional Requirements and Ecological Footprints.

Expanded understanding of the trends and determinants of food consumption is needed to reduce the ecological impacts of the contemporary agro-food system while also being attentive to broader issues pertaining to health and the environment. Incorporating these additional aspects and formulating meaningful dietary recommendations is a major challenge. This article seeks to highlight differences in ecological footprint (EF) by activity level for various so-cial groups to meet suggested physiological requirements by nutritionists versus actual food consumption. The study is based on a combination of healthy diet requirements (as expressed by national guidelines) and a survey of a repre-sentative sample of 1,013 Hungarian adults using a bottom-up approach for calculating EFs. Students and women with small children have a higher than average food-related EF due to their higher nutritional needs. At the same time, the elderly are characterized by lower footprints. Perhaps most interesting is our finding that people with seden-tary forms of employment have higher food footprints than those with jobs that require physical labor. We offer rec-ommendations for food-policy planning based on encouraging dietary changes for individuals, differentiated by the nature of their work. The research suggests that dietary policy that improves health often has environmental benefits.

A nemzetközi kereskedelem hatása a kibocsátáselszámolási módszertanra Kína példáján keresztül

A fokozódó globális kereskedelem és klímaváltozás korában az üvegházhatású gázok elszámolásakor rendkívüli jelentőségű a nemzetközi kereskedelem hatásának figyelembevétele. A fejlett országokban az importált termékek növekvő fogyasztása következtében szétválik a termékek előállítása és fogyasztása során keletkező haszon, illetve a termék előállítása során keletkező üvegházhatású kibocsátásokért vállalt felelősség. A cikk bemutatja a jelenlegi kibocsátáselszámolási módszertanok alkalmazásának előnyeit és hátrányait, majd egy olyan új módszertant javasol, amely a megosztott felelősség elvére épül – figyelembe véve a nemzetközi kereskedelem hatásait. A szerzők a kínai export példáján empirikus eredményekkel támasztják alá a módszertan jelentőségét. A javaslat lényege, hogy egy termék előállítása során keletkező üvegházhatású gáz kibocsátásának anyagi inputokhoz kapcsolódó részét a terméket importáló országhoz számoljuk el, a hozzáadott érték előállításához kapcsolódó kibocsátásokat a termelő országhoz. Így a termékek előállítása során keletkező kibocsátások, valamint a gazdasági és fogyasztói hasznok nem válnak szét egymástól.

Current range characteristics of Swiss stone pine (Pinus cembra L.) along the Carpathians revealed by chloroplast SSR markers.

We investigated the diversity pattern of nine Swiss stone pine (Pinus cembra L.) populations along the Carpathian range including the High Tatras, by using six chloroplast DNA microsatellites (cpSSR). Our aim was to detect genetically distinct regions by clustering of populations, and to tackle possible historical colonization routes. Our analysis referred to an investigated geographical range with the two most distant populations situated at about 500 air km. We found that the most diverse populations are situated at the two edges of the investigated part, in the Retezat Mts. (South Carpathians) and the High Tatras, and diversity decreases towards the populations of the Eastern Carpathians. Hierarchical clustering and NMDS revealed that the populations of the South Carpathians with the Tatras form a distinct cluster, significantly separated from those of the Eastern Carpathians. Moreover, based on the most variable chloroplast microsatellites, the four populations of the two range edges are not significantly different. Our results, supported also by palynological and late glacial macrofossil evidences, indicate refugial territories within the Retezat Mts. that conserved rich haplotype composition. From this refugial territory Pinus cembra might have colonized the Eastern Carpathians, and this was accompanied by a gradual decrease in population diversity. Populations of the High Tatras might have had the same role in the colonizing events of the Carpathians, as positive correlation was detected among populations lying from each other at a distance of 280 km, the maximum distance between neighbouring populations.

Összegződnek-e az egyéni törekvések? A cselekvés és az eredmény közötti szakadék problémája (Can individual efforts be aggregated? The problem of the action-impact gap)

A szerző arra a kérdésre keresi a választ, hogyan alakulhat ki látványos szakadék az egyéni cselekvések iránya és azok együttes hatása között. A szándékok és tettek hatását felülírhatja a társadalmi gazdasági tényezőkből adódó tehetetlenség: a kritikus tömeg hiánya, szervezeti-infrastrukturális tényezők, kompenzációs hatások, egymás hatását kioltó cselekvések. A szerző a környezettudatosság és az ökológiai lábnyom példáján - ezerfős reprezentatív felmérésre alapozva - mutatja be, hogy az önkéntességre alapozó megközelítés sokszor túlbecsüli a fogyasztó - társadalmi-gazdasági tényezők által korlátozott - lehetőségeit és szuverenitását. _____ Behaviour impact gaps are demonstrably present in everyday life. It is increasingly found that environmental awareness in individuals fails to lead to reductions in the ecological footprint. Intensive agricultural practice reduces biodiversity in the EU even in areas where massive agri-environmental grant schemes are available and applied. Labour market training programmes do not necessarily facilitate job-finding for underprivileged segments of the society. So individual efforts may not add up or induce the expected effect. This outcome appears even for programmes that are successful in attaining the required behavioural change in a target group. The impact of attitudes and individual acts may be wiped out by structural and economic lock-ins such as trade-offs made for the gains, lack of a critical mass of actions, infrastructural deficiencies, or interfering acts of economic actors. The discrepancy between environmental awareness and ecological footprint is used to point out how awareness-raising programmes may miss their targets by overestimating the sovereignty and capabilities of consumers. Consumers are unwillingly locked into unsustainable practices and cannot be moved from that position unless economic and structural premises are also changed.

A globális értékláncok – a multinacionális vállalat, mint globális gyár. Fejezetek a nemzetközi üzleti gazdaságtanból 6. ----- It's title in English: Global Value Chains – Multinational Enterprise as Global Factory. Chapters from International Business 6

A tanulmánykötet a globális értékláncok névvel fémjelezett jelenséget veszi górcső alá. A fókuszban a multinacionális vállalatcsoportok ill. a nemzetközi cégek állnak. A tíz tanulmány különböző megközelítések alapján betekintést ad abba, hogy hogyan ragadhatják meg és vizsgálhatják a kutatók a globális értékláncokat a vállalatok, ill. vezetőik nézőpontjából, mi következik a kutatási eredményekből a vállalatok vezetői számára, és milyen következményei vannak a globális értékláncok karakteres és terjedő jelenlétének a nemzetgazdaságok gazdasági politikáit formálókra. A tanulmánykötet szerzői a 2012/2013.tanév tavaszi félévében a Nemzetközi üzleti gazdaságtan c. PhD kurzus hallgatói voltak. ______ The working paper is to provide a Hungarian language overview on the research finding s on Global Value Chain and global factory. The phenomenon behind them is recognized but under researched in Hungary. The chapters of the working paper are to cover as many angles and perspectives of Global Value Chain as many it is possible. Each chapter is based on a published English language paper. Theoretical and conceptual issues, considerations of MNEs and small- and medium sized enterprises and that of national policies are discussed. Authors of the working paper attended the International Business PhD course in the spring semester of 2012/2013.

Positive relationship between genetic- and species diversity on limestone outcrops in the Carpathian Mountains

We asked if the genetic diversity of Saponaria bellidifolia (a habitat specialist plant) and the species diversity of its habitat are driven by parallel landscape level processes in an island-like system of limestone outcrops in the Carpathian Mountains. We tested the relationship of these two diversity levels at local and regional geographic scales. Local genetic and species diversity showed parallel patterns influenced by the number of plant communities. Likewise, at regional level there was strong evidence for parallel equilibrial dynamics of genotypes and species. However, a superimposed matrix effect enhanced the regional species diversity only. Genetic diversity of habitat specialist organisms and species diversity of these limestone outcrop islands on mainland are modulated by parallel landscape-level processes at different geographic scales, and mechanisms may be identified at very high spatial resolutions.

Variation in the chloroplast DNA of Swiss stone pine (Pinus cembra L.) reflects contrasting post-glacial history of populations from the Carpathians and the Alps

To characterize the genetic structure and diversity of Pinus cembra L. populations native to two disjunct geographical areas, the Alps and the Carpathians, and to evaluate the rate of genetic differentiation among populations.