Államadósság és privatizáció

A tanulmány arra keresi a választ, hogy az európai adósságválságban leginkább érintett PIIGS-országok (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország és Spanyolország, valamennyien a Gazdasági és Monetáris Unió [GMU] tagjai) államadósság-csökkentésében milyen súlyt és szerepet tud betölteni a privatizáció. Ennek megválaszolásakor a tanulmány bemutatja a nevezett országok 2010-re kialakult adósságkrízisállapotát, az IMF előrejelzése alapján azok 2016-ra prognosztizált államadósság-rátáit, az ismertté vált privatizálandó vagyonelemeket, ezek bevételének az államadósság csökkentésében betöltendő szerepét, valamint a magánosítás nem kvantifikálható, egyéb pozitív következményeit. Nem része a tanulmánynak az adósságcsapda kialakulását determináló tényezők bemutatása, továbbá az államadósság-csökkentés privatizáción kívüli elemeinek (költségvetés kiadásainak csökkentése, privatizáción kívüli bevételeinek növelése, adósságkönnyítés-adósságrendezés, gazdasági növekedés dinamizálása stb.) vizsgálata.

Practical issues in the optimization of CFD based engineering problems

Otto-von-Guericke-Universität Magdeburg, Fakultät für Verfahrens- und Systemtechnik, Dissertation, 2016

Az információs rendszerek kisvállalati alkalmazásának vizsgálata

A szerző kutatásának célja a magyarországi és a horvátországi vállalkozások információs rendszerek használatának feltárása, az információs rendszer bevezetéséről hozott döntések körülményeinek és használati szokásainak megismerése. Az empirikus felmérés mintájában szereplő horvát vállalkozások nagyobb arányban használják az információs rendszereket. A két ország azonos méretű vállalkozásai, a mikrovállalkozások kivételével, hasonló tényezőket mérlegelnek, mielőtt egy információs rendszert bevezetnek.

Észlelt kockázat, észlelt érték és projektkompetenciák

A marketing alapkategóriái között a vásárlást megelőző észlelt kockázat és a termék által kínált érték problematikáját számos kutató vizsgálta. A fogyasztói piac/fizikai termék kontextusban különösképpen úgy tűnhet, hogy a kutatás fehér foltjai már eltűntek. Nem ilyen tiszta azonban a kép, ha a vizsgálatokat kiterjesztjük a szolgáltatáspiacra, amelynek tudományos feltárása hagyományosan elmarad a fizikai termékekétől. A szerzők kutatásának fókuszában a szolgáltató tevékenységek egy speciális szegmense, a projektjellegű szolgáltatások állnak. Ez a terület az észlelt kockázat és az észlelt érték kutatása szempontjából a szolgáltatáspiacon belül is „halmozottan hátrányos helyzetűnek” tekinthető. Egyrészt azért, mert ez – nem kizárólag, de dominánsan – szervezeti piaci problematika, és ennek kutathatósága természeténél fogva korlátozott, másrészt a projektmarketing – amely az alkalmazott marketingterületek között is viszonylag későn, a 90-es évek elején önállósodott – csak egy szűk kutatói hálózat érdekterülete. Természetesen az IMP védőernyője alatt ez a terület is gyorsan fejlődik, jóllehet a kutatható témák számossága még tekintélyes.

Irigység a munkahelyen

Az irigység megjelenésének lehetősége a személyes és a szakmai életünkben is fokozott mértékben fennáll. Azok a viselkedésformák, amelyek az irigységből adódnak, közvetlen és közvetett költségekkel járhatnak a vállalati kontextusban. Az irigység vállalati kontextusban kifejtett hatásainak vizsgálatát egy tematikus interjúkon alapuló magyar vállalati felmérés eredményeinek elemzése egészíti ki. Az empirikus eredmények szerint az irigység legfőbb manifesztációi közé tartoznak: a másik elhiteltelenítése, leszólása, elszigetelése, illetve a mások munkájának hátráltatása. Az interjúalanyok többsége védtelennek tartja magát e cselekvési tendenciákkal szemben. Ezért hangsúlyozottan fontosak a vállalaton belüli intézményi korlátok és normák hatékony alkalmazásai az olyan destruktív jelenség, mint az irigység visszaszorítására vagy legalább elfogadható szinten tartására.

Kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatok működése az autóiparban – Eltérő szerkezet, hasonló hatás?

A kutatás-fejlesztés és innováció hálózatosodása mára nyilvánvalóvá vált az evolucionista közgazdasági szakirodalom alapján. Magyarországon e folyamat lassabban és kisebb mértéket ért el, mint amit a szakirodalom alapján várhatnánk, nem függetlenül a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) környezet általános gyengeségeitől. A kutatás hazai KFI-hálózatok vizsgálatával arra keresi a választ, hogyan épülnek fel és működnek a hazai KFI-hálózatok, milyen szerepet játszanak a partnervállalkozások képességeinek fejlesztésében? A kutatás két hazai, autóipari hálózat jellegzetességeit tárja fel, amelyek részt vesznek a regionális egyetemi tudásközpontokat támogató programban is. Noha a támogatás miatt a hálózat központi szereplői elvileg hasonló működési kereteket dolgoztak ki, a hálózatok szerkezete a gyakorlatban néhány fontos eltérést mutat. E különbségeknél azonban fontosabbak az azonosságok, amelyek a központi szereplők pozitív helyzetét és tevékenységét erősítik meg, szemben a hálózat peremén lévők korlátozottabb képességeivel és lehetőségeivel. A vizsgált hálózatoknak azonban így is nagyon nagy érdeme, hogy hozzájárulnak ahhoz a tanulási folyamathoz, amelynek során a hazai vállalkozások új tudást és új képességeket sajátíthatnak el – szakmai téren és az együttműködésekkel kapcsolatban is –, valamint olyan bizalmi viszonyokat alakíthatnak ki, amelyek hosszabb távú sikerességüket is megalapozhatja.