El lado B de la historia, un caso de violencia política en el corregimiento de Arauca, Caldas, Colombia, el 29 y 30 de octubre de 1949

Investigar 'el lado B' de la Historia proporciona otras respuestas y perspectivas para comprender un hecho traumático ocurrido el 29 de octubre de 1949 en Arauca, Caldas; cuando 49 personas perdieron su vida en el contexto histórico de lo que la Violentología denomina en Colombia 'La violencia'. Las indagaciones se circunscriben en el orden de ¿Qué pasó?, ¿Cómo pasó? y ¿Qué se ha narrado? Ya que las respuestas difieren, esencialmente, dependiendo de si las versiones provienen del diario manizalita 'La Patria' y la historia oficial, donde la autoría de los asesinatos fue atribuida a los liberales gaitanistas; o de fuentes tales como: el diario 'El Tiempo', los archivos judiciales, los testimonios orales de las víctimas sobrevivientes, los álbumes fotográficos y la asistencia de los estudios de memoria, donde se evidencia que la masacre fue ejecutada por la Policía, las fuerzas paramilitares de la época, conocidos como "los pájaros", y civiles conservadores que a su vez fueron la pieza procesal para iniciar la investigación judicial tendiente a "esclarecer" los hechos

A közgazdaságtan és a szociológia határán - az identitás-gazdaságtan által felvetett elméleti kérdések (On the borders of economics and sociology. Theoretical questions raised by identity economics)

A tanulmány az identitás-gazdaságtan megközelítését és az általa felvetett elméleti kérdéseket kívánja bemutatni. E tan kiinduló tétele George A. Akerlof és Rachel E. Kranton szerint az, hogy a közgazdaságtanban használt hasznosságfüggvénybe be kell emelni az emberek énképének és az ezzel kapcsolatos egyéni mérlegelésnek a szempontjait. Ezt az indokolja, hogy az emberek társadalmi csoportokhoz/kategóriákhoz tartoznak, amelyekhez normarendszer társul, azaz ha viselkedésükkel megsértik a normákat, akkor önképük sérül, és ezáltal csökken a hasznosságuk is. A tanulmányban bemutatjuk, hogy ez a szemlélet az embereket "túlszocializált" társadalmi szereplőkként mutatja be, akik kevéssé reflektálnak a helyzetükre. További kérdéseket vetnek fel az elmúlt években végzett szociálpszichológiai és viselkedés- gazdaságtani kísérletek, amelyek rámutatnak, hogy az identitás- gazdaságtani elmélet egyik alapját jelentő normák erősen függnek szituációs tényezőktől. _____ The paper introduces the approach of identity economics and the theoretical questions raised by its arguments. According to Akerlof and Kranton, individual identity and personal calculations in relation to this identity should be incorporated into the utility function applied in economics, so that people are placed in social categories that involve normative systems. In line with this, if their actions breach the social norms, this affects negatively their self-image, so in turn decreasing their utility. The paper argues that this approach presents humans as "overly socialized" social actors who do not reflect on their situation. Further questions could be raised by experiments in social psychology and behavioral economics conducted in recent years. The results highlight the fact that the norms which serve as the basis for the theory of identity economics depend strongly on the context and given situation.

A szervezeti identitás meghatározása, elemei és menedzselése (Defining of organizational identity and its components and management)

Jelen cikk a szervezeti identitás különböző tudományos értelmezéseit, elemeit mutatja be és kapcsolja össze a gyakorlattal. A szerzők értelmezése szerint a szervezeti identitás nem azonos a köznyelvben elterjedt arculattal (sem image-zsal), hanem egy holisztikus, menedzsment-szakirodalmakon átívelő fogalomként értelmezhető, mely a külső tényezők hatására a szervezeti kultúra és a szervezeti stratégia alapján alakítható ki. A szervezeti identitás három alkotóelem-csoportból áll (nevezhetjük ezt identitásmixnek is): a munkáltatói márkázásból, az integrált marketingkommunikációból és a vizuális identitásból. Mivel a változó környezet szükségessé teszi, a szervezeti identitás menedzselése egy véget nem érő „spirálfolyamat”, mely a felmérés, a meghatározás, a bevezetés és értékelés szakaszok ismétléséből áll addig, amíg az ideális identitás ki nem alakul. Melyet talán soha nem ér el a vállalat. _____ In this article the different scientific interpretations and elements of organizational identity are presented and combined with practice. According to the authors’ interpretation the organizational identity is not the same as the corporate image, but it can be interpreted as a holistic management literatures panning notion which can be formed by the effect of external factors on basis of the organizational culture and organizational strategy. The organizational identity consists of three component-groups (also called this identity mix) the employer branding, integrated marketingcommunications and visual identity. Due to the changing environment makes it necessary the management of organizational identity is a never-ending ”spiral process”, which consists of repetitions of the survey, the definition, the introduction and the assessment phases until the ideal identity will be formed. Which may be never achieved by the corporate.

A környezeti identitás szerepe a környezettudatos magatartásban – a mérési lehetőségek értékelése

A környezettudatos viselkedés kialakulásának egyik előfeltétele a természethez való tartozás átélése1. A természet közelségének érzésével nő az empátia és a segítő szándék a természet irányába, elősegítve a környezettudatos viselkedés kialakulását. A környezeti identitás a személyiség és a természet közötti kapcsolatot mutatja, a nem ember által alkotott környezettel való összekapcsolódás érzését, amely hatással van az egyének világészlelésére és a természetben való viselkedésére is. Jelen cikk a környezeti identitás koncepciójának értelmezését, relevanciáját és alkalmazásának lehetőségeit járja körbe a környezetbarát viselkedés vizsgálatában, mint a természettel való kapcsolat elemzési keretét. Ha a természethez való kötődést az egyénben tudatosnak tekintjük, akkor közvetlen (explicit vagy direkt), ha tudattalan jelenségként tekintjük, akkor közvetett (implicit vagy indirekt) mérések alkalmazhatók. A szerző írásában bemutatja a környezeti identitás implicit mérésére alkalmas Implicit Asszociációs Teszt (IAT) Nature változatát, és a módszer alkalmazásával készült empirikus kutatás eredményeit, amelyeket explicit mérésekkel vet össze. Az implicit eredmények alapján hasonló mértékben kötődünk a természeti és az épített környezethez, és a kötődés mértékének nincs hatása a viselkedésre. Az explicit mérésű környezeti identitás ugyanakkor közepesen erős kapcsolatot mutat a környezettudatos viselkedéssel. A cikk célja az eltérő eredmények értékelése és adaptálása.

Multikulturális szervezet és identitás (Multicultural organisation and identity)

Jelen cikk célja a multikulturális szervezet fogalmának újraértelmezése, amelyet a következő lépések mentén valósít meg: (1) a releváns tudományterületek azonosítása – szervezeti kultúra és munkahelyi diverzitás – és komplementáris jellegük bizonyítása (ki)alakulásuk történeti ívének párhuzamos bemutatása révén, (2) a tudományterületek történeti alakulását hűen megragadni képes, rendszerező elméleti keret kiválasztása és bemutatása, (3) a multikulturális szervezet főbb dimenzióinak azonosítása, valamint (4) a multikulturális szervezeti kontextus meghatározása a fentiekben meghatározott dimenzióknak az elméleti keretben való értelmezése révén. ______ The aim of this article is to redefine the multicultural organizational concept, which is going to be accomplished along the following steps: (1) identifying the relevant disciplines – organizational culture and workplace diversity – and demonstrate their complementary character through a brief review of their roots and development, (2) presenting the organizing theoretical, which helps me to capture the development of the above mentioned literatures (3) identifying the main dimensions of the multicultural organization and (4) defining the multicultural organizational context based on the delineation of the above recognized dimensions within the organizing theoretical frame.

L'enseignement des identités remarquables : un dispositif de formation initiale des maîtres

Thèse numérisée par la Direction des bibliothèques de l'Université de Montréal.

1949 Lincoln University Homecoming Brochure

Brochure for Lincoln University Annual Homecoming in 1949.

Reframing Chinese animation: from classicism to postmodernism in post-1949 non-commercial Chinese animated films

This thesis focuses on Chinese non-commercial animated films produced from 1949 to date, with the aim of remapping and reframing Chinese animation in the light of existing theories, critiques, and frameworks drawn from studies in animation, film, and screen media. I suggest that Chinese animation has experienced three aesthetic transformations since 1949, primarily influenced by traditional Chinese culture, by Western modernist art and literature and, most recently, by postmodernism, respectively. Thus, the research traces and thoroughly investigates these three distinctive phases of Chinese animation in chronological order, from the classical period (1950s– 1980s) to modernism (1980s–2000s) and postmodernism (after 2000s). More in detail, I first rethink and re-evaluate the success of classical Chinese animation and the Chinese school of animation and, at the same time, I explore the influence of the political situation of the time on Chinese animation. Through careful analysis of A Da (1934–87) and other Chinese animators’ practices and theory, then, I argue that a remarkable modernist transformation took place in Chinese animation between the 1980s and 2000s, mainly driven by Western modernism and the Chinese “cultural fever” movement. Finally, through a discussion of the latest non-commercial animations produced after 2005, and especially those of Bu Hua (1973– ), for the first time I classify and theorize contemporary Chinese animations within a postmodern framework. By reframing existing views and broadening the scope of the analysis to encompass new areas and frameworks, this thesis aims to provide the reader with a comprehensive and systematic understanding of post-1949 Chinese animation and to offer an original contribute to scholarship, also working as a starting point for further research in this area.

L'enseignement des identités remarquables : un dispositif de formation initiale des maîtres

Thèse numérisée par la Direction des bibliothèques de l'Université de Montréal.