Munkapiac keresési súrlódásokkal (Job seeking on the labour market, with frictions)

A munkapiac különleges piac, jellegzetességeinek köszönhetően számos modell elemzi. Ezek közül a legismertebbek a keresési-párosítási modellek, amelyek több egymáshoz kapcsolódó kérdéskör vizsgálatára is alkalmasak. A modellcsalád által megmagyarázható munkapiaci jelenségek széles köre, a belőlük levonható következtetések, a modellek magyarázóképességéről folytatott vita egyaránt hozzájárult, hogy a modellek kidolgozói 2010-ben közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesültek. Modelljük kiterjeszti a munkanélküliség természetes rátájának elméletét, képes a jóléti intézkedések és intézményrendszer beépítésére. A szerző e modellek elméleti előzményei, valamint egy alapmodell ismertetése után felvázolja az újabb generációs modellek alapvonásait, a hatékonyságelemzések tanulságait, az állami intézkedések vizsgálatának lehetőségeit, valamint a Shimer-kritika alapjait. / === / The labor market is a specialized market with characteristics that have produced several different models for analysing it. One of the best known is the search and matching model, which is suitable for analysis of several related issues. The broad range of labour market phenomena that can be described by this family of models, the conclusions to be drawn from them, and the debate on their explanatory capability have all contributed to the fact that three economists who made important contributions to developing them - P. A. Diamond, D. T. Mortensen and C. A. Pissar-ides - were awarded the Nobel Prize in Economics in 2010. The DMP model named after them expands the theory of the natural rate of unemployment and is capable of integrating the analysis of welfare measures and institutions. This paper follows up on the contribution of the Nobel Prize winners by examining the theoretical preliminaries of these models, a basic search and matching model, and by looking at the typical characteristics of a new generation of models, the lessons of efficiency analyses, the possibility of investigating the role of policy measures, and the foundations of Shimer's critique.

A közvetlen külföldi befektetések és a korrupció közötti kapcsolat (The connection of Foreign Direct Investment and corruption)

A szerzők tanulmányának középpontjában a közvetlen külföldi befektetések és a korrupció kapcsolata áll. Feltételezésük az, hogy a közvetlen külföldi befektetők a kevésbé korrupt országokat kedvelik, mivel a korrupció egy további kockázati tényezőt jelent a befektetők számára, amely növelheti a befektetések költségeit. Megítélésük szerint ezt kvantitatív módszerekkel érdemes vizsgálni, így elemzésük során 79 országot vizsgálnak meg tíz évre vonatkozó átlagokkal a Gretl-program és az OLS becslőfüggvény segítségével. Több modell lefuttatása után azt az eredményt kapták, hogy a közvetlen külföldi befektetők döntéseiben a korrupció szignifikáns tényező, a két változó között negatív korrelációt figyeltek meg. / === / The study focuses on the connection of Foreign Direct Investment and corruption. The authors assume that investors prefer countries where corruption level is lower, as corruption an additional risk factor that might increase the cost of investment. They believe that the best way to prove the previous statement if they use quantitative methods, so they set up a model where 79 countries are tested for 10 years averages, with the help of the Gretl and OLS estimator. After running several models their finding was that corruption is a significant factor in the decisions of foreign investors, and there is a negative correlation between corruption and FDI.

A monetáris politika hatása a magyar gazdaságra. Elemzés strukturális, dinamikus faktormodellel

A monetáris politika magyar gazdaságra gyakorolt hatásait vizsgáló strukturális, dinamikus faktormodell számos makrogazdasági és ágazati idősor együttes tanulmányozását teszi lehetővé, így az eddigi idősoros elemzéseknél gazdagabb képet nyújt a monetáris transzmisszióról. A modell kvalitatív következtetései általában összhangban állnak a korábbi, VAR modelleken alapuló elemzésekkel, ám erősebbnek tűnnek a monetáris politika munkapiacra, illetve lakossági fogyasztásra gyakorolt hatásai. Az általunk vizsgált modell szerint a makrogazdasági folyamatokat 2000 óta elsősorban a kereslet ingadozásai határozták meg. A monetáris politika hosszabb távon szisztematikusan reagál a gazdaságot ért sokkokra, a meglepetésszerű monetáris politikai lépések szerepe mérsékelt.

A tartós eszközök értékcsökkenési mintájának empirikus becslése

A cikk a tartós eszközök gazdasági értékcsökkenésének elméleti hátterét, valamint empirikus megragadásának egy lehetséges módját mutatja be a használt személygépkocsik piacának információi alapján. A tartós eszközök értékcsökkenésére a szerző a bennük megtestesülő tőkeszolgálat felemésztődéseként tekint, amelyet az eszközök kimerülése, elhasználódása és avulása határoz meg. E jelenségek kirajzolják az eszközre és annak használati módjára jellemző értékcsökkenési mintát. Az értékcsökkenés megragadásának mikéntje hatással van a vállalkozások termék- és tőkepiaci versenyképességére, mert az értékcsökkenés meghatározza a vállalkozások jövedelmét és kibocsátásuk egységköltségét. A cikk a használt személygépkocsik értékcsökkenését a tőkeévjárat-modell elméleti bázisán Box–Cox-transzformációval vizsgálja. Az eredmények azt mutatják, hogy a személygépkocsik értékcsökkenése mértani mintát követ, amelyben a személyautók korának erősebb a magyarázó ereje, mint a – kor változójában megjelenő avulás hatása miatt – futásteljesítménynek.

A márkalojalitást befolyásoló tényezők vizsgálata: az involvement, a kockázat és az észlelt tudás szerepe.

A jelen tanulmány egy átfogó, a lojalitásra ható tényezők és azok interakcióit vizsgáló kutatássorozat részeként elvégzett empirikus felmérés eredményeit mutatja be. A kutatás a fogyasztói élelmiszervásárlási folyamatban megfigyelhető döntési hatásmechanizmusok feltérképezését célozta meg, és azt vizsgálta, vajon a tartós involvement (érdekeltség) milyen szerepet játszik a vevők lojalitásában, az élelmiszermárkák újravásárlásában. A kapcsolat vizsgálatának mélyebb megértése céljából két potenciális közvetítő változó, az észlelt kockázat és az észlelt tudás (élelmiszertermékek ismerete) került a koncepcionális modellbe. Az adatfelvétel undergraduális hallgatók körében, online kérdőíves megkérdezéssel került kivitelezésre, míg a felállított modell tesztelését az SPSS/AMOS szoftvercsomaggal végeztük. A kapott eredmények csak részben támasztották alá hipotéziseinket, míg az involvement magyarázó ereje magasnak bizonyult, addig a lojalitás a bevont változókkal kevésbé volt megragadható. További moderáló és/vagy közvetítő változók szerepének azonosítása a kutatássorozat következő feladata.

A beszerzés fogalmi kerete a kis - és középvállalatok gyakorlatában (The characteristics of the purchasing practice of SMEs)

A kis- és középvállalatok számottevő gazdasági tényezőt jelentenek. A cikk a szakirodalom azon egyre szélesedő részéhez szeretne hozzátenni, amely az ő gyakorlatuk, sajátosságaik megismerésével foglalkozik: a KKV-k beszerzési sajátosságainak megismerését és rendező modellben való bemutatását célozza meg. A modell felépítéséhez a nemzetközi szakirodalomban elérhető empirikus eredményeket és a versenyképesség-kutatás kérdőíves adatbázisának válaszait dolgozza fel. A javasolt modell a nagyvállalati beszerzés és a fogyasztói vásárlás jellemző sajátosságait egészíti ki a KKV-k gyakorlatának leírásával. ________________ Small and medium sized enterprises play an important role in every economy. This article aims to contribute to the growing number of literature focusing on SMEs management practice. Based on a review of literature and the analysis of the survey database of Competitiveness Research of CUB it develops a model to describe the characteristics of the purchasing practice of SMEs. The suggested model will describe the main attributes of SMEs purchasing as compared to large companies practice and buying habits of individuals.

Az üzleti kapcsolatok menedzsmentjének gondolati modellje. És ez miért lehet fontos a vállalati vezetők számára? (The conceptual model of management of business relations – and why it may be important for the corporate executives?)

A szerzők cikkükben az üzleti marketinget és a gazdaságszociológiai megközelítést ötvözve vizsgálják az üzleti kapcsolatok irányításának néhány problémáját. Gondolati modelljük figyelembe veszi a kapcsolatra vonatkozó külső és belső szabályokat, a kapcsolatban érintettek percepcióit és cselekvéseit. Az üzleti kapcsolat menedzsmentje alatt elsősorban tervező, szervező és ellenőrző tevékenységeket értenek, amelyek attól függően alakulnak, hogy egy kapcsolat létrehozása, fenntartása vagy változtatása-e a cél. Reményeik szerint az általuk javasolt gondolati modell alkalmazása a társadalmi összetevők világosabb felismerésében segítheti az üzleti élet résztvevőit. Dolgozatuk célja az üzleti kapcsolatok menedzsmentjét megkönnyítő gondolati modell felállítása. A modell operacionalizálása és empirikus tesztelése meghaladja jelen írásuk kereteit és egy esetleges jövőbeni kutatás témája lehet. ____________ The purpose of this article is to create and demonstrate such a conceptual model, which might assist in the more efficient management of business relationships. The peculiarity of the way of thinking proposed by the authors is that it takes into account the complexity of business relationships and its social embeddedness. Thus they make an attempt to systematize the key components of business relationships, their processes, economic and social characteristics. The authors would like to approach this from the point of view of the management of the business relationship, trusting that the deeper understanding of the complexity of business relationships and the consistent consideration of this complexity may contribute to the more successful management of relationships.

Korrupció: mérhetőség és modellezés = In the core of our study we focus on the connection of Foreign Direct Investment and corruption.

Tanulmányunk középpontjában a közvetlen külföldi befektetések és a korrupció kapcsolata áll. Feltételezésünk az, hogy a közvetlen külföldi befektetők a kevésbé korrupt országokat kedvelik, mivel a korrupció egy további kockázati tényezőt jelent a befektetők számára, amely növelheti a befektetések költségeit. Megítélésünk szerint ezt kvantitatív módszerekkel lehet a leginkább vizsgálni, így elemzésünk során 79 országot vizsgálunk meg 10 évre vonatkozó átlagokkal a GRETL program és az OLS becslőfüggvény segítségével. Több modell lefuttatása után azt az eredményt kaptuk, hogy a közvetlen külföldi befektetők döntéseiben a korrupció szignifikáns tényező, a két változó között negatív korrelációt figyelhetünk meg. ____ We assume that investors prefer countries where corruption level is lower, as corruption an additional risk factor that might increase the cost of investment. We believe that the best way to prove the previous statement if we use quantitative methods, so we set up a model where 79 countries are tested for 10 years averages, with the help of the GRETL and OLS estimator. After running several models our finding was that corruption is a significant factor in the decisions of foreign investors, and there is a negative correlation between corruption and FDI.

A piacorientáció hatása a vállalati versenyképességre = The Impact of Market Orientation on Competitiveness

A tanulmány a piacorientáció és a versenyképesség összefüggését elemzi egy átfogóbb koncepcionális modell keretében, amely a piacorientáció szervezeti előzményeire, a piacorientáció egyes dimenziói és a vállalati teljesítmény közötti kapcsolatra, valamint a környezetből származó bizonytalanság moderáló hatásaira fókuszál. Ahhoz, hogy növeljük a tanulmány érvényességét, az elemzés során olyan változókat kontrolláltunk, amelyekről úgy véltük, hogy a piacorientáció mellett szintén befolyásolhatják a vállalatok versenyképességét, mint például a vállalati stratégia, illetve néhány releváns vállalati jellemző. Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a piacorientáció pozitív vagy semleges hatással van a vállalati versenyképesség különböző indikátoraira. Kutatásunk tehát nem támasztotta alá egyes, a válságidőszakokban készült tanulmányok következtetéseit, amely szerint gazdasági válság időszakában a piacorientáció gátolja a vállalatokat abban, hogy megfelelően reagáljanak a környezetben bekövetkezett változásokra. A piacorientáció eltérő dimenzióinak szerepe ugyanakkor átértékelődik a környezetből fakadó bizonytalanság egyes típusainak eltérő mértékű erősödésével. ----- Abstract: The study investigates the association between market orientation and corporate competitiveness in frame of a wider conceptual model that focuses on the organisational antecedents of market orientation, the relationship between the dimensions of market orientation and corporate performance and the moderating role of environmental uncertainty. To increase the validity of our study, we controlled other variables that had also been expected to influence competitiveness such as corporate strategy and some relevant characteristics of companies. Based on the results we can conclude that the effects of market orientation on the different indicators of competitiveness are either positive or neutral. Our research did not support the conclusions of previous studies which stated that in times of economic crisis market orientation inhibits companies to react to the changes of the environment in an appropriate way. The importance of the dimensions of market orientation however can change due to the diverse extent to which the different kinds of environmental uncertainty intensify.

Az ellátási lánc tudatos folyamat- és kockázatmenedzsmentjének hatás a teljesítményre

Az ellátási lánc menedzsmentje jól ismert és régóta tanulmányozott területe a menedzsment tudománynak. Jelen tanulmány célja, hogy egy olyan modell létezését igazolja, amely szerint egy ellátási láncban az információ menedzsmentje, az anyagi áramlások koordinációja és költségek és a teljesítmény kontrollja elengedhetetlen a teljes lánc magas szintű teljesítményéhez, és ezt a kockázatmenedzsment eszközök alkalmazásával tovább lehet növelni. Az ellátási lánc menedzsment eszközök támogatják a partnerek közötti információ megosztást (pl. EDI), az anyagi áramlások kisimítását (pl. folyamatos feltöltés, cross-docking). A költség és teljesítmény menedzsment eszközök alkalmazásának célja pedig hogy feltárják, hogy a költségek és hasznok miként oszlanak meg, merülnek fel az egyes ellátási lánc szereplők között. Ezeket az eszközöket akár vállalati, akár ellátási lánc szinten alkalmazzák, a végső cél a teljes ellátási lánc teljesítményének a növelése. Az ellátási lánc teljesítményét úgy határozzuk meg, mint az érték, amely a végső vevő számára keletkezett valamint a profit, amit az ellátási lánc partnerek realizáltak. Habár a vállalatok és az ellátási láncok különféle eszközöket alkalmazhatnak, hogy menedzseljék különböző folyamataikat, az a mód, ahogy szembenéznek a felmerülő kockázatokkal – fakadjanak akár a rendszerből magából, vagy a környezetből - és kezelik azokat, alapvető hatással bír a végső teljesítményre, így a versenyképességre is. A bemutatott kutatási modellel azt a kapcsolatot szeretnénk igazolni, amely feltevéseink szerint az ellátási láncban alkalmazott, a különféle alapfolyamatok menedzsmentjére valamint a kockázat menedzsmentjére használt eszközök és a realizált teljesítmény között van. _______ Supply chain management is a well-known and intensely studied field of management science. Our aim is to construct and test a model which summarises that besides the tools adapted to manage information flow, materials flow and costs and performance in supply chains to achieve high overall performance, managing risks is also inevitable. Supply chain management tools are to improve the efficiency of information sharing between supply chain participants (e.g. EDI) and to smooth materials flow carried out by the parties in collaboration (e.g. continuous replenishment, cross-docking). Cost management and performance assessment tools aim to explore the costs and profit realised by the cooperating companies as well as the entire supply chain. All the tools adapted either at a company or on supply chain level, strive to enhance the overall performance of the supply chain. The performance of a supply chain can be assessed by the value created for the end consumer and by the profit the partners realise. However, companies and supply chains adopt tools to manage the different flows, the way they face and handle risks coming either from the system or from the surrounding environment have a key influence on the performance achieved and consequently on competitiveness, too. When constructing the research model we try to find and verify the linkage between the tools supply chains use for coordination and for managing risks and the performance achieved.

A desztináció menedzsment szerepe a desztinációs versenyképességben – Hazai és dán tapasztalatok tükrében = The role of destination management in the destinations’ competitiveness – Hungarian and Danish experiences

A desztináció menedzsment valamennyi desztinációs versenyképesség modell középponti eleme, és „csodaszerként” jelenik meg, különösen azokban az országokban, amelyek a desztináció menedzsment eszközrendszerét a közelmúltban vezették be, annak érdekében, hogy a desztinációk lépést tudjanak tartani a versenytársaikkal, mint ahogyan ez hazánkban is történt. Jelen tanulmány alapját a témában írt PhD Értekezésem (Sziva, I. (2010)) adja, amelynek fókuszában a desztinációs versenyképesség értelmezése, az ex ante oldali tényezők feltárása állt. A téziskutatás során feltárt tényezők, és a Bírálóim konstruktív fejlesztési javaslatai a téma továbbkutatására ösztönöztek. Mindezért tartottam elengedhetetlennek, hogy a tézisemben összefoglalt hazai és osztrák kutatások legfontosabb eredményeit további nemzetközi színtéren, ezúttal Dániában vizsgáljam, jelen esetben a fókuszt a desztináció menedzsment tényezőire, és annak kiemelt kontextusaira helyezve. Jelen tanulmány legfontosabb célja az, hogy egyrészt összefoglalást adjon a desztináció menedzsment szerepéről a desztinációs versenyképesség elméleti megközelítéseit tekintve. Továbbá, hogy a hazai tapasztalatok összevetésre kerüljenek a szakértői interjúk során megismert dán tapasztalatokkal és további kutatási irányok kerüljenek meghatározásra. Ezúton szeretném megköszönni dániai kutatásom interjú-alanyainak részvételét és a Budapesti Corvinus Egyetem TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 projekt keretében nyújtott támogatását! _________ Destination management is the central element of the model concerning destinations’ competitiveness, and appears as „wonder medicine”, particularly in those countries, where the tools of destination management was introduced in the near past, as it happened in Hungary. The baseline of this study is given by my PhD Dissertation (Sziva, I. (2010)), which was focusing on interpretation and the ex ante factors of destinations’ competitiveness. The factors identified during my thesis research, and the constructive recommendations of my Reviewer gave the motivation for further analysis. That is why was it important to make further researchers based on the results identified in the Hungarian and Austrian cases of my thesis research, and add further international, this time Danish context to the research, by focusing on destination management among the factors of competitiveness. The aim of the article is to give a summary about the theoretical approach of destination management and compare the Hungarian experiences with that of the results of the Danish research based on experts’ interviews. Hereby I would like to thank my interviewees their participation, and the support of Corvinus University Budapest in the framework of TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 project.

Fenntarthatóság a beszerzésben = Sustainable purchasing

Tanulmányunk a fenntarthatóság beszerzésben való értelmezésével kapcsolatos vizsgálatához szeretne hozzájárulni. A Versenyképesség Kutatás korábbi fázisában a fenntarthatóság beszerzésben való megjelenésével, lehetséges értelmezéseivel, tartalmi elemeivel, azok strukturálásával és azokkal a motivációs tényezőkkel foglalkoztunk, mely a kezdeményezések hátterében állt. Az akkori eredményekre építve szeretnénk a témát folytatni. Áttekintjük a szakirodalom legutóbbi elemzésünk óta született eredményeit és azt szeretnénk vizsgálni, hogy az eltelt idő alatt milyen irányokban folytak a kutatások. Az áttekintésen túl kiemelünk egy-egy olyan területet, amelyek mélyebb elemzése relevánsnak tekinthető, így előremutató lehet. Az első az etika beszerzésben való értelmezése, itt fontos output a fogalmak értelmezése, áttekintése a nemzetközi szakirodalom tapasztalatai alapján, a kutatás egy másik vonulataként szeretnénk azt is vizsgálni, hogy a kutatási eredményekből és a gyakorlati problémákból kiindulva hogyan építhető a matematikai eszköztár segítségével olyan modell, mely gyakorlati relevanciával is bír. _________ This paper aims to provide an overview of the developments in the literature on sustainable purchasing. This serves as the basis of the elaboration of new research topics in the field. Based upon the literature results investigations in two topics are presented. First the issue of purchasing ethics will be investigated, with the aim to identify the effects of developments of purchasing management to ethics in purchasing. Second a new methodology to assess the effect of green criteria to the purchasing decision will be presented.

A (kenő)pénz nem boldogít? Gazdaságszociológiai és politikai gazdaságtani elemzések a magyarországi korrupcióról

A tanulmánykötet három részre tagolódik. Az első rész két tanulmánya a korrupció elméleti-fogalmi kereteit tárgyalja. Ebben a fejezetben egyrészt a korrupció általunk használt fogalmának tisztázása mellett a megbízó-megbízott-kliens modell segítségével bemutatjuk a korrupció négy ideáltípusát. Míg a vesztegetést és zsarolást a megbízott és kliens közti, addig a hűtlen kezelést és csalást a megbízó és megbízott közti tranzakcióként definiáljuk. A korrupció ezen alaptípusait irányított gráfok segítségével ábrázoljuk. Másrészt kitekintünk – a többnyire a közgazdaságtan fogalmaiként használatos – információs aszimmetria és morális kockázat jelenségére, oly módon, hogy egyúttal azok politikatudományi alkalmazhatósága mellett is érvelünk. A kötet második részében empirikus elemzések és esettanulmányok segítségével mutatjuk be a korrupció sokszínű jelenségét Magyarországon. Míg médiaelemzésünkben a médiában korábban napvilágot látott korrupciógyanús esetek összegyűjtésével a tranzakciós helyzetek felmérésére és elemzésére teszünk kísérletet, addig a korrupció mélyszerkezetét vizsgálva tipikus magyarországi korrupciós hálózatok társadalmi és intézményi beágyazottságát mutatjuk be, a korrupciós tranzakciókat többszereplős, bonyolult és multiplex gráfokkal ábrázolva. Harmadik tanulmányunk a járadékvadászat és a korrupció kapcsolatát empirikus példák segítségével világítja meg, míg a fejezet utolsó két tanulmánya a villamosenergia-piac működéséről és a szélerőművek telepítésének korrupciós kockázatairól fest részletesebb képet. Végül a kötet harmadik fejezetében különböző antikorrupciós politikák elveire és azok gyakorlati megvalósítási lehetőségeire térünk ki. Ennek keretében egyfelől olyan antikorrupciós reformokat körvonalazunk, amelyek közvetlenül a korrupciós tranzakciók visszaszorítására irányulnak, illetve olyan antikorrupciós kormányzati lépéseket vázolunk, amelyek a szabályozási környezet megváltozására irányulnak. A kötet záró tanulmánya a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt. Részint egy korrupciós helyzeteket és azok jogkövetkezményeit is bemutató esettanulmány segítségével megkönnyíti az ide vonatkozó hazai szabályozásban való eligazodást, másfelől – elsősorban vállalkozók számára – javaslatokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet megelőzni, illetve hatékonyan küzdeni a különböző korrupt tevékenységek ellen.

Mitől zöld egy vállalat - avagy mit is jelent a jó környezeti teljesítmény? (What makes a company green – or what does good environmental performance mean?)

A vállalati teljesítmény megítélésénél egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezeti teljesítmény vizsgálata. Nem egyértelmű ugyanakkor, mit is jelent a jó környezeti teljesítmény: egyesek például a szennyezőanyagkibocsátás csökkentését, míg mások egy környezetirányítási rendszer bevezetését értik alatta. Az eltérések miatt sokszor nem kapunk hiteles információt arról, vajon a környezetileg jól teljesítő vállalatok versenytársaiknál sikeresebbek-e vagy se m. A szerző a cikkben kísérletet tesz egy a környezeti teljesítmény átfogó értelmezésére szolgáló modell felállítására, amely lehetőséget biztosít a vállalati és a környezeti teljesítmény kapcsolatának pontosabb megismerésére és így jobb vállalati döntések meghozatalára. _________ When evaluating corporate performance, more and more emphasis is put on the assessment of environmental performance as well. It is not obvious however, what good environmental performance means: some researchers interpret it for example as decreasing environmental load while others as introducing an environmental management system. These differences in many cases lead to contradictory conclusions, whether environmentally good companies would outperform their competitors in other fields as well. In the article the author attempts to build a model for interpreting the concept of environmental performance, enabling more exact analysis of the relationship between company and environmental performance, and so making better company decisions.

Reducibilis Leontief-gazdaságok elemzése: kanonikus versus standard dekompozíció

A klasszikus felfogás szerint a tőkés gazdaságban bér- és a profitráta nagysága szabályozza a nemzeti jövedelem elosztását, és hosszú távú egyensúlyi értékük meghatározza a termékek egyensúlyi árát, a termelési árakat. Egy Leontief-gazdaságban, ahol nincs sem ikertermelés, sem technológia választék, a ráfordítási együtthatók A mátrixa négyzetes és termelési árak fogalma jól meghatározott. A termelési árak fogalmát Sraffa, illetve Neumann modellje alapján általánosítani lehet ikertermelés és technológiai választék esetére is. Sraffa a ricardói árak elemzésekor feltette, hogy egyaránt vannak bázis- és luxustermékek, ahol az előbbiek termelése nélkülözhetetlen bármely termék előállításához. Ezt a fogalmat általánosítva értelmezhetjük a marxi termelési árak esetén a létfenntartó és luxustermékeket, ahol az utóbbi termékek már valóban csak luxusfogyasztás tárgyát képezhetik. Luxustermékek esetén egy gazdaság dekomponálható, és az egyensúlyi profitráta és a termelési árak függnek attól, hogy termelnek-e luxustermékeket is, azok mely csoportjait, és milyen viszony van az egyes részgazdaságok profit- illetve növekedési potenciálja között. Dolgozatunkban a négyzetes mátrixok Gantmacher-féle kanonikus dekompozíciójából kiindulva bevezetjük a standard dekompozíció fogalmát, aminek alapján a luxustermékek egyszerűen beoszthatók olyan algazdaságokba, amelyek meghatározzák mind a termelési árak mellett lehetséges profitrátákat, mind a gazdaság eltérő növekedési ütemmel rendelkező stacionárius állapotait. Az új elemzési eszköz alapján új megvilágításba helyezhető Sraffa ún. standard árun nyugvó elemzése és a Marx–Neumann-féle modell alternatív megoldásainak Morishima és Bromek által adott jellemzése is.