Self-selection into export markets by business services firms:evidence from France, Germany and the United Kingdom

This study investigates business services firms that (start to) export, comparing exporters to firms that serve the national market only. We estimate identically specified empirical models using comparable enterprise data from France, Germany, and the UK. Our findings show that exporters are on average more productive and pay higher wages in all three countries. However, results for profitability differ across borders, where profitability of exporters is significantly smaller in Germany, significantly larger in France, and does not differ significantly in the UK. The results for wages and productivity hold in the years before firms start exporting, which indicates self-selection into exporting of more productive services firms that pay higher wages. The surprising finding of self-selection of less profitable German services firms into exporting does not show up among firms from France and the UK. In all three countries we do not find evidence for positive effects of exporting on firm performance. © 2012 Elsevier B.V.

Biofuel subsidies and international trade

This paper explores optimal biofuel subsidies in a general equilibrium trade model. The focus is on the production of biofuels such as corn-based ethanol, which diverts corn from use as food. In the small-country case, when the tax on crude is not available as a policy option, a second-best biofuel subsidy may or may not be positive. In the large-country case, the twin objectives of pollution reduction and terms-of-trade improvement justify a combination of crude tax and biofuel subsidy for the food exporter. Finally, we show that when both nations engage in biofuel policies, the terms-of-trade effects encourage the Nash equilibrium subsidy to be positive (negative) for the food exporting (importing) nation. © 2013 John Wiley & Sons Ltd.

Export propensity, export intensity and firm performance:the role of the entrepreneurial founding team

We investigate how the characteristics and experience of the entrepreneurial founding team (EFT) affect the export orientation and subsequent performance of the businesses they establish, while allowing for the mutually reinforcing relationship between exporting and productivity. Using a sample of UK technology-based firms, we hypothesise and confirm that the set of EFT human capital needed for entering export markets is different from that required for succeeding in export markets. Commercial and managerial experience helps firms become exporters, but once over the exporting hurdle it is education, both general and specific, that has a substantially positive effect. The overall pattern of human capital effects on productivity is similar to those for export propensity. We also find evidence that productive firms are more likely both to enter export markets and to be export intensive, and that exporting boosts subsequent firm productivity.

The innovation value chain and export performance:a study of Taiwanese manufacturing industries

This thesis involves the secondary data of 1806 innovative manufacturing firms derived from the database of 2nd Taiwanese Innovation Survey. Three topics are researched. The first topic investigates the innovation value chain (IVC) in Taiwanese manufacturing firms. Previous IVC studies are all done in developed countries such as UK, Ireland, Northern Ireland and Switzerland, and it leaves the gap of those non-developed countries. The result shows the overall knowledge sourcing pattern of Taiwanese manufacturing firms presenting a complementary relationship which is consistent to the previous IVC studies. The main innovation input is still derived from internal R&D which suggests more utilisation of external knowledge may boost innovation outcome. Product innovation does enhance firm growth while process innovation reduces a firm’s productivity. The second topic uses the lens of IVC to investigate the difference of the innovation process from knowledge linkages to value added between high-tech and low- tech sectors. The findings indicate (1) there are significant differences in the IVC between high- and low-tech sectors, however these are defined; (2) how you define ‘sector’ matters i.e. the nature of the high-tech and low-tech differences varies depending on whether the technology definition is carried out at the industry or firm level; and (3) the high uncertainty of innovation cause the difficulty to predict firm performance especially for those firms with high intensity of innovation. The third topic investigates the innovation-exporting relationship and explores the determinants of export performance. Product innovation enhances export performance once a firm enters international markets while process innovation affects negatively on a firm’s likelihood of being an exporter. Furthermore, IP protection is found to affect directly export performance positively.

Symbolic use of export information:a multidimensional conceptualisation, its' effect on performance and key antecedents

DUE TO COPYRIGHT RESTRICTIONS ONLY AVAILABLE FOR CONSULTATION AT ASTON UNIVERSITY LIBRARY AND INFORMATION SERVICES WITH PRIOR ARRANGEMENT

Pricing-to-market and the volatility of UK export prices

This empirical study examines the Pricing-To-Market (PTM) behaviour of 20 UK export sectors. Using both Exponential General Autoregressive Conditional Heteroscedasticity (EGARCH) and Threshold GARCH (TGARCH) estimation methods, we find evidence of PTM that is accompanied by strong conditional volatility and weak asymmetry effects. The PTM estimates suggest that when the currency of exporters appreciates in the current period, exporters pass-on between 31% and 94% of the Foreign Exchange (FX) rate increase to importers. However, both export price changes and producers' prices are sluggish, perhaps being driven by coordination failure and menu driven costs, amongst others. Furthermore, export prices contain strong time varying effects which impact on PTM strategy. Exporters do not typically appear to put much more weight on negative news of (say) an FX rate appreciation compared to positive news of an FX rate depreciation. Much depends on the export sector. © 2010 Taylor & Francis.

Investment liberalisation, technology take-off and export markets entry:does foreign ownership structure matter?

Before and after its accession to the WTO in 2001, China has undergone a far-reaching investment liberalisation. As part of this, existing restrictions on foreign ownership structure and mandatory export and technology transfer requirements imposed on foreign firms have been lifted in a number of industries. Against this background we identify the causal effects of foreign acquisitions on export market entry and technology take-off and evaluate whether the level of foreign ownership plays a role in stimulating these changes. Using doubly robust propensity score reweighted bivariate probit regressions to control for the selection bias associated with firm level foreign acquisition incidences, we uncover strong but heterogeneous positive effects on export activity for all types of foreign ownership structure. We also find that minority foreign owned acquisition targets experience higher likelihood of R&D, providing evidence that joint ventures can contribute positively to China's "science and technology take-off".

Subsidies, rent seeking and performance:being young, small or private in China

Entrepreneurs in emerging market economies operate in weak institutional contexts, which can imply different types of government. In some countries (e.g., Russia), the government is predatory, and the main risk faced by (successful) entrepreneurs relates to expropriation. In other countries (like China) this kind of risk is lower; nevertheless the government is intrusive, and the rules of the game remain fluid. The implication of the latter for entrepreneurs is that they are more likely to spend time and resources on influence (rent seeking) activities rather than on productive activities.We illustrate this type of government by focusing on the distribution of subsidies in China.We present a simple formalmodel that explores not only the direct effects of rent seeking for a company but also externalities under a situation of policy-generated uncertainty in the distribution of subsidies.We explore how these effects differ for the entrepreneurial sector (young, private and small companies) compared with other sectors. We posit that while the performance of private companies is more affected than the performance of state firms, the impact of government-induced uncertainty on young and small companies is actually less pronounced. Our empirical analysis, based on a unique large dataset of 2.4 million observations on Chinese companies, takes advantage of the regional and sectoral heterogeneity of China for empirical tests.

A magyarországi vállalatok K+F és innovációs teljesítménye = Innovation performance of the Hungarian firms

A tanulmány ökonometriai módszerekkel vizsgálja a magyarországi közép- és nagyvállalatok innovációs tevékenységét az EU-csatlakozást közvetlenül megelőző években. Fő megállapításai közé tartozik, hogy a vállalatmérettel nő az innovációs aktivitás valószínűsége; a külföldi tulajdonú cégek meghatározó szerepet töltenek be a termék- és technológiamegújításban; exportunkban csekély az aránya a magas újdonságtartalmú, K+F igényes termékeknek. Az állami támogatás segítette a termék- és technológiai megújulást. A tanulmány a IX. Ipar és Vállalatgazdasági konferencián elhangzott előadás átdolgozott változata (Kiss, 2008). = Based on logit econometrics we explore the innovation activities of the Hungarian manufacturing firms between 2001-2003. Our results suggest that the large and the foreign owned firms are the most innovative, while the export-oriented firms are less innovative. Government subsidies of innovation help the introduction of new products and processes.

Az exportteljesítmények és a hátterükben álló vállalati jellemzők elemzése (Export performance clusters of the Hungarian enterprises)

A tanulmány célja a Magyarországon működő exportáló vállalatok jellemzőinek feltárása volt a 2009-es vállalati versenyképességi felmérés alapján. Több tanulmány vizsgálta a vállalatok exportteljesítményét vállalati méret és tulajdonosi szerkezet szerinti bontásban, az elemzésben a szerző viszont ettől eltérő szemléletmódot alkalmazott. A vállalatok exportteljesítménye áll (exportértékesítés volumene, aránya, exportárbevétel változása, jövedelmezőség), a vállalati csoportképzés, klaszterelemzés középpontjában. Három jól elkülöníthető klasztert sikerült azonosítani: a jelentős exporthányaddal és folyamatos növekedéssel jellemezhető sikeres exportáló vállalatok csoportját, a stagnálással, s gyakran csökkenő exportértékesítéssel jellemezhető vállalatcsoportot, s végül a harmadik klasztert azok a jelenleg még alacsony export-ár bevétellel és alacsony exportaránnyal jellemezhető vállalatok képezték, melyekre a növekedés és a kiugróan magas jövedelmezőség volt a jellemző. Az elemzés egyediségét az adja, hogy a vállalati versenyképességi felmérés adatbázisa lehetővé tette a különböző exportteljesítmények hátterében álló működési jellemzők vizsgálatát, amelynek eredményeit a cikk bemutatja. Fő következtetésként megállapítható, hogy a sikeres exportáló vállalatok csoportja mindegyik jellemző szerint jobb működési jellemzőkkel rendelkezik a másik két csoporthoz viszonyítva. / === / The purpose of the paper is to reveal the main characteristics of the Hungarian export oriented firms. It is based on the Hungarian Competitiveness Research Survey 2009. 85% of enterprises were small or medium size in the sample. The aim of the analysis was to identify main factors and tendencies of the overall export performance. Several papers discussed the export activities of firms according to their size and ownership structure in Hungary. A different method was used here. The overall export performance (measured by volume, change, and share of export revenues, and firm profitability ratios) was put in the centre of cluster analysis. Three different clusters were identified. Firms in the firstcluster had significant export performance and growth rate. The second cluster was the group of stagnating firms and the third one contained those whose export performance was low but signaled growth with excellent profitability ratios. The uniqueness of the paper derived from the Competitiveness Research Survey because it provided an opportunity to analyse the connection between export performance and other management and operational characteristics of enterprises. The paper may induce futher research in exploring main enterprise level factors of export performance of the Hungarian firms.

Az európai uniós támogatások hatékonysága és hatásossága közötti különbség a ROP 1.2 intézkedésnél (The difference between the efficiency and effectiveness of using the EU-subsidies at Regional Operational Program)

A szerző cikkében megpróbál rávilágítani annak fontosságára, hogy az Európai Unióból érkező fejlesztési támogatások hasznosulása és a támogatási rendszer hatékonysága között jelentős különbség van. Ha nem tudjuk hatékonyan és hatásosan felhasználni az Unióból érkező pénzügyi eszközöket, akkor a cél: a kohézió, a konvergencia az Európai Unió régi tagállamainak fejlettségi szintjéhez, jólétéhez még nehezebben és lassabban érhető el. Az uniós támogatások hatékonysága alapvetően a rendelkezésre álló pénz lekötésének, lehívásának arányából, illetve a lekötött, lehívott és esetleg visszafizetett összeg arányából állapítható meg (kvantitatív megközelítés). A támogatások felhasználásának hatékonyságánál bonyolultabb, jóval összetettebb megközelítést igényel a hatásosság fogalma. A felhasználás hatásosságát a projektszinten a támogatás hatására megtermelt hozzáadott értékkel, programszinten a GDP hozzáadott növekedéssel lehet kifejezni. A cikk alapvetően a ROP 1.2 "Turisztikai fogadóképesség javítása" pályázati kiírás nyertes projektjeinél végzett kutatás eredményein keresztül kívánja szemléltetni a projektszintű vagy mikro hatásosság fontosságára (kvalitatív megközelítés). _________ The author tries to highlight the importance the difference between the efficiency and effectiveness of using the EU-subsidies. If Hungary cannot use the financial means of the EU efficiently and effectively, than the goal: cohesion and convergence to the level of the old, developed countries of the EU will be much harder and slowly. The efficiency of the EU-subsidies can be measured by the ratio of the amount of money obliged and the amount of money spent, and by the amount of money withdrawn by the Commission, which is actually lost (quantitative approach). The effectiveness of EU-subsidies needs a much more complicated and complex approach, than the efficiency. The effectiveness of usage on project level can be measured by the "added value" of the project, on program level by the added GDP growth or employment. The article is analysing basically the results of a survey made among the winner project of the application ROP 1.2 (Regional Operational Program 1.2) Improving the capacity for tourism (project level or micro effectiveness – qualitative approach).

Az exportpiac-orientáció előzményei és annak exportteljesítményre gyakorolt hatása a magyar felsőoktatási intézményekben (Antecedents to the export market orientation of Hungarian higher education institutions, and their export performance consequences)

A felsőoktatás nemzetközi versenyképességének vizsgálata azt mutatja, hogy egyre szélesebb körben alkalmazzák a sikeres egyetemek azokat a megközelítéseket, amelyeket az elmúlt fél évszázadban a menedzsmentirodalom az üzleti szférában meghonosított. A szerzők a felsőoktatási ágazatra terjesztik ki az exportpiac- orientáció elméletét, és azt vizsgálják, hogy milyen előzmények vezetnek annak kialakulásához. Elemzik továbbá, hogy az exportpiac-orientáció milyen hatással van a felsőoktatási intézmények exportteljesítményére. A tanulmány továbbá kitér az exportpiac-orientáció és az exportteljesítmény kapcsolatát befolyásoló környezeti tényezők hatásának vizsgálatára is. A szerzők az említett összefüggéseket két almintán vizsgálják (a nemzetköziesedésben és a tudományos kutatásban vezető egyetemek vs. az előbbi dimenziókban gyengébben teljesítő felsőoktatási intézmények). Az eredmények alapján megállapítják, hogy az exporttapasztalat mindkét egyetemi csoportnál az exportteljesítmény szignifikáns előrejelzője, míg az exportkoordináció csupán a nemzetköziesedésben gyengébben teljesítő egyetemek csoportjánál magyarázza az exportpiac-orientáció változását. Megfigyelhető továbbá, hogy az exportpiac-orientáció exportteljesítményre gyakorolt hatása erősebb a nemzetköziesedésben vezető magyar egyetemeknél, míg a nemzetközi piacokon tapasztalható verseny intenzitása fokozza a nemzetközi irányultság kialakulását ugyanezen csoportnál. ______ The authors extend the theory of export market orientation to the higher education sector, and explore the association between export coordination, export experience, export market orientation, export performance and the competitive environment in the context of Hungarian higher education sector. The aforementioned relations are analyzed on two subsamples (universities with a top performance vs. universities with a lower performance in regard of internationalization and scientific research). Based on the results, the authors conclude that export experience is a significant predictor of export performance in both groups of institutions, while export coordination can only explain changes in export market orientation for the group comprising the universities that lag behind in terms of internationalization. They observe, moreover, that export market orientation becomes stronger as competitive forces in the environment intensify.