Mainstream media behavior analysis on Twitter:a case study on UK general election

With the development of social media tools such as Facebook and Twitter, mainstream media organizations including newspapers and TV media have played an active role in engaging with their audience and strengthening their influence on the recently emerged platforms. In this paper, we analyze the behavior of mainstream media on Twitter and study how they exert their influence to shape public opinion during the UK's 2010 General Election. We first propose an empirical measure to quantify mainstream media bias based on sentiment analysis and show that it correlates better with the actual political bias in the UK media than the pure quantitative measures based on media coverage of various political parties. We then compare the information diffusion patterns from different categories of sources. We found that while mainstream media is good at seeding prominent information cascades, its role in shaping public opinion is being challenged by journalists since tweets from them are more likely to be retweeted and they spread faster and have longer lifespan compared to tweets from mainstream media. Moreover, the political bias of the journalists is a good indicator of the actual election results. Copyright 2013 ACM.

Predicting answering behaviour in online question answering communities

The value of Question Answering (Q&A) communities is dependent on members of the community finding the questions they are most willing and able to answer. This can be difficult in communities with a high volume of questions. Much previous has work attempted to address this problem by recommending questions similar to those already answered. However, this approach disregards the question selection behaviour of the answers and how it is affected by factors such as question recency and reputation. In this paper, we identify the parameters that correlate with such a behaviour by analysing the users' answering patterns in a Q&A community. We then generate a model to predict which question a user is most likely to answer next. We train Learning to Rank (LTR) models to predict question selections using various user, question and thread feature sets. We show that answering behaviour can be predicted with a high level of success, and highlight the particular features that inuence users' question selections.

A közép-kelet-európai bankfúziók eredményessége (The success of the bank mergers in Central Eastern Europe)

Az elmúlt években a nagy európai bankcsoportok egyre több közép-kelet-európai bankot vásároltak fel. Tanulmányunkban a bankfúziók értékteremtő hatását részvényesi szemmel elemezzük. A közép-kelet-európai régióban tevékenykedő hét legnagyobb bankcsoport 2000 és 2008 közötti akvizíciós tranzakcióit az eseményelemzés módszerével vizsgáljuk. Úgy tűnik, a részvényesek összességében értékelik a bankcsoportok akvizíciós törekvéseit: a fúziók kicsit több mint felében pozitív a kumulált abnormális hozam, és enyhén pozitív az összes esemény abnormális hozamának átlaga is. Számításaink során elsőként az egyes bankcsoportok felvásárlási stratégiáját értékeljük. A felvásárlás bejelentése körüli háromnapos időintervallumot alapul véve, a Raiffeisen és az OTP stratégiája tekinthető a legsikeresebbnek, míg az Erste felvásárlásai a legkevésbé eredményesnek. Ezt követően rávilágítunk arra, hogy eltérő befektetői szándékból ugyan, de mind a legmagasabb, mind a legalacsonyabb értékű ügyletek esetében a pozitív abnormális hozamú fúziók vannak túlsúlyban. Végezetül megállapítjuk, hogy az országhatáron átívelő ügyletek befektetői megítélése nem rosszabb az országhatáron belüli tranzakciókénál. /===/ The big European banking groups have been buying up more and more banks in Central Eastern Europe. The study analyses the value-enhancing effects of the mergers from the shareholder’s angle by examining by occurrence analysis methods the Central East European acquisition transactions of the seven biggest banking groups between 2000 and 2008. The shareholders as a whole seem to appreciate the acquisition activity of the banks: cumulative abnormal yield is positive in over half the mergers and average abnormal yield of all occurrences is mildly positive as well. The authors evaluate first the acquisition strategies of each banking group. Based on a three-day period round the acquisition announcement, Raiffeisen and OTP seem to have the most successful strategies and Erste the least successful. Light is then shed on investment intentions in each case, but mergers with a positive abnormal yield predominate among the highest and the lowest value transactions. Finally, the investor evaluation of cross-border transactions is no worse than for domestic ones.

Tőkebefektetések Magyarországon = Capital investments in Hungary

A tanulmány megvizsgálja Magyarország integrációs kapcsolatainak alakulását a tőkebefektetések területén, feltárja annak pozitív és negatív hatásait. Az 1990-től 2010-ig tartó periódust három fő szakaszban elemzi, ezek a szakaszok: a rendszerváltás ideje, az EU csatlakozásig, valamint a csatlakozás óta eltelt évek. Kitér a tanulmány arra, hogy a hét évvel ezelőtti uniós csatlakozás hogyan hatott a tőkebefektetések alakulására, az integráció előtti kapcsolatok milyen mértékben maradtak fent, illetve változtak, mennyire vagyunk nyitottak a külföldi tőke előtt és a 2008-ban kezdődő gazdasági világválság milyen hatással volt ezekre a folyamatokra. / === / The purpose of the study is to examine the standing of Hungary's relations within the integration especially focusing on foreign direct investment, as well as to explore its positive and negative consequences. The period between 1990 and 2010 will be discussed in three main parts, namely as the time of the political transformation, the time preceding Hungary's accession to the European Union, and that of the years passed since then. Apart from the above mentioned it is also necessary to analyze the impact made by the integration which took place seven years ago on the state of foreign direct investment, and, to have a look at the relations formed prior to it, to see the extent to which they have altered or remained the same. We need to know how much our economy is open to foreign capital and we have to understand the measure Hungary has been affected by, since the crisis that began in 2008 has made itself plausible.

Az extrém ármozgások statisztikai jellemzői a magyar áramtőzsdén (The statistical characteristics of extreme price movements in the Hungarian power exchange)

2010. július 20-án megkezdte működését a magyar áramtőzsde, a HUPX. 2010. augusztus 16-án az első napokban tapasztalt 45-60 euró megawattórás ár helyett egyes órákban 2999 eurós árral szembesültek a piaci szereplők. A kiemelkedően magas árak megjelenése nem szokatlan az áramtőzsdéken a nemzetközi tapasztalatok szerint, sőt a kutatások kiemelten foglalkoznak az ún. ártüskék okainak felkutatásával, valamint megjelenésük kvantitatív és kvalitatív elemzésével. A cikkben a szerző bemutatja, milyen eredmények születtek a kiugró árak statisztikai vizsgálatai során a szakirodalomban, illetve azok következtetései hogyan állják meg a helyüket a magyar árak idősorát figyelembe véve. A szerző bemutat egy modellkeretet, amely a villamosenergia-árak viselkedését a hét órái szerint periodikusan váltakozó paraméterű eloszlásokkal írja le. A magyar áramtőzsde rövid története sajnos nem teszi lehetővé, hogy a hét minden órájára külön áreloszlást illeszthessünk. A szerző ezért a hét óráit két csoportba sorolja az ár eloszlásának jellege alapján: az ártüskék megjelenése szempontjából kockázatos és kevésbé kockázatos órákba. Ezután a HUPX-árak leírására felépít egy determinisztikus, kétállapotú rezsimváltó modellt, amellyel azonosítani lehet a kockázatos és kevésbé kockázatos órákat, valamint képet kaphatunk az extrém ármozgások jellegéről. / === / On 20th July, 2010 the Hungarian Power Exchange, the HUPX started its operation. On 16th August in certain hours the markets participants faced € 2,999 price instead of in the first days experienced 45-60 euros/mwh. According to the international experiences the appearance of the extremely high prices hasn’t been unusual in the power exchanges, the researches have focused exploring the causes of the so-called spikes and quantitative and qualitative analysis of those appearances. In this article the author describes what results were determined on statistical studies of outstanding prices in the literature, and how their conclusions stand up into account the time series of the Hungarian prices. The author presents a model framework which describes the behavior of electricity prices in the seven hours of periodically varying parameters. Unfortunately the brief history of the Hungarian Power Exchange does not allow to suit specific prices for each hour of week. Therefore the author classifies the hours of the week in the two groups based on the nature of price dispersion: according to the appearance of spikes to risky and less risky classes. Then for describing the HUPX prices the author builds a deterministic two-state, regime-changing model, which can be identified the risky and less risky hours, and to get a picture of the nature of extreme price movements.

Vállalati stratégiák, konfigurációk Magyarországon 1992 és 2010 között – 1. rész (Corporate strategies, configurations in Hungary between 1992 and 2010)

A vállalatok közvetlen versenytársaikkal összevetett eredményei alapján képzett teljesítményértékelési dimenziók, és az azok szerint képzett vállalati stratégiai archetípusok, konfigurációk azonosítása, leírása áll az empirikus kutatás fókuszában. Ezek során a szerző azonosítja a vállalati stratégiák archetípusait, felhasználva a konfigurációs iskola módszertanát. A kutatás az 1992 és 2010 között felvett magyarországi adatsorok alkalmazásával, több mint 1200 felsővezetői vélemény alapján készült. A válaszok alapján a vállalatok teljesítményét hét, egymástól független dimenzió mentén különíti el, melyek alapján különböző vállalatistratégia-típusok azonosíthatók. A kiemelkedő vállalati teljesítmény elérése érdekében a szerző konkrét ajánlásokat fogalmaz meg cikkében ______________ The identification and description of the strategic archetypes (configurations) are the focus of the empirical research. The author identifies and describes the archetypes of the adaptation strategies by using the methodology of the configuration school. The dataset of the research consists of more than 1200 CEO’s responses from Hungary between 1992 to 2010. Based on the responses, corporate performance has 7 independent dimensions, and they are suitable to identify and descripe different strategic archetypes. Based on the results, the article has practical advices how to deliver superior corporate performance.

Vállalati jellemzők és összefüggéseik a válság időszakában – A „Versenyben a világgal” kutatási program 2009. évi felmérésében résztvevő vállalatok jellemzése

Tanulmányunkban a Versenyben a világgal kutatási program 2009-ben készült felmérésének 300 vállalatra kiterjedő mintáját elemeztük, a résztvevő vállalatok kiválasztott jellemzőit és e jellemzők összefüggéseit vizsgálva. A munka fő célja – hasonlóan a 2004-es versenyképességi felmérés mintájáról készült korábbi elemzéshez (Wimmer – Csesznák, 2005) – olyan vállalatcsoportok, kategóriák kialakítása volt, mely alapul szolgálhat a különböző kutatók által készítendő további elemzésekhez. Az előzetesen megfogalmazott elvárás az volt, hogy a kiválasztott jellemzők alapján egységes, minden kutató által azonosan értelmezett vállalatcsoportokat hozzunk létre. A hét vizsgált jellemző egy része objektív, mérhető vagy tényszerű szempontokra épül (pl. méret, tulajdonos, ágazat), míg mások a vállalatvezetők véleményén alapulnak (pl. a változásokhoz való viszony, vagy a vállalati teljesítmény megítélése a versenytársakhoz képest). Tanulmányunkban bemutatjuk a minta jellemzésére kialakított kategóriákat, majd ezek alapján jellemezzük a Versenyképesség-kutatás 2009. évi felmérésében résztvevő vállalatokat, s röviden összevetjük a minta jellemzőit az előző, 2004-ben vizsgált vállalati kör jellemzőivel. A tanulmány harmadik részében a kiválasztott jellemzők közötti kapcsolatokat, összefüggéseket vizsgáljuk, képet adva ezzel a magyar gazdaságban működő vállalatok bizonyos jellemzőiről is a 2008-ban kezdődött gazdasági válság első időszakában. _____ Our study analyses the main characteristics of the companies involved in the the Competitiveness Research Program survey carried out during 2009. The research was organised by the Competitiveness Research Centre at the Corvinus University of Budapest.

Többszempontú részvételi döntések a fenntarthatósági értékelésekben. A legnépszerűbb módszerek összehasonlítása

Egyes alternatívák, forgatókönyvek, technológiák stb. fenntarthatóságának értékelése – definíciószerűen többdimenziós probléma. A megfelelő alternatíva kiválasztásánál ugyanis a döntéshozóknak egyszerre kell figyelembe venniük környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontokat. Az ilyen döntéseket támogathatják többszempontú döntéshozatali modellek. A tanulmány hét többszempontú döntési módszertan (MAU, AHP, ELECTRE, PROMETHEE, REGIME, NAIADE és ideális-referencia pont) alkalmazhatóságát vizsgálja részvételi körülmények között. Az utóbbi évek e témában publikált esettanulmányait áttekintve megállapítható, hogy egyik módszer sem dominálja a többit, azok különböző feltételek mellett eltérő sikerrel használhatók. Ennek ellenére a különböző technikák kombinációjával előállíthatunk olyan eljárásokat, melyekkel az egyes módszerek előnyeit még jobban kiaknázhatjuk. ________ Measuring and comparing the sustainability of certain actions, scenarios, technologies, etc. – by definition – is a multidimensional problem. Decision makers must consider environmental, economic and social aspects when choosing an alternative course of action. Such decisions can be aided by multi-criteria decision analysis (MCDA). In this paper participatory seven different MCDA methodologies are investigated (MAU, the Analytic Hierarchic Process (AHP), the ELECTRE, PROMETHEE, REGIME, and NAIADE methods and the “Ideal and reference point” approaches). It is based on a series of reports, in which more than 30 real world case studies focusing on participatory MCDA were reviewed. It is emphasized that there is no “best” choice from the list of MCDA techniques, but some methods fit certain decision problems more than others. However, with the combination of these methodologies some complementary benefits of the different techniques can be exploited.

A közösségi versenyképesség elméleti keretei = Analytical framework to study competitiveness of communities

Tanulmányunk célja a versenyképesség közösségi beágyazottságának elemzéséhez alkalmas elemzési keretek bemutatása és a versenyképesség fogalmának elemzése a fogalom intézményi, normatív tartalma szempontjából. Célunk a közösségi versenyképesség fogalmának és az ezt elemezni képes megközelítés kidolgozása. A feladat kettős: 1. A versenyképesség értelmezése a döntések közösségi keretei szempontjából 2. A közösségi keretek versenyképességre gyakorolt hatásának elemzése Ennek érdekében a tanulmány első fejezetében az egyéni döntést meghatározó tényezőket és az egyéni döntések jövőbeli interakciók környezetére gyakorolt hatását elemző keretet vázoljuk fel. Megközelítésünk szerint az egyéni döntést négy tényező határozza meg. a közösségi környezet, a természeti környezet, s személyes jellemzők és az interakciós partnerek. Az ez alapján születő döntések formálják a jövőbeli döntési környezetet. A döntések hatásának elemzéséhez a környezetre gyakorolt hatások értékelését orientáló fogalomra van szükség. Elemzésünk esetében ez a fogalom az értékteremtés, amit a következőképp határozunk meg: az értékteremtő tevékenységek során valaki arra törekszik, hogy saját személyes céljait a másokkal való kölcsönösen előnyös együttműködések lehetőségeinek bővítésével, hozamainak növelésével szolgálja. A második fejezetben az egyéni döntések közösségi kereteit és az egyéni döntések közösségre gyakorolt hatását elemezzük részletesen. A formális és informális intézmények világát, a közösségi magatartásokat szabályozó normák és konvenciók rendszerét a következő öt – a valóságban gyakran keveredő - alapelemre bontjuk értékrend, konvenció, közösségi szabály, hivatalos előírás, egyének közötti megállapodás. Ezek közül a magánszereplők együttműködésének az érintett szereplők által módosítható intézményi elemeinek (konvenció, megállapodás) alkalmazkodása a leggyorsabb, a közösség egészét irányító formális intézmények a status quo iránti elfogultságuk miatt lomhábbak, míg a közösség életét informálisan befolyásoló normák a legstabilabb intézményi elemek. A közösségek változása általában lassú, legtöbbször nem szándékolt hatások következménye. Mindezek mellett a közösségi intézmények tudatos alakításában komoly szerepe van (1) a konvenciókat megújító intézményi innovátoroknak, (2) a szerződéses formulákon módosító vállalkozóknak és (3) a hivatalos előírások formálásába bekapcsolódó politikai szereplőknek politikai vállalkozóként, tisztviselőként, vagy közéleti résztvevőként. A harmadik fejezetben a versenyképesség fogalmát elemezzük, és ez alapján határozzuk meg a közösségi versenyképesség fogalmát. Megvizsgáljuk, milyen feltevésekkel él a fogalom a közösségi környezettel kapcsolatban, illetve milyen normatív elemei vannak a definíciónak. A vizsgálathoz a versenyképesség fogalmának egy lecsupaszított változatát használtuk. E szerint a versenyképesség valaki képessége értékteremtő módon bekapcsolódni a gazdasági munkamegosztásba úgy, hogy tevékenysége relatív hozama nem csökken. Az elemzés alapján a versenyképesség a közösségi környezet következő hét elemére épül: 1. A közösség tagjainak és a tagság tartalmának meghatározottsága; 2. a potenciális együttműködő felek közös múltja, jövője, konvenció- és normarendszere; 3. A gazdasági együttműködés intézményeinek (csere, vállalkozás, tulajdon, szerződés) működőképessége; 4. Az értékteremtés normatív koncepciója és az arra épülő részleteiben meghatározott, és részleteiben is közösségi legitimációval bíró szabályrendszer; 5. Az innovációt támogató és a kellően rugalmas értékrend és közösségi szabályok. 6. A gazdasági munkamegosztás igényeihez részleteiben és változásával is igazodó konvenciók, hivatalos előírások és szerződések; 7. A közösségi környezet tudatos alakításával foglalkozó szereplők (közösségi innovátorok, vállalkozók és politikai szereplők) motivációja és lehetősége a hozamok relatív szintjének tartását támogató intézményi környezet karbantartásában. A versenyképesség fogalmának intézményi elemzése rámutat, hogy a fogalom gazdag értéktartalommal és határozott közösségi intézményrendszer-képpel rendelkezik. A közösségi versenyképesség ez alapján a versenyképesség fogalmába kódolt közösségi környezetként határozható meg. A kutatás következő lépése a közösségi versenyképesség meghatározása, az azt befolyásoló mechanizmusok feltárása és javítását támogató elemzési eszközök, gyakorlati segédletek kidolgozása. Ezen feladatok előkészítése érdekében a tanulmány mellékletében két történelmi esettanulmányt mutatunk be, röviden áttekintjük a téma szempontjából releváns irodalom főbb eredményeit és bemutatunk egy praktikus alkalmazásra szánt normatív elemzési eszközt, mellyel az elemezhető, hogy az állami lépések mennyire bátorítják az értékteremtő vállalkozást. _________ This paper (1) introduces an analytical framework to study the impact of the community on competitiveness and (2) analyses the institutional and normative content in the concept of competitiveness. The goal is to elaborate an approach that supports the definition and analysis of the ‘competiveness of community’. This task has two main parts: 1. interpretation of competiveness from social choice perspective 2. assessing the impact of social settings on the competiveness of a community The first chapter of the study draws up an analytical framework to study the social factors of individual decisions and their impact on the environment of future interactions. We focus on four main factors that shape setting of future interactions: social environment, natural environment, personal characteristics and partners in interactions. We use the concept of value creation to assess the impact of individual decisions on these factors. The second chapter discusses the social factors of individual decisions and the impact of individual decisions on the community. Institutions are conceptualized as value systems, conventions, community rules, official rules and contracts in the study. The conventions and contracts can accommodate to the changes of environment more smoothly, formal institutions are less flexible due to their bias toward status quo. Informal rules and value systems resists change more frequently. The formation of social environment is usually slow and based on unintended effects. Altogether (1) innovators who revise social conventions, (2) entrepreneurs who reshape contracts and (4) political entrepreneurs who formulate formal rules have influential roles on the institutional setting. The third chapter discusses the social assumptions included into the definition of competitiveness and we give a definition for the competiveness of communities. A simplified definition of competitiveness is used for this analysis: competiveness is someone’s ability and motivation to participate in the economic division of labor in a way that is based on value creation and maintains the relative return of activities. Our analysis reveals that competitiveness assumes the following features of the community: 1. Defined membership of community: who are the members and what does membership mean. 2. Common past, future, convention and norm system of the potential participants of interactions 3. Functionality of institutions that facilitate division of labor (exchange, entrepreneurship, property, contract) 4. Existing normative concept on value creation and social accepted rules that govern interactions 5. Value system and rules that promote innovation 6. Conventions, official norms and contracts that fits to economic division of labor in a detailed and dynamic way 7. Motivation and potential of actors who shape social environment consciously to maintain institutions in order to sustain the relative return of economic activities This analysis shows that the concept of competitiveness assumes well established values and detailed expectations on institutional settings. Followingly, competiveness of community can be defined with these criteria of social environment. Two historical case studies and the draft of a policy oriented toolkit demonstrate the applicability of the introduced approach in the appendix. The core findings of the literature are also reviewed there.

A közösségi média mint online stratégiai eszköz

Új trendek jelentek meg nemrégiben a média és marketing területén egyaránt, módosítva a vállalatok és fogyasztóik alapvető jellemzőit és attitűdjét. Számos cég hiszi azt, hogy jelenlétük a közösségi médiafelületeken kulcstényező a sikerhez. Mindazonáltal ezek a tendenciák együtt járnak egyfajta stratégiai „rövidlátással” azon cégek számára, akik nem integrálják ezeket az eszközöket. Az egyik fő probléma az, hogy az üzleti szereplők ritkán tudják csak megkülönböztetni a különféle közösségi média típusokat (pl. közösségi oldalak, mikroblogok, megosztási felületek). A közösségi média abban segít a vállalatoknak, hogy újragondolják marketing üzeneteik tradicionális, egyirányú kommunikációs folyamát, és beépítsenek egy újfajta, kétirányú kommunikációt marketing stratégiájukba, ahol már a felhasználók képesek tartalmat létrehozni, módosítani, megosztani, valamint párbeszédet folytatni a világhálón lévő legtöbb tartalomról. Kutatásunkban kihangsúlyozzuk a közösségi média mint marketing stratégiai eszköz fontosságát. Ezzel együtt megjegyezzük, hogy sok cég nem ismeri a különféle közösségi média típusokat, és azok tulajdonságait. Kietzmann et al. (2011) szerint hét funkcionális blokkja létezik a közösségi médiának, melyek alapját képezik annak, hogy megértsük működésének sajátosságait. Ezek az elemek a következők: identitás, párbeszédek, megosztás, jelenlét, kapcsolatok, hírnév és csoportok. Előfeltevésünk szerint ezek a funkcionális blokkok úgy kezelhetők, mint hozzájárulás a vállalat marketing stratégiájához. Irodalom összefoglalónkban olyan elméleti ajánlás alapjait fektetjük le, mely segíthet a vállalatoknak abban, hogy megértsék az online közösségi platformok természetét, ezen keresztül pedig, hogy megválaszolják a következő kérdést: mely közösségi felületen legyenek jelen, és hogyan használják ezeket az elemeket, mint stratégiai eszközöket.

Biotechnológiai kockázatok és előnyök a médiában és a közönség körében: őssejtkutatás és őssejtkezelések

Az Egészségügyi Tudományos Tanács álláspontja szerint az orvostudományi kutatások közül a legígéretesebbek közé tartoznak az őssejtkutatások. Magyarországon jelenleg egyaránt folynak kutatások az őssejtek lehetséges orvosi felhasználásairól, illetve egyes betegségeknél terápiás eszközként is alkalmazzák a technológiát. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, miként jelennek meg sajtószövegekben az őssejt kutatásokkal és terápiás alkalmazásukkal kapcsolatos előnyök és kockázatok/hátrányok, valamint miként értelmezik az előnyöket és a hátrányokat a közönség tagjai. Vizsgáltuk azt is, hogy miként támaszkodnak a laikusok erőforrásként diskurzusaik során a médiatartalmakra. A kutatás során öt napilap tartalomelemzését és hét fókuszcsoportos beszélgetés elemzését végeztük el. A csoportokban elhangzó vélemények sok tekintetben tükrözték a médiumokban megjelenő domináns beállítást (framing) (gyógyítás = legfőbb előny, a terápia magas ára= legfőbb hátrány). Bár egyes résztvevők különböző analógiákat alkalmazva megfogalmaztak olyan lehetséges jövőbeni kockázatokat is, amelyek hiányoztak a média üzeneteiből, az is megfigyelhető volt, hogy sok szempont, amely hiányzott a médiából, a laikusok diskurzusaiból is kimaradt. Eredményeink tehát arra is rámutatnak, hogy a hírközlésben jelenlévő hiányok tükröződhetnek a közönség tagjainak diskurzusaiban.

Emóció – Ráció: Tervezés – Vezetés: Designkommunikáció

Legyen az mérnöki tervezői folyamat, orvostudomány, üzlet, építészet vagy festészet nem azzal foglalkozik, hogy mi szükséges, hanem hogy mi lehetséges: röviden designnal (Simon, 1996). A design tehát alkotói magatartás, kreatív tervezés, tervezőművészet. Ehhez társul a kommunikáció, a tervezői, alkotói, kreatív kapcsolatteremtés, úgy az önreflexió, mint az interhumánus fenomén szintjén. Így hát a designkommunikáció egy olyan kapcsolatteremtési szemléletet képvisel, amely HÍD-ként jelenik meg a különböző diszciplínák, a társadalom és a gazdaság jelenségei között. Módszerével valósidejű kapcsolatot lehet teremteni oktatás, kutatás és vállalkozás között. Az élethosszig tartó tanulás a ma vezetője és tervezője számára egyaránt evidencia. A tanulás lehetőségét a saját területről, diszciplínából, komfort zónából való kilépés teremtheti meg: olyan helyzetekből, ahol a tervező tanul a menedzsertől, a vezető a művésztől, a közgazdász a mérnöktől és mindezt úgy, hogy az egyetemi évek a valódi karrier (identitás, inkubáció, akceleráció, start-up, vállalkozás, önálló vezérfonal stb.), azaz az életpálya-építés integráns részévé válnak. A szerzők interdiszciplináris megközelítésű cikkükben bemutatják, hogy a ma vállalatvezetője hogyan működhet designerként. Tanulmányuk szemlélete kettős: a tervezőművész és a közgazdász diaglógusa: ötvözi a rigorózus tudományos irodalomfeldolgozás retorikáját és a gyakorlati tervezői és vezetői párbeszéd érveléstechnikáját. A közvetlenül adaptálható elméleti keretek bemutatása mellett, felvázolják egy olyan képzési program koncepcióját, melynek célja vezető-tervezői/tervező-vezetői kompetenciák átadása.

Az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló választottbírósági kikötés tisztességtelenségéről

A választottbíráskodás történetileg elsősorban a kereskedelmi jogvitákra szabottan kialakított sajátos vitarendezési mód. Aligha meglepő hát, hogy a fogyasztói jogviták arbitrálhatóságának kérdése időről időre felmerül. Az utóbbi időben – figyelemmel az uniós jogi fejleményekre, valamint a magyar jogfejlődési tendenciákra is – különösen a fogyasztói szerződésekbe ÁSZF útján inkorporált választottbírósági kikötések jogi sorsa vet fel izgalmas kérdéseket. A jelen tanulmány ezek egy részét igyekszik körüljárni.

Neuroendocrine control of a dynamic communication signal

Multiple physiological systems regulate the electric communication signal of the weakly electric gymnotiform fish, Brachyhypopomus pinnicaudatus. Fish were injected with neuroendocrine probes which identified pharmacologically relevant serotonin (5-HT) receptors similar to the mammalian 5-HT1AR and 5-HT2AR. Peptide hormones of the hypothalamic-pituitary-adrenal/interrenal axis also augment the electric waveform. These results indicate that the central serotonergic system interacts with the hypothalamic-pituitary-interrenal system to regulate communication signals in this species. The same neuroendocrine probes were tested in females before and after introducing androgens to examine the relationship between sex steroid hormones, the serotonergic system, melanocortin peptides, and EOD modulations. Androgens caused an increase in female B. pinnicaudatus responsiveness to other pharmacological challenges, particularly to the melanocortin peptide adrenocorticotropic hormone (ACTH). A forced social challenge paradigm was administered to determine if androgens are responsible for controlling the signal modulations these fish exhibit when they encounter conspecifics. Males and females responded similarly to this social challenge construct, however introducing androgens caused implanted females to produce more exaggerated responses. These results confirm that androgens enhance an individual's capacity to produce an exaggerated response to challenge, however another unidentified factor appears to regulate sex-specific behaviors in this species. These results suggest that the rapid electric waveform modulations B. pinnicaudatus produces in response to conspecifics are situation-specific and controlled by activation of different serotonin receptor types and the subsequent effect on release of pituitary hormones.

The Acute Effects of Whole Body Vibration on Muscular Power and Agility

Context: While research suggests whole body vibration (WBV) positively affects measures of neuromuscular performance in athletes, researchers have yet to address appropriate and effective vibration protocols. Objective: To identify the acute effects of continuous and intermittent WBV on muscular power and agility in recreationally active females. Design: We used a randomized 3-period cross-over design to observe the effects of 3 vibration protocols on muscular power and agility. Setting: Sports Science and Medicine Research Laboratory at Florida International University. Patients or Other Participants: Eleven recreationally active female volunteers (age=24.4±5.7y; ht=166.0±10.3cm; mass=59.7±14.3kg). Interventions: Each session, subjects stood on the Galileo WBV platform (Orthometrix, White Plains, NY) and received one of three randomly assigned vibration protocols. Our independent variable was vibration length (continuous, intermittent, or no vibration). Main Outcome Measures: An investigator blinded to the vibration protocol measured muscular power and agility. We measured muscular power with heights of squat and countermovement jumps. We measured agility with the Illinois Agility Test. Results: Continuous WBV significantly increased SJ height from 97.9±7.6cm to 98.5±7.5cm (P=0.019, β=0.71, η2 =0.07) but not CMJ height [99.1±7.4cm pretest and 99.4±7.4cm posttest (P=0.167, β=0.27)] or agility [19.2±2.1s pretest and 19.0±2.1s posttest (P=0.232, β=0.21)]. Intermittent WBV significantly enhanced SJ height from 97.6±7.7cm to 98.5±7.7cm (P=0.017, β=0.71, η2 =0.11) and agility 19.4±2.2s to 19.0±2.1s (P=0.001, β=0.98, η2=0.16), but did not effect CMJ height [98.7±7.7cm pretest and 99.3±7.3cm posttest (P=0.058, β=0.49)]. Conclusion: Continuous WBV increased squat jump height, while intermittent vibration enhanced agility and squat jump height. Future research should continue investigating the effect of various vibration protocols on athletic performance.