A jelzálogpiaci válság és a Közép-Kelet-Európában aktív nagybankok részvényárfolyama (The impact of the subprime crisis on the banks being active in Central and Eastern Europe)

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a jelzálogpiaci válsághoz köthető hírek milyen hatással vannak a Közép-Kelet-Európában aktív nagybankokra. A vizsgálathoz tíz Közép-Kelet-Európában aktív, tőzsdei nagybankot választottunk ki, amelyek közül hat nyugat-európai, míg négy közép-kelet-európai székhelyű bank volt. A tíz pénzintézettel kapcsolatosan 128 hírt gyűjtöttünk össze a 2007. június 1. és 2009. december 31. közötti időszakból. A híreket öt kategóriába csoportosítottuk, és az egyes kategóriáknak a részvényárfolyamokra gyakorolt, rövid távú hatását külön vizsgáltuk. Számításaink alapján a jelzálogpiaci válság során a befektetők pozitívan fogadták az állami feltőkésítéssel kapcsolatos bejelentéseket és a kielégítő védelmet nyújtó, átfogó kormányzati bankmentő csomagokat. A veszteségekkel, a leminősítéssel és az ECB intézkedéseivel kapcsolatos hírek esetén rövid távon nem tudtunk szignifikáns hatást kimutatni. A kutatás során a hírek számosságában igen, de a hírek által kiváltott hatás nagyságrendjében nem észleltünk jelentős különbséget a nyugat-európai és a középkelet- európai bankok között. ______ The research measures the impact of the subprime crisis on the shareholders of the banks being active in Central and Eastern Europe. The analysis focuses on the ten largest banks of the region measured by the asset size. The authors address the question whether the crisis affected more signifi cantly the large banks headquartered in Western Europe or the banks domiciled in Central and Eastern Europe. With the aim of capturing the short-term impact of various news on the shareholders of the banks, the popular event-study methodology with a one-day event window is employed. Within the period of 1 June 2007 and 31 December 2009, altogether 128 news were collected and grouped into fi ve categories (downgrades, loss, capital strengthening, governmental rescue packages, interventions of the ECB). Among others, the authors found empirical evidence that the shareholders appreciated the interventions of the governments: their capital injections resulted in signifi cant positive abnormal returns. Governmental rescue packages also resulted in signifi cant abnormal returns in the share price, however, the sign of the returns was unambiguous. No empirical evidence was found that in the short run the news in connection with loss announcements, downgrades and ECB interventions resulted in signifi cant abnormal returns. We concluded that although Western European banks and banks domiciled in Central and Eastern Europe differed in the number of news announced, the crisis affected the banks in both regions in a similar manner.

Effects of the current financial and economic crisis on the rural landscape as well as the agri-food sector in Europe and Central Asia

This paper reviews the expected effects of the current financial crisis and subsequent recession on the rural landscape, in particular the agri-food sector in Europe and Central Asia (ECA) on the basis of the structure of the rural economy and of different organisations and institutions. Empirical evidence suggests that the crisis has hit the ECA region the hardest. Agriculture contributes about 9% to gross domestic product (GDP) for the ECA region as a whole with 16% of the population being employed in the agricultural sector. As far as the impact of the financial crisis on the agri-food sector is concerned, there are a few interconnected issues: (1) reduction in income elastic food demand and commodity price decline, (2) loss of employment and earnings of rural people working in urban centres, implying also costly labour reallocation, (3) rising rural poverty originating mainly from lack of opportunities in the non-farm sector and a sizable decline of international remittances, (4) tightening of agricultural credit markets, and the (5) collapse of sectoral government support programs and social safety-net measures in many countries. The paper reveals how the crisis hit farming and broader agri-business differently in general and in the ECA sub-regions.