A villamosenergia-árak várható alakulása 2008-ban

Kutatásunk középpontjában annak megválaszolása állt, hogy miként fog alakulni a villamosenergia nagy- és kiskereskedelmi ára a magyar villamosenergia piacon 2007-2008-ban. Az előrejelzést több tényező is nehezítette, melyek közül a legfontosabb a piacnyitás után kialakuló piaci szerkezet meghatározása volt. A magyar villamosenergia termelés jelentős része a közüzemi nagykereskedő kezében összpontosul hosszú távú áramvásárlási szerződésekben (HTM) keresztüli lekötésben. Mivel az Európai Unió jelenleg is vizsgálja ezen szerződések piactorzító hatásait, feltételezhető, hogy ezek közül néhány felbontásra kerül, néhány további pedig továbbra is érvényben marad. A HTM-ek szerkezete, azaz az, hogy mely HTM-eket bontják fel, meghatározza a kialakuló piaci szerkezetet és ezen keresztül az árakat is. Ennek következtében a szokásos modellezési érzékenységvizsgálatok mellett a kérdés arra összpontosult, hogy eltérő HTM felbontási forgatókönyvek esetén miként fog alakulni a villamosenergia piaci ára.

A 2008. évi árampiaci modellváltás rövid értékelése

Jelen írás a 2008. januárjától hatályos új árampiaci modell legfontosabb jellemzőit értékeli a hazai árampiaci verseny továbbfejlődési lehetősége szempontjából. Először a hatékony árampiaci verseny kialakulását lehetővé tevő, minimálisan szükséges piacszerkezeti és szabályozási feltételeket vesszük sorra. Ezután pontról pontra vizsgáljuk, hogy ezen feltételek mennyiben adottak a legújabb modellváltás után. Végül néhány következtetést és javaslatot fogalmazunk meg.

A villamosenergia-piaci liberalizáció és a magyarországi háztartások - Egy kérdőíves felmérés eredményei

Az elmúlt években a háztartási fogyasztás évente több mint 10 TWh-t tett ki, azaz ha a fogyasztók által ténylegesen fizetett árat vesszük figyelembe, akkor éves szinten több mint 300 Mrd forintos szegmensről van szó. Kutatásunkban célunk volt, hogy a háztartási és egyéb kisfogyasztók piacáról minél pontosabb képet alkossunk és bemutassuk, hogy milyen tényezők motiválhatják őket a váltásra, illetve milyen okok miatt nem kerül, nem kerülhet majd erre sor.

The Polluter Profits Principle: A Note on the Grandfathering of CO2 Emissions Rights in Lax-Cap Trading Regimes

Grandfathering is currently the main principle for the initial allocation of tradable CO2 emission rights under the European cap-and-trade scheme. Furthermore, political feasibility often requires non-restrictive emission caps. Grandfathering under lax cap is unjust, biased and brings polluters unintended windfall profits. Still, in any post-Kyoto international CO2 regime, lax caps may be critical in coaxing binding emission targets out of more countries, especially those in the less-developed world. This paper argues that there is a certain quantity of emission rights between the initial and the optimal emissions, the grandfathering of which brings polluters zero windfall profits or zero windfall losses. Our theoretical concept of zero-windfall grandfathering can be used to demonstrate the windfall profits that have emerged at company level during the first EU trading period. It might thus encourage governments to embrace auctioning, and to combine it with grandfathering as a legitimate tool in the initial allocation of emission rights in later trading regimes.

Cooperation in an HMMS-type supply chain: A management application of cooperative game theory = Kooperáció egy HMMS-típusú ellátási láncban: A kooperatív játékelmélet egy menedzsment alkalmazása

We apply cooperative game theory concepts to analyze a Holt-Modigliani-Muth-Simon (HMMS) supply chain. The bullwhip effect in a two-stage supply chain (supplier-manufacturer) in the framework of the HMMS-model with quadratic cost functions is considered. It is assumed that both firms minimize their relevant costs, and two cases are examined: the supplier and the manufacturer minimize their relevant costs in a decentralized and in a centralized (cooperative) way. The question of how to share the savings of the decreased bullwhip effect in the centralized (cooperative) model is answered by the weighted Shapley value, by a transferable utility cooperative game theory tool, where the weights are for the exogenously given “bargaining powers” of the participants of the supply chain. = A cikkben a kooperatív játékelmélet fogalmait alkalmazzuk egy Holt-Mogigliani-Muth-Simon-típusú ellátási lánc esetében. Az ostorcsapás-hatás elemeit egy beszállító-termelő ellátási láncban ragadjuk meg egy kvadratikus készletezési és termelési költség mellett. Feltételezzük, hogy mindkét vállalat minimalizálja a releváns költségeit. Két működési rendszert hasonlítunk össze: egy hierarchikus döntéshozatali rendszert, amikor először a termelő, majd a beszállító optimalizálja helyzetét, majd egy centralizált (kooperatív) modellt, amikor a vállalatok az együttes költségüket minimalizálják. A kérdés úgy merül fel, hogy a csökkentett ostorcsapás-hatás esetén hogyan osszák meg a részvevők ebben a transzferálható hasznosságú kooperatív játékban a költség megtakarítást, exogén módon adott tárgyalási pozíció mellett.

Létkérdések - Önkényuralom és népesedés a bioszférában

Önkényuralom, totalitarizmus. A XX. század történelme, többek között, a modernitás legszörnyűbb társadalmi-politikai következményeit is példázza, kevesek szinte totális uralmát sokak fölött. Az azonban új fejlemény, hogy az uralom mára a Föld élő rendszerének a szintjén is egyre teljesebbé válik. A modern kor, számos kétségtelen vívmánya ellenére, az erőteljes uralom technológiáit is a rendelkezésünkre bocsátotta, s a totalitás immár nem csak negatív utópia, hanem állandó fenyegetés, sőt olykor kézzelfogható valóság. Közvetlen célunk a globális népesedés elemzése, amit a humán és a nem humán élet technológia általi kontrolljának, alávetettségének szempontjából vizsgálunk.

Szolgáltatások ellátási láncának speciális menedzsment jellemzői = Specialties in managing service supply chains

Az elmúlt évtizedekben a gazdálkodástudomány kitüntetett figyelemmel kísért két - mind a makrogazdaság, mind az egyes vállalatok működésének sikere szempontjából meghatározó fontosságú - jelenséget, egyrészt a szolgáltatásoknak a hagyományos termeléssel szembeni egyre erőteljesebb térnyerését, másrészt a fogyasztói érték teremtése szempontjából növekvő jelentőségű ellátási láncoknak, illetve azok menedzsmentjének kérdéskörét. Ugyanakkor igen kevés elemzés, de kevés leíró jellegű munka is született a két jelenséget és menedzsment problémát összekapcsoló területről, azaz a szolgáltatások ellátási láncáról, ezen ellátási láncok kezelésének speciális problémáiról. Jelen műhelytanulmányban a szolgáltatások ellátási láncának és menedzsmentjének jellegzetességeit, a klasszikus terméket előállító ellátási láncokhoz viszonyított sajátosságait foglaltuk össze a nemzetközi szakirodalom alapján. Ennek során bemutattuk, hogy az ún. tiszta szolgáltatások széles körben ismert jellemzői hatással vannak a szolgáltatások előállítását és értékesítését végző ellátási láncok működésére is. Ezek a hatások és a specialitások megjelennek az ellátási lánc menedzsment irodalomban megjelenő mindhárom problémakörre, rányomják tehát bélyegüket mind az ellátási lánc felépítésére, struktúrájára, mind az ellátási láncban együttműködő partnerek kapcsolatának = In the last decades scholars have paid a lot of attention to both service operation and supply chain management. There is still limited research on the overlapping field of theses two management areas, on service supply chain specialties. This working paper gives a structured overview on the latest research results published in English. Doing so the paper would like to draw attention of the Hungarian researchers to this field and facilitate these empirical researches. As described in the paper traditional service specialties (intangibility, perishability, inseparability, heterogeneity and the importance of human capital) create special management problems concerning (i) the structure of these supply chains, (ii) their relationship management and (iii) the management of supply chain processes.

A lean elvek alkalmazása az egészségügyi folyamatok fejlesztésében = Applying lean principles in healthcare process development

A fejlett társadalmak egészségügyi szolgáltató rendszerei napjainkban kettős kihívással néznek szembe: miközben a társadalom a szolgáltatási színvonal emelkedését, a hibák számának a csökkenését várja el, addig a költségvetési terhek miatt a költségcsökkentés is feltétlenül szükséges. Ez a kihívás nagyságában összevethető azzal, amellyel az USA autóipara nézett szembe az 1970-es évektől. A megoldást az autóipar esetében a konkurens „lean” menedzsment elvek és eszközök megértése és alkalmazása jelentette. A tanulmány arra keresi a választ, hogy vajon lehetséges-e ennek a megoldásnak az alkalmazása az egészségügy esetében is. A cikk az egészségügy problémájának bemutatása után tárgyalja a lean menedzsment kialakulását és hogy milyen módon került köztudatba. A tanulmány második felében a szakirodalomban fellelhető, a témával kapcsolatos tapasztalatokat foglalja össze, majd levonja a következtetéseket. = In developed societies healthcare service systems are facing double challenge; society expects service level to rise and the number of mistakes to drop, but at the same time, because of the overloaded budgets, cutting cost is also absolutely necessary. This challenge compares to the one the US automotive industry was facing in the 1970-s. In case of the automotive industry the solution was the comprehension and application of the principles and the tools of lean management. This study aims to answer the question whether it is possible to apply this solution also in the case of the healthcare system. The article first introduces the problems in the healthcare system, than describes the formation of lean management concept and its wide spread. The second half of the study summarizes the available knowledge in the literature and drives conclusions.

A magyarországi vállalatok K+F és innovációs teljesítménye = Innovation performance of the Hungarian firms

A tanulmány ökonometriai módszerekkel vizsgálja a magyarországi közép- és nagyvállalatok innovációs tevékenységét az EU-csatlakozást közvetlenül megelőző években. Fő megállapításai közé tartozik, hogy a vállalatmérettel nő az innovációs aktivitás valószínűsége; a külföldi tulajdonú cégek meghatározó szerepet töltenek be a termék- és technológiamegújításban; exportunkban csekély az aránya a magas újdonságtartalmú, K+F igényes termékeknek. Az állami támogatás segítette a termék- és technológiai megújulást. A tanulmány a IX. Ipar és Vállalatgazdasági konferencián elhangzott előadás átdolgozott változata (Kiss, 2008). = Based on logit econometrics we explore the innovation activities of the Hungarian manufacturing firms between 2001-2003. Our results suggest that the large and the foreign owned firms are the most innovative, while the export-oriented firms are less innovative. Government subsidies of innovation help the introduction of new products and processes.

The impact of marketing oriented product development on new product performance = A marketing orientált termékfejlesztés hatása az új termék teljesítményre

In the new product innovation management literature a lot of empirical studies have supported the importance of marketing orientation as a key success factor of new products. The purpose of this paper is to examine on a Hungarian sample if there is a connection between marketing oriented product development and new product performance. Firms were clustered into two product performance categories. ANOVA analysis showed significant correlation between R&D/marketing interface and new product performance, while variables associated with costumer orientation were not significant. The study was based on data “In Global Competition 2004 – 2006” survey. This paper was presented at the INCODE conference (INCODE, 2008). = Számos felmérés bizonyítja, hogy az új termékek sikerét nagyban elősegíti a marketing orientált fejlesztési gyakorlat. A „Versenyben a világgal 2004-2006” felmérés adatbázisán ennek relevanciáját vizsgáltuk. A vonatkozó szakirodalomból kiindulva, a felmérés kérdőívéből kiválasztottuk azokat a változókat, amelyekkel a marketing orientált termékfejlesztés leginkább jellemezhető. Öt változóval írtuk le a fogyasztó orientációt, míg egy változónk volt a K+F/marketing együttműködésre. Eredményeink szerint azok a vállalatok, amelyeknél a K+F és a marketing részlegek szorosan együttműködnek, jobb termékfejlesztési teljesítményt érnek el. Ugyanakkor a fogyasztó orientáció és a termékfejlesztési teljesítmény között nem találtunk szignifikáns kapcsolatot. A tanulmány megjelent a pécsi INCODE konferencia kötetében (INCODE, 2008).