Az európai villamosenergia-árak központi szabályozásának hatása a fogyasztói árakra (The impacts of the price regulation on the level of retail electricity prices in Europe)

Az Európai Unión belül az elmúlt időszakban megerősödött a vita arról, vajon a Közösség versenyképességének javításához milyen módon és mértékben járulhat hozzá az ipari és lakossági fogyasztók számára kedvező áron elérhető villamos energia. Az uniós testületek elsődlegesen a verseny feltételeinek további javításában látják a versenyképesség javításának fő eszközét, ám egyesek az aktívabb központi szabályozás mellett érvelnek. A jelenleg alkalmazott európai szabályozási gyakorlat áttekintése, a szabályozási modellek és a piaci árak alakulásának vizsgálata hozzásegíthet, hogy következtetéseket vonjunk le a tagállami gyakorlatok tekintetében, vajon sikeresebb-e a központi ármegállapításon alapuló szabályozói mechanizmus, mint a liberalizált piacmodell. ______ There is a strengthening debate within the European Union in recent years about the impact of the affordable industrial and household electricity prices on the general competitiveness of European economies. While the European Institutions argues for the further liberalization of the energy retail sector, there are others who believe in centralization and price control to achieve lower energy prices. Current paper reviews the regulatory models of the European countries and examines the connection between the regulatory regime and consumer price trends. The analysis can help to answer, whether the bureaucratic central regulation or the liberalized market model seems more successful in supporting the competitiveness goals. Although the current regulatory practice is heterogeneous within the EU member states, there is a clear trend to decrease the role of regulated tariffs in the end-user prices. Our study did not find a general causal relationship between the regulatory regime and the level of consumer electricity prices in a country concerned. However, the quantitative analysis of the industrial and household energy prices by various segments detected significant differences between the regulated and free-market countries. The first group of member states tends to decrease the prices in the low-consuming household segments through cross-financing technics, including increased network tariffs and/or taxes for the high-consuming segments and for industrial consumers. One of the major challenges of the regulatory authorities is to find the proper way of sharing these burdens proportionally with minimizing the market-distorting effects of the cross-subsidization between the different stakeholder groups.

A magyarországi közművállalatok tehernövekedését eredményező állami intézkedések hatása. Három magyarországi víziközmű-vállalkozás GDP-megoszlásának tanulságai

A közmű-szolgáltatások fogyasztói árának általános hatósági csökkentése, a gazdasági és pénzügyi válság sújtotta magyar lakosságot "védő" kormányzati intézkedéssorozat részeként, mára szervesen betagozódott az európai közvéleményt egyaránt foglalkoztató kérdések sorába. A tagországok által eleddig szakpolitikai szinten kezelt témakör az általános politika szintjére emelkedett. Az árcsökkentéssel együtt járó, a közműcégeket az eddigieknél nagyobb mértékű tehervállalásra kényszerítő intézkedések következményei azonban egyelőre még nem ismertek. Az elemzés három magyarországi víziközmű-vállalkozás által előállított GDP megoszlását vizsgálja, az elmúlt években állandósult adóterhek következtében kialakult, valamint azok esetleges további növelése esetén bekövetkező szolgáltatói magatartás modellezésére tesz kísérletet. Az eredmények elemzése során pedig arra a következtetésre jut, hogy a vállalatokat eddigiekben terhelő elvonási arányok negatív irányba történő megváltoztatása, a jövőben fenntarthatatlan működésre kényszerítheti ezeket a vállalkozásokat.

Tagállami nettó pozíciók az EU költségvetésével szemben

Az uniós költségvetési tárgyalások meghatározó sajátossága, hogy a tagállamok minél előnyösebb nettó pozíció elérésére törekednek, jóllehet már az is kérdéses, pontosan hogyan definiáljuk a tagállami nettó pozíciót. Jelen tanulmány röviden áttekinti az uniós költségvetési rendszer működését, majd bemutatja a nettó pozíciókról elérhető legfrissebb adatokat. A cikk ezt követően elméleti összefüggésekre mutat rá azzal kapcsolatban, hogy miért meghatározó a tagállamok nettó pozíciós szemlélete a költségvetési tárgyalások során.

Átmeneti ütemvesztés vagy a "közepes jövedelem csapdája" – kommentár a magyar gazdaságfejlesztési teendőkhöz

A magyar gazdaság legújabb, kedvező növekedési adatai nem feledtetik, hogy hosszabb távot tekintve, a megelőző időszakhoz – valamint az európai átlagnál dinamikusabb kelet-közép-európai térséghez – képest gyenge a növekedési teljesítmény. Az utóbbi évtized relatív ütemvesztésének értelmezéséhez és a követendő fejlesztéspolitika megalapozásához érdemes a magyar esetet a közepes jövedelmű országokra jellemző ütemlassulás kontextusába helyezni. A jelenleg alkalmazott gazdaságfejlesztési kormánypolitikák a feldolgozóipari termelés és azon keresztül a kivitel növelésére irányulnak, miközben a releváns nemzetközi tapasztalatok arra intenek, hogy a globális értéklánc nagyobb hozzáadott értékű tevékenységeit, különösen pedig az üzleti szolgáltatásokat kellene fejleszteni. Ezáltal növelhető lenne a reálbér, a jövedelmi szint, és kevésbé lenne kitéve a gazdaság a nemzetközi konjunktúra ingadozásainak.

A Transzatlanti kereskedelmi és beruházási társulás és a növekedés. Gyakorlati és módszertani kérdések

A Transzatlanti kereskedelmi és beruházási társulással (TTIP) kapcsolatosan számos vita, kampány, elemzés próbálja meggyőzni vagy elriasztani a közvéleményt. E tanulmányban a szerző azt tárja fel, hogy milyen közgazdasági matematikai modelleken alapulnak a TTIP-vel kapcsolatos gazdasági hatásokról szóló becslések. Áttekinti a számszerűsített általános egyensúlyi modellek (CGE) alkalmazási lehetőségét, közgazdasági tartalmát és hogy hogyan adaptálták mindezt a TTIP növekedési hatásaira fókuszáló elemzések. Kritikai szemle alá veszi a CGE modell korlátait. Alternatív megközelítésként értékeli a Global Policy Model alkalmazására tett kísérletet. Összeveti és értékeli a CGE szemléletben készült különböző TTIP elemzéseket

Az uniós források korrupciós kockázata Magyarországon

A korrupció során a szereplők egy csoportja gazdasági előnyt szerez társadalmilag hasznos ellenszolgáltatás nélkül, ezért a korrupciót a járadékszedés egyik fajtájának tekintjük. A korrupció a járadékszedés többi formájához hasonlóan társadalmi szinten veszteséget okoz, mind a kevésbé hatékony erőforrás-allokáció, mind a működtetés és az üldözés költségei révén. Visszaszorítása nemcsak etikai, hanem gazdasági megfontolásból is fontos. Az Európai Unió hozzájárulása több területen minden korábbinál nagyobb összegek felhasználását teszi lehetővé, amelyek maradéktalan elköltése kiemelt kormányzati preferencia. A forrásbőség és az abszorpciós kényszer azzal növeli a korrupciót, hogy a források kezelői az egyes kiírásokra allokálandó pénzt felültervezik, az elszámolható költségek szabályait bôkezûen határozzák meg, és lehetőleg alacsony önrészt állapítanak meg. Ezzel megnövelik a járadékszedés lehetőségeit, hiszen a kedvezményezetteknek még az elnyert támogatás egy részének átengedése után is érdemes megvalósítaniuk a projektet. A forrásbőség így egy korrupciós teret generál, amelyben a járadékszedők a rendszer különböző szintjein megjelenhetnek, sokszor a magasabb döntési szinteken tevékenykedők tudomása és jóváhagyása nélkül is.

A görög válság néhány riasztó tanulsága

A szerző kísérletet tesz a görög adósságválság rövid történetének és az előidéző okoknak a bemutatására. Szerinte az értékeléseknek egyrészt nem lenne szabad leegyszerűsíteni a problémát arra, hogy "a lusta görögöket évek óta a keményen dolgozó németek finanszírozzák". Másrészt az ultrabaloldali Ciprasz-kormány sem kínált megvalósítható neokeynesiánus alternatívát a válság megoldására. Az általuk kezdeményezett referendum nem volt több egy kártékony, populista akciónál, amellyel csak rontottak Görögország helyzetén. Az adósságválság enyhítése csak szoros, uniós szintű együttműködéssel és széles körű intézményi reformok útján lehetséges, amely a rugalmatlan monetáris rendszerre is kiterjed.

Hungary's U-Turn

For two decades Hungary, like the other Eastern European countries, followed a general policy of establishing and strengthening the institutions of democracy, rule of law, and a market economy based on private property. However, since the elections of 2010, when Viktor Orbán's Fidesz party came to power, Hungary has made a dramatic U-turn. This article investigates the different spheres of society: political institutions, the rule of law, and the influence of state and market on one another, as well as the world of ideology (education, science and art), and describes the U-turn's implications for these fields and the effect it has on the life of people. It argues against the frequent misunderstandings in the interpretation and evaluation of the Hungarian situation, pointing out some typical intellectual fallacies. It draws attention to the dangers of strengthening nationalism, and to the ambivalence evident in Hungarian foreign policy, and looks into the relationship between Hungary and the Western world, particularly the European Union. Finally, it outlines the possible scenarios resulting from future developments in the Hungarian situation.

Hungary's U-Turn

For two decades Hungary, like the other Eastern European countries, followed a general policy of establishing and strengthening the institutions of democracy, rule of law, and a market economy based on private property. However, since the elections of 2010, when Viktor Orbán's Fidesz party came to power, Hungary has made a dramatic U-turn. This article investigates the different spheres of society: political institutions, the rule of law, and the influence of state and market on one another, as well as the world of ideology (education, science and art), and describes the U-turn’s implications for these fields and the effect it has on the life of people. It argues against the frequent misunderstandings in the interpretation and evaluation of the Hungarian situation, pointing out some typical intellectual fallacies. It draws attention to the dangers of strengthening nationalism, and to the ambivalence evident in Hungarian foreign policy, and looks into the relationship between Hungary and the Western world, particularly the European Union. Finally, it outlines the possible scenarios resulting from future developments in the Hungarian situation.

The corruption risks of EU funds in Hungary

In corruption, a group of players gain an economic advantage without providing any socially beneficial services in return, therefore corruption is considered to be a form of rent-seeking. Similar to other forms of rent-seeking, corruption causes losses on a societal level, due to the less efficient allocation of resources, as well as the costs of operation and prosecution. Fighting corruption is important not just because of ethical but also economic considerations. Contributions from the European Union are making possible the use of more funds than ever, and spending the full amount of this money is a priority preference of the government. The abundance of funds and the pressure on absorption increase corruption, by the managers of the funds overplanning the amount of money to be allocated to individual tender invitations, setting generous rules on eligible costs, and specifying low rates of own contribution wherever possible. As a result, the opportunities for rent-seeking are increased, as it is worth it for beneficiaries to carry out the project even after relinquishing part of the funds they have been awarded. Thus, the abundance of funds generates a sphere of corruption in which rent-seekers may appear on various levels of the system, often even without the knowledge or approval of those on higher decisionmaking levels.

Strukturális egyenletek modelljének alkalmazása a Közös Agrárpolitika 2013-as reformjának elemzésére

A Közös Agrárpolitika az Európai Unió meghatározó szakpolitikáinak egyike, mely a legnagyobb részesedést mondhatja magáénak a közös költségvetésből. Mivel a Lisszaboni Szerződés az együttdöntési eljárást a Közös Agrárpolitika jogalkotására is kiterjesztette, így annak 2013-as reformja során az Európai Parlament első ízben vett részt a Tanáccsal egyenrangú félként a jogalkotási folyamatban. Az elemzés alapjául egy nemrégiben összeállított adatbázis szolgált, mely a 2013-as közös agrárpolitikai reform jogszabálytervezeteinek módosítására benyújtott parlamenti javaslatokat tartalmazza. Ennek elemei 14 magyarázó- és három eredményváltozóval írhatók le. A strukturális egyenletek modelljének alkalmazásával a cikk célja, hogy a Közös Agrárpolitika döntéshozatalára befolyással levő, az elmélet és a kutatói tapasztalat alapján előzetesen létrehozott faktorok meglétét, illetve kapcsolódását a megfigyelt változók tükrében tesztelje. Az eredmények nem igazolják vissza a felállított modell helyességét. Azonban kiemelendő, hogy az Európai Parlament módosító javaslatainak elfogadását leginkább az azok típusát leíró, valamint politikai tényezők határozzák meg.

Tax incentives applied against externalities: International examples of fat tax and carbon tax

This study assesses the Pigou taxes introduced as a response to negative externalities in practice. The authors analyze the international practice and effectiveness of taxation on food products harmful to health and on carbon emissions harmful to the environment and, in relation to these two types of taxes, the focus is on the opportunities and the factors reducing efficiency.

Changes in tax structures in European Union Member States

The European Union does not have a comprehensive common tax policy and substantial changes in this specialized policy area are not likely in the foreseeable future. Albeit common rules, requirements, minimum rates for certain tax types were implemented in the last few decades, they barely limit the Member States in using their tax policies as one of the worthiest elements of their arsenal in increasing competitiveness or quite the contrary, to undermining their own international competitiveness inadvertently through a misguided tax policy. In this article, we put the tax policies of the Visegrad Group and the Eurozone core countries (Germany, Austria and the Netherlands), as well as changes in these policies under the magnifying glass, in terms of the impact of tax structure changes on economic growth and employment in the last decade.

Grexit

Az euróválság fő oka: az euró hibás konstrukciója és a nemzeti politikák kudarca. Görögország a válság, s benne a szuverénadósság-válság legnagyobb vesztese. A válságot társadalmi és morális tényezők súlyosbítják (adóelkerülés). Külön tényező a görög gazdaság alacsony integráltsági szintje. A pénzpiac az előzetes feltételezésekkel ellentétben nem fegyelmez, sőt csábít, majd utólag kíméletlenül büntet. A választás, hogy az olcsó pénzből egy ország rekonstruál és javítja a versenyképességét vagy politikai célból szavazatokat vásárol, nemzeti döntés. A mentőcsomag kritikus elemei deflációs megszorítások, amelyek késleltetik a kilábalást. 2015 elején talán lehetett volna olyan megoldásokat találni, hogy a görög kormány úgy köt kompromisszumot a hitelezőivel és eurózónabeli partnereivel, hogy a válság szélesebb európai megoldása irányában is sikerül előrelépni (adósságmérséklés), s közben választói várakozásait sem kell figyelmen kívül hagynia. A görög kormány nem ezt, hanem egy konfrontatív, külön nemzeti, görög megoldást választott. Ezzel otthon képes volt a népszerűségét fenntartani, de valamennyi partnerét magára haragította. A kompromiszszum így csak elhalasztotta a tényleges megoldást. A grexit továbbra sem zárható ki, de nem érdeke senkinek.