Információs társadalom és humán erőforrás fejlesztés - magyar közpolitikák szembesítése egy közép-európai lakossági felmérés eredményeivel

2003 januárjában tíz közép-európai országban reprezentatív lakossági felmérés készült az információs társadalom témájában. A dolgozat a felmérés eredményeit szembesíti a magyar kormányzat három különböző, de egymással a humán erőforrás fejlesztési feladatok kapcsán összefüggő közpolitikájának céljaival és tetteivel. Az informatikai politika, valamint az oktatásügyi és munkaügyi politika informatikai vonatkozásai sokban hozzájárultak ahhoz, hogy az információs társadalom magyar jelzőszámai részben megfelelnek a közép-európai átlagnak, részben pedig elmaradást tükröznek attól.

Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője

Az Európai Unió regionális fejlesztési - más néven kohéziós - politikájának eredményes működése az integrációs folyamat egésze szempontjából stratégiai fontosságú kérdés. A gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése, a tagországok és régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése nemcsak az integráció egyik meghatározó célja, de a tagországokban élő emberek jogos elvárása is. A kohéziós transzfereket olyan tényezők támogatására kell fordítani, amelyek a leginkább hozzájárulhatnak az adott régió fejlődési kilátásainak és versenyképességének javulásához. A regionális fejlődéssel foglalkozó elméletek egymásnak sokszor ellentmondó következtetésekre jutnak a fejlettségi különbségek hosszú távú alakulásával összefüggésben. A sikeres fejlesztéspolitika kapcsán az endogén tényezők, az innovációs képesség és a megfelelően működő intézményi környezet meghatározó szerepe egyértelműen előtérbe került. A szerző a kapcsolódó elméleti megfontolások vizsgálata után az EU-ban kialakított regionális politika hatásait és következményeit elemzi, és mindezek tükrében megvizsgálja a 2014-2020 közötti időszakra javasolt szabályozási keretek fő elemeit.

A hazai vállalatok nyitottsága az elektronikus beszerzésre (E-procurement Responsivess of the Hungarian Companies')

A Versenyképesség Kutató Központ 2004-ben a "Versenyben a világgal 1995-97" kutatási program és az 1999-es vállalati versenyképességi kérdőíves felmérés hagyományait folytatva, valamint azok tapasztalataira építve, egy hároméves kutatási programot kezdett el "Versenyben a világgal 2004-2006 – Gazdasági versenyképességünk vállalati nézőpontból" címmel. A kérdőíves felmérés nyomán létrejött adatbázist hasonló témában elemezték a szerzők 2005-ben. A korábbi eredményeken okulva, valamint a kérdőívelemzés kiterjesztésével azt kívánták felmérni, hogy az elektronikus beszerzés iránti nyitottság növekedett-e hazánkban, illetve milyen egyéb összefüggések fedezhetők fel a beszerzési szervezet, a beszerzés vállalati kapcsolatai, valamint az elektronikus beszerzés értelmezésében az egyes válaszadóknál. A kutatás továbbra is eltér a hagyományos megoldásoktól, azaz nem kívánja vizsgálni a hazai vállalati honlapok elterjedtségét, azonban a korábbiaktól eltérően több információtechnológiával kapcsolatos információt kér a válaszadóktól. A cél a belső vállalati folyamatok, a vevő-szállító kapcsolatok, az informatikai háttér elektronikus beszerzéssel való kapcsolatának felismerése. Meg szeretnék tudni, hogy az elektronikus beszerzés milyen hatékonyságnövelési lehetőséget hordoz és a hazai információs társadalmi fejlettség figyelembevételével mennyire nyitottak erre a beszerzők és a pályázók. Az elektronikus beszerzés és versenyképesség kapcsolata különösen a 2000-es évek eleje óta foglalkoztatja a kutatókat. Vita az elektronikus beszerzés beszerzési költségre gyakorolt hatásával, valamint a kormányzati politika hatásával kapcsolatban alakult ki, melyet a közbeszerzés, mint speciálisan szabályozott beszerzési tevékenység és az e-beszerzés kapcsolatára fejt ki. A vállalatok versenyképességének és az elektronikus beszerzés folyamatosan. / === / The Competitiveness Research Center based on the experience of the „ In Global Competition 1995-1997” research program and continuing the company competitiveness survey (1999) has begun a three-year research program with the following title: „In Global Competition 2004- 2006” Our economic competitiveness from company point of view”. The authors had analyzed a database generated on the basis of a questionnaire survey with a similar theme in 2005. Drawing the lessons from earlier researches and expanding the questionnaire, they now seek to find out how far receptiveness to electronic procurement has increased in Hungary and what other relations can be observed in responses concerning the interpretation of procurement organizations, the corporate aspects of procurement and electronic procurement. The new research project continues to differ from traditional solutions insofar as it does not intend to examine the penetration of corporate web pages, but, in contrast to earlier practice, it does want responders to provide information on their IT technology. The objectives are thus to understand how electronic procurement relates to corporate processes, purchaser-supplier relations and IT base, and to see what opportunities of increasing efficiency there are in electronic procurement and how far procurers and bidders are open to this at the current level of information society development in Hungary. Researchers have focused on the relation between electronic procurement and competitiveness since the early 2000s. What is debated is how electronic procurement influences procurement costs, and how government policies influence the relation between public procurement as a specially regulated procurement activity and electronic procurement. The relation between corporate competitiveness and the continually increasing means of electronic procurement is beyond doubt, evidenced by their research findings as well.

Az Európai Unió külkapcsolati rendszere és világgazdasági pozíciói

A tanulmány célja az Európai Unió napjainkra kialakult világgazdasági helyzetének és a meghatározó partnerek irányában kiépített külkapcsolatainak vizsgálata. Tehát nem magának az integrációs folyamatnak a belső kérdéseivel és az integráció fejlődésével kívánunk részletesen foglalkozni, ezt csak röviden foglaljuk össze a tanulmány bevezetéseként. A tanulmány elején rávilágítunk a világgazdasági helytállás, mint meghatározó integrációs mozgatórugó fontosságára, majd megvizsgáljuk a közös kereskedelempolitika – mint az unión kívüli országokkal kialakított kapcsolatrendszer keretét meghatározó közös politika – jelentőségét, tartalmi elemeit. Ezen háttér ismeretében elemezzük az EU világkereskedelmi pozícióit, az export- és importoldalon bekövetkezett átrendeződéseket – ezen belül külön kiemelten vizsgáljuk a csúcstechnológiai ágazatokban kialakult helyzetet. Az EU napjainkra kialakult pozícióit a nemzetközi működőtőke-áramlás terén is megvizsgáljuk, rámutatva az egyes partnerországok közötti részarányokban az elmúlt években megfigyelhető elmozdulás irányaira. A tanulmány második felében a meghatározó partnerekkel kialakított kapcsolatok tartalmi elemeit, a kapcsolatok jellemzőit és problémáit elemezzük részletesebben. Ennek a résznek az utolsó pontjában a fejlődő országokkal kialakított speciális fejlesztéspolitikai keretekről szólunk röviden.

Emberi erőforrások és versenyképesség. Az egész életen át tartó tanulás az Európai Unió oktatáspolitikájában

A gazdaság és társadalom fejlődésében, a versenyképesség javulásában és a társadalmi kohézió erősítésében is meghatározó jelentőséggel bír az emberi erőforrások minőségének: a munkaerő felhalmozott tudásának és képességeinek fejlesztése. A mai világgazdaságban valamennyi ország számára stratégiai fontosságú feladat az oktatási és képzési rendszerek fejlesztésének elősegítése, a technológia területén és a gazdaságban végbemenő változásokhoz történő alkalmazkodás előmozdítása. Az elavulttá váló régi ismeretanyag helyett a technológiai fejlődés támasztotta igényeknek megfelelő új szakmai ismeretekre van szükség. Egy adott képesítés keretében elsajátított ismeretek a mai világban már nem elegendőek ahhoz, hogy az ember egész élete során helyt tudjon állni a munkaerőpiacon. Ehhez a felismeréshez kapcsolódóan vált meghatározó oktatáspolitikai megközelítéssé az egész életen át tartó tanulást elősegítő szemléletmód. Az élethosszig tartó tanulásra és mobilitásra vonatkozó stratégiák alapvető fontosságúak a foglalkoztathatóság, az aktív állampolgárság, a személyes fejlődés elősegítése, illetve a társadalmi kirekesztettség csökkentése szempontjából is. A gazdasági fejlődés szükségessé teszi a munkaerő ismereteinek folyamatos bővítését, a továbbképzés és átképzés megfelelő intézményrendszerének kiépítését. Az oktatásnak nemcsak tartalmában, de intézményi kereteiben is jelentős változásokon kell keresztülmennie. A képzésnek a gazdaság igényeit minél jobban figyelembe kell vennie. A képző intézmények tekintetében pedig rugalmas és sokszínű kínálatra van szükség: az oktatás már régen nem csak a hagyományos állami struktúra kereteiben zajlik. Jelen tanulmány az egész életen át tartó tanulás koncepciójának lényegére kíván rámutatni és ehhez kapcsolódóan az Európai Unióban kialakult oktatáspolitikai keretek vizsgálatát végzi el röviden. Az első pont az emberi erőforrások fejlesztésének a tudásalapú gazdaságban betöltött kiemelkedő szerepére mutat rá. A második pont az uniós szintű oktatáspolitikai szerepvállalás kereteinek kialakulását és a politika egyre markánsabbá válásának folyamatát vizsgálja meg. A harmadik rész az uniós szintű oktatási programok átalakulását foglalja össze röviden. Végül, az utolsó pont külön foglalkozik a bolognai folyamat keretében az európai felsőoktatásban lezajlott változások mozgatórugóinak elemzésével és a még megoldandó problémákkal.

Kiigazítás recesszió nélkül. Esettanulmány a magyar stabilizációról = Adjustment without recession: A Case Study of Hungarian Stabilization

1995. március 12-én a magyar kormány és a központi bank szigorú kiigazítási és stabilizációs programot hirdetett meg. A cikk az első eredmények számbavételére tesz kísérletet. A program meghirdetése előtt Magyarország két egymást követő év- ben hatalmas fizetésimérleg-hiányt mutatott fel, és nemzetközi megítélése romlani kezdett. A program radikális intézkedései nyomán elkerülhetővé vált a mexikói vál- sághoz hasonló pénzügyi katasztrófa. Sok makrogazdasági mutató jól érzékelhető javulást jelez: lényegesen csökkent a kereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg hiánya, a költségvetés elsődleges egyenlege pozitív lett. Az ilyesféle stabilizációs programokat rendszerint súlyos visszaesés és a munkanélküliség nagy növekedése kíséri. Magyarország elkerülte ezeket a mellékhatásokat: a GDP drasztikus vissza- esés helyett valamelyest tovább növekedett, és a munkanélküliség változatlan ma- radt. A javulásnak nagy ára volt: az életszínvonal erőteljes csökkenése, az infláció felgyorsulása, bár a magyarországi infláció még mindig a kézben tartott, mérsékelt infláció sávjában maradt. A cikk ismerteti a program heterodox módszereit: 1. nagy leértékelés, az előre meghirdetett csúszó árfolyam rezsimjének bevezetése, valamint ideiglenes import- vámpótlék kivetése; 2. határozott jövedelempolitika, amely 12 százalékos reálbércsök- kenést kényszerített ki; 3. fiskális intézkedések, köztük jóléti jogosultságok csök- kentése (a program meghirdetése előtt ezek a jogosultságok tabuk voltak); 4. a hitel- kínálat átcsoportosítása a vállalati szektor javára, a jövedelmezőség növekedése; 5. feszített (bár nem mértéktelenül feszített) monetáris politika, amely lehetővé tette a sikeres vállalatok expanzióját; 6. a privatizáció felgyorsítása, nagy és sikeres lépé- sek egyes kulcsszektorok (energia, telekommunikáció) privatizációjában. Végezetül a tanulmány óva int a túlzott magabiztosságtól és felhívja a figyelmet a potenciális veszélyekre. A makrogazdasági javulás még törékeny. A magyar fejlődés legbiztatóbb sajátossága a termelékenység erőteljes és folyamatos növekedése. / === / On March 12, 1995 Hungary s government and central bank announced a tough program of adjustment and stabilization. This study is an attempt to asses the first results. Before the announcement of the program Hungary had a huge current account deficit for two consecutive years, and her international reputation started to decline. The program s radical measures made it possible to avoid a Mexico-style financial catastrophe. Many macroeconomic indicators show tangible improvement: the trade deficit and the deficit on the current account have been reduced significantly, the primary budget shifted to surplus. These kinds of adjustment programs are usually associated with deep recession and a large increase of unemployment. Hungary avoided these adverse side-effects: GDP instead of a drastic decline, continued to grow somewhat, and unemployment remained unchanged. There was a high price for the improvement: a sharp decline in the standard of living, and an acceleration of inflation, although Hungary is still in the range of controlled, moderate inflation. The paper describes the heterodox instruments of the program: (1) large devaluation, followed by a new exchange rate regime of pre-announced crawling peg, and a temporary import surcharge, (2) energetic income policy, enforcing a 12% cut in real wages; (3) fiscal measures, including cuts in welfare entitlements. That happened for the first time: before the program entitlements had been regarded as taboo ; (4) reallocation of credit supply in favor of the enterprise sector; increase of profitability; (5) tight (but not excessively tight) monetary policy, allowing the expansion of successful private busi- ness; (6) acceleration of privatisation, including large and successful steps in the privatisation of some key sectors (energy, telecommunication). Finally the paper warns against excessive self- confidence and draws the attention to potential dangers. The macroeconomic improvement is still fragile. The most reassuring feature of Hungary s development is the impressive and persistent improvement of productivity.

A magyar átalakulás és fejlődés néhány általánosítható elméleti tanulsága = Some generalizable theoretical lessons of the Hungarian transformation and development

A világgazdasági válság óta eltelt nyolc évtizedben Magyarországon számos rendszerváltozás ment végbe a gazdaságban és a politikában. Sokak szerint a szabadpiactól a szabadpiacig vezető kör bezárult, és ismét rendszerválság előtt állunk. Míg a jövő természetesen bizonytalanságokkal terhes, és így értelemszerűen nem kiszámítható, a múlt egyértelmű tanulsága az, hogy a közéletet végig formáló felzárkózási törekvés egészében sikertelennek bizonyult. Ennek alapja elemzésünk központi rejtélye egy régi fejlődéselméleti feladvány: miért van az, hogy Argentínához vagy újabban Olaszországhoz és Portugáliához hasonlóan a jó politika rossz eredményekkel jár(t), és fordítva? Miért szakadt el végletesen és történetileg is a gazdasági és a politikai ésszerűség egymástól? __________________ Hungary has undergone several changes of economic and political system in the eighty years since the Great Depression. According to many, the circle from market economy to market economy has closed and we face another systemic crisis. Although the future is naturally full of uncertainties and is not by its very nature predictable, the clear lesson from the past is that the effort to catch up, which shaped public life throughout, has been unsuccessful on the whole. The basis for this and the central riddle in this analysis is an old puzzle in development theory: how is it that good policies had bad results and vice versa, as was the case in Argentina, and recently in Italy and Portugal? Why did economic and political rationality part company for good, even in historical terms?

Robert J. Barro és a költségvetési túlköltekezés (Robert J. Barro and fiscal overspending)

Robert J. Barro, a Harvard Egyetem professzora főként a gazdaságpolitika makroökonómiai modellezése területén elért eredményei alapján ismert a közgazdászok körében. Tevékenysége kiterjed mind az elméleti, mind pedig az empirikus kutatások területére. Jelen tanulmány Barro azon kutatásainak feltételezéseit és eredményeit összegzi, amelyek a ricardói ekvivalenciaelvből kiindulva a költségvetési politika elméletét magyarázó újszerű eredmények kibontakozását segítették elő. A 80-as években az Egyesült Államok magas költségvetési hiánya számos közgazdászt ösztönzött hasonló témájú elmélet kidolgozására. Mivel hazánkban szinte mindennapos vita forrása a költségvetési hiány túlzott mértéke, ami veszélyezteti a monetáris közösségben való részvételünket, különösen érdekes és időszerű annak áttekintése, hogy hogyan gondolkodik egy modern közgazdász a költségvetési hiány okairól és következményeiről. ________________ The question of budgetary discipline emerges in relation to the criteria of the Economic and Monetary Union in almost all European special journals today. There is much less attention paid to budgetary overspending, the adjustment of which caused a serious puzzle for the government and the economists of the United States in the 80's. The Lucasian world of new classical economics has questioned the effectiveness of government intervention, it confuted above all the efficiency of fiscal policy. The macroeconomic models of Barro (1979, 1986) introduced in the present study - building upon the theoretical approach of economic policy on similar foundations - examine the effect of budgetary spending principally from a long-run perspective. His empirical analysis, overarching almost seventy years (1916–1982), is based upon the time series of variables affecting the budgetary deficit of the United States, distinguishing the effect of the usual government expenses from the over average items within. On the basis of his investigation on the United States and the United Kingdom he, furthermore, did not reject the economic invigorating role of government spending, he opposed Lucas' conclusions and got a modest step closer to the Keynesian standpoint in this sense. Barro, however, irrefutably argues on classical grounds, he recalls and reevaluates the Ricardian equivalence principle, summarizes the critiques raised against it and unintentionally praises the Classical economists. According to Barro we cannot ignore the one-time theorem of Ricardo if we are endeavoring to model government spending - we have to count with it if not definitely as a positive, but at least as a normative economic relationship.

A hazai vállalatok elektronikus beszerzés iránti nyitottsága = E-procurement Responsiveness of the Hungarian Companies’

A Versenyképesség Kutató Központ 2004-ben a „Versenyben a világgal 1995-97.” kutatási program és az 1999-es vállalati versenyképességi kérdőíves felmérés hagyományait folytatva, valamint azok tapasztalataira építve egy hároméves kutatási programot kezdett el „Versenyben a világgal 2004-2006 − Gazdasági versenyképességünk vállalati nézőpontból” címmel. A kérdőíves felmérés nyomán létrejött adatbázist elemeztük hasonló témában 2005-ben. A korábbi eredményeken okulva, a kérdőív-elemzés kiterjesztésével azt kívántuk felmérni, hogy az elektronikus beszerzés iránti nyitottság növekedett-e hazánkban, illetve milyen egyéb összefüggések fedezhetők fel a beszerzési szervezet, a beszerzés vállalati kapcsolatai, valamint az elektronikus beszerzés értelmezésében az egyes válaszadóknál. A kutatás továbbra is eltér a hagyományos megoldásoktól, azaz nem kívánja vizsgálni a hazai vállalati honlapok elterjedtségét, azonban a korábbiaktól eltérően több információ-technológiával kapcsolatos információt kíván a válaszadóktól. A cél, tehát belső vállalati folyamatok, vevő-szállító kapcsolatok, az informatikai háttér elektronikus beszerzéssel való kapcsolatának feltárása és következtetéseink levonása volt annak érdekében, hogy megtudjuk milyen hatékonyságnövelési lehetőséget hordoz az elektronikus beszerzés és a hazai információs társadalmi fejlettség figyelembe vételével mennyire nyitottak erre a beszerzők és a pályázók egyaránt. Az elektronikus beszerzés és versenyképesség kapcsolata különösen a 2000-es éves eleje óta foglalkoztatja a kutatókat. Vita az elektronikus beszerzés beszerzési költségre gyakorolt hatásában, valamint a kormányzati politika által gyakorolt hatás jellegében van, melyet a közbeszerzés mint speciálisan szabályozott beszerzési tevékenység és az e-beszerzés kapcsolatára fejt ki. A vállalatok versenyképességének és az elektronikus beszerzés folyamatosan bővülő és fejlődő eszközrendszerének kapcsolata azonban nem kérdéses, ezt kutatási eredményeink is megerősítik. _________ The Competitiveness Research Center based on the experience of the „ In Global Competition 1995-1997” research programme and continuing the company competitiveness survey (1999) has begun a three-year research programme with the following title: „In Global Competition 2004-2006” Our economic competitiveness, company point of view”. We had analyzed a database generated on the basis of a questionnaire survey with a similar theme in 2005. Drawing the lessons from earlier researches and expanding the questionnaire examination, we now seek to find out how far receptiveness to electronic procurement has increased in Hungary and what other relations can be observed in responses concerning the interpretation of procurement organizations, the corporate aspects of procurement and electronic procurement. The new research project continues to differ from traditional solutions insofar as it does not intend to examine the currency of corporate web pages, but, in contrast to earlier practice, it does want responders to provide information on IT technology. The objectives are thus to understand how electronic procurement relates to corporate processes, purchaser-supplier relations and IT base, and to see what opportunities of increasing efficiency there are in electronic procurement and how far procurers and bidders are open to this at the level of information society development in Hungary. Researchers have focused on the relation between electronic procurement and competitiveness since the early 2000s. What is debated is how electronic procurement influences procurement costs, and how government policies influence the relation between public procurement as a specially regulated procurement activity and electronic procurement. The relation between corporate competitiveness and the continually increasing means of electronic procurement is beyond doubt, evidenced by our research findings.

A rejtett gazdaság és az ellene való fellépés tényezői = The hidden economy and the factors involved in combating it

A szerzők közgazdasági modellek áttekintése segítségével elemzik a rejtett gazdaságban való részvétel tényezőit. Bemutatják, hogy a haszonmaximáló cselekvők a rejtett gazdaság egyes megjelenési formáival kapcsolatos döntésük meghozatala során (például adócsalás esetében) számot vetnek a rejtett gazdaságban való részvétel, illetve az attól való tartózkodás költségeivel és hasznaival. A tanulmány az adócsalás társadalmilag optimális szintjének meghatározásával foglalkozik a rejtett gazdasággal szembeni kormányzati lépések egyes típusaival, ezek hatásaival és a rejtett gazdasággal szembeni optimális kormányzati politika lehetőségeivel. _______ The authors analyse the factors behind participation in the hidden economy, through a review of the models of economic theory. They show that those seeking to maximize profits weigh various forms of the hidden economy (tax evasion, for instance), in the search for the optimum solution, calculate the costs and benefits of participating in the hidden economy or refraining from doing so. Taking the ‘socially optimum level’ of tax evasion, the study covers the various types of government measures that can be taken against the hidden economy, the effects of them, and the scope for an optimum government policy to combat the hidden economy.

Válaszúton: Konszolidált vagy színlelt demokrácia? (At the crossroads: consolidated or simulated democracy)

Az írás az utóbbi néhány év magyarországi válságjelenségeinek magyarázatát keresi. Elméletileg egyrészt a demokratikus elitizmus fogalmi rendszere alkalmazhatóságának kérdőjeleit fogalmazza meg, másrészt a szimulált demokrácia fogalmának megalkotására tesz kísérletet. A színlelt demokrácia feltételei között a társadalom jelentős csoportjai és az elit csak imitálják a szabályok elfogadását, ami kiegészül a demokratikus játékszabályokat illető elitkonszenzus hiányával, valamint a politikai vezetőréteg és a társadalom kapcsolatában a szimbolikus képviselet dominanciájával – a tartalmi képviselet és a felelősség helyett. A populista tendenciák bátorítása, a transzformatív elemek túlsúlya, a politika perszonalizációja, a hétköznapi élet és a szakmai kérdések átpolitizálása, az ellenfelek legitimációjának megkérdőjelezése, eltérő irányú üzenetek küldése a köz és az elit számára, a közpénzek nem transzparens felhasználása, a széles körben elterjedt adóelkerülés és normaszegés, valamint az ígérgetés fatális lehet a demokratikus stabilitás és a politikai rendszer működése szempontjából. ________ The article seeks to identify the causes of the Hungarian crisis phenomena that emerged in the past couple of years. Theoretically, fi rst it asks whether the conceptual framework of democratic elitism can be applied, and then it attempts to outline the concept of simulated democracy. The article argues that in a simulated democracy both the elite and large groups within society only imitate that they accept the rules of the game. Moreover, there is no elite consensus about these rules and instead of substantive representation and responsibility symbolic representation does dominate the linkage between political elite and society. Both democratic stability and the performance of the regime will be seriously undermined because the elite encourage populist tendencies, transformative elements dominate, politics is personalized, everyday life and professional issues are over-politicized. In addition, the legitimacy of the opponents tends to be questioned, different and opposing messages are sent to the public and to the elite, public monies are spent in a nontransparent way, and tax-evasion, norm-breaching and over-bidding prevail.

A környezeti innovációk mozgatórugói a hazai feldolgozóiparban – egy vállalati felmérés tanulságai

Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább a tudomány és a politikai döntéshozók figyelmének középpontjába került. Ennek megfelelően az EU-ban és Magyarországon is rendszeresen készülnek részletes felmérések a vállalati szféra innovációs tevékenységéről, melyekben újabban már megjelenik az innováció környezeti dimenziója is. Olyan felmérés azonban, mely kimondottan a környezeti innovációt állította volna vizsgálódásainak középpontjába, még nem készült Magyarországon. Ez pedig már csak azért is rendkívül fontos, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján Magyarországon tetemes a lemaradás az innovációs teljesítményt illetően. A hazai innovációs politika egyre tudatosabb erőfeszítéseket tesz a felzárkózás érdekében – mindenképpen érdemes megismerni, hogyan lehetne ezeket az erőfeszítéseket egyszersmind hatékonyan a javuló környezetminőség szolgálatába is állítani. A szakirodalom számos olyan tényezőt azonosít, amelyek befolyásolhatják a vállalatok környezeti innovációs tevékenységét. Ezeket részletesen áttekintettük (Zilahy és Széchy, 2012), az alábbiakban pedig egy empirikus kutatás segítségével vizsgáljuk hatásukat a hazai feldolgozóipari vállalatok körében. A kutatás kérdőíves felmérés eredményein alapul, amelyben közel háromszáz – méretét és működési helyét tekintve sokszínű – vállalat vett részt a vegyipar, az élelmiszeripar, a gépipar, a járműipar és az elektronikai ipar területéről. A környezeti innovációs tevékenységgel kapcsolatban vizsgált tényezők a vállalat erőforrásai és képességei (méret, anyagi, emberi erőforrások stb.), a különböző érintettek ösztönző ereje (hatóságok, tulajdonosok, vevők stb.), a környezeti innováció gazdasági hatásaival kapcsolatos vélekedések és a vállalat környezeti hatásainak szerepe. A felmérés adatait statisztikai módszerekkel: gyakorisági és kereszttáblás elemzésekkel, korrelációszámítással elemezzük. A mozgatórugókkal kapcsolatos változók szerkezetét klaszterelemzéssel tárjuk fel, együttes szerepük bemutatására pedig a logisztikus regresszió módszerét alkalmazzuk.

Magyar alkalmazkodás az Európai Unió foglalkoztatás és szociálpolitikájához – tanulságok (The experiences from the Hungarian adaption to the common employment and social policy of the European Union)

A tanulmányban áttekintjük az európai foglalkoztatás- és szociálpolitika kialakulását és történetét, valamint a területen alkalmazott speciális koordinációs módszert. Ezt követően a csatlakozási tárgyalások elemzésével bemutatjuk a hazai politika helyzetét a csatlakozás időpontjában. Az elmúlt időszak foglalkoztatási adatai segítségével megvizsgáljuk a hazai és európai foglalkoztatás- és szociálpolitikai intézkedések hatásait. A cikk zárásaként a magyar EU-elnökség prioritásait és az aktuális közösségi terveket vesszük szemügyre. ______ The article gives a review on the history of the common employment and social policy in the European Union, with special attention to the coordination methods used in the field. The article also analyses the accession negotiations and the domestic policy situation at that time of Hungary's accession to the EU. With the data of recent years, the effects of the Hungarian and common EU measures are also examined. Finally, the priorities of the Hungarian Presidency of the European Council along with the current common policy plans are also demonstrated.

Aszimmetriák az Európai Unión belül (Assimetries within the European Union)

A centrum-periféria kapcsolatok elemzése az Európai Unióra is kiterjeszthető. Az integrációs folyamatban jól elemezhetőek a bourdeiu-i tőkeformák, ezek egymásra történő átváltása, a gazdasági és politikai aszimmetriák kölcsönhatása. E kölcsönös kapcsolatokban továbbra is a gazdasági viszonyok meghatározottsága érvényesül. A világgazdasági válság felszínre hozta a történelmi aszimmetriákat, amelyeket a korábbi neoliberális politikák tovább mélyítettek. Az Unión belüli periferális térségekre a válság különbözőképpen hatott. E hatások semlegesítésére többnyire a megszorító gazdaságpolitikákat alkalmazzák. Továbbra is hiányzik azonban egy, a minőségi s nem mennyiségi szempontokat hangsúlyozó fejlesztési politika. Egy ilyen megközelítés a strukturális, intézményi vonatkozásokat erősítené, s ezzel járulna hozzá a periféria termelési, forgalmi, elosztási képességeinek fokozásához. _____ Analysis of centre-periphery relations can be extended to the European Union as well. The capital forms by Bourdieu, their inter-changeability, mutual effects of economic and political asymmetries could be analysed well in the integration process. In these mutual relations economic relations still play the dominant role. The global economic crisis has brought to the surface historical asymmetries, further aggravated by earlier neo-liberal economic policies. Peripheral regions within the Union have been affected in different ways. In order to neutralise these effects austerity measure have been implemented. However, a development policy, emphasising quality and not only quantitative aspects, is still missing. Such an approach would strengthen structural and institutional elements, further enhancing production, trade, and distribution capabilities of the periphery.

Az európai uniós támogatások hatékonyságának értelmezése és mérésének módszerei

Magyarország fejlesztési lehetőségei a következő években alapvetően az Európai Unió által támogatott fejlesztések felé tolódnak el. Ennek okai nagyrészt az ország pénzügyi problémáiból adódnak, vagyis az európai uniós támogatások mellé állított állami társfinanszírozáson túl gyakorlatilag nem marad költségvetési forrás „saját, önálló” fejlesztésekre. Az önkormányzatok címzett támogatásainak pályázati rendszere is átalakul, 2007-től alapvetően az önkormányzatok által elnyert uniós pénzek önrészének fedezésére fog szolgálni. Így már önkormányzati szinten is a magyar fejlesztési politika gyakorlatilag „azonosan egyenlővé” válik a Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározott fejlesztésekkel. Ennek okainak kutatása helyett viszont az Európai Unióból érkező fejlesztési támogatások hasznosulását kívánom vizsgálni. Ha az Európai Unióból érkező pénzügyi eszközöket nem tudjuk hatékonyan felhasználni, akkor a cél: a kohézió, a konvergencia az Európai Unió régi tagállamainak fejlettségi szintjéhez, jólétéhez még nehezebben érhető el.