The new institutionalism in the context of Kosovo's transition:regulatory institutions in contested states

This article explores the new institutionalist literature in political economy in the context of Kosovo's contested statehood, focusing on institutional arbitrage and legitimacy. This article considers both the consequences of institutions for actors' behaviour and the norms that shape this, as well as the factors determining the legitimacy of institutions. In doing so, it combines the new institutionalist theory with documentary and interview material collected during research on energy regulation in one contested state, Kosovo. Rather than singling out one particular variety of "new institutionalism", the article attempts to blend insights from historical (or "political"), rational choice, and sociological institutionalism. © 2014 © 2014 Taylor & Francis.

A gazdasági teljesítmények vállalkozási mérettől függő jellemzői Magyarországon = Changing ownership and business structures in the Hungarian economy

A mögöttünk hagyott két évtizedben – tetszik, vagy sem – a magyar gazdaság 1992. évi mélypontról történő kilábalásában, majd új növekedési pályára állásában meghatározó szerepe volt a hazai forrásokat kiegészítő külföldi befektetéseknek. Ennek természetesen ára volt: a tevékenységi struktúra (termékszerkezet) módosulása, a tulajdonosi összetétel radikális átalakulása, a külgazdasági kapcsolatok irányultságának változása, a lakosság önfoglalkoztatási célú vállalkozásainak szaporodása, a gazdaságfejlesztés irányának és ütemének cikk-cakkos mozgása, az állami szerepkör fokozatos leépülése. Írásunk célja annak áttekintése, hogy a nemzetközi tőkeáramlás tendenciáinak módosulását követően – a Magyarországra érkező külföldi tőkebefektetések jelentős csökkenéséből fakadóan – a kizárólagos és többségi hazai tulajdonú szereplők (kiemelten a hazai közép- és kisvállalkozások) milyen mértékben lehetnek alkalmasak a kieső teljesítmények pótlására, illetve a gazdasági válság lecsengését követően milyen ütemű növekedést képesek biztosítani a magyar gazdaság számára. A válaszok nagy valószínűséggel az Új Széchenyi Terv szempontjából sem közömbösek. Az írást a szerkesztőség vitairatnak szánja és szívesen ad teret a témával kapcsolatos vélemények kifejtésének. / === / The economic performance during the transition period was characterized by the alternations of fulfilled hopes and unrealized expectations. The economic restructuring and changes in market relations took place during the first decade, while new – mostly foreign – investment groups entered the new market. As a result the economy was stabilized and was put on a new growth path. But after the millennium the foreign investment based economy development strategy was no more adequate. The new engine for the growth should have been the domestic small and medium enterprise sector (SME), but despite the subsidies this sector was not strengthened enough to take this role.

Négy jellegzetesség. A magyar fejlődés politikai gazdaságtani megközelítésben. 1. rész = Four characteristic features. Development in Hungary from the aspect of political economy. First Part

A két részből álló cikk a magyarországi reformfolyamat és posztszocialista átalakulás négy olyan jellegzetességét emeli ki, amelyek megszakítás nélkül, a politikai szférában bekövetkezett rendszerváltást követően is, folyamatosan jellemezték az elmúlt harminc év fejlődését: a lakosság anyagi jólétének prioritása, erős paternalista jóléti állam, a reformfolyamat és átmenet fokozatossága és a politikai nyugalom. Az 1995. március 12­én bejelentett stabilizációs program - amennyiben megvalósul - jelenthet elmozdulást ezektől a jellegzetességektől. A cikk politikai gazdaságtani megközelítésben vizsgálja, hogy miért alakult ki ez a négy jellegzetesség, miképpen hatottak azok egymásra, milyen kedvező és kedvezőtlen hatásokat fejtettek ki. Az első rész az 1956­os forradalom hatásából kiindulva politikatörténeti áttekintést ad, majd a mai jólét, biztonság és nyugalom prioritását és a társadalmi adósság felhalmozódását, végül a stabilizációs program gazdasági és politikai hatásait elemzi. / === / The article, consisting of two parts, emphasizes four characteristic features of the Hungarian reform process and the post­socialist transformation, which, uninterruptedly, characterized the development over the last thirty years, even after the systemic change in the political sphere. These were: priority of the material welfare of the population, a strong, paternalistic welfare state, the gradual progress of the reform process and the transition, as well as political calmness. The stabilization programme, announced on March 12,1995, may imply - if it materializes - a shift away from these characteristics. The article investigates, from the aspect of political economy, why the four characteristic features had developed, how they affected each other and what were their advantageous and disadvantageous impacts. Setting out from the impacts of the 1956 revolution, the first part gives an overview of political history and then analyses the priority of today's welfare, security and calm as well as the accumulation of societal debt and, finally, the economic and political impacts of the stabilization programme.

Négy jellegzetesség. A magyar fejlődés politikai gazdaságtani megközelítésben. 2. rész = Four characteristic features. Development in Hungary from the aspect of political economy - II.

A tulajdonviszonyok és intézmények átalakulását is a fokozatosság, a szerves fejlődés jellemzi; Magyarországon a hosszú reformszocialista fázist a politikai fordulat után sem követte ugrás a piacgazdaság felé, bár az átalakulás felgyorsult. A cikk a fokozatosság érvényesülését az értékesítési stratégia sokféle változatát alkalmazó, burjánzó privatizációban, az új vállalkozások keletkezésének folyamatában, a liberalizálás menetében és a jogi infrastruktúra változásában mutatja be. Elemzi az átmenet során megerősödő korporatista elemek hatását a magyar gazdaságpolitikára. Végül néhány összefoglaló megjegyzést fűz a magyar fejlődéshez a politikai gazdaságtan és a politikai filozófia szemszögéből. Az elmúlt harminc évben a mindenkori kormánynak jól érzékelhető preferenciája volt a radikális intézkedések elodázása, a társadalmi adósság felhalmozódásának vállalása a konfliktusok elkerülése érdekében. A szerző felhívja a figyelmet a különböző nemzedékek eltérő időpreferenciájára és az ezzel kapcsolatos etikai problémákra. Befejezésül a népszerűtlen intézkedéseket az állampolgárok nagy hányadának véleményével szemben is felvállaló kormányzás és a demokrácia viszonyáról szól. / === / Gradualism and organic development also distinguish the transformation of property relations and institutions. Hungary's long reform­socialist phase was not followed, after the political change, by a leap towards a market economy, although the transformation became faster. The article shows how gradualism applies to the proliferating of privatization, with its wide variety of selling strategies, to the foundation process of new firms, to the course of liberalization, and to change in the legal infrastructure. It analyses the effect on Hungarian economic policy of corporatist elements which strengthen during the transition. Finally, it makes some comments summing up Hungarian development in terms of political economy and political philosophy. The government at any time in the last thirty years showed an obvious preference for putting off radical measures and accepting an accumulation of social debt as a way of averting conflict. The article notes differences of time preference between generations and the ethical problems these raise. Finally, it makes remarks on the relationship between democracy and an administration intent on unpopular measures opposed by a high proportion of citizens.

Gazdasági kórkép alulnézetből I. rész (Syndrome of Hungarian Economy from Bottom-view – I. part)

A rendszerváltás utáni időszak gazdasági teljesítményei a beteljesült remények és a megvalósulatlan várakozások egymást követő hullámzásait takarják. A mögöttünk hagyott két évtized első felét a gazdasági szerkezetváltás, a piaci kapcsolatok módosulása, valamint új – többségében külföldi – befektetői csoportok megjelenése jellemezte, amelyek együttes hozadéka volt a gazdaság stabilizálódása, majd az új növekedési pályára állás. Az ezredfordulót követő évtized első felére azonban a külföldi befektetésekre alapozott gazdaságfejlesztési stratégia erejét vesztette, s a helyettesítésre szánt hazai kkv-szektor – a kiemelt támogatások és a kedvezmények ellenére – nem tudott a növekedés motorjává válni. Szerzőnk – a BCE tudományos kutatója és az APEH korábbi elnöke – a versenyszektor 2000–2008. évi pénzügyi beszámolói alapján a hazai vállalkozások demográfiai, teljesítményi és eredményességi jellemzőit vizsgálja, s két részből álló tanulmányában arra keresi a választ, hogy a várakozásoktól elmaradó működési eredményekben milyen szerepe lehet a gazdaságfejlesztési stratégia hiányának, a vállalkozási teljesítmények elégtelenségének, a tőkehiánynak, illetve a pénzügyi rendszer torzulásainak. Szerkesztőségünk a tanulmányt olyan vitaindítónak tekinti, ami széles érdeklődésre tarthat számot, s szívesen vállalkozunk arra, hogy közreadunk minden jobbító szándékú gondolatot. _______ The economic performance during the transition period was characterized by the alternations of fulfilled hopes and unrealized expectations. The economic restructuring and changes in market relations took place during the first decade, while new – mostly foreign – investment groups entered on the new market. As a result the economy was stabilized and was put to a new growth path. But after the millennium the foreign investment based economy development strategy was no more adequate. The new engine for the growth should have been the domestic small and medium enterprise sector (SME), but despite the subsidies this sector was not strengthened to take this role. The author – the researcher of BCE, and the ex-president of APEH – analyses the characteristics of the domestic business demography, performance and effectiveness, based on the 2000–2008 annual financial statements of the business sector. The two-part study seeks the reason for the disappointing operation results. What role take in this phenomena the absence of economic strategy, the deficiency of business performance, the lack of capital and the financial distortions of the system. Our editorial intend this study as a debate for the public, and we would publish the ideas which improves this relevant topic.

Gazdasági kórkép alulnézetből 2. rész (Syndrome of Hungarian Economy from Bottom-view - part 2.)

A magyar gazdaság új növekedési pályára állása a kilencvenes évek végére tehető, s ebben meghatározó szerepe volt a pótlólagos erőforrásként szolgáló külföldi működőtőke-befektetéseknek. A nemzetközi tőkeáramlás ezredfordulót követő módosulása (csökkenő volumen, változó irányultság) kedvezőtlenül érintette a hazai gazdaságot, aminek egyik következménye a beruházások csökkenése és a növekedési ütem lassulása, másik következménye viszont – a jövedelemkiáramlást semlegesítő hatás elmaradása miatt – a fizetési mérleg romlása. Ebben a helyzetben halaszthatatlanná vált az államháztartási egyensúlyromlás megállítása, illetve a gazdasági fejlődés új alapokra helyezése. A szerző elemzésében – a hazai versenyszektor eredményességi és vagyoni jellemzőinek értékelésével – azt szeretné jelezni, hogy az egyensúlytalansági állapot megszüntetése nem szorítkozhat az államháztartási rendszerre, vagyis az ország helyzetének stabilizálása, majd új növekedési pályára állás nem képzelhető el a gazdaság átfogó modernizációja nélkül. Vizsgálata a ténylegesen működő (343 ezer) hazai társas vállalkozás 2000–2008. évi pénzügyi beszámolóinak adataira épül. Álláspontja szerint a mintavétel nagysága ellensúlyozza az esetleges torzító hatásokat (lásd: helyenként előforduló kreatív beszámolók), így a vállalkozások mennyiségi gyarapodása, méret szerinti megoszlása, a gazdasági tevékenység jellege, a teljesítmények és eredmények alakulása, a vállalkozói vagyon módosulása megbízhatóan értékelhető, illetve a tapasztalatok alapján a korrekciós intézkedések igénye és azok tartalma is jól körvonalazható. Tanulmányát így ajánljuk a téma iránt érdeklődőknek, a versenyszektor szereplőinek, de leginkább a gazdaságpolitika formálóinak. _________ The economic performance during the transition period was characterized by the alternations of fulfilled hopes and unrealized expectations. The economic restructuring and changes in market relations took place during the first decade, while new – mostly foreign – investment groups entered on the new market. As a result the economy was stabilized and was put to a new growth path. But after the millennium the foreign investment based economy development strategy was no more adequate. The new engine for the growth should have been the domestic small and medium enterprise sector (SsME), but despite the subsidies this sector was not strengthened to take this role. The author – the researcher of BCE, and the ex-president of APpEH – analyses the characteristics of the domestic business demography, performance and effectiveness, based on the 2000–2008 annual financial statements of the business sector. In the author’s analysis – with assessment of the domestic business sector and financial performance characteristicst - he would like to point out that the imbalance can not be confined to the elimination of state government system, that is, the country’s situation to stabilize, and then post a new growth path is not conceivable without the modernization of the economy overall. In his view, the sample size outweighed the possible distortionary effects (see occurring in places of creative accounts), so the growth of business volume, size distribution, the nature of economic activity, the evolution of performance and results, a reliable assessment of changes in the business of property and the experience on the basis of the need for corrective action, and its contents are also well delineated. Sstudy it is recommended for those interested in the topic, the business sector actors, but most of the economic policy makers.

Benefits of a marketing cooperative in transition agriculture: Mórakert purchasing and service co-operative

The paper analyses the potential benefits of marketing cooperatives in Hungary, employing a transaction cost economics framework. We found that the purchased quantity, the existence of contracts, flexibility and trust are the most important factors farmers consider when selling their products via a cooperative. The most striking result is that diversification has positive influences on the share of cooperatives in farmers’ sale. Furthermore, farmers with larger bargaining power have less willingness to sell their product to the cooperative. Surprisingly, asset specificity has rather negative effects on the share of cooperatives in members’ sales.

Hiánygazdaság − többletgazdaság. Tanulmány a piac elméletéről – II. rész = Shortage economy - surplus economy. A study on market theory II

A főáramlat közgazdászai elismerik, hogy a szocialista rendszert a krónikus hiány jellemezte, de úgy vélik, hogy a kapitalista rendszerben - kisebb vagy nagyobb ingadozások közepette - piaci egyensúly uralkodik. Ezzel szemben a tanulmány két piaci állapotot állít egymással szembe. Az egyikben dominálnak a túlkeresleti jelenségek, bár előfordulnak túlkínálati jelenségek is, ezt nevezi a szerző hiánygazdaságnak. A másikban dominálnak a túlkínálati jelenségek, bár előfordulnak túlkeresleti jelenségek is, amit a szerző többletgazdaságnak nevez. A tanulmány II. része összefoglalja a tanulmány fő állításait. Ezek szerint a szocialista rendszer veleszületett immanens tulajdonsága a hiánygazdaság, míg a kapitalista rendszer veleszületett immanens tulajdonsága a többletgazdaság létrehozása és állandó reprodukciója. Állami beavatkozások erősíthetik vagy gyengíthetik ezeket a genetikus tulajdonságokat, de nem szüntethetik meg. A tanulmány áttekinti a többletgazdaság kedvező és kedvezőtlen hatásait. A kedvező hatások között különleges nyomatékkal emeli ki, hogy a többlet (elsősorban többletkapacitások) nélkül nem alakulhat ki a termelők, illetve az eladók rivalizálása, ami az innovációs folyamat legfontosabb hajtóereje. A többletgazdaság általános esetének vizsgálata után különböző speciális esetekkel foglalkozik a tanulmány: a gazdaság konjunkturális hullámzásával, a hadigazdasággal, a modern kapitalizmusban mutatkozó történelmi léptékű változásokkal, valamint a szocialista rendszeren belül megjelent piacorientált reformokkal és a posztszocialista átmenettel. ____ Mainstream economists recognize that the socialist system was marked by chronic shortage, but they consider that the capitalist system exhibits market equilibrium, give or take some greater or lesser fluctuations. This study, however, contrasts two market states. One is dominated by phenomena of excess demand, though instances of excess supply appear as well; this the author calls a shortage economy. The other is dominated by phenomena of excess supply, though instances of excess demand appear as well; this the author terms a surplus economy. Part II of the study starts by summing up its main propositions. Just as the shortage economy is an intrinsic, immanent trait of the socialist system, so the creation and continual reproduction of the surplus economy is an intrinsic, immanent trait of the capitalist system. Such genetic traits may be strengthened or weakened by state intervention, but not eliminated by it. The study reviews the favourable and detrimental effects of the surplus economy. Of the favourable effects, it is emphasized that without surplus there cannot develop among producers or sellers the rivalry that provides the main impetus for the innovation process. Having examined the general case of the surplus economy, the study turns to various special cases: to the trade-cycle fluctuations of the economy, the war economy, the historic changes appearing in modern capitalism, the market-oriented reforms that appear within the socialist system, and the post-socialist transition.

The political economy of industrial policy in Peru and Ecuador: 1980-2010

This dissertation focuses on industrial policy in two developing countries: Peru and Ecuador. Informed by comparative historical analysis, it explains how the Import-Substitution Industrialization policies promoted during the 1970s by military administration unravelled in the following 30 years under the guidance of Washington Consensus policies. Positioning political economy in time, the research objectives were two-fold: understanding long-term policy reform patterns, including the variables that conditioned cyclical versus path-dependent dynamics of change and; secondly, investigating the direction and leverage of state institutions supporting the manufacturing sector at the dawn, peak and consolidation of neoliberal discourse in both countries. Three interconnected causal mechanisms explain the divergence of trajectories: institutional legacies, coordination among actors and economic distribution of power. Peru’s long tradition of a minimal state contrasts with the embedded character of Ecuador long tradition of legal protectionism dating back to the Liberal Revolution. Peru’s close policy coordination among stakeholders –state technocrats and business elites- differs from Ecuador’s “winners-take-all” approach for policy-making. Peru’s economic dynamism concentrated in Lima sharply departs from Ecuador’s competitive regional economic leaderships. This dissertation paid particular attention to methodology to understand the intersection between structure and agency in policy change. Tracing primary and secondary sources, as well as key pieces of legislation, became critical to understand key turning points and long-term patterns of change. Open-ended interviews (N=58) with two stakeholder groups (business elites and bureaucrats) compounded the effort to knit motives, discourses, and interests behind this long transition. In order to understand this amount of data, this research build an index of policy intervention as a methodological contribution to assess long patterns of policy change. These findings contribute to the current literature on State-market relations and varieties of capitalism, institutional change, and policy reform.

Bio-fuelling the Hummer? Transdisciplinary Thoughts on Techno-Optimism and Innovation in the Transition from Unsustainability

An overarching aim of this chapter is to offer an informed and critical analysis of ‘techno-optimism’, informed by an explicitly transdisciplinary approach. A transdisciplinary perspective is one in which knowledge production goes beyond the academy to include end non-academic stakeholders and users. In effect it seeks to ‘upstream’ the involvement of non-academic interests in research design and knowledge production, as opposed to limiting those non-academic interests to the dissemination end point stage of research, which is the dominant research model. Techno-optimism is understood as an exaggerated and unwarranted belief in human technological abilities to solve problems of unsustainability while minimising or denying the need for large-scale social, economic and political transformation. More specifically, techno-optimism is the belief that the negative environmental and social costs of high-consumption, affluent, consumer societies and associated ways of life within capitalist orthodox economic growth orientated socio-economic systems, can be solved or eradicated through technological innovation and breakthroughs. Business as usual can be ‘greened’; a capitalist, growth-based economy can be made more ‘resource efficient’, consumerism less ‘resource intensive’ (and maybe a little bit more ethical). Techno-optimism, to be deliberately provocative for a moment, can therefore be described as a ‘biofuel the hummer’ response to the challenges (and opportunities) of the crisis of unsustainability. What I mean by that analogy is the seductive promise and premise of techno-optimism of not questioning or doubting the status quo (the hummer), hence it’s putative (but entirely false) non-political character. The capitalist, consumerist, growth-based socio-economic system is thus removed from critical analysis (usually on the implicit or explicit assumption of either the normative rightness of this system, or on strategic political grounds that it is naive or utopian to envisage widespread support for a non or post-capitalist consumer system). Techno-optimism simply enables a different means (biofuel) to the same ends.

Catalysing the Irish Energy Transition: Capacities and Challenges

The transition to a “low carbon, climate resilient and environmentally sustainable economy by the end of the 
year 2050” has been conceptualised as the “national transition objective” in the Irish Climate Action and Low Carbon Development Bill, passed in late 2015. This has raised a myriad of questions over how this can be operationalised and resourced and whether it can maintain political momentum. This paper assesses the utility of framings informed by the transitions (MLP) and technological innovation systems perspectives in contributing to transformative societal processes, by examining their application in an Irish case study on policy and technology. Through a qualitative exploration of the broader societal and policy context of the energy sector and a more detailed examination of the innovation systems of selected niche technologies (bioenergy and electric vehicles), the Irish case study sought to identify potential catalysts for a sustainability transition in the energy sector in Ireland: where these exist, how these are being built or enabled, and barriers to change. Following a discussion on the theoretical approaches used, a description will be given of how these were applied in the conducting of the research on transition in Ireland case study and the key findings which emerged. A critical reflection will then be made on the utility of these perspectives (as applied) to contribute to broader processes of societal transformation in Ireland.

Mapping Ireland’s Energy Pathways: Characterizing and Catalyzing Transition

In 2015 Ireland has arguably begun to make its first bold steps in confronting the challenges of energy transition, with the objective of a “low carbon, climate resilient and environmentally sustainable economy by the end of the
year 2050” expressed in the 2015 Climate Action and Low Carbon Development Bill and the 2015 Energy Bill acknowledging that energy transformation relied on a new breed of ‘energy citizens’. These represent the first formal articulation of Ireland’s ambition to engage in a radical, long-term and far-reaching transition process, and raises a myriad of questions over how this can be operationalised, resourced and whether it can maintain political momentum. A range of perspectives on these issues is provided in the growing body of literature on transition theories (Rotmans et al 2001, Markard et al 2012) and the inter-disciplinary EPA-funded CC Transitions project, based at Queen’s University Belfast, represents an attempt to translate this into the context of Ireland’s institutions and technological profile. By relating this to international research on sustainability transitions, which conceptualises transitions as multi-level, multi-phase and multi-actor processes, this paper will explore the opportunities of alternative pathways that could take Ireland towards a more progressing, inclusive and effective low carbon future. Drawing on a number of case studies it will highlight some of the capacities for transition required in Irish society: where these exist, how they are being built or enabled, and the barriers to wider social change.

The Great Transition:Climate, disease and society in the late-medieval world

In the fourteenth century the Old World witnessed a series of profound and abrupt changes in the trajectory of long-established historical trends. Trans-continental networks of exchange fractured and an era of economic contraction and demographic decline dawned from which Latin Christendom would not begin to emerge until its voyages of discovery at the end of the fifteenth century. In a major new study of this 'Great Transition', assessment is made of the contributions of commercial recession, war, climate change,and eruption of the Black Death to a far-reaching reversal of fortunes which spared no part of Eurasia. A wealth of new historical, palaeoecological and biological evidence are synthesised, including estimates of national income, reconstructions of past climates. and genetic analysis of DNA extracted from the teeth of plague victims, to provide a fresh account of the creation, collapse and realignment of western Europe's late-medieval commercial economy.

The green economy agenda: business as usual or transformational discourse?

This analysis of the emergence since 2008 of the green economy agenda and the related idea of ‘green growth’ focusses upon the articulation of these discourses within key international economic and environmental institutions and evaluates whether this implies the beginning of an institutional transformation towards an ecologically sustainable world economy. The green economy may have the capacity to help animate a transition away from current socially and ecologically unsustainable patterns of economic growth only if notions of green growth can be discursively separated from green economy, strong articulations of green economy become dominant, and alternative measures of progress to gross domestic product are widely adopted. The concept of ‘rearticulation’, found in post-structural discourse theory, is proposed to guide this transition. This offers a framework to reconstruct notions of prosperity, progress, and security whilst avoiding direct and disempowering discursive conflict with currently hegemonic pro-growth discourses.

An empirical investigation of the impact of global energy transition on Nigerian oil and gas exports

18 months embargo on the thesis and check appendix for copy right materials