964 resultados para LER
Resumo:
Az x''+f(x) x'+g(x) = 0 alakú Liénard-típusú differenciálegyenlet központi szerepet játszik az üzleti ciklusok Káldor-Kalecki-féle [3,4] és Goodwin-féle [2] modelljeiben, sőt egy a munkanélküliség és vállalkozás-ösztönzések ciklikus változásait leíró újabb modellben [1] is. De ugyanez a nemlineáris egyenlettípus a gerjesztett ingák és elektromos rezgőkörök elméletét is felöleli [5]. Az ezzel kapcsolatos irodalom nagyrészt a határciklusok létezését vizsgálja (pl. [5]), pedig az alapvető stabilitási kérdések jóval áttekinthetőbb módon kezelhetők, s a kapott eredmények közvetve a határciklusok létezésének feltételeit is sokkal jobban be tudják határolni. Jelen dolgozatban az egyváltozós analízis hatékony nyelvezetével olyan egyszerűen megfogalmazható eredményekhez jutunk, amelyek képesek kitágítani az üzleti és más közgazdasági ciklusok modelljeinek kereteit, illetve pl. az [1]-beli modellhez újabb szemléltető speciális eseteket is nyerünk. ____ The Liénard type differential equation of the form x00 + f(x) ¢ x0 + g(x) = 0 has a central role in business cycle models by Káldor [3], Kalecki [4] and Goodwin [2], moreover in a new model describing the cyclical behavior of unemployment and entrepreneurship [1]. The same type of nonlinear equation explains the features of forced pendulums and electric circuits [5]. The related literature discusses mainly the existence of limit cycles, although the fundamental stability questions of this topic can be managed much more easily. The achieved results also outline the conditions for the existence of limit cycles. In this work, by the effective language of real valued analysis, we obtain easy-formulated results which may broaden the frames of economic and business cycle models, moreover we may gain new illustrative particular cases for e.g., [1].
Resumo:
Az egy részvényre jutó nyereség (EPS) népszerű mutatószám a részvénytársaságok jövedelemtermelő képességének vizsgálatához és összehasonlításához, az EPS-előrejelzés pedig egy kritikus faktor a tőzsdei vállalatok megítélésében. Számos tanulmány bizonyította, hogy az elemzők előrejelzései szisztematikusan kedvezőbbek, mint a tényérték. A mögöttes okok feltárására az ösztönzők elemzésén és a szerkezeti vizsgálatokon túl kognitív gondolkodásbeli magyarázatok is születtek. A cikk első része röviden áttekinti a racionalitás fogalmakat, és rendezi azokat a leíró és a normatív döntéselméleti ág mentén. Később a cikk részletesen bemutatja a legfontosabb kognitív gondolkodásbeli okokat, amelyek részben felelőssé tehetők azért, hogy az elemzők a pozitív információkat túl-, míg a negatív információkat alulsúlyozzák az előrejelzéseik korrigálása során. A legfontosabb a tudásillúzió, amelyhez szorosan kapcsolódik a lehorgonyzási és kiigazítási heurisztika. Az elégtelen kiigazítás, azaz az információk nem megfelelő súlyozásának vizsgálata átvezet a megerősítési heurisztika és a korlátozott racionalitás fogalmához. A cikk második része a pozitív és a negatív hírek súlyozásának empirikus vizsgálatával foglalkozik.
Resumo:
A Hitelintézeti Szemle előző számában a téma elméleti hátterét ismertettem, jelen tanulmányban az ahhoz kapcsolódó empirikus vizsgálatot mutatom be. A kutatás elsősorban magyar tőzsdei cégekre készült EPS-előrejelzéseket vizsgál, azonban az adatbázis bővítése céljából ezen cégek osztrák megfelelői is az elemzés részét képezik. Két periódust különböztettem meg. Az első a 2003–2007 közötti, azaz a válság előtti 5 év, amelyet erős konjunktúra jellemzett, így valós pozitív hírek súlyozását lehet vizsgálni az EPS-előrejelzésekre vonatkozóan. A második a válság első két és fél éve (2008–2010), amelyet erős recesszió jellemzett, és a negatív hírek vizsgálatát tette lehetővé. Azon túl, hogy a két időszakban az EPS-előrejelzési hibát részletesen elemzem, a lehorgonyzási heurisztikán keresztül a pozitív és negatív hírek hatását is vizsgálom. Korábbi kutatások horgonyként jelölték meg a megelőző időszak egy részvényre jutó nyereségnövekedését, ezt a vizsgálatot megismételtem ebben a két érdekes időszakban. Módszertani szempontból leíró statisztikai eszköztárat és regressziós analízis vizsgálatot végeztem.
Resumo:
A klaszterek fejlesztésének elősegítése a gazdaságfejlesztés egyik lehetséges iránya. A piaci szereplők és a nonprofit szervezetek egymást kiegészítő kompetenciáinak összekapcsolásával megnő az innovációs potenciál és fontosak a gazdaságosabb működés céljai is. A bemutatott kutatás fókuszában egy különleges vezetői kihívást rejtő tevékenység vizsgálata, a klasztermenedzser szerepe áll. A kutatás célja megérteni a klaszterek működésének belső motivációit és feltárni a vezetőnek az eredményes és fenntartható működésben betöltött szerepét. A szerzők klasztermenedzserek és tagszervezetek körében végeztek átfogó kérdőíves felmérést és kvalitatív kutatást Magyarországon. Azonosították a klaszter sikerét leíró determináns faktorokat, majd kidolgoztak egy új, a klaszterek sikerének jellemzésére alkalmas háromdimenziós érettségi modellt. A vizsgálat eredményeként bemutatják, hogy milyen kapcsolatot találtak a puha vezetői tulajdonságok és a klaszter sikere között.
Strukturális egyenletek modelljének alkalmazása a Közös Agrárpolitika 2013-as reformjának elemzésére
Resumo:
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió meghatározó szakpolitikáinak egyike, mely a legnagyobb részesedést mondhatja magáénak a közös költségvetésből. Mivel a Lisszaboni Szerződés az együttdöntési eljárást a Közös Agrárpolitika jogalkotására is kiterjesztette, így annak 2013-as reformja során az Európai Parlament első ízben vett részt a Tanáccsal egyenrangú félként a jogalkotási folyamatban. Az elemzés alapjául egy nemrégiben összeállított adatbázis szolgált, mely a 2013-as közös agrárpolitikai reform jogszabálytervezeteinek módosítására benyújtott parlamenti javaslatokat tartalmazza. Ennek elemei 14 magyarázó- és három eredményváltozóval írhatók le. A strukturális egyenletek modelljének alkalmazásával a cikk célja, hogy a Közös Agrárpolitika döntéshozatalára befolyással levő, az elmélet és a kutatói tapasztalat alapján előzetesen létrehozott faktorok meglétét, illetve kapcsolódását a megfigyelt változók tükrében tesztelje. Az eredmények nem igazolják vissza a felállított modell helyességét. Azonban kiemelendő, hogy az Európai Parlament módosító javaslatainak elfogadását leginkább az azok típusát leíró, valamint politikai tényezők határozzák meg.
Resumo:
In the framework of the global energy balance, the radiative energy exchanges between Sun, Earth and space are now accurately quantified from new satellite missions. Much less is known about the magnitude of the energy flows within the climate system and at the Earth surface, which cannot be directly measured by satellites. In addition to satellite observations, here we make extensive use of the growing number of surface observations to constrain the global energy balance not only from space, but also from the surface. We combine these observations with the latest modeling efforts performed for the 5th IPCC assessment report to infer best estimates for the global mean surface radiative components. Our analyses favor global mean downward surface solar and thermal radiation values near 185 and 342 Wm**-2, respectively, which are most compatible with surface observations. Combined with an estimated surface absorbed solar radiation and thermal emission of 161 Wm**-2 and 397 Wm**-2, respectively, this leaves 106 Wm**-2 of surface net radiation available for distribution amongst the non-radiative surface energy balance components. The climate models overestimate the downward solar and underestimate the downward thermal radiation, thereby simulating nevertheless an adequate global mean surface net radiation by error compensation. This also suggests that, globally, the simulated surface sensible and latent heat fluxes, around 20 and 85 Wm**-2 on average, state realistic values. The findings of this study are compiled into a new global energy balance diagram, which may be able to reconcile currently disputed inconsistencies between energy and water cycle estimates.