852 resultados para Joób, Árpád: A magyar népzene rendszere és szelleme Kodály Zoltán ...
Resumo:
Ebben a cikkben bemutatjuk az MTA KRTK KTI munkaerő-piaci elrejelző rendszerének nagy léptékű szerkezetét, a szerkezet kialakítása során kvetett főbb elveket. Ismertetjk a hazai gyakorlatban egyedülállóan sszetett és széles kr adatrendszert, amelyen a becslst és az előrejelzést elvgeztk. Rviden kitérünk az gazati GDP elrejelzésére, a modell keresleti s kínálati oldalának mkdsre, valamint a kereslet és kínálat közötti eltérések dinamikájának vizsgálatára. ______ The article presents the overall structure, and main principles followed in devising the structure, of the labour-market forecasting system developed by the Institute of Economics of the Research Centre for Economic and Regional Studies of the Hungarian Academy of Sciences (MTA KRTK KTI). The authors present the broad, comprehensive data system unprecedented in Hungarian practice, from which the estimate and forecast are made. The article diverges briefly onto the forecasting of branch GDP, the mode of operation of the supply and demand sides of the model, and examination of the dynamics of discrepancies between supply and demand.
Resumo:
A jelen tanulmányban bemutatjuk - a hazai felsoktatási folyamatok hátteréből kiindulva - a nemzetkzi tanulmányok, mint képzési tartalom fejlődését az elmlt hsz év magyar felsőoktatásában. Kétségtelen, hogy a magyar nemzetgazdaság erőteljes nyitottsága kiemelkedő fontossgot biztostott ennek a szaknak a rendszerváltozás után, ami a folyamatos és erőteljes hallgatói rdeklődésben is kifejezsre jutott. Ugyanakkor a kpzési tartalom az idő múlásával mind nehezebben tudott alkalmazkodni az egyre bonyolultabb társadalmi elvárásokhoz, holott a nemzetkzi tanulmányok, mint tudományos diszciplína akadémiai helyt senki sem krdőjelezte meg. Az elmlt években a diplomás munkanélkliség növekedése újult erővel vetette fel a tantrgyi szerkezet korszerstsnek a krdését, de ez csakis a felhalmozott szakmai értkek megrzésével mehet végbe.
Resumo:
Magyarország fejlesztési lehetsgei a kvetkező években alapvetően az Eurpai Uni ltal támogatott fejlesztések felé tolódnak el. Ennek okai nagyrészt az ország pnzügyi problmiból adódnak, vagyis az eurpai unis támogatások mell llított állami társfinanszírozson túl gyakorlatilag nem marad költsgvetsi forrs „saját, nlló fejlesztsekre. Az nkormányzatok cmzett tmogatásainak pályázati rendszere is átalakul, 2007-től alapvetően az nkormányzatok által elnyert uniós pénzek önrszének fedezsre fog szolgálni. gy mr önkormányzati szinten is a magyar fejlesztési politika gyakorlatilag azonosan egyenlv válik a Nemzeti Fejlesztsi Tervben meghatározott fejlesztsekkel. Ennek okainak kutatása helyett viszont az Európai Unióból rkez fejlesztési támogatások hasznosulását kívánom vizsglni. Ha az Eurpai Unibl érkező pénzgyi eszközöket nem tudjuk hatékonyan felhasználni, akkor a cél: a kohézi, a konvergencia az Európai Unió rgi tagállamainak fejlettségi szintjhez, jólétéhez mg nehezebben rhet el.
Resumo:
A magyar felsőoktatás elmlt öt esztendejnek történései nyomon követhetk a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Kzpontja (NFKK) évente, janur végén megrendezett konferenciáinak előadásaiban, illetve az NFKK Füzetek különbz köteteiben. A „Magyar Felsoktatás 2012 címet viselő, immár tdik alkalommal megrendezett konferencia alcme, Túlélési forgatókönyvek, egyben tükrözi az elmlt öt esztendő gondjait is. Nevezetesen, hogy a 2008-ban kirobbant gazdasági válság nem hagyta érintetlenül a felsoktatást sem, és a negatív kvetkezmnyek nagy valósznsggel folytatódni látszanak 2013-ban is Magyarorszgon. Bár az eurpai országok többségére jellemző az elmúlt vtizedben a forrsok kivonása a felsoktatásból, Magyarországon ennek mrtéke meghaladta az átlagot. A családokra, hallgatókra vonatkozó legnyilvnvalóbb következmény, hogy 2012 szeptemberben az egy évvel korábbihoz kpest 30 000-rel kevesebb hallgató kezdte meg tanulmányait a felsoktatási intzményekben.
Resumo:
A tanulmányban a Pnzügyminisztrium gazdaságpolitikai fosztlya és az MTA Közgazdaságtudományi Intézete által kifejlesztett kzpméret negyedves makrogazdasági modell segítségével elemezzk a magyar gazdaság legfontosabb mechanizmusait. A modellezs során kvetett alapelvek és a modell blokkjainak bemutatása utn egy forgatókönyv-elemzés keretében vizsgljuk a makrogazdasági s költségvetési folyamatokat befolysoló fbb faktorok hatásait. A - tágan értelmezett - "bizonytalansági tényezőket" három csoportba soroljuk: megkülönböztetjk a klső környezet (példul árfolyam) változását, a gazdasági szereplők viselkedésében rejl bizonytalanságokat (példul a bérigazodás sebességének vagy a fogyasztássimítás mrtékének bizonytalansgt), valamint a gazdaságpolitikai lpseket (például állami bérek emelését). Megmutatjuk, hogy e kockázatok makrokövetkezményei nem függetlenek egymástl, pldául egy árfolyamváltozás hatását befolysolja a bérigazodás sebessége. ______ This paper analyses the most important mechanisms of the Hungarian economy using a medium-sized quarterly macroeconomic model developed jointly by the Economic Policy Department of the Ministry of Finance and the Institute of Economics of the Hungarian Academy of Sciences. After introducing the fundamental principles of modelling and the building blocks of the model investigated, within a scenario analysis, the authors present the effects of the main factors behind the macroeconomic and budgetary processes. The sources of uncertainty - defined in a broad sense - are categorized in three groups: change in the external environment (e.g. the exchange rate), uncertainties in the behav-iour of economic agents (e.g. in speed of wage adjustment or extent of consumption smoothing), and economic policy decisions (e.g. the increase in public sector wages). The macroeconomic consequences of these uncertainties are shown not to be independent of each other. For instance, the effects of an exchange rate shock are influenced by the speed of wage adjustment.
Resumo:
A magyar gazdaságpolitikt negyed évszázada kritikusan befolysolja a nemzetközi finanszírozsi helyzet, a pénzgyi piacokhoz és a nemzetközi pénzintzetekhez fzd viszony. A 2010-től folytatott magyar politika fontos vonatkozásokban eltér a nemzetkzi szervezetek ajánlásaitól. Európában a recesszió alatt a gazdaságpolitikk sokfélesége mutatkozott meg: a korábbi doktrinális egyöntetűség helyébe a gazdasági felfogások pluralizldsa lpett, gyakoribbak az aktivista kormánypolitikák. A recessziós időszak után azonban nem állt vissza a status quo, hanem elnyúló konszolidácis szakasz következett, amelynek során a nemzetkzi pnzügyi piacok mr kritikusabbak a nem szabványos kormányzati megoldásokkal szemben. Az eurpai intzményrendszer pedig a közös szabályok által kiknyszerített, pénzgyi fegyelem irányba mozdult el 2009 után. Mindezek következtében az ideiglenesen tágabb váló magyar gazdaságpolitikai mozgástér ismt visszaszklhet az eurpai konszolidciós erfesztsek miatt.
Resumo:
A 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági válsg Magyarországon is felszínre hozta azokat a problémákat, amelyek a hitelezéssel kapcsolatosak. Ellentétben a rgió többi, feltörekvő országával, Budapestnek olyan nehzségekkel kell szembenéznie, amelyek mellett nem lehet megfelelő árfolyampolitikát folytatni. Hogyan jutott ide Magyarorszg, milyen mértékű az állam s a privtszfra eladósodása és mik lehetnek a kiutak - erről olvashatunk a tanulmányban. _____ The recent financial and economic crisis exposed credit problems in Hungary which is denominated in foreign currencies. In contrast to other emerging countries in Central-Europe, Budapest has to face some special differences which cant be corrected by traditional exchange policies. How did Hungary get into this situation, how big is the indebtedness of the private and public sectors and what kind of solutions are there?
Resumo:
A cikkben paneladatok segítségével a magyar gabonatermeszt zemek 2001 és 2009 közötti technikai hatékonysgt vizsgljuk. A technikai hatékonysg szintjének becslsre egy hagyományos sztochasztikus határok modell (SFA) mellett a látens csoportok modelljét (LCM) használjuk, amely figyelembe veszi a technológiai különbsgeket is. Eredményeink arra utalnak, hogy a technolgiai heterogenitás fontos lehet egy olyan ágazatban is, mint a szántóföldi nvnytermeszts, ahol viszonylag homogén technológiát alkalmaznak. A hagyományos, azonos technológit feltételez s a ltens osztályok modelljeinek összehasonlítása azt mutatja, hogy a gabonatermeszt zemek technikai hatékonysgt a hagyományos modellek alábecsülhetik. _____ The article sets out to analyse the technical efficiency of Hungarian crop farms between 2001 and 2009, using panel data and employing both standard stochastic frontier analysis and the latent class model (LCM) to estimate technical efficiency. The findings suggest that technological heterogeneity plays an important role in the crop sector, though it is traditionally assumed to employ homogenous technology. A comparison of standard SFA models that assumes the technology is common to all farms and LCM estimates highlights the way the efficiency of crop farms can be underestimated using traditional SFA models.
Resumo:
Jelen tanulmány a spanyollatin-amerikai kapcsolatok elmúlt két vtizedbeli alakulsnak vázlatát adja, rmutatva a legfbb mrföldkvekre, fordulpontokra és kihvsokra. A spanyollatin-amerikai viszony sajátossága, hogy tbbszint rendszerbe ágyazódik: Spanyolország egyes latin-amerikai orszgokhoz fűződő bilaterális viszonya, az ibér-amerikai csúcstalálkozók rendszere, az Európai Unió és Latin-Amerika biregionlis stratégiai szövetsége, illetve az Uni egyes latin-amerikai integrácis tömörülésekhez (pl. Mercosur, Andok Közösség, Közép-amerikai Közös Piac stb.) s országokhoz fűződő kapcsolatai adják a legfontosabb tengelyeket; ezekbl bontható ki Spanyolorszg és Latin-Amerika kapcsolatrendszere. Vagyis a fentebb vázolt rendszer miatt – kiegszülve az emltett szereplők Egyesült Államokhoz fűződő viszonyval önmagukban nehezen értelmezhetőek Spanyolorszg és volt amerikai gyarmatainak kapcsolatai, mivel szervesen a biregionlis, interregionlis s bilaterális kapcsolatok egszébe gyazódnak. _____ The paper surveys the main trends of Spanish Latin America policy from the early 1990s up to the present. As typical of international relations in the 21st century, SpanishLatin American relations are complex and involve multiple actors. Apart from Spain, the European Union, Latin American states as well as continental subregions and regional country groups are autonomous actors in this system of relations, where the United States is an important external actor. During the last twenty years, Spanish governments have prioritized relations with Latin America, which have seen considerable advances. At the same time, the limits to enhancing Spanish–Latin American relations, constraining factors aff ecting political and economic cooperation also exist and must be taken into consideration during the analysis of the issue.
Resumo:
A kockzati tőke kiemelt jelentsge széles körben elismert az innovatív, induló vllalkozások finanszrozásában. Nemzetközi szinten azonban a kockzati tőkebefektetések nagymértékben visszaestek a 2007-ben induló válsg hatására. Ez a visszaess a klasszikus, start-up vállalkozásokat finanszíroz kockázati tőkebefektetéseket ersebben rintette. Az llami hatóságok ezt felismerve, tbb ösztönző programot indítottak ezen befektetsek elősegítésére. Az Eurpai Bizottság (EC) és az Európai Befektetési Bank (EIB) 2005. október indította el a Jeremie programot, a kis-és középvállalkozások innovációs tevkenységének ösztnzése céljából. A program számos finanszrozási lehetsget nyújt, de a vissza nem térítendő támogatás nem tartozik a lehetséges eszkzk közé. A trséget tekintve Magyarország rendelkezik a legtbb kockzati tőkebefektetés kerettel. Magyarországon a Jeremie alapok megjelenst megelzen kevés kockázati tőkebefektetés történt az innovatív, induló vllalkozásokba, a kis-és középvállalatok finanszírozst elsősorban a banki forrsok, vissza nem térítendő támogatások, valamint az állami kockázati tőkealapok biztosították. A program I. szakasznak befektetési idszaka 2013. december 31-én zrul, így aktuálisnak tartjuk foglalkozni azzal, hogy milyen is az sszetétele az alapok portfóliójának, milyen típusú cégeket tart most befektetésre alkalmasnak a kockzati tőkés piac. A Jeremie program hatásainak mr valós jelei vannak elssorban a start-up világban, hiszen az utóbbi nhny évben egy új jelenség van kialakulóban, az n. start-up ökoszisztéma, mely hossz távon mindenképpen fontos mozgatója lehet majd a gazdaságnak. Ezt az ökoszisztmt egyértelműen a Jeremie program hívta életre, melyrl a fiatal egyetemistktól kiindul projektek, vllalkozások tanúskodnak leginkbb. A Jeremie II. program 2013-as indulása ennek csak még inkább kedvez, hiszen itt kifejezetten a magvető, kezdeti fzisú projektek számára négy alap áll rendelkezésre forrásaival. Elegendő tőke áll rendelkezsre a piacon, a krdés mr csak az, hogy a keresleti oldalrl rendelkezésre áll e majd megfelel számú, kockázati tőkét elbrni képes befektetsi lehetőség. A programmal nyitva áll a lehetőség a magyar KKV szektor megerősödésére, nemzetközi piacokon való megjelensre és néhány társaság kitörésére, hogy a jvben a nagy nemzetközi kockázati tőke s a magántke alapok számára is vonzv váljon a magyarországi piac.
