Escenarios productivos diversos en Mendoza : En la búsqueda de una fruticultura comercial (1900-1930)

La conformación de una economía regional diversificada en Mendoza encuentra antecedentes en las primeras décadas del siglo XX. En efecto, los sectores dirigentes, empresarios y técnicos buscaron alternativas con vistas a matizar los efectos de crisis cíclicas que afectaban a la vitivinicultura. De modo que este período tiene un marcado carácter transicional, en el que se verifica una complejización del panorama agroproductivo como resultado de la conjunción de diversos factores que son detectados y analizados en este trabajo

Escenarios productivos diversos en Mendoza : En la búsqueda de una fruticultura comercial (1900-1930)

La conformación de una economía regional diversificada en Mendoza encuentra antecedentes en las primeras décadas del siglo XX. En efecto, los sectores dirigentes, empresarios y técnicos buscaron alternativas con vistas a matizar los efectos de crisis cíclicas que afectaban a la vitivinicultura. De modo que este período tiene un marcado carácter transicional, en el que se verifica una complejización del panorama agroproductivo como resultado de la conjunción de diversos factores que son detectados y analizados en este trabajo

World knowledge competitiveness index 2002:benchmarking the globes high-performing regions

The World Knowledge Competitiveness Index 2002 is the first composite and relative measure of the knowledge economies of the globe's best performing regions. It represents an integrated and overall benchmark of the knowledge capacity, capability and sustainability of each region and the extent to which this knowledge is translated into economic value and transferred into the wealth of the citizens of each region. This publication has over 50 pages and covers the following sections: The Economics of Knowledge Competitiveness The Rankings - World Knowledge Competitiveness Index Human Capital Components Knowledge Capital Components Regional Economy Outputs Knowledge Sustainability Components Driving Knowledge-Based Growth

A tale of two regions:comparative versus competitive approaches to economic restructuring

In April 2004 Mitsubishi announced the closure of its Lonsdale plant in South Australia. Almost a year later, MG Rover went into administration, resulting in the immediate closure of its Longbridge plant just outside Birmingham, England. Both closures were expected to have a considerable impact on their regional economies through the loss of employment and associated economic activity. However, governments in Australia and England responded in significantly different ways: in England the focus was on competitive advantage through the modernisation of the auto cluster and the diversification of the regional economy into new, high-technology industries. In Australia, the national and state governments introduced policy responses based on the pursuit of comparative advantage. This paper compares and contrasts the two sets of government responses and examines the capacity of each to deliver long-term benefits to their affected communities.

A regionális árampiaci integráció hatása az erőművek piaci erőfölényére

Tanulmányunkban a közép- és kelet-európai térség villamosenergia-nagykereskedelmi piacának rövid távú közgazdasági modellezésével foglalkozunk - teljes piacnyitás utáni körülményeket feltételezve. A modell inputjai között becslést adunk az igénybe vehető termelőkapacitások nagyságára és a termelés költségére, a keresleti jellemzőkre és az átviteli hálózat sajátosságaira. Modellezési megközelítésünk előnye, hogy egyszerre vesszük figyelembe a regionális piacok egymáshoz való térbeli viszonyát és a piaci erőfölénnyel rendelkező vállalatok árbefolyásoló képességét. Főbb következtetéseink: 1. a jelenlegi piaci integráció szintjén a nagy áramtermelő vállalatok piaci ereje számottevő; 2. a szorosabb piaci integráció mérsékli az erőfölénnyel való visszaélés lehetőségét, és árcsökkentő hatással jár; viszont 3. a teljes piaci integráció sem korlátozza kielégítő módon a nagy áramtermelők piaci erejét. Modellezési eredményeink gyakorlati jelentőségét azonban egyszerűsítő feltevéseink valószínűségnek vizsgálata nélkül nem tudjuk pontosan megítélni.

Összefüggések Magyarország és a balkáni régió villamosenergia-piacai között

Jelen tanulmányban a hazai áramár utóbbi időben tapasztalt jelentős emelkedésének magyarázatára vonatkozó leggyakrabban említett tényezőt, a balkáni árampiaci helyzetet és annak a hazai árampiacra gyakorolt hatásait elemezzük. Célunk a délkelet-európai árampiaci fejlemények hátterének feltárása, valamint a balkáni és a hazai árampiac összefüggéseit jellemző tényleges viszonyok leírása. Munkánk során árnyalni igyekszünk a „balkáni” árampiacról a szakmai közbeszédben kialakult differenciálatlan és sok tekintetben hamis képet.

Tér és teljesség - Fenntarthatóság a területhasználatban és az építési tevékenységben

A cikk a fenntarthatóság témakörét a területhasználatra és az építési tevékenységre fókuszálva járja körül. Noha kész receptekkel nem szolgál, természet, társadalom és gazdaság egészlátó (integrált) szemlélete alapján néhány radikális, normalitást célzó – főként ökológiai gazdaságtani – szempontot fogalmaz meg, amelyekkel egy fenntarthatóbb rendszert alakíthatunk ki. Mivel az írást a fenntarthatóság kérdésköre ihlette, a természeti környezettel kapcsolatos megfontolások a kidolgozottabbak, s csak esetlegesen (ám elválaszthatatlanul) kapcsolódnak hozzájuk a társadalmi vonatkozások. A tanulmányból mindenesetre – implicit módon – így is kitűnik, hogy a fenntarthatóság eszméje (amely elsősorban a természeti korlátokból fakad) nem mond ellent a társadalmi-emberi kiteljesedésnek, azaz a közjónak, ha az embert és a társadalmat a maga teljességében szemléljük, s nem valamilyen torz és leegyszerűsítő (például a homo oeconomicus) ideológia alapján. A cikkben a radikális javaslatokat kevésbé radikális – környezetgazdasági – nézetek ellenpontozzák, mintegy érzékeltetve a problémakör és a megközelítésmódok rendkívüli összetettségét.

A felemelkedés mátrixa. Brazília a Lula-érában (Brazil during Lula era)

Az elmúlt évtizedben a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi politikai gazdaságtan szakirodalmában is intenzív figyelem övezte az ún. feltörekvő gazdaságokat, közöttük Brazíliát. Luiz Inácio „Lula” da Silva két elnöki ciklusában (2003–2011) a feltörekvő piacok globális pozíciónyerése, a brazil külpolitika aktivizálódása és a brazil gazdaság kiemelkedő teljesítménye új koordinátarendszerbe helyezte a dél-amerikai óriást. A tanulmány a Lula-éra politikai és gazdasági teljesítményét foglalja össze: állami, regionális és globális szinten vizsgálja a dinamikus brazil fejlődés elmúlt évtizedét. / === / Since the millennium the literature on international relations and international political economy has been focusing on so-called emerging countries. This trend has brought unexpected and rarely experienced attention to the Latin American region, especially to Brazil. During Luiz Inácio “Lula” da Silva's presidencies (2003–2011) the global high position of emerging markets, the activity of Brazilian foreign policy and the outstanding achievements of the Brazilian economy placed the South American giant into a new frame of reference. The study sums up the political and economic performance of the Lula era: examines the past decade of dynamic Brazilian development at national, regional and global level.

A szerződések teljesülése a magyar élelmiszerláncban (Contract fulfilments in Hungarian food chains)

A tanulmány célja, hogy azonosítsa azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják az élelmiszer-gazdasági kis- és közepes vállalkozások szerződéseinek teljesülését a Közép-magyarországi régióban. Számításaink megerősítik Guo-Jolly [2008] eredményeit, amely szerint a szerződések tartalmi elemeinek kulcsszerepük van a szerződések teljesülésében. Továbbá a vállalatvezetői képességek, a vállalati és tranzakciós jellemzők szintén jelentős hatást gyakorolnak a szerződések teljesülésére. Érdekes módon az ágazatspecifikus jellemzőknek csak korlátozott szerepük van a szerződések teljesülésének magyarázatában. / === / The paper analyses the contractual relations and contract fulfilment of small and medium-sized firms along the food chain, in the central region of Hungary, using survey data. The estimates also reveal that contract fulfilment is significantly affected by the design of the contract. They confirm that an important role in contract fulfilment is played by corporate and managerial attributes and transaction characteristics. Interestingly, branch-specific characteristics play only a limited role in explaining contract fulfilment.

Exchange Rate Policy and Economic Growth after the Financial Crisis in Central and Eastern Europe

In a paper on the effects of the global financial crisis in Central and Eastern Europe (CEE), the author reacts to a paper of Åslund (2011) published in the same issue of Eurasian Geography and Economics on the influence of exchange rate policies on the region’s recovery. The author argues that post-crisis corrections in current account deficits in CEE countries do not in themselves signal a return to steady economic growth. Disagreeing with Åslund over the role of loose monetary policy in fostering the region’s economic problems, he outlines a number of competitiveness problems that remain to be addressed in the 10 new EU member states of CEE, along with improvements in framework conditions supporting future macroeconomic growth.

A Tale of Three Countries: Recovery after Banking Crises

Highlights: • Iceland, Ireland and Latvia experienced similar developments before the crisis, such as sharp increases in banks’ balance sheets and the expansion of the construction sector. However the impact of the crisis was different: Latvia was hit harder than any other country in the world. Ireland also suffered heavily, while Iceland came out from the crisis with the smallest fall in employment, despite the greatest shock to the financial system. • There were marked differences in policy mix: currency collapse in Iceland but not in Latvia, letting banks fail in Iceland but not in Ireland, and the introduction of strict capital controls only in Iceland. The speed of fiscal consolidation was fastest in Latvia and slowest in Ireland. • Economic recovery has started in all three countries and there are several encouraging signals. The programme targets in terms of fiscal adjustment, structural reforms and financial reform are on track in all three countries. • Iceland seems to have the right policy mix. • Internal devaluation in Ireland and Latvia through wage cuts did not work, because privatesector wages hardly changed. The productivity increase was significant in Ireland and moderate in Latvia, yet was the result of a greater fall in employment than the fall in output, with harmful social consequences. • The experience with the collapse of the gigantic Icelandic banking system suggests that letting banks fail when they had a faulty business model is the right choice. • There is a strong case for a European banking federation.

A környezetbarát beszerzés gyakorlata Norvégiában és Magyarországon

A Fenntartható fejlődés irányába való törekvések mind vállalati, mind kormányzati szinten jól hasznosíthatják a „zöld beszerzés” gyakorlatát, melynek célja a környezeti és társadalmi szempontok érvényre juttatása a vállalati, illetve kormányzati beszerzési folyamatok során.

A vállalatok szerepe a regionális fenntarthatósági kezdeményezésekben

A regionális fenntarthatósági kezdeményezések (RFK-k) szignifikáns szerepet játszhatnak a társadalom különböző érintett csoportjai közötti együttműködésben – egy fenntarthatóbb jövő elérése érdekében. Az alábbiakban megvizsgáljuk a regionális fenntarthatósági kezdeményezések alapelveit és azok megvalósulását a gyakorlatban, különös tekintettel a vállalati szféra részvételére, motivációira és a felmerülő legfontosabb problémákra. Az empirikus kutatás egy hat különböző elméleti megközelítést tartalmazó modellre épül, amelyek együttesen magyarázatul szolgálhatnak arra, milyen indíttatásból és milyen módokon vesznek (vagy éppen nem vesznek) részt a vállalatok a regionális fenntarthatósági kezdeményezésekben. A kutatás célja a legfontosabb akadályok és sikertényezők azonosítása. Az irodalom tanulmányozásán túlmenően, munkánk során feltártuk egy olyan régió működését, melyben az egyes érintett felek felismerték a regionális együttműködésben rejlő lehetőségeket, illetve azért aktívan tesznek is. Eredményeink elsősorban a vállalati működést meghatározó erőforrás-függés elmélet dominanciáját erősítik meg és egyúttal rámutatnak azokra a potenciálokra, melyekkel a regionális együttműködések rendelkeznek a szervezetek egymástól való tanulásában, illetve a vállalatok működésének társadalmi elfogadtatásában.