Milyen euró kell nekünk? És mi végre?

A jelen hozzászólás Neményi Judit és Oblath Gábor által vizsgált három nagy kérdéskör, az euróövezet működési szabályainak átalakulása, a magyar gazdaságpolitika és a növekedés, valamint a közös valuta bevezetése közül csak a harmadikkal kapcsolatos észrevételeket fogalmaz meg, alapvetően a reformok politikai gazdaságtana által a nemzetközi irodalomban kialakított elemzési szinten és a teljesség igénye nélkül.

A magyar átalakulás és fejlődés néhány általánosítható elméleti tanulsága = Some generalizable theoretical lessons of the Hungarian transformation and development

A világgazdasági válság óta eltelt nyolc évtizedben Magyarországon számos rendszerváltozás ment végbe a gazdaságban és a politikában. Sokak szerint a szabadpiactól a szabadpiacig vezető kör bezárult, és ismét rendszerválság előtt állunk. Míg a jövő természetesen bizonytalanságokkal terhes, és így értelemszerűen nem kiszámítható, a múlt egyértelmű tanulsága az, hogy a közéletet végig formáló felzárkózási törekvés egészében sikertelennek bizonyult. Ennek alapja elemzésünk központi rejtélye egy régi fejlődéselméleti feladvány: miért van az, hogy Argentínához vagy újabban Olaszországhoz és Portugáliához hasonlóan a jó politika rossz eredményekkel jár(t), és fordítva? Miért szakadt el végletesen és történetileg is a gazdasági és a politikai ésszerűség egymástól? __________________ Hungary has undergone several changes of economic and political system in the eighty years since the Great Depression. According to many, the circle from market economy to market economy has closed and we face another systemic crisis. Although the future is naturally full of uncertainties and is not by its very nature predictable, the clear lesson from the past is that the effort to catch up, which shaped public life throughout, has been unsuccessful on the whole. The basis for this and the central riddle in this analysis is an old puzzle in development theory: how is it that good policies had bad results and vice versa, as was the case in Argentina, and recently in Italy and Portugal? Why did economic and political rationality part company for good, even in historical terms?

Governance in the European Union - Applying the "trilemma of global politics"

The European Union with its sophisticated institutional system is the most important regional integration on Earth. This tight form of economic integration converges to the level that Dani Rodrik calls hyperglobalization in his model, the political trilemma of globalisation. In our paper we develop the mentioned model and then we apply it to the case of the European Integration. We argue that if we want to maintain the deep integration among member states in the EU we have to pass more and more functions of the nation states to the federation level. In case of the EMU that means that federal fiscal policy is needed which could lead to multi-speed Europe considering new member states’ reluctance to give up their specific institutions.

Unintended consequences of crisis management

This contribution attempts to decipher the largely unintended, still predictable consequences of crisis management in the global economy. In a series of improvised, case-bycase and unilaterally demand-focused measures, governments tried to extend the Keynesian arsenal to a system whose basic features are unlike those of the national economy. While the collapse of output and employment, on par with the Great Depression, could indeed be averted, conditions for the resumption of sustainable finance and growth have been undermined.

And the first shall be the last

This study analyzes the puzzle of Hungarian economic drifting in a long run perspective. The underlying puzzle for the investigation is why bad policies are invariably popular and good policies unpopular, thus why political and economic rationality never overlap. The first part of the article summarizes in eight points the basic features of the postwar period. Then six lessons are offered, which might be useful for other countries in transition or for students of comparative economics and politics, lessons that can be generalized on the basis of the individual country experience.

Social change in Central and Eastern Europe: General trends and national patterns

The paper addresses five issue areas. First it describes the plurality of trajectories in central and eastern European transformations, offering a broad typology. Then it addresses the drift between acceptance of democracy and the market, owing to growing inequalities. Third, problems of poverty and exclusion are addressed. Fourth, it is addressed if any known model of redistribution emerged in the post-transition economies. Fifth, consequences of the populist turn in European policies are being analyzed. Influences of the EU practices will be dealt with and some preliminary conclusions drawn. These suggest a strong intertwining between social and economic performance that limit theoretically conceivable – neoliberal, social democratic, postmodern or conservative - policy choices.

Az élhetőbb Magyarország esélye

A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy társadalmi értelemben mennyire volt sikeres Magyarország átalakulása az elmúlt két évtizedben. Megállapítja, hogy a gazdasági siker és a társadalmi deficit kettőssége mellett az első másfél évtized tartalékai kifulladóban vannak. Az uniós tagság csak esélyt, de nem biztosítékot jelent az új szakasz véghezvitelére. 2007-ben egészen más kihívások előtt áll az ország, mint 1995-ben állt. Ebből is adódóan ezúttal a fenntartható növekedés és az eddigieknél eredményesebb társadalompolitika kettősére, illetőleg a mindezt megalapozó irányok fölvázolására teszünk kísérletet.

Robert J. Barro és a költségvetési túlköltekezés (Robert J. Barro and fiscal overspending)

Robert J. Barro, a Harvard Egyetem professzora főként a gazdaságpolitika makroökonómiai modellezése területén elért eredményei alapján ismert a közgazdászok körében. Tevékenysége kiterjed mind az elméleti, mind pedig az empirikus kutatások területére. Jelen tanulmány Barro azon kutatásainak feltételezéseit és eredményeit összegzi, amelyek a ricardói ekvivalenciaelvből kiindulva a költségvetési politika elméletét magyarázó újszerű eredmények kibontakozását segítették elő. A 80-as években az Egyesült Államok magas költségvetési hiánya számos közgazdászt ösztönzött hasonló témájú elmélet kidolgozására. Mivel hazánkban szinte mindennapos vita forrása a költségvetési hiány túlzott mértéke, ami veszélyezteti a monetáris közösségben való részvételünket, különösen érdekes és időszerű annak áttekintése, hogy hogyan gondolkodik egy modern közgazdász a költségvetési hiány okairól és következményeiről. ________________ The question of budgetary discipline emerges in relation to the criteria of the Economic and Monetary Union in almost all European special journals today. There is much less attention paid to budgetary overspending, the adjustment of which caused a serious puzzle for the government and the economists of the United States in the 80's. The Lucasian world of new classical economics has questioned the effectiveness of government intervention, it confuted above all the efficiency of fiscal policy. The macroeconomic models of Barro (1979, 1986) introduced in the present study - building upon the theoretical approach of economic policy on similar foundations - examine the effect of budgetary spending principally from a long-run perspective. His empirical analysis, overarching almost seventy years (1916–1982), is based upon the time series of variables affecting the budgetary deficit of the United States, distinguishing the effect of the usual government expenses from the over average items within. On the basis of his investigation on the United States and the United Kingdom he, furthermore, did not reject the economic invigorating role of government spending, he opposed Lucas' conclusions and got a modest step closer to the Keynesian standpoint in this sense. Barro, however, irrefutably argues on classical grounds, he recalls and reevaluates the Ricardian equivalence principle, summarizes the critiques raised against it and unintentionally praises the Classical economists. According to Barro we cannot ignore the one-time theorem of Ricardo if we are endeavoring to model government spending - we have to count with it if not definitely as a positive, but at least as a normative economic relationship.

Monetary efficacy in the community level

Hypothesis of the paper is that the monetary room for manoeuvre in the European Community is determined by the institutional and strategic characteristics of the ECB, moreover the financial market environment composed by multi-state community. The methodology of the paper is built on the evaluation of the decision making and strategy of ECB as institutional aspect, and the monetary transmission in national financial markets. In policy evaluation, the monetary targeting is surveyed through HICP, monetary base, central bank rates, exchange rates and treatment of price impacts. The transmission is examined through analysis of structure of the member state’s financial markets.

Alternative Monetary Strategies before EMU Membership in Central Europe

As more and more transition coutries join the eurozone it is becoming reasonable to investigate what monetary policy might be most successful for countries prior to the introduction of the euro. One possible alternative is inflation targeting, which has found application in numerous economies in the last two decades, including the Visegrád Countries. In this paper I am introducing some important aspects and an empirical examination of the monetary policy of the Visegrád Countries. I am providing an overview of previous empirical findings and trying to make some comparisons of new EU and recommendations for pre-accession countries, such as Croatia.

The factors affecting the international judgement of the Forint and Zloty in the light of the financial crisis of year 2008

The financial crisis of 2007-2009 has shaken both money and capital markets. Its consequences have not even left European markets untouched and divided spirits in the financial world. In some countries efforts by the monetary policy to protect the national currency throughout the crisis seemed to be ineffective. In the present paper we are investigating the effect of the most important macroeconomic and economic policy factors on the exchange rate of the forint and zloty in the last decade. For an analysis of exchange rates we are relying on some preceding research results based on equilibrium exchange rate theories.

Kompetencia alapú, output orientált oktatás az ideális foglalkoztathatóság érdekében

A kutatási projektünk tanulmánysorozata a magyar gazdaság fejlődésének különböző gazdaságfejlesztési útjait vizsgálja 2020-ig, amelyben a foglalkoztathatóság kérdése kulcs szerepet kapott. Jelen tanulmányunkban arra a kutatási kérdésre keressük a választ, hogy milyen oktatási rendszerre lenne szüksége a magyar gazdaságnak ahhoz, hogy az említett 2020-ig megvalósítható különböző gazdaságfejlesztési utak számára, biztosítani tudja a megfelelő mennyiségű és minőségű emberi erőforrást. A kutatási kérdés megválaszolásának érdekében bemutattuk az oktatási rendszer értékteremtési logikáját, a kompetencia alapú, outputorientált oktatás koncepcióját, a jelenlegi oktatási rendszert és annak kialakulását a rendszerváltás óta, valamint a gazdaságfejlesztési utak megvalósulásához készített számításainkat. A magyar oktatási rendszer, annak stacioner fejlődése esetén nem lesz képes még a stacioner gazdaságfejlesztési út (átlagosan évi 1%-os GDP növekedés 2020-ig) emberi erőforrás szükségletének a biztosítására sem, nemhogy az ennél magasabb GDP növekedéssel járó ipari termelésen, vagy gazdasági szolgáltatásokon nyugvó különböző szcenáriók szükségletének biztosítására. A diplomások túlképzésének a hiedelme megalapozatlan, nem a diplomások mennyiségével van a probléma, mivel belőlük lesz a legnagyobb hiány a különböző gazdaságfejlesztési pályák alapján, hanem maximum azok minősége vethet fel kérdéseket. Ahhoz, hogy a gazdasági növekedésünk mögé az emberi erőforrás hazánkban megfelelő minőségű és mennyiségű legyen egy teljesen új koncepció szükséges az oktatással kapcsolatban. Be kell vezetni a kompetencia alapú, output orientált oktatási modellt, amelynek irányításában a munkaerőpiac szerepét jelentősen meg kell erősíteni, és az át-, és továbbképzések területének hangsúlyát jelentősen növelni kell. Mindezek hiányában, vagy az óhajtott gazdasági növekedés nem lesz megvalósítható, vagy fél milliós nagyságrendű képzett munkaerő importjára fog Magyarország rászorulni. ________ The working papers of our research project analyze the development paths of the Hungarian economy until 2020, where employability is one of the cornerstones of the research. The research question addressed in this paper is what kind of educational system does Hungary need if we want to provide the needed human resources for the mentioned development paths until 2020. To answer the research question we introduced the value creation logic of the educational system, the concept of competency based output oriented education, today’s educational system and its 20 years history and our calculations for the development paths. The Hungarian educational system with its stationer development will not be able to provide the needed human resources to the stationer economic development path (average 1% GDP growth until 2020), not to mention the more productive manufacturing based or service based scenarios. The belief of overeducation in higher education is unfounded, the graduates will have the highest shortage according to the development paths, however their quality could raise some questions. To provide the needed quality and quantity in human resources for the economic development we need to implement a radically new educational concept, the competency based output oriented educational system, where the control of labor market and the emphasis of retraining, development as well as life-long learning has to be significantly strengthened. Without these either the desired growth will not be achievable or we should import around half million trained worker to Hungary.