For better relations with our Latin American neighbors; a journey to South America,

Pt. 2 has t.p. in Spanish.

Innovation and internationalization of Latin American services

Innovation and internationalization in services are key drivers of structural transformation, productivity growth and overall economic performance in Latin America. The services sector accounts for two thirds of the region’s GDP and provides over 60% of its employment. These shares are higher than in other developing regions, but still lower than in countries with higher levels of per capita income. The spread of information and communication technologies in Latin America over the past three decades has vastly enhanced both the tradability of services and the sector’s propensity to innovate. Long considered unrelated processes, both internationalization and innovation are today widely recognized as key and complementary sources of firm-level competitiveness and human capital enhancement. The advent of many novel types of business and consumer services is furthermore a key factor in the rising insertion of Latin American firms in regional and global value chains and transnational production networks, which are now the predominant form of organization of international production and trade. This volume explores three different levels of interaction between internationalization and innovation in the services sector in Latin America. Part I analyses the role of services in manufacturing and other sectors’ global value chains from a theoretical perspective, drawing on the experiences of Brazil and Mexico. Part II reviews innovation and internationalization policies and their effects on the performance of the services sector. Part III presents a series of case studies on innovation and internationalization linkages in Brazil, Chile, Costa Rica and Mexico. The book concludes that, in order for Latin American countries and firms to upgrade into services value chains, public and private initiatives must generate a host of regional public goods —enhanced investment climates, supply of skills, greater access to finance, improved protection of intellectual property, better value appropriation, enhanced efforts at standardization and quality certification— to strengthen the links between innovation and internationalization.

Cyber-security, privacy and trust: trends in the Latin American and Caribbean region and the way forward

Este artigo é parte do relatório Cybersecurity Are We Ready in Latin America and the Caribbean?

Megtakarítások és külső finanszírozás az amerikai gazdaságban. A hitelpiaci válság háttere (1997-2007) (Savings and external financing in the American economy. The background to the credit-market crisis (1997–2007))

A tanulmány nem az aktuális hitelpiaci válság enyhítésének kérdésével foglalkozik, hanem az amerikai gazdaság elmúlt négy évtizedének általános és az utolsó tíz évének konkrét beruházási-megtakarítási és növekedési tendenciáit igyekszik feltárni. Azt vizsgálja, hogy milyen mélyebb, belföldi eredetű szerkezeti okai vannak a nemzetközivé dagadt jelzáloghitel-válságnak. A cikk a nyitott gazdaság külső finanszírozással összefüggő mérlegazonosságainak alapján arra a következtetésre jut, hogy az ingatlanpiaci visszaesés és a kibocsátás zsugorodása az Egyesült Államok gazdaságában már több mint másfél évtizede kialakult kedvezőtlen, de még tovább romló belföldi megtakarítási folyamatok következménye. A jelzálogpiac krízise és a lakásépítés drámai visszaesése a túlfogyasztásra és túlhitelezésre ösztönző pénzügyi környezet eredménye. A lakáspiaci és a hitelezési ciklusok pénzügyi innovációkkal történő megnyújtása inkább növelte, mint csökkentette a kibocsátásingadozás érzékenységét. A legfőbb hitelezők Kína, Japán, Németország inkább dolláralapú amerikai vállalati felvásárlásokkal ellensúlyozták a dollárgyengülésből elszenvedett veszteségeiket. 1997-2007 között az Amerikából külföldön befektetett dolláraktívák - javarészt a valuta leértékelődése nyomán - jelentős hozamemelkedést élveztek, és számottevően tompították a belföldön képződött jövedelmek csökkenését. A dollárleértékelődés az eszköz- (és nemcsak az áruexport) oldalon is előnyöket hozott számos nagyvállalatnak. / === / Rather than dealing with the immediate policy steps to dampen the crisis, this paper attempts to reveal the worsening savings/consumption pattern of the US economy over the last ten years. Based on the closed logic of open-economy GDP-accounting, it argues that the current crisis is deeply rooted in shrinking public and private savings trends discernible as early as 1997. The current mortgage-market crisis and deep fall in new residential housing are products of a distorted financial environment that encourages over-borrowing and over-consumption. Expansion of the credit cycle through successive financial innovations has increased, not decreased output volatility. But the main foreign lenders to the US—Japan, China and Germany—have managed to offset their losses on US securities by buying into US companies. Large US firms have also benefited from rapid dollar depreciation as USD-denominated yields on their foreign assets experienced strong run-ups. The weak dollar has also helped American firms with large assets on foreign markets. So there were strong benefits for the US, not just on the goods-export side, but on the asset side, an aspect rarely emphasized.

Spanyolország Latin-Amerika-politikája = The Latin American Policy of Spain

Jelen tanulmány a spanyol–latin-amerikai kapcsolatok elmúlt két évtizedbeli alakulásának vázlatát adja, rámutatva a legfőbb mérföldkövekre, fordulópontokra és kihívásokra. A spanyol–latin-amerikai viszony sajátossága, hogy többszintű rendszerbe ágyazódik: Spanyolország egyes latin-amerikai országokhoz fűződő bilaterális viszonya, az ibér-amerikai csúcstalálkozók rendszere, az Európai Unió és Latin-Amerika biregionális stratégiai szövetsége, illetve az Unió egyes latin-amerikai integrációs tömörülésekhez (pl. Mercosur, Andok Közösség, Közép-amerikai Közös Piac stb.) és országokhoz fűződő kapcsolatai adják a legfontosabb tengelyeket; ezekből bontható ki Spanyolország és Latin-Amerika kapcsolatrendszere. Vagyis a fentebb vázolt rendszer miatt – kiegészülve az említett szereplők Egyesült Államokhoz fűződő viszonyával – önmagukban nehezen értelmezhetőek Spanyolország és volt amerikai gyarmatainak kapcsolatai, mivel szervesen a biregionális, interregionális és bilaterális kapcsolatok egészébe ágyazódnak. _____ The paper surveys the main trends of Spanish Latin America policy from the early 1990s up to the present. As typical of international relations in the 21st century, Spanish–Latin American relations are complex and involve multiple actors. Apart from Spain, the European Union, Latin American states as well as continental subregions and regional country groups are autonomous actors in this system of relations, where the United States is an important external actor. During the last twenty years, Spanish governments have prioritized relations with Latin America, which have seen considerable advances. At the same time, the limits to enhancing Spanish–Latin American relations, constraining factors aff ecting political and economic cooperation also exist and must be taken into consideration during the analysis of the issue.

The Latin American Perspective in Dade County Schools: An Initial Curricular and Teacher Survey (Dialogue #65)

This paper analyzes the knowledge about Latin America that is present in the newly required 9th grade World History Course in Dade County Public Schools. Nine recommended World History textbooks are examined in terms of their Latin American content. Also, the results of a survey questionnaire dealing with knowledge and perceptions of Latin America, which was distributed to various World History and general teachers, are discussed. The findings of this research effort while tentative, seem to indicate that there is a definite need to upgrade the Latin American knowledge base both in textbook content and among teachers. Few of the texts are considered adequate in their treatment of Latin America. Some, especially those for below average readers, present a slanted, even distorted picture of Latin American reality. While World History teachers appear to be more knowledgeable about Latin America than teachers in general, lack of knowledge and stereotyping are clearly manifested in certain persisting beliefs about the region. While this is a narrow research effort, it explores the intriguing notion that what is often considered legitimate knowledge in our classrooms can in fact be quite inadequate. The concluding section of the paper focuses on whether academic excellence is possible when there are distortions and lacunae in our classroom knowledge base.