The personality correlates of job-satisfaction among school teachers

DUE TO COPYRIGHT RESTRICTIONS ONLY AVAILABLE FOR CONSULTATION AT ASTON UNIVERSITY LIBRARY AND INFORMATION SERVICES WITH PRIOR ARRANGEMENT

Senior management leadership, social support, job design and stressor-to-strain relationships in hospital practice

Purpose: The purpose of this paper is to examine the effect of the quality of senior management leadership on social support and job design, whose main effects on strains, and moderating effects on work stressors-to-strains relationships were assessed. Design/methodology/approach: A survey involving distribution of questionnaires was carried out on a random sample of health care employees in acute hospital practice in the UK. The sample comprised 65,142 respondents. The work stressors tested were quantitative overload and hostile environment, whereas strains were measured through job satisfaction and turnover intentions. Structural equation modelling and moderated regression analyses were used in the analysis. Findings: Quality of senior management leadership explained 75 per cent and 94 per cent of the variance of social support and job design respectively, whereas work stressors explained 51 per cent of the variance of strains. Social support and job design predicted job satisfaction and turnover intentions, as well as moderated significantly the relationships between quantitative workload/hostility and job satisfaction/turnover intentions. Research limitations/implications: The findings are useful to management and to health employees working in acute/specialist hospitals. Further research could be done in other counties to take into account cultural differences and variations in health systems. The limitations included self-reported data and percept-percept bias due to same source data collection. Practical implications: The quality of senior management leaders in hospitals has an impact on the social environment, the support given to health employees, their job design, as well as work stressors and strains perceived. Originality/value: The study argues in favour of effective senior management leadership of hospitals, as well as ensuring adequate support structures and job design. The findings may be useful to health policy makers and human resources managers. © Emerald Group Publishing Limited.

Firm dynamics and job creation in the United Kingdom:1998–2013

This article is motivated by a very simple question – ‘what types of firms create the most jobs in the UK economy?’ One popular answer to this question has been High-Growth Firms (HGFs). These firms represent only a small minority – the ‘Vital 6%’ – of the UK business population yet, but have a disproportionate impact on job creation and innovation. We re-visit the discussion launched by the 2009 National Endowment for Science, Technology and the Arts (NESTA) reports, which identified the 6% figure and, using more recent data, confirm the headline conclusion for job creation: a small number of job-creating firms (mostly small firms) are responsible for a significant amount of net job creation in the United Kingdom. Adopting our alternative preferred analytical approach, which involves tracking the growth performance of cohorts of start-ups confirms this conclusion; however, we find an even smaller number of job-creating firms are responsible for a very significant proportion of job creation. We conclude by considering the question – ‘what are the implications for policy choices?’.

Realization of an Optimal Schedule for the Two-machine Flow-Shop with Interval Job Processing Times

Non-preemptive two-machine flow-shop scheduling problem with uncertain processing times of n jobs is studied. In an uncertain version of a scheduling problem, there may not exist a unique schedule that remains optimal for all possible realizations of the job processing times. We find necessary and sufficient conditions (Theorem 1) when there exists a dominant permutation that is optimal for all possible realizations of the job processing times. Our computational studies show the percentage of the problems solvable under these conditions for the cases of randomly generated instances with n ≤ 100 . We also show how to use additional information about the processing times of the completed jobs during optimal realization of a schedule (Theorems 2 – 4). Computational studies for randomly generated instances with n ≤ 50 show the percentage of the two- machine flow-shop scheduling problems solvable under the sufficient conditions given in Theorems 2 – 4.

Stability of an Optimal Schedule for a Job-Shop Problem with Two Jobs

The usual assumption that the processing times of the operations are known in advance is the strictest one in scheduling theory. This assumption essentially restricts practical aspects of deterministic scheduling theory since it is not valid for the most processes arising in practice. The paper is devoted to a stability analysis of an optimal schedule, which may help to extend the significance of scheduling theory for decision-making in the real-world applications. The term stability is generally used for the phase of an algorithm, at which an optimal solution of a problem has already been found, and additional calculations are performed in order to study how solution optimality depends on variation of the numerical input data.

An international cohort comparison of size effects on job growth

The contribution of different-sized businesses to job creation continues to attract policymakers’ attention; however, it has recently been recognised that conclusions about size were confounded with the effect of age. We probe the role of size, controlling for age, by comparing the cohorts of firms born in 1998 over their first decade of life, using variation across half a dozen northern European countries Austria, Finland, Germany, Norway, Sweden and the UK to pin down size effects. We find that a very small proportion of the smallest firms play a crucial role in accounting for cross-country differences in job growth. A closer analysis reveals that the initial size distribution and survival rates do not seem to explain job growth differences between countries, rather it is a small number of rapidly growing firms that are driving this result.

Szolgáltatóváltás a magyar lakossági árampiacon 2008-ban

Tanulmányunkban a 2008. január 1-jétől bekövetkező árampiaci liberalizáció lakossági fogyasztókra vonatkozó - várható - hatását elemezzük. Elméleti modellünkben azzal a feltevéssel élünk, hogy a heterogén fogyasztók szolgáltatóváltása költséges, és a fogyasztókért eltérő méretű vállalatok árversenyt folytatnak. A fogyasztói döntéseket egy szolgáltatóváltási függvénnyel írjuk le. Miután bemutatjuk, hogy ebben a modellben nincs tiszta Nash-egyensúly, egy másik egyensúlyfogalmat, az aláígérés-biztos egyensúly fogalmát használjuk annak megállapítására, hogy milyen kimenetei lehetnek a modellnek. Az aláígérés-biztos egyensúly feltételeinek megadása után elemezzük az elméleti modellt, amelynek megoldását numerikus módszerekkel a modell kalibrálása után végezzük el. A modell megoldása során arra a következtetésre jutottunk, hogy a lakossági piacon jelentős áremelkedés várható, amelyet két tényező indukál. Egyrészt a szolgáltatóváltási költségek léte, másrészt a piac alacsony szintű megtámadhatósága.

A fordizmus és a toyotizmus a magyar Suzuki beszállítói rendszerében

tanulmány a közvetlen külföldi beruházások és a hazai vállalatok kapcsolatát a magyarországi Suzuki beszállítói rendszerének példáján keresztül vizsgálja. A beszállítói kapcsolatok kialakulása és a hazai vállalatok transznacionális termelési rendszerekhez történő csatlakozása nagymértékben függ a fordista, toyotista rendszerek működésétől éppúgy, mint a befogadó gazdaság vállalataitól. A vállalati mélyinterjúkon alapuló elemzés tipikus vállalati csoportokat különít el, vizsgálja a beszállítóvá válás folyamatát, a technológiai együttműködés kérdéseit, a beszállítók versenyképességének tényezőit. Bár a duális gazdaság képét nagymértékben árnyalni lehet, önmagukban sem a fordista, sem a toyotista elven működő beszállítói rendszerek nem szolgálhatnak csodaszerként a hazai vállalatok számára.

Negyven éves a magyar jövőkutatás

A magyar jövőkutatás intézményesült fennállásának és egyetemi szintű oktatásának 40 éves évfordulóját ünnepeltük 2008-ban. A Római Klub alapításával azonos évben, 1968 szeptemberében egyetemünk jogelődjén, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Népgazdaság Tervezése Tanszéken Dr. Kovács Géza, tanszékvezető egyetemi tanár által a jövőkutatás témakörében meghirdetett, kutatószemináriumként működő szakszeminárium tekinthető az első meghatározó lépésnek a hazai jövőkutatás és annak oktatása terén. A sok tekintetben újszerű vállalkozásnak (ami adódott a jövőkutatás mint sajátos ismerethalmaz és mint tudományterület újszerűségéből, valamint a kutatás és az oktatás sajátos szerves egységéből, azaz: az oktatómunkához kapcsolódó tudományos kutatásban partnerségi alapon egyetemi hallgatók is részt vettek) különösen erős volt akkor a kisugárzó hatása. Ez ösztönözte leginkább, volt hallgatóin keresztül is, a jövőkutatás további kutatóhelyeken, egyetemeken való megjelenését és művelését. Ez az oka annak is, hogy a hazai jövőkutatók és a külföldi jövőkutatási műhelyek is a Kovács Géza professzor által alapított kutatóhelyet tekintik a hazai jövőkutatás bölcsőjének.

A magyar öngondoskodás sajátosságai

A magyar nyugdíjrendszerben 1998 óta egymás mellett működik a felosztó-kirovó és a kötelező tőkefedezeti pillér. Ezt a paradigmatikusnak tekintett reformot követően is több változtatás zajlott az elmúlt években, amelyek lényegében a nyugdíjparaméterek módosítására irányultak. Mára a nyugdíjreformról szóló diskurzus világszerte újra általánossá vált. A magyar nyugdíjviták középpontjában nem elsősorban az idősödő népesség növekvő aránya, hanem az alacsony foglalkoztatás és a csekély jogosultságszerzés áll. A hozzászólások ma már nem a felosztó-kirovó versus tőkefedezeti rendszer kérdéskörét érintik. A vitában újra és újra előkerül az öngondoskodás hangsúlyozása. A tanulmány egy felmérés adatain keresztül elemzi az öngondoskodás különböző formáinak elterjedtségét. A kérdőív tanulsága szerint a megkérdezettek jellemzően nem saját maguk hozták meg döntéseiket a vizsgált kérdésekben - a nyugdíjrendszerről és saját várható nyugdíjas élettartamukról korlátozott (és néha téves) ismeretekkel rendelkeznek. Az emberek öngondoskodásának túlhangsúlyozása a szerzők szerint meg nem engedhető optimizmus. /===/ Unfunded and mandatory funded pillars of the Hungarian pension system have been operating simultaneously since 1998. This reform, seen as paradigmatic, has undergone several changes in recent years, designed essentially to alter the pension parameters. Discourse on pension reform has become general again throughout the world. The pension debates in Hungary have focused less on the rising proportion of the elderly than on low employment and eligibility. Contributions to the debate these days are not about the question of an unfunded versus a funded system. The emphasis has repeatedly been on self-provision. The study analyses by means of survey data the extent of the various forms of self-provision. The survey shows that respondents have not typically made decisions of their own on the matter, for which they have limited (and sometimes false) information about the pension system and their life expectancy as pensioners. According to the authors, it is impermissibly optimistic to place excessive emphasis on people’s ability to provide for themselves.

A magyar felsőoktatási rendszer válaszai társadalmi-gazdasági kihívásokra. A felsőoktatás input-output elemzése versenykörnyezetben

A magyar felsőoktatás 2004-től számos tekintetben radikális fordulatot él át. Az abszolút tömegesedés időszaka véget ért. Továbbra is beszélhetünk ugyanakkor relatív tömegesedésről. A relatív tömegesedés a negatív demográfiai trenddel párosulva az egyik meghatározó kihívás a kormányzat és a felsőoktatási intézmények számára egyaránt. Az előadás ebből az alaphelyzetből kiindulva sorra veszi a felsőoktatási intézményeket input és output oldalon érő kihívásokat és szembesíti ezeket részben a szabályozási környezettel, másrészt pedig a stakeholderek igényeivel, illetve a felsőoktatási teljesítménnyel. A kihívások és kihívásokra adott válaszok egy tágabb regionális és globális térben is értelmezést nyernek.