Subsidies, rent seeking and performance:being young, small or private in China

Entrepreneurs in emerging market economies operate in weak institutional contexts, which can imply different types of government. In some countries (e.g., Russia), the government is predatory, and the main risk faced by (successful) entrepreneurs relates to expropriation. In other countries (like China) this kind of risk is lower; nevertheless the government is intrusive, and the rules of the game remain fluid. The implication of the latter for entrepreneurs is that they are more likely to spend time and resources on influence (rent seeking) activities rather than on productive activities.We illustrate this type of government by focusing on the distribution of subsidies in China.We present a simple formalmodel that explores not only the direct effects of rent seeking for a company but also externalities under a situation of policy-generated uncertainty in the distribution of subsidies.We explore how these effects differ for the entrepreneurial sector (young, private and small companies) compared with other sectors. We posit that while the performance of private companies is more affected than the performance of state firms, the impact of government-induced uncertainty on young and small companies is actually less pronounced. Our empirical analysis, based on a unique large dataset of 2.4 million observations on Chinese companies, takes advantage of the regional and sectoral heterogeneity of China for empirical tests.

Does start-up financing influence start-up speed? Evidence from the panel study of entrepreneurial dynamics

Why are some entrepreneurs able to start a new firm more quickly than others in the venture creation process? Drawing on pecking order and agency theory, this study investigates how start-up capital structure influences the time to either new firm founding or quitting the start-up process. The temporal aspect of the start-up process is one that is often discussed, but rarely studied. Therefore, we utilize competing risk and Cox regression event history analysis on a nationally representative sample of US entrepreneurs to investigate how start-up capital structure impacts the time in gestation to particular kinds of start-up outcomes. Our findings suggest that external equity has an appreciable impact on new firm emergence over time, and that the percentage of ownership held by the founders attenuates the benefits of external equity.

Women’s Entrepreneurship: closing the gender gap in access to financial and other services and in social entrepreneurship

This study explores differences between men and women entrepreneurs and social entrepreneurs. It explores the barriers and discriminatory effects that hinder women’s entrepreneurship, including access to finance in the European Union. The study includes four case studies covering the situation in the Czech Republic, Italy, Sweden, and the United Kingdom.

Europeanization from below:the formation of gender equality policies in the Western Balkans

The article argues that, compared with the other countries in the Western Balkans, the Europeanization of gender equality policies in Bosnia and Herzegovina represents an interesting case of "Europeanization from below". It was not the EU, which called for the introduction of gender equality policies in the Stabilization and Association Process, but domestic policy entrepreneurs, who constructed a "shadow of membership conditionality". They framed their requests as element of the accession process tapping into the aspiration of policy-makers to joining the EU. The case illustrates that Europeanization matters in the Western Balkans, not only in terms of a direct influence of the EU but also because it provides opportunities for domestic policy entrepreneurs to further European objectives themselves.

Advancing the psychology of entrepreneurship:a review of the psychological literature and an introduction

This article provides a narrative review of psychology of entrepreneurship research published in leading psychology journals, based on which we develop an organising framework for future psychological contributions to this field. Furthermore, we introduce the manuscripts collected in this special issue. Our review identified five research areas, broadly corresponding with basic psychological domains, namely personal differences; careers; health and well-being; cognition and behaviour; and leadership; as well as three cross-cutting themes: gender issues; genetic and biological foundations; and context. With the aim to stimulate integration across different approaches and disciplines, we propose a framework to understand how psychologists can offer innovative contributions to the multi-disciplinary entrepreneurship literature. This includes a focus on the entrepreneur embedded in and in interaction with his or her immediate and wider context; attention to different types of entrepreneurs; and a focus on dynamic within-person processes evolving over time.

Creative thinking experimentations for entrepreneurship with a disruptive, personalised and mobile game-based learning ecosystem

Based on an unprecedented need of stimulating creative capacities towards entrepreneurship to university students and young researchers, this paper introduces and analyses a smart learning ecosystem for encouraging teaching and learning on creative thinking as a distinct feature to be taught and learnt in universities. The paper introduces a mashed-up authoring architecture for designing lesson-plans and games with visual learning mechanics for creativity learning. The design process is facilitated by creativity pathways discerned across components. Participatory learning, networking and capacity building is a key aspect of the architecture, extending the learning experience and context from the classroom to outdoor (co-authoring of creative pathways by students, teachers and real-world entrepreneurs) and personal spaces. We anticipate that the smart learning ecosystem will be empirically evaluated and validated in future iterations for exploring the benefits of using games for enhancing creative mindsets, unlocking the imagination that lies within, practiced and transferred to multiple academic tribes and territories.

Explaining the off-the-books enterprise culture of Ukraine:reluctant or willing entrepreneurship?

In recent years, there has been a growing realisation that beyond the realm of legitimate entrepreneurship is a large, hidden enterprise culture composed of entrepreneurs conducting some or all of their trade off-the-books. Until now, however, few have evaluated how many entrepreneurs start-up their ventures trading off-the-books and why they do so. Reporting face-to-face interviews conducted in Ukraine during 2005-2006 with 331 entrepreneurs, the finding is not only that the vast majority (90%) operate partially or wholly off-the-books, but also that they are not all driven by necessity, as a last resort and as a survival strategy into entrepreneurship. Revealing how many are willing rather than reluctant entrepreneurs; and that even those who were initially reluctant and ventured into it out of necessity, became more willing entrepreneurs over time as their business became established - the paper concludes by discussing the implications of these findings for both further research and public policy. © 2010 Wiley Periodicals, Inc.

Beyond cultural values? Cultural leadership ideals and entrepreneurship

This paper offers a fresh perspective on national culture and entrepreneurship research. It explores the role of Culturally-endorsed implicit Leadership Theories (CLTs) – i.e., the cultural expectations about outstanding, ideal leadership – on individual entrepreneurship. Developing arguments based on culture-entrepreneurship fit, we predict that charismatic and self-protective CLTs positively affect entrepreneurship. They provide a context that enables entrepreneurs to be co-operative in order to initiate change but also to be self-protective and competitive so as to safeguard their venture and avoid being exploited. We further theorize that CLTs are more proximal drivers of cross-country differences in entrepreneurship as compared with distal cultural values. We find support for our propositions in a multi-level study of 42 countries. Cultural values (of uncertainty avoidance and collectivism) influence entrepreneurship mainly indirectly, via charismatic and self-protective CLTs. We do not find a similar indirect effect for cultural practices.

Measuring employee innovation:a review of existing scales and the development of the innovative behavior and innovation support inventories across cultures

Purpose - The paper develops a model of employee innovative behavior conceptualizing it as distinct from innovation outputs and as a multi-faceted behavior rather than a simple count of ‘innovative acts’ by employees. It understands individual employee innovative behaviors as a micro-foundation of firm intrapreneurship that is embedded in and influenced by contextual factors such as managerial, organizational and cultural support for innovation. Building from a review of existing employee innovative behavior scales and theoretical considerations we develop and validate the Innovative Behavior Inventory (IBI) and the Innovation Support Inventory (ISI). Design/methodology/approach – Two pilot studies, a third validation study in the Czech Republic and a fourth cross-cultural validation study using population representative samples from Switzerland, Germany, Italy and the Czech Republic (N=2812 employees and 450 entrepreneurs) were conducted. Findings - Both inventories were reliable and showed factorial, criterion, convergent and discriminant validity as well as cross-cultural equivalence. Employee innovative behavior was supported as comprising of idea generation, idea search, idea communication, implementation starting activities, involving others and overcoming obstacles. Managerial support was the most proximal contextual influence on innovative behavior and mediated the effect of organizational support and national culture. Originality/value - The paper advances our understanding of employee innovative behavior as a multi-faceted phenomenon and the contextual factors influencing it. Where past research typically focuses on convenience samples within a particular country, we offer first robust evidence that our model of employee innovative behavior generalizes across cultures and types of samples. Our model and the IBI and ISI inventories enable researchers to build a deeper understanding of the important micro-foundation underpinning intrapreneurial behavior in organizations and allow practitioners to identify their organizations’ strengths and weaknesses related to intrapreneurship.

Elemzés vagy megérzés: a stratégiai döntéshozatal gyakorlata Californiában és Magyarországon = Analysis or Intuition: Strategic decision making in California and Hungary

Stratégiai döntéseket jellemzően a vállalatok felsővezetői, vezérigazgatók és elnökök hoznak. Ennek szellemében 40 felsővezetőt kérdeztünk két nagyon különböző régióban (Kaliforniában és Magyarországon) egy összehasonlító kutatás keretében. A két országban tizenkét válaszadó vezérigazgató, elnök, alelnök, vagy felelős vezető volt (rájuk, mint Vezetőkre hivatkoztunk), miközben nyolcan alapítói és többségi tulajdonosai voltak saját vállalkozásuknak (őket nevezzük Vállalkozóknak). A kutatás három területre irányult: 1) Hogyan hoznak döntéseket a felsővezetők a valóságban a világ e két különböző táján; 2) Mennyiben különböznek - ha egyáltalán különböznek - a Vállalkozók és a Vezetők az alkalmazott döntéshozatali közelítésmódot tekintve, amikor az analitikus gondolkodást az intuícióikkal kombinálják; 3) Mik a hasonlóságok és a különbségek a menedzsment képességekben és a döntéshozatali rutinokban a Vállalkozók és a Vezetők között a vizsgált menedzsment kultúrákban. = Strategic decision making is usually conducted by a firm’s top management, led by the CEO or the President of the company. In keeping with this, 40 top level managers in two very different regions (California, USA and Hungary) were targeted in a comparative research study. In the two countries, twelve of the managers were CEOs, Presidents, Vice Presidents or Chief Officers (hereafter referred to as Executives) while eight were founders and majority owners of their own enterprises (hereafter referred to as Entrepreneurs). The research focused on the following 3 areas: 1) How top level managers really make strategic decisions in these two different parts of the world; 2) How Entrepreneurs and Executives differ, if at all, in their approach to strategic decision making when they combine analytical thinking with their intuition; 3) The similarities and differences in management skills and decision making routines between Entrepreneurs and Executives within the investigated management cultures.

Az európai vállalkozó karaktere (The characters of the European entrepreneur and the European manager)

Miben különböznek motivációjukat, értékeit, habitusukat tekintve a vállalkozók, illetve a menedzserek a társadalom többi tagjától és egymástól? Egy 29 európai országra kiterjedő reprezentatív lakossági kérdőíves felmérés (European Social Survey) alapján keresik a szerzők a választ e kérdésre. A Schwartz-értéktesztet használják, amelynek segítségével meghatározhatók az általános célok, elvek, amelyek követését egy személy fontosnak tartja az életében. Így felrajzolható a személy karaktere. Hozzájárulásuk az irodalomhoz kettős. Bár készültek európai szinten elemzések a vállalkozók által vallott sajátos értékekről, a Schwartz-teszt átfogóbb, árnyaltabb és megbízhatóbb elemzést tesz lehetővé. Továbbá, az említett elemzések csak az önfoglalkoztatókat vizsgálták, amely kategória magában foglalja ugyan a vállalkozókat, ám tágabb annál. Az alkalmazott menedzserekről pedig tudomásuk szerint egyáltalán nem készült hasonló elemzés. / === / What distinguishes entrepreneurs and managers from the rest of society and from each other in terms of motivation and values? The authors attempt to answer these questions by analysing data from the European Social Survey covering the populations of 29 countries. They use the Schwartz value-test to identify the general goals and principles people choose to follow in their lives. The test enables them to paint the typical personal characters of entrepreneurs and managers. Their contribution to the literature is threefold. First, although the values held by European entrepreneurs have been investigated before, the Schwartz test provides for a more comprehensive and nuanced analysis. Second, prior statistical analyses have focussed on self-employed, which is a much broader category than entrepreneurs. Third, the distinguishing values of employed managers have not been analysed so far in a similar way.

A kutatási és fejlesztési tevékenység lehetőségei és korlátai a kkv szektorban A vezető szerepe az innovációban és az innováció értelmezése a kkv szektorban = Opportunities and constrains in the r&d activities of the SMEs: The role of the entrepreneur in the innovation processes and how it is manifasted in their everyday activities

Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy a vállalkozónak milyen szerepe van az innovációban, és az innovációnak milyen különböző értelmezési lehetőségei fedezhetőek fel kis- és középvállalkozási szektorban. Kiindulási pontja a vállalkozó vezető személye és innovatív magatartása, mellyel folyamatosan keresi a fejlődés új lehetőségeit. A vállalkozó az erőforrások kreatív felhasználása és vállalkozói magatartása révén a vállalkozás motorjának tekinthető. A tanulmány alapját kvalitatív mélyinterjúkon alapuló, 14 interjúból álló kutatás képezi, melyek mélyreható elemzése alátámasztotta, hogy az innovációs hajlandóság erősen összefügg a vállalkozói magatartással, és mindkét tényező szorosan köthető a vállalkozás vezetőjéhez. / === / This paper focuses on the entrepreneur’s role in the innovation process and on the way the entrepreneurs interpret the phenomena of innovation and they perceive their role in this process. The paper begins with the presentation of different entrepreneurial models, focusing especially on entrepreneurial management and its linkages to variable forms of innovation. Based on the deep examination of 14 interviews made with Hungarian entrepreneurs, the paper identifies the entrepreneur’s decisive role in the innovation process, furthermore the article confirms the importance of entrepreneurial and risk-taking behavior in innovative organizations.

Egyéni és kormányzati felelősség a vállalkozói kultúrában – Európában és Magyarországon = Individual and state responsibility in entrepreneurial culture – In Europe and Hungary

Tanulmányunkban a European Values Study adatai alapján megvizsgáljuk, miben tér el Európában a vállalkozók értékrendje más társadalmi csoportokétól, különös tekintettel az egyéni és a kormányzati felelősségvállalás megítélésére. Kísérletet teszünk a vállalkozói értékrend különböző szintjei – személyes, társadalmi és kormányzattal kapcsolatos értékrend – közötti összefüggések feltárására. Összehasonlítjuk, mennyire jellemzi a vállalkozói értékrend az egyes európai országok lakosságát, kiemelt figyelmet fordítva Magyarországra. Egy hazai vállalkozói adatbázis alapján megvizsgáljuk, hogy a magyar vállalkozók értékrendje eltér-e az európai átlagtól, továbbá milyen törésvonalak húzódnak a vállalkozói populáción belül az értékrend szempontjából. _____ Data from the European Values Study are used to examine what sets apart the normative views of entrepreneurs from those of other social groups in Europe about individual and state responsibility. Different levels of an individual’s value system are distinguished: personal, social and state-related values are differentiated. The interrelationships among these levels are explored. Using multivariate statistical analysis, we examine the prevalence of ‘entrepreneurial’ views in European countries, especially in Hungary. Relying on data from a survey of 300 Hungarian small entrepreneurs, we explore if their value system differs from the average value system of European entrepreneurs. Finally, we examine the factors social and economic factors that influence entrepreneurs’ views on personal and state responsibility.

A versenyképesség társadalmi környezete

Kutatásunk alapvetése, hogy egy ország versenyképessége az értékteremtő munkamegosztást támogató teljes közösségi intézményrendszer sikeres működésén múlik. Munkánkkal arra kerestük a választ, milyen értékek és motivációk alakítják a magyar gazdaság intézményrendszerét. Nem a hivatalos magatartási szabályok statikus elemzésére koncentráltunk, hanem a normák, konvenciók és innovációk világára, az intézményrendszer jövőjét befolyásoló dinamikus elemekre. Elemzésünk fókuszában a társadalmi és vállalkozói értékek, a gazdaságpolitika formálók versenyképességi narratívái, a helyi gazdaságok versenyképességi tényezői, a versenyképesség javítását szolgáló magánkezdeményezések és a nonprofit szektor működése álltak. Fő eredményünk, hogy a Magyarország jövőbeli versenyképességét befolyásoló tudati elemek - a gazdasági döntéshozók motivációi és normái – megfelelő alapot teremtenek a gazdaságunk versenyképességét megerősítő üzleti, civil és kormányzati kezdeményezések számára. Magas közösségi és morális elvárások jellemzik a lakosság és a vállalkozók értékrendjét. A gazdaságpolitika-alkotók nyitottak az intézményi problémákra, a magyar véleményformálók körében egyetértés van a fő versenyképességi kihívásokat illetően. Jól azonosíthatóak a szervezők erőfeszítéseit kompenzálni képes versenyképességi összefogások keretei. A helyi gazdaságfejlesztés intézményei alakulóban vannak. A nonprofit szektor működési viszonyainak bizonytalansága ellenére a közcélúság és a versenyképesség közös területein (mint az atipikus foglalkoztatás) jól teljesít. Ezek az eredmények egyszerre nyitnak perspektívát a tudományos vizsgálódás és a gyakorlati cselekvés számára. Az önérdek és a közösségi értékteremtő képesség javításának motivációja közötti kapcsolat tudományos vizsgálata, a társadalmi innovációk kutatása a versenyképesség javíthatóságának kereteit tárhatja fel. Az üzleti, civil vagy kormányzati szereplők pedig akkor tudják a fogyasztói, közösségi elvárásokat sikeresen összeegyeztetni stratégiai céljaikkal, ha a gazdasági és társadalmi szereplők normáihoz, konvencióihoz igazítva alakítják ki intézményformáló stratégiáikat. __________ The competitiveness of nations is based on the successful function of the institutions that support the division of labor on value creation – this is the basic principle of this research. Our project investigates what values and motivations shape the institutional setting of Hungarian economy. We study the world of norms, conventions and innovations – the elements that shape the institutions. The static analysis of official rules has only a minor role in this approach. Research focuses (1) on the value system of entrepreneurs (2), on the mind setting of public managers and executives of economic policy (3) on the factors of local economic competitiveness, (4) on the actions of private and non-profit sector in order to enhance competitiveness. The main finding of this research is that the cognitive factors that shape the competitiveness of Hungary – the norms and motivations of decision makers in the economy – give a positive support for the competitiveness strengthening initiatives of business, non-profit and public sectors. The studies on the values system of entrepreneurs and citizens show that expectations and moral values connected to competitiveness are strong. The public managers of economic policy are open-minded and there is a general consensus of experts, business and politics on the key competitiveness challenges of Hungary. There are well defined frameworks to conceptualize the schemes that make organizers’ efforts affordable in private initiatives for competitiveness. There are various developments on the field of institutions for local economic development. The nonprofit sector has good results on the common fields of competiveness and equity (like atypical forms of employment) despite the uncertainties in the background of the sector. These results open perspectives both for scientific research and practical applications. The research on connection between individual goals and motivation to improve value creating ability of the society and the study of social innovation reveal new aspects of competitiveness. Business, non-profit or public leaders can better synchronize their strategies with the expectation of consumers, communities and constituencies if their intentions to shape institutional settings fit better to the norms and conventions of the social and economic stakeholders.

A közösségi versenyképesség elméleti keretei = Analytical framework to study competitiveness of communities

Tanulmányunk célja a versenyképesség közösségi beágyazottságának elemzéséhez alkalmas elemzési keretek bemutatása és a versenyképesség fogalmának elemzése a fogalom intézményi, normatív tartalma szempontjából. Célunk a közösségi versenyképesség fogalmának és az ezt elemezni képes megközelítés kidolgozása. A feladat kettős: 1. A versenyképesség értelmezése a döntések közösségi keretei szempontjából 2. A közösségi keretek versenyképességre gyakorolt hatásának elemzése Ennek érdekében a tanulmány első fejezetében az egyéni döntést meghatározó tényezőket és az egyéni döntések jövőbeli interakciók környezetére gyakorolt hatását elemző keretet vázoljuk fel. Megközelítésünk szerint az egyéni döntést négy tényező határozza meg. a közösségi környezet, a természeti környezet, s személyes jellemzők és az interakciós partnerek. Az ez alapján születő döntések formálják a jövőbeli döntési környezetet. A döntések hatásának elemzéséhez a környezetre gyakorolt hatások értékelését orientáló fogalomra van szükség. Elemzésünk esetében ez a fogalom az értékteremtés, amit a következőképp határozunk meg: az értékteremtő tevékenységek során valaki arra törekszik, hogy saját személyes céljait a másokkal való kölcsönösen előnyös együttműködések lehetőségeinek bővítésével, hozamainak növelésével szolgálja. A második fejezetben az egyéni döntések közösségi kereteit és az egyéni döntések közösségre gyakorolt hatását elemezzük részletesen. A formális és informális intézmények világát, a közösségi magatartásokat szabályozó normák és konvenciók rendszerét a következő öt – a valóságban gyakran keveredő - alapelemre bontjuk értékrend, konvenció, közösségi szabály, hivatalos előírás, egyének közötti megállapodás. Ezek közül a magánszereplők együttműködésének az érintett szereplők által módosítható intézményi elemeinek (konvenció, megállapodás) alkalmazkodása a leggyorsabb, a közösség egészét irányító formális intézmények a status quo iránti elfogultságuk miatt lomhábbak, míg a közösség életét informálisan befolyásoló normák a legstabilabb intézményi elemek. A közösségek változása általában lassú, legtöbbször nem szándékolt hatások következménye. Mindezek mellett a közösségi intézmények tudatos alakításában komoly szerepe van (1) a konvenciókat megújító intézményi innovátoroknak, (2) a szerződéses formulákon módosító vállalkozóknak és (3) a hivatalos előírások formálásába bekapcsolódó politikai szereplőknek politikai vállalkozóként, tisztviselőként, vagy közéleti résztvevőként. A harmadik fejezetben a versenyképesség fogalmát elemezzük, és ez alapján határozzuk meg a közösségi versenyképesség fogalmát. Megvizsgáljuk, milyen feltevésekkel él a fogalom a közösségi környezettel kapcsolatban, illetve milyen normatív elemei vannak a definíciónak. A vizsgálathoz a versenyképesség fogalmának egy lecsupaszított változatát használtuk. E szerint a versenyképesség valaki képessége értékteremtő módon bekapcsolódni a gazdasági munkamegosztásba úgy, hogy tevékenysége relatív hozama nem csökken. Az elemzés alapján a versenyképesség a közösségi környezet következő hét elemére épül: 1. A közösség tagjainak és a tagság tartalmának meghatározottsága; 2. a potenciális együttműködő felek közös múltja, jövője, konvenció- és normarendszere; 3. A gazdasági együttműködés intézményeinek (csere, vállalkozás, tulajdon, szerződés) működőképessége; 4. Az értékteremtés normatív koncepciója és az arra épülő részleteiben meghatározott, és részleteiben is közösségi legitimációval bíró szabályrendszer; 5. Az innovációt támogató és a kellően rugalmas értékrend és közösségi szabályok. 6. A gazdasági munkamegosztás igényeihez részleteiben és változásával is igazodó konvenciók, hivatalos előírások és szerződések; 7. A közösségi környezet tudatos alakításával foglalkozó szereplők (közösségi innovátorok, vállalkozók és politikai szereplők) motivációja és lehetősége a hozamok relatív szintjének tartását támogató intézményi környezet karbantartásában. A versenyképesség fogalmának intézményi elemzése rámutat, hogy a fogalom gazdag értéktartalommal és határozott közösségi intézményrendszer-képpel rendelkezik. A közösségi versenyképesség ez alapján a versenyképesség fogalmába kódolt közösségi környezetként határozható meg. A kutatás következő lépése a közösségi versenyképesség meghatározása, az azt befolyásoló mechanizmusok feltárása és javítását támogató elemzési eszközök, gyakorlati segédletek kidolgozása. Ezen feladatok előkészítése érdekében a tanulmány mellékletében két történelmi esettanulmányt mutatunk be, röviden áttekintjük a téma szempontjából releváns irodalom főbb eredményeit és bemutatunk egy praktikus alkalmazásra szánt normatív elemzési eszközt, mellyel az elemezhető, hogy az állami lépések mennyire bátorítják az értékteremtő vállalkozást. _________ This paper (1) introduces an analytical framework to study the impact of the community on competitiveness and (2) analyses the institutional and normative content in the concept of competitiveness. The goal is to elaborate an approach that supports the definition and analysis of the ‘competiveness of community’. This task has two main parts: 1. interpretation of competiveness from social choice perspective 2. assessing the impact of social settings on the competiveness of a community The first chapter of the study draws up an analytical framework to study the social factors of individual decisions and their impact on the environment of future interactions. We focus on four main factors that shape setting of future interactions: social environment, natural environment, personal characteristics and partners in interactions. We use the concept of value creation to assess the impact of individual decisions on these factors. The second chapter discusses the social factors of individual decisions and the impact of individual decisions on the community. Institutions are conceptualized as value systems, conventions, community rules, official rules and contracts in the study. The conventions and contracts can accommodate to the changes of environment more smoothly, formal institutions are less flexible due to their bias toward status quo. Informal rules and value systems resists change more frequently. The formation of social environment is usually slow and based on unintended effects. Altogether (1) innovators who revise social conventions, (2) entrepreneurs who reshape contracts and (4) political entrepreneurs who formulate formal rules have influential roles on the institutional setting. The third chapter discusses the social assumptions included into the definition of competitiveness and we give a definition for the competiveness of communities. A simplified definition of competitiveness is used for this analysis: competiveness is someone’s ability and motivation to participate in the economic division of labor in a way that is based on value creation and maintains the relative return of activities. Our analysis reveals that competitiveness assumes the following features of the community: 1. Defined membership of community: who are the members and what does membership mean. 2. Common past, future, convention and norm system of the potential participants of interactions 3. Functionality of institutions that facilitate division of labor (exchange, entrepreneurship, property, contract) 4. Existing normative concept on value creation and social accepted rules that govern interactions 5. Value system and rules that promote innovation 6. Conventions, official norms and contracts that fits to economic division of labor in a detailed and dynamic way 7. Motivation and potential of actors who shape social environment consciously to maintain institutions in order to sustain the relative return of economic activities This analysis shows that the concept of competitiveness assumes well established values and detailed expectations on institutional settings. Followingly, competiveness of community can be defined with these criteria of social environment. Two historical case studies and the draft of a policy oriented toolkit demonstrate the applicability of the introduced approach in the appendix. The core findings of the literature are also reviewed there.