A megszokott keretek csapdájában. Gondolatok az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési kiadásairól (Falling into the trap of usual frameworks. Thoughts on the eu level budgetary expenditures in 2014–2020)

Ebben a cikkben az egész európai integrációs folyamat szempontjából jelentős kérdéskör: az uniós szinten működő közös költségvetés kiadási oldalának 2014–2020 közötti kereteit vizsgálom. Bár kétségtelen, hogy számos megoldatlan probléma a bevételi oldalhoz kapcsolódó ügyek rendezetlenségéből is eredeztethető, ennek elemzésére most terjedelmi okok miatt nem térünk ki. Az uniós szintű költségvetéssel szemben támasztható általános elvi megfontolások elemzése után a 2014–2020 közötti költségvetési keret fő kiadási tételeihez kapcsolódó elmozdulásokat értékelem, rámutatva arra, hogy az új elnevezések mögött alapvetően a régi tartalom húzódik meg, s most is elmaradt a radikális átalakítás. _____ The article examines an important topic from the point of view of the whole integration process: the expenditure side of the union level common budgetary frameworks for 2014–2020. Undoubtedly, several problems are coming from the unsolved issues of the revenue side, however, due to length limits the article doesn’t deal with these issues. The investigation starts with a comprehensive analysis of theoretical background on the main tasks of a union level budget, then the author evaluates shifts among the new expenditure headings in the period 2014–2020. The author points out that the new headings reflect old contents and he concludes that the radical restructuring within the common budget was postponed again.

Future of Capitalism

The moral foundation of capitalism should be reconsidered. Modern capitalism is disembedded from the social and cultural norms of society and produced a deep financial, ecological and social crisis. Competitiveness is the prevailing ideology of today’s business and economic policy. Companies, regions, and national economies seek to improve their productivity and gain competitive advantage. But these efforts often produce negative effects on various stakeholders at home and abroad. Competitiveness involves self-interest and aggressivity and produces monetary results at the expense of nature, society and future generations The collaborative enterprise framework promotes a view in which economic agents care about others and themselves and aim to create values for all the participants in their business ecosystems. Their criterion of success is mutually satisfying relationships with the stakeholders. New results of positive psychology and the Homo reciprocans model of behavioral sciences support this approach. The economic teachings of world religions challenge the way capitalism is functioning, and their corresponding perspectives are worthy of consideration. They represent life-serving modes of economizing which can assure the livelihood of human communities and the sustainability of natural ecosystems. Ethics and the future of capitalism are strongly connected. If we want to sustain capitalism for a long time we have to create a less violent, more caring form of it.

Szimulációk és érzékenységvizsgálatok a magyar gazdaság egy középméretű makromodelljével = Simulations and sensitivity analyses with a medium-sized macro model of the Hungarian economy

A tanulmányban a Pénzügyminisztérium gazdaságpolitikai főosztálya és az MTA Közgazdaságtudományi Intézete által kifejlesztett középméretű negyedéves makrogazdasági modell segítségével elemezzük a magyar gazdaság legfontosabb mechanizmusait. A modellezés során követett alapelvek és a modell blokkjainak bemutatása után egy forgatókönyv-elemzés keretében vizsgáljuk a makrogazdasági és költségvetési folyamatokat befolyásoló főbb faktorok hatásait. A - tágan értelmezett - "bizonytalansági tényezőket" három csoportba soroljuk: megkülönböztetjük a külső környezet (például árfolyam) változását, a gazdasági szereplők viselkedésében rejlő bizonytalanságokat (például a bérigazodás sebességének vagy a fogyasztássimítás mértékének bizonytalanságát), valamint a gazdaságpolitikai lépéseket (például állami bérek emelését). Megmutatjuk, hogy e kockázatok makrokövetkezményei nem függetlenek egymástól, például egy árfolyamváltozás hatását befolyásolja a bérigazodás sebessége. ______ This paper analyses the most important mechanisms of the Hungarian economy using a medium-sized quarterly macroeconomic model developed jointly by the Economic Policy Department of the Ministry of Finance and the Institute of Economics of the Hungarian Academy of Sciences. After introducing the fundamental principles of modelling and the building blocks of the model investigated, within a scenario analysis, the authors present the effects of the main factors behind the macroeconomic and budgetary processes. The sources of uncertainty - defined in a broad sense - are categorized in three groups: change in the external environment (e.g. the exchange rate), uncertainties in the behav-iour of economic agents (e.g. in speed of wage adjustment or extent of consumption smoothing), and economic policy decisions (e.g. the increase in public sector wages). The macroeconomic consequences of these uncertainties are shown not to be independent of each other. For instance, the effects of an exchange rate shock are influenced by the speed of wage adjustment.

A magyar pénzpolitika nemzetközi meghatározottságáról

A magyar gazdaságpolitikát negyed évszázada kritikusan befolyásolja a nemzetközi finanszírozási helyzet, a pénzügyi piacokhoz és a nemzetközi pénzintézetekhez fűződő viszony. A 2010-től folytatott magyar politika fontos vonatkozásokban eltér a nemzetközi szervezetek ajánlásaitól. Európában a recesszió alatt a gazdaságpolitikák sokfélesége mutatkozott meg: a korábbi doktrinális egyöntetűség helyébe a gazdasági felfogások pluralizálódása lépett, gyakoribbak az aktivista kormánypolitikák. A recessziós időszak után azonban nem állt vissza a status quo, hanem elnyúló konszolidációs szakasz következett, amelynek során a nemzetközi pénzügyi piacok már kritikusabbak a nem szabványos kormányzati megoldásokkal szemben. Az európai intézményrendszer pedig a közös szabályok által kikényszerített, pénzügyi fegyelem irányába mozdult el 2009 után. Mindezek következtében az ideiglenesen tágabbá váló magyar gazdaságpolitikai mozgástér ismét visszaszűkülhet az európai konszolidációs erőfeszítések miatt.

Nyugdíjrendszerek: magán vagy állami? Nyugdíjparadigma-irányzatok a finanszírozás szemszögéből

A tanulmány elsősorban európai gazdaságok nyugdíjrendszereinek helyzetét elemzi finanszírozási szempontból. Jelen cikkben egy korábban végzett OECD-országok közötti (Holtzer [szerk.] 2010), illetve egy európai országok közötti (Havran [2011]) elemzésre alapozva, az ott talált nyugdíjparadigmák által csoportosított, jellegzetes országcsoportokat vizsgálja. Az összegyűjtött nemzetközi statisztikákat felhasználva, összeveti a választott paradigmákat a számított (elvi) belső járulékkulcs mértékével. A közös paradigmavonásokat mutató, angolszász hagyományú skandináv, kontinentális, dél-európai és posztszocialista országokban a csoportokon belül finanszírozási különbségek is láthatók. A finanszírozás szempontjából három csoportot lehet találni: 1. Alacsony járadékkulcsos országok, ahol pénzügyileg elegáns megoldást alkalmaznak, de a szociális időskori jövedelemellátás funkciója sérülhet. 2. Közepes járadékkulcs, ahol van játéktér a paradigmák kialakításában, mert képesek működni, és az értékrendek, hagyományok szerint választanak szisztémát. 3. Magas járadékkulcs, ahol általában a gazdasággal is baj van, és a paradigmák változtatásával legfeljebb enyhíteni lehet a problémákon, ha a gazdasági-foglalkoztatási helyzet nem javul. A tanulmány nem a magán- és állami nyugdíjrendszerekben várható kifizetéseket hasonlítja össze, hanem a jelenleg fennálló, országos szintű kockázatokat és lehetőségeket veszi sorra.

Európai Egyesült Államokat – de most rögtön? (United States of Europe - Right now?)

Ez a tanulmány öt pontban vizsgálja meg, hogy a költségvetési és a bankunió azonnali megvalósítására vonatkozó uniós tervezetek mennyiben járulhatnak hozzá a sikeres európai válságkezeléshez, továbbá hogy megvalósításuk milyen föltételrendszert igényel. ______ The article addresses the issue if, and to what degree, the project of the fiscal and banking union in the EU, launched in June 2012 and finalized in the Council of December 2012, pre-suppose or result in a supranational arrangement. The argument suggests that severe limitations, both in terms of economics and legal arrangements, as well as of lacking democratic legitimation, result in a watered down version of ambitious projects of Brussels.

Európai Unió: túlélés vagy távlati tervezés – az állam változó szerepei (European Union – survival or long term planning?)

Az EU-ban, a mai állapotok szerint, csak „transzferunióról” beszélhetünk és nem egységes piacról. Az eurós pénzfolyamatok eltorzítva közvetítik a versenyképességet is: mind az árukban és vagyontárgyakban, mind – főleg – a pénzügyi eszközökben megtestesült munkákat/teljesítményeket rosszul árazzák. Egy ilyen keretben különösen könnyen alakul ki az, amit potyautas-problémának nevezünk, vagyis ahol tényleges vagy mérhető teljesítményleadás, vagy éppen fizetés nélkül lehet fogyasztani, és túl olcsón lehet szabad forrásokhoz jutni. Az eurózóna számos közvetítő mechanizmusában is tökéletlen. A sok, szuverénadósság-présbe került tagország között van kicsi, közepes és nagy is. Ez a tény, valamint az általános növekedési és munkapiaci problémák, egyértelműen „rendszerszintű zavarokat” jeleznek, amelyeket ebben a dolgozatban teljesítmény közvetítési-átviteli problémának hívunk, és ezért egy szokatlan, ám annál beszédesebb, elektromosenergia-átviteli rendszeranalógiával segítünk értelmezni. Megmutatjuk, hogy egy jó nagyvállalat miért jobb pénzügyi tervező, mint egy azonos méretű állam. _____ Why are ill-defined transfer mechanisms diverting valuable assets and resources to the wrong destination within the EU? Why do we witness ongoing pressure in the EU banking sector and in government finances? We offer an unusual answer to these questions: we apply an analogy from physics (from an electric generation and distribution network) to show the transmission inefficiency and waste, respectively, of the EU distribution mechanisms. We demonstrate that there are inherent flaws in both the measurement and in the distribution of assets and resources amongst the key EU markets: goods, money and factor markets. In addition, we find that when international equalizer mechanism is at work (cohesion funds allocated), many of these equity functions are at risk with respect to their reliable measurement. Especially are at risk the metered load factors, likewise the loss/waste factors. The map of desired outcomes does not match the real outcome, since EUtransfers in general are put to work with low efficiency.

A magyar eladósodás és a válság hatásai (Hungarian indebtedness and its effects)

A 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági válság Magyarországon is felszínre hozta azokat a problémákat, amelyek a hitelezéssel kapcsolatosak. Ellentétben a régió többi, feltörekvő országával, Budapestnek olyan nehézségekkel kell szembenéznie, amelyek mellett nem lehet megfelelő árfolyampolitikát folytatni. Hogyan jutott ide Magyarország, milyen mértékű az állam és a privátszféra eladósodása és mik lehetnek a kiutak - erről olvashatunk a tanulmányban. _____ The recent financial and economic crisis exposed credit problems in Hungary which is denominated in foreign currencies. In contrast to other emerging countries in Central-Europe, Budapest has to face some special differences which can’t be corrected by traditional exchange policies. How did Hungary get into this situation, how big is the indebtedness of the private and public sectors and what kind of solutions are there?

Kormányközi szerződéssel a költségvetési stabilitásért? (Intergovernmental agreement for fiscal discipline?)

Az EU fiskális szabályai bevezetésük óta az akadémiai kutatások homlokterében állnak. A nemzeti szintű fiskális szabályok vizsgálata ugyanakkor egy jobbára negligált területe maradt a nemzetközi kutatásoknak. Az idén életbe lépett új költségvetési paktum éppen ezen nemzeti szintű, a költségvetés egyensúlyát előíró szabályok bevezetésétől várja a fiskális fegyelem meghonosítását az EU országaiban. A tanulmány megmutatja, hogy az olyan nemzeti szabályok, mint a német aranyszabály, nem tekinthetők a fiskális fegyelem egyedüli letéteményeseinek. Ezek ugyanis többnyire egy átfogó reformcsomag részei voltak csupán. Amire szükség van ezért, az egy átfogó és átgondolt államháztartási reform, valamint a szabályok nemzeti birtokbavétele. Az új paktumot is ezen pontokon volna szükséges erősíteni. ______ The scrutiny of EU fiscal rules such as the Maastricht criteria and the Stability and Growth Pact has become the focus of many scholarly works. The study of domestic fiscal rules, however, has remained a neglected part of research. The new Treaty on Stability, Cooperation and Governance (TSCG), however, makes the analysis of domestic fiscal rules highly relevant, since the treaty requires member states to adopt a balanced budget rule. The paper demonstrates that domestic rules such as the German golden rule were hardly the sole triggering factors of fiscal discipline; rather, they served as the key elements of a comprehensive reform package. Thus, the paper argues that without bold and comprehensive reforms of the general government on the one hand and national ownership on the other hand, no fiscal rule can be effective enough. The new TSCG should be strengthened, therefore, in this particular aspect.

Global economics governance in the post-crisis world

The Great Crisis has made it clear once again that avoiding the derailment of globalization of trade and finance and the protecting the globe from fragmentation call for enhanced global cooperation and an efficient, flexible and coherent system of global governance. Three interconnected levels (national, regional, and global) comprise the system of global governance. This paper is dealing with some of the main issues of global economic governance in the post-crisis world. It reveals that the turbulence and the distress of the world of the early 21st century have deeper roots and broader sources than the crisis. Global governance therefore has to respond much broader set of challenges in comprehensive framework and long term perspective.

Többéves pénzügyi keret vitája középről és a sor végéről – Magyarország és Lettország harcban a mezőgazdasági és kohéziós támogatásokért (Debate on the eu multiannual financial framework from the view of Hungary and Latvia)

Az Európai Bizottság 2011. júniusban nyilvánosságra hozott, a következő hétéves időszakot meghatározó pénzügyi keretéről szóló javaslatával elindult a tagállamok, illetve az intézmények közötti szakmai és politikai érvelés, az alkudozások sora. A két legfontosabb költségvetési tétel, a mezőgazdasági támogatások és a kohéziós források előnyös allokációja Magyarország és Lettország számára is kiemelt prioritás. A tárgyalások során Lettország érdeke az alacsony közvetlen mezőgazdasági támogatások emelése, míg Magyarország kedvező pozíciójának megtartásáért harcol. A kohéziós politikára tett Bizottsági javaslat mindkét ország számára hátrányos, így közös érdek a források összegének szinten tartása és a kedvezőtlen támogatási felső határ emelése. ______ Following the European Commission’s proposal on the next Multiannual Financial Framework was published in June 2011, tense debate started to defend national priorities. The proper allocation of the agricultural and cohesion founds is essential for both, Hungary and Latvia as well. Latvia’s objectives is to introduce fair direct payments to farmers, stipulating that the lowest payments must constitute at least 80 per cent of the average amount of the EU direct payments, while Hungary tries to defend its relatively favourable position by receiving almost the amount of the EU average. Common interest for Hungary and for Latvia in the EU budget talks is to retain cohesion financing at least at the current level and to change the unfavourable proposal on capping.

Válságkezelés Európában: új gazdaságfilozófia felé? (Towards a New Philosophy of Crisis Management in Europe?)

Az évek óta tartó európai válságkezelés leírása és a részletek bemutatása helyett a rögtönzött, politikai alapon hozott lépések gazdaságelméleti értelmezésére törekszünk. Kutatási alapkérdésünk a következő: igaz-e még a 70-es évek végének felismerése, ami szerint sem szerkezeti, sem szabályozási eredetű válságot nem lehet keresletélénkítéssel leküzdeni? Igaz-e, hogy a szuverén EU-tagállamokon belül bármi okból hiányzó belső elköteleződést nem lehet pótolni a külső fegyelmezéssel? Ennek fényében vizsgáljuk a költségvetési és a bankunió 2012 októberében körvonalazott és jóváhagyott tervezetét is. _____ This paper attempts to provide a theoretical interpretation of new policy initiatives in the EU culminating in the launching of a fiscal and banking union in June, 2012. This step is reinforced by the new ECB strategy launched in September 2012. These measures were a result of a series of policy improvisations rather than of any secret master plan, still they add up to a new model of European integration. Our research question is if, and to what degrees the insights from the crisis of the 1970s hold. Accordingly no amount of easy money may remedy ills deriving from regulatory and structural inefficiencies. Second, we contend that no amount of external straightjacket/disciplining may replace domestic commitment of national governments in implementing structural reforms rather than fiscal adjustments on the margin.

The transition times of the banking system in South-eastern Europe

The paper analyses the commercial banking sector's development in southeastern Europe during the transition period. The transition of the banking sector evolved - or is still evolving - parallel with the general economic transition. However, due to its complexity and the widespread factors that influence its activity, its development was a slow and gradual process with occasional systemic meltdowns. The paper proves that despite the different legacies, initial condition, applied economic policies, and historical events, the banking sector's structure became similar in all country cases by the end of the transition period. This similarity could be explained by the mutual challenges and the financial globalisation.

Géniuszok párharca. Milton Friedman és J. M. Keynes vitája Tim Congdon és Robert Skidelsky előadásában = War of the geniuses. The debate between Milton Friedman and J. M. Keynes as presented by Tim Congdon and Robert Skidelsky

Tavaly ünnepelte a közgazdász-társadalom Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász születésének századik évfordulóját. A jubileumi megemlékezésnek különös aktualitást ad, hogy a 2008 óta tartó pénzügyi világválság hátterében ismét fellobbant a 20. századi közgazdaságtan két meghatározó irányzata - a Friedman nevével fémjelzett monetarizmus és a Keynes és követői által követett keynesizmus - közötti vita. E szerteágazó vitasorozat egyik "gyöngyszeme" két nemzetközileg ismert és elismert közgazdász, Tim Congdon és Robert (Lord) Skidelsky, összecsapása a Standpoint hasábjain 2009-ben. A szerző megmutatja, hogy a vita valójában nem a pénz fontosságáról vagy a mennyiségi pénzelmélet igazságáról folyt, hanem egyrészt egy sokkal elvontabb fogalomról: a bizonytalanság közgazdasági szerepéről, másrészt gyakorlati, gazdaságpolitikai kérdésekről: a monetáris és a fiskális politika lehetséges hatékonyságáról. A máig is tartó vitában "az inga többször kilengett", hol a keynesiánusok, hol a monetaristák javára, de még semmi nem dőlt el. ____ Last year economists marked the centenary of the birth of genius among them, Milton Friedman. The commemoration was especially topical because the world financial crisis that erupted in 2008 has brought sharply into focus again the old division in 20th-century economics between monetarism and Keynesianism. One highlight in this series of disputes was the 2009 clash between two internationally known and appreciated economists Tim Congdon and Robert (Lord) Skidelsky in the columns of Standpoint. The central element in the discussion is the role of money: what kind of economic policy to pursue, monetary or fiscal, to pull troubled economies out of crisis. The question closely resembles a decisive dilemma for Keynes in the 1930s. Though Keynes turned against some basic propositions of neoclassical economics, he never challenged the importance of money to the functioning of the economy, or the validity of the quantity theory of money. The author argues here that the issue is not about the formal category of money or demand for it, but about the far deeper economic concept of the role of uncertainty in economics. Another aspect concerns the relative efficiency of various kinds of economic policy, i. e. the strengths and weaknesses of monetary and fiscal policies.