Az ellátási lánc disztribúció oldalának menedzsment eszközei – empirikus elemzés = Management tools of the demand chain – an empirical analysis

A tanulmány célja, hogy bemutassa a Magyarországon működő vállalatok gyakorlatát az ellátási lánc disztribúció oldalának menedzsmentje területén egy empirikus kutatás eredményeinek segítségével. A dolgozat két részből épül fel. Az első részben egy elméleti áttekintés olvasható azokról a menedzsment eszközökről, amelyeket a vállalatok disztribúciós folyamataik során alkalmazhatnak az ellátási láncban. A második rész az empirikus kutatás eredményeit mutatja be. A felmérés során 92 vállalat (amelyből az elemzésbe 79 volt ténylegesen bevonható) vett részt, és válaszaik és a statisztikai elemzés alapján kirajzolódik egy kép, hogy milyen mértékben alkalmazzák a disztribúciós lánc menedzsment eszközeit, valamint milyen fejlettségi szintek különböztethetők meg az alkalmazás volumene alapján. = Aim of the paper is to present the operational practice of Hungarian companies in managing the distribution side of the supply chain (the demand chain), with the help of the results of an empirical research. The paper consists of two parts. In the first part, a literature review is presented about the management tools which companies may use while managing their distribution processes in the supply chain. In the second part I introduce the results of the empirical research. The survey was participated by 92 companies (of which 79 could be analysed) and according to their responses and the statistical analyses, a picture was formulated about how intensely they use the demand chain management tools, how developed they are in the application of those.

Financial Transaction Tax: Small is Beautiful

The case for taxing financial transactions merely to raise more revenues from the financial sector is not particularly strong. Better alternatives to tax the financial sector are likely to be available. However, a tax on financial transactions could be justified in order to limit socially undesirable transactions when more direct means of doing so are unavailable for political or practical reasons. Some financial transactions are indeed likely to do more harm than good, especially when they contribute to the systemic risk of the financial system. However, such a financial transaction tax should be very small, much smaller than the negative externalities in question, because it is a blunt instrument that also drives out socially useful transactions. There is a case for taxing over-the-counter derivative transactions at a somewhat higher rate than exchange-based derivative transactions. More targeted remedies to drive out socially undesirable transactions should be sought in parallel, which would allow, after their implementation, to reduce or even phase out financialtransaction taxes.

Trimming the sails. The comparative political economy of expansionary fiscal consolidations. A Hungarian perspective

Provides a multidisciplinary and systematic analysis of the concept of fiscal consolidations. This book discusses the concept, suggesting that fiscal adjustment can be in trade-off with economic growth if certain conditions are met. Fiscal consolidation has significant short term costs which dampen economic growth. This widely shared consensus in literature on political economy makes fiscal adjustment highly unpopular. Benczes conducts a systematic analysis to find out whether it is possible to have fiscal consolidation and experience economic growth even in the short run.The book provides a clear, multidisciplinary and systematic analysis of the relatively new concept of the so-called expansionary fiscal consolidations. This concept suggests that fiscal adjustment can be in trade-off with economic growth if certain conditions are met. But why do only a few countries and only at certain times experience the expansionary effects, while others not at all? The necessary conditions and circumstances have been totally neglected in the literature, or analyzed only partially at best.Having evolved a theoretical framework, it is tested on a difficult case: Hungary, which has had the highest deficit in the European Union. The main question was whether Hungary has a chance to experience short term growth effects in times of adjustment. ----- Contents: List of Figures List of Tables Acknowledgements 1. Introduction Part One: A critical Assessment of the Concept of Non-Keynesian Effects 2. Stylized Facts of EU Countries’ Major Fiscal Episodes 3. An Expectational View of Fiscal Policy: A Non-Linear Approach to Fiscal Consolidation 4. The Composition of Adjustment and the Structure of Labor Markets: A Linear Approach to Fiscal Consolidation Part Two: Testing the Institutional Conditions of Non-Keynesian Effects in Hungary 5. From Goulash Communism To Neo-Kadarism: An Overview 6. Financial Intermediation in Hungary—a Comparative Perspective 7. The Structure of the Hungarian General Budget—a Decompositional Analysis 8. The Labor Market and Wage Bargaining in Hungary—the (Ir)relevance of a Social Pact 9. Conclusion References Appendices Index

The analysis of bullwhip effect in a HMMS-type supply chain

The aim of the paper is to investigate the well-known bullwhip effect of supply chains. Control theoretic analysis of bullwhip effect is extensively analyzed in the literature with Laplace transform. This paper tries to examine the effect for an extended Holt-Modigliani-Muth-Simon model. A two-stage supply chain (supplier-manufacturer) is studied with quadratic costs functional. It is assumed that both firms minimize the relevant costs. The order of the manufacturer is delayed with a known constant. Two cases are examined: supplier and manufacturer minimize the relevant costs decentralized, and a centralized decision rule. The question is answered, how to decrease the bullwhip effect.

State–society relations in a dynamic framework: The case of the Far East and Sub-Saharan Africa.

According to the textbook approach, the developmental states of the Far East have been considered as strong and autonomous entities. Although their bureaucratic elites have remained isolated from direct pressures stemming from society, the state capacity has also been utilised in order to allocate resources in the interest of the whole society. Yet, society – by and large –has remained weak and subordinated to the state elite. On the other hand, the general perception of Sub-Saharan Africa (SSA) has been just the opposite. The violent and permanent conflict amongst rent-seeking groups for influence and authority over resources has culminated in a situation where states have become extremely weak and fragmented, while society – depending on the capacity of competing groups for mobilising resources to organise themselves mostly on a regional or local level (resulting in local petty kingdoms) – has never had the chance to evolve as a strong player. State failure in the literature, therefore, – in the context of SSA – refers not just to a weak and captured state but also to a non-functioning, and sometimes even non-existent society, too. Recently, however, the driving forces of globalisation might have triggered serious changes in the above described status quo. Accordingly, our hypothesis is the following: globalisation, especially the dynamic changes of technology, capital and communication have made the simplistic “strong state–weak society” (in Asia) and “weak state–weak society” (in Africa) categorisation somewhat obsolete. While our comparative study has a strong emphasis on the empirical scrutiny of trying to uncover the dynamics of changes in state–society relations in the two chosen regions both qualitatively and quantitatively, it also aims at complementing the meaning and essence of the concepts and methodology of stateness, state capacity and state-society relations, the well-known building blocks of the seminal works of Evans (1995), Leftwich (1995), Migdal (1988) or Myrdal (1968).

Fenntartható fogyasztás: közösségi, vállalati és egyéni kibúvó stratégiák

Minél intenzívebben törekszik a fejlett világ a fenntartható fejlődés elérésére, annál távolabb kerül attól. A legtöbb fenntarthatósági intézkedést felmutató országok környezeti lábnyoma a legnagyobb, és a törekvések ellenére továbbra is nő. Ennek ellenére az empirikus kutatások azt mutatják, hogy a szubjektív boldogság szintje hosszú távon nem nő. Ha erőfeszítéseink nem elég őszinték, elutasítjuk azokat az átváltásokat, és áldozatokat, amelyeket a fenntarthatóság megkívánna, akkor egyszerű, olcsó megoldásokat keresünk, amelyek nem szükségszerűen érik el a kívánt célt. Az ökohatékonyság növekedéséből, a környezettudatos vállalatirányítás és a környezetbarát fogyasztói magatartás terjedéséből származó hasznokat viszont túlkompenzálja a fogyasztás növekedéséből származó megnövekedett környezeti terhelés. Az erőfeszítések és eredmények paradoxona, a szélesség-élesség paradoxona és a fenntarthatósági kérdések internalizáltságának eltérő foka lehetőséget ad arra, hogy a kibúvó stratégiák széles spektrumát hívják életre az államok, a vállalatok és az állampolgárok.A kibúvó stratégiák marginális kérdések megoldására koncentrálnak, miközben elszalasztják a lehetőséget, hogy valódi, lényeges problémákat kezeljenek.

Makrogazdaság-politika és növekedés

A dolgozat röviden áttekinti, hogy az elméleti és empirikus irodalom alapján milyen kapcsolat van a főbb makrogazdasági tényezők (infláció, költségvetési egyenleg) és a gazdasági növekedés között. Ezt követően rátérünk a kelet-közép-európai tapasztalatokra, megvizsgáljuk, hogy a térségben mennyire érvényesülnek az általánosabb eredmények.

Oroszország érdekviszonyai a Putyin-Medvegyev érában

Oroszország nemzetközi tevékenységének irányát a hazai politikai elit határozza meg a belpolitikai trendektől befolyásolva. Céljaik között szerepel, többek között Oroszország nagyhatalmi státuszának helyreállítása, a globális versenyképesség megteremtése, a volt szovjet-köztársaságok re-integrálása, az energiafüggőség kihasználása, valamint befolyásuk növelése célzott külföldi beruházások és infrastrukturális befektetések révén. Oroszország nemzetközi szerepvállalását befolyásoló külső tényezőként említeném meg a nemzetközi rendszerek fejlődését, azaz az egypólusú világrend átalakulását többpólusúvá, melynek potenciális főszereplői lehetnek Oroszország mellett az USA, EU, Kína és India. A kormányfői székbe átülő Vlagyimir Putyint - kinek 8 esztendős elnöksége teremtette meg a gazdasági és társadalmi stabilitást - a liberálisabbnak tartott Dmitrij Medvegyev váltotta le.

Inflációscél-követés mint a gazdasági felzárkózás monetáris keretfeltétele

A mára elméletben és gyakorlatban is relevánsnak bizonyult inflációs célkövető monetáris politikai stratégia olyan átfogó koncepció, mely magába ötvözi a játékelmélet, a különböző közgazdasági iskolák modell megközelítéseit és az árstabilitást olyan módon igyekszik elérni, hogy végső célkitűzésként közvetlenül az inflációs célt hirdeti meg. Számos ipari és feltörekvő gazdaság választotta ezt a gazdaságpolitikai megoldást az utóbbi két évtizedben, köztük a visegrádi országok is az euroövezeti csatlakozást megelőzően. A mára mintegy húszévnyi tapasztalat után lehetőség nyílik a választott gazdaságpolitikai alternatíva értékelésére, melynek sikere az euroövezeti felkészülés egy igen fontos tényezője, így hozzájárulhat a gazdasági konvergencia mielőbbi megvalósulásához is. Tanulmányomban a 2008-as eseményekig mutatom be a visegrádi országok monetáris politikájának empirikus vizsgálatát, de kitérek egy-két olyan elméleti vita ismertetésére, mely a válság utáni pénzügyi világ megreformálásának ill. restaurációjának főbb szempontjait tekintette át, beleértve az inflációscél-követés rendszerének újraértékelését.

Lehet-e racionális az irracionalitás? A demokratikus hatékonysági veszteség, avagy a nép akarata

Az előadás bemutatja a gazdaságról szóló szisztematikusan torzult nézetek tipikus formáit, majd a racionális irracionalitás fogalmát felhasználva rávilágít arra, hogy ezek a nézetek hogyan kaphatnak jelentős szerepet a szavazók döntéshozatalában és a politikai döntések kialakításában. Végül az előadás foglalkozik az irracionális politikát ellensúlyozó erőkkel, amelyek képesek mérsékelni a racionális irracionalitás káros hatásait.

A magyar felsőoktatási rendszer válaszai társadalmi-gazdasági kihívásokra. A felsőoktatás input-output elemzése versenykörnyezetben

A magyar felsőoktatás 2004-től számos tekintetben radikális fordulatot él át. Az abszolút tömegesedés időszaka véget ért. Továbbra is beszélhetünk ugyanakkor relatív tömegesedésről. A relatív tömegesedés a negatív demográfiai trenddel párosulva az egyik meghatározó kihívás a kormányzat és a felsőoktatási intézmények számára egyaránt. Az előadás ebből az alaphelyzetből kiindulva sorra veszi a felsőoktatási intézményeket input és output oldalon érő kihívásokat és szembesíti ezeket részben a szabályozási környezettel, másrészt pedig a stakeholderek igényeivel, illetve a felsőoktatási teljesítménnyel. A kihívások és kihívásokra adott válaszok egy tágabb regionális és globális térben is értelmezést nyernek.

A bankközi jutalék (MIF) elő- és utóélete a bankkártyapiacon. A bankközi jutalék létező és nem létező versenyhatásai a Visa és a Mastercard ügyek

Az előadás röviden áttekinti a két bankkártyatársasággal szemben folytatott Bizottsági és magyar versenyügy tanulságait elsősorban közgazdasági szempontból elemezve azt a központi jelentőségű kérdést, hogy a bankközi jutalék létezésének, illetve az abban történő multilaterális megállapodásnak elméletileg milyen versenyhatásai lehetségesek, ill. melyek zárhatók ki. Egy logikai modell segítségével mutatom be, hogy mi a valódi szerepe a multilaterális bankközi jutaléknak a két kártyatársaság rendszernek működésében, majd az e modell alapján levonható következtetéseket ütköztetem a két fent említett eljárás megállapításaival. Néhány alapvető kérdésben álláspontom2 teljes mértékben ellentétes a két hatóság által kifejtettekkel.