On a Generalization of a Theorem due to Larcombe on the Sum of a 3F2 Series

MSC 2010: 33C20

Estimation of a Regression Function on a Point Process and its Application to Financial Ruin Risk Forecast

2000 Mathematics Subject Classification: Primary 60G55; secondary 60G25.

On Sandwich Theorem of Analytic Functions Involving Integral Operator

2000 Mathematics Subject Classification: 30C45

The Filippov-Wazewski relaxation theorem revisited

The converse statement of the Filippov-Wazewski relaxation theorem is proven, more precisely, two differential inclusions have the same closure of their solution sets if and only if the right-hand sides have the same convex hull. The idea of the proof is examining the contingent derivatives to the attainable sets.

An Elementary Core Equivalence Theorem in a Countable Economy

We consider an infinite exchange economy with countably many traders, which can be regarded as a natural extension of finite exchange economies to an infinite one. In our countable economy the core defined in the traditional manner would be empty. To avoid this unwanted situation we have to strengthen the notion of “improves upon”. We will achieve this based on the idea that forming coalitions involve costs.

Regression games

The solution of a TU cooperative game can be a distribution of the value of the grand coalition, i.e. it can be a distribution of the payo (utility) all the players together achieve. In a regression model, the evaluation of the explanatory variables can be a distribution of the overall t, i.e. the t of the model every regressor variable is involved. Furthermore, we can take regression models as TU cooperative games where the explanatory (regressor) variables are the players. In this paper we introduce the class of regression games, characterize it and apply the Shapley value to evaluating the explanatory variables in regression models. In order to support our approach we consider Young (1985)'s axiomatization of the Shapley value, and conclude that the Shapley value is a reasonable tool to evaluate the explanatory variables of regression models.

A diszkrét kiválasztási modell becslése Cox-regresszióval (Parameter estimation for multinomial discrete choice model using Cox-regression)

Considering the so-called "multinomial discrete choice" model the focus of this paper is on the estimation problem of the parameters. Especially, the basic question arises how to carry out the point and interval estimation of the parameters when the model is mixed i.e. includes both individual and choice-specific explanatory variables while a standard MDC computer program is not available for use. The basic idea behind the solution is the use of the Cox-proportional hazards method of survival analysis which is available in any standard statistical package and provided a data structure satisfying certain special requirements it yields the MDC solutions desired. The paper describes the features of the data set to be analysed.

A Dalang, Morton, Willinger tétel (On the theorem of Dalang-Morton-Willinger)

In the article we shortly discuss the proof of the theorem of Dalang-Morton-Willinger. We show that the proof of the theorem depends on some interesting general properties of the stochastic convergence.

A pénzügyi eszközök árazásának alaptétele, lokálisan korlátos szemimartingál árfolyamok esetén (The fundamental theorem of asset pricing for locally bounded semimartingales)

A pénzügyi eszközök árazásának alaptétele - kissé pongyolán megfogalmazva - azt állítja, hogy egy értékpapírpiacon akkor nincs arbitrázs, ha létezik egy az eredetivel ekvivalens valószínűségi mérték, amelyre vonatkozóan az értékpapírok árait leíró folyamat egy bizonyos értelemben "martingál". Az első ilyen jellegű állítást M. Harrison és S. R. Pliska bizonyították arra esetre, amikor a valószínűségi mező végesen generált. Azóta a tételnek számos általánosítása született. Ezek közül az egyik legismertebb a Dalang{Morton{ Willinger-tétel, ami már teljesen általános valószínűségi mezőből indul ki, de felteszi, hogy az időparaméter diszkrét, és az időhorizont véges. Időközben a tételnek számos folytonos időparaméterű folyamatokra vonatkozó változata is született. Az alaptételt általános esetben, vagyis amikor valószínűségi mező teljesen általános, és az értékpapírok piaci árait leíró folyamat lokálisan korlátos szemimartingál, Delbaen és W. Schachermayer bizonyították be. A Delbaen{Schachermayer-féle alaptétel a maga nemében egy igen általános áll ítás. A tétel bizonyítása igen hosszadalmas, és a funkcionálanalízis valamint a sztochasztikus folyamatok általános elméletének mély eredményeit használja. Utóbbi tudományterület nagy részét P. A. Meyer és a francia strassbourgi iskola matematikusai dolgozták ki a 60-as évek végétől kezdve. A terület megértését tehát alaposan megnehezíti, hogy a felhasznált matematikai apparátus viszonylag friss, egy része pedig csak francia nyelven érhető el. Meggyőződésünk szerint az eredeti, 1994-es Delbaen és Schachermayer-féle bizonyítás csak kevesek által hozzáférhető. A tételnek tudomásunk szerint azóta sem született tankönyvi feldolgozása, annak ellenére, hogy maga az állítás közgazdász körökben is széles körben ismerté vált, és az eredeti cikket számos szerző idézi. Az itt bemutatott bizonyítás Delbaen és Schachermayer 1992 és 2006 közötti írásain alapul. ______ The Delbaen and Schachermayer's theorem is one of the deepest results of mathematical finance. In this article we tried to rethink and slightly simplify the original proof of the theorem to make understandable for nonspecialists who are familiar with general theory of stochastic processes. We give a detailed proof of the theorem and we give new proofs for some of the used statements.

Az eszközárazás második alaptétele (The second fundamental theorem of asset pricing)

A dolgozatban röviden bemutatjuk az eszközárazás második alaptételét. A bizonyítás során felhasználjuk a Dalang-Morton-Wilinger tétel bizonyításában használt állításokat. ______ In the article we summarize the results about the second fundamental theorem of asset pricing.

The use of Poisson regression in the sociological study of suicide

This paper explains how Poisson regression can be used in studies in which the dependent variable describes the number of occurrences of some rare event such as suicide. After pointing out why ordinary linear regression is inappropriate for treating dependent variables of this sort, we go on to present the basic Poisson regression model and show how it fits in the broad class of generalized linear models. Then we turn to discussing a major problem of Poisson regression known as overdispersion and suggest possible solutions, including the correction of standard errors and negative binomial regression. The paper ends with a detailed empirical example, drawn from our own research on suicide.