Surface water subduction during a downwelling event in a semi-enclosed bay

The Ría de Vigo is a bay strongly influenced by upwelling-downwelling cycles along the adjacent coast of NW Iberia. Moored and ship-board observations during September 2006 showed that subduction, initially associated with an estuarine circulation, strengthened when a strong downwelling circulation, resulting from northward wind over the coastal ocean, was generated in the outer ría causing ambient waters to be advected outward in the lower layer. Incoming surface waters confined the estuarine circulation to the shallow interior and displaced isopleths downward through the water column at ∼10 m d−1. As the estuarine circulation retreated inward, strong flow convergence developed between middle and inner ria in the layer above 15 m, while divergence developed beneath. The convergence increased through the period of downwelling-favorable wind at a rate consistent with the observed isopleth displacement velocities. The coefficient of turbulent diffusion Kt, from a microstructure profiler, indicated that mixing was strong in the estuarine circulation and subsequently in the downwelling zone, where localized instabilities and temperature-salinity inversions were observed. During the downwelling, concentrations of phytoplankton, including potentially harmful species, increased, especially in the middle and inner ria, as a result of inward advection, subduction and the ability of the dinoflagellates to maintain their position in the water column by swimming. In the course of the 5 day event, the water mass of all but the innermost ría was flushed completely and replaced by waters originating in the coastally-trapped poleward flow along the Atlantic coastline.

Unexpected Activity of a Novel Kunitz-Type Inhibtior: Inhibition of Cysteine Proteases but not Serine Proteases

Kunitz-type (KT) protease inhibitors are low molecular weight proteins classically defined as serine protease inhibitors. We identified a novel secreted KT inhibitor associated with the gut and parenchymal tissues of the infective juvenile stage of Fasciola hepatica, a helminth parasite of medical and veterinary importance. Unexpectedly, recombinant KT inhibitor (rFhKT1) exhibited no inhibitory activity towards serine proteases but was a potent inhibitor of the major secreted cathepsin L cysteine proteases of F. hepatica, FhCL1 and FhCL2, and of human cathepsins L and K (Ki = 0.4 nM - 27 nM). FhKT1 prevented the auto-catalytic activation of FhCL1 and FhCL2 and formed stable complexes with the mature enzymes. Pull-down experiments from adult parasite culture medium showed that rFhKT1 interacts specifically with native secreted FhCL1, FhCL2 and FhCL5. Substitution of the unusual P1 Leu15 within the exposed reactive loop of FhKT1 for the more commonly found Arg (FhKT1Leu15/Arg15) had modest adverse effects on the cysteine protease inhibition but conferred potent activity against the serine protease trypsin (Ki = 1.5 nM). Computational docking and sequence analysis provided hypotheses for the exclusive binding of FhKT1 to cysteine proteases, the importance of the Leu15 in anchoring the inhibitor into the S2 active site pocket, and the inhibitor's selectivity towards FhCL1, FhCL2 and human cathepsins L and K. FhKT1 represents a novel evolutionary adaptation of KT protease inhibitors by F. hepatica, with its prime purpose likely in the regulation of the major parasite-secreted proteases and/or cathepsin L-like proteases of its host.

Adómorál, bizalom és kényszerek - adózási motivációk Magyarországon korrupciós botrányok idején

A viselkedési közgazdaságtani és a gazdaságpszichológiai kutatások szerint az adózási magatartást részben kényszerű, részben önkéntes motivációk, az adómorál alakítják. Tanulmányunk ezekre a megközelítésekre összpontosít, tudomásunk szerint ez az első hazai kutatás, amely az intézményi bizalomnak és az eljárási méltányosságnak az adófizetési attitűdökkel kapcsolatos összefüggéseit elemzi. Két - 2013-ban, illetve 2015-ben készült - reprezentatív felmérés alapján vizsgáljuk a magyar állampolgárok adózási motivációit. Az adatfelvételek időpontjának sajátossága, hogy a köztes időszakban az adóhatóság (NAV) működését korrupciós botrányok árnyékolták be. Várakozásunknak megfelelően az intézményi bizalom gyengesége és az észlelt korrupció jelentősen rombolják az adómorált, miközben a kényszerű adófizetést nem befolyásolják érdemben. Vizsgálatunk hipotézisünket cáfoló eredménye, hogy az önkéntes adófizetési hajlandóság Magyarországon is erősebb a kényszerűnél. Végül hipotézisünkkel összhangban szignifikáns és az egyéb tényezőktől függetlenül is kimutatható a NAV-botrányok negatív hatása az adóhatóság iránti bizalomra.

A limitáras ajánlatok szerkezete és dinamikája a Budapesti Értéktőzsdén

Leíró tanulmányunkban a Budapesti Értéktőzsde két legnagyobb forgalmú részvényének (OTP, Mol) kereskedési jellemzőit tárjuk fel a 2013-as év első 10 hónapjának adatait használva. A limitajánlati könyv alakját a Budapesti Likviditási Mérték adataiból készített három komponenssel jelenítjük meg. A három talált jellemző a meredekség, a konvexitás és a csavarodás. Az ajánlati és tranzakciós árak, valamint a forgalomadatok alapján készített mutatókat felhasználva végezzük az elemzést. Elsőként ismertetjük a kereskedés egyes jellemzőinek napon belüli mintázatait, és azokat összevetjük a szakirodalom által más tőzsdékre megfigyelt alakzatokkal. Ezt követően azt vizsgáljuk, hogy egy-egy piaci ajánlat hogyan módosítja rövid távon a piaci árfolyamot. Ehhez árhatásegyenleteket becsülünk, amelyben külön mérjük az ajánlat méretének hatását és az ajánlat adásának költségességét. Az árhatás egyenleteket azon feltételezés mellett is megbecsüljük, hogy a piaci ajánlatot nyújtók már az ajánlatadás előtt ismerik az ajánlati könyv mélységét. Mérjük a nyitás utáni és a zárás előtti szakaszok hatását is. Végül megvizsgáljuk, hogy miként változnak a vételi és eladási árak, az árrés, valamint az ajánlati könyv alakját leíró főkomponensek, ha egy agresszív (a limitáras szintet elfogyasztó) piaci ajánlat érkezik. Ezzel az ajánlati könyv alakjának mozgását dokumentáljuk, ami a limitajánlatot nyújtó szereplők együttes viselkedését írja le.

Kulturelle Strategien im Umgang mit Naturgefahren im hochalpinen Lebensraum : dargestellt aus volkskundlich-ethnologischer Perspektive an Fallbeispielen aus dem Kulturraum Ötztal - Pitztal - Passeier von der kleinen Eiszeit bis zur Gegenwart

vorgelegt von Franz Jäger

Microstructures layering, mechanisms in the middle waters of the Persian Gulf

Layered structures, known as micro structures in marine environments are common features of which their formation mechanisms are first reviewed. Some methods of measuring such features based on the measurements and theories are presented for the Persian Gulf. This includes determination of layers with temperature inversion (TI) associated with double diffusive convection (DDC). The relevant associated parameters are estimated from ROPME CTD data for late winter and early summer of 1992. Only in certain parts temperature inversion and DDC are observed which seem to produce layered structures. Observations show that the places with TI and DDC are mainly confined to the frontal regions where the water entering the Persian Gulf and water exiting it meet, nearly along the axis of the Gulf. TI and DDC is mainly observer in the northern bound of the front. Typical density ratio for regions with TI and DDC is 0.7 to 0.2 and the mean depth is at about 37 ± 3 m for the Persian Gulf. TI and DDC are also found in the outflow from the Persian Gulf to the Oman Gulf which is found to be at a depth of about 250 m. Horizontal addiction and reduction of solar heating seem to be the main reasons in producing layers with TI and DDC. It is also found that the regime of DDC in the Persian Gulf is more diffusive and the flow associated with intrusion layers with TI is non-isopycnal (more unstable). However for the Oman sea both diffusive and finger regime are observed and the flow is inferred to be isopycnal (more stable statically). Typical heat and salt fluxes due to DDC are found to be 6 W/m2 and 0.36 W/m2 respectively. Effective salinity diffusivity, Ks and heat diffusivity, Kr have been estimated for the places with DDC in the Persian Gulf and Oman Gulf (Ks=1.1 *10-7 m2/s, KT= 1.88*10-6 m2/s). Their values are within the values obtained by others. The buoyancy frequency for the Persian Gulf with typical mean value of 0.05s-1 is much higher than these of the free Oceans. Such large values of N (typically 0.05 s-1) indicate that processes such as tide can produce strong internal waves which may be another factor in producing layered structures. This requires separate study.

Regulation of mitotic BubR1 phosphorylation by the BubR1 pseudokinase domain

BubR1 est une protéine importante dans le point de contrôle de la mitose pour la stabilisation des interactions entre kinétochores et microtubules (KT-MT). Ces fonctions protègent de la ségrégation anormale des chromosomes et de l’instabilité du génome. BubR1 possède des sites de phosphorylation mitotique hautement conservés dans le domaine régulant l’attachement des kinétochores (KARD), où S676 et S670 sont phosphorylées respectivement par la kinase polo-like 1 (Plk1) et par la kinase cycline-dépendante 1 (Cdk1). Ces sites de phosphorylation sont essentiels pour le recrutement de la phosphatase PP2A-B56, qui stabilise les interactions KT-MT. Nos résultats montrent que la délétion entière ou des mutations qui déstabilisent le domaine pseudokinase de BubR1, causent la perte de phosphorylation des résidus S676 et S670 en mitose. Notre hypothèse est que le domaine pseudokinase de BubR1 peut jouer un rôle essentiel dans la régulation de la phosphorylation du KARD et donc dans la stabilisation des interactions KT-MT.

Low-power high-performance SAR ADC design with digital calibration techniques

This dissertation presents the design of three high-performance successive-approximation-register (SAR) analog-to-digital converters (ADCs) using distinct digital background calibration techniques under the framework of a generalized code-domain linear equalizer. These digital calibration techniques effectively and efficiently remove the static mismatch errors in the analog-to-digital (A/D) conversion. They enable aggressive scaling of the capacitive digital-to-analog converter (DAC), which also serves as sampling capacitor, to the kT/C limit. As a result, outstanding conversion linearity, high signal-to-noise ratio (SNR), high conversion speed, robustness, superb energy efficiency, and minimal chip-area are accomplished simultaneously. The first design is a 12-bit 22.5/45-MS/s SAR ADC in 0.13-μm CMOS process. It employs a perturbation-based calibration based on the superposition property of linear systems to digitally correct the capacitor mismatch error in the weighted DAC. With 3.0-mW power dissipation at a 1.2-V power supply and a 22.5-MS/s sample rate, it achieves a 71.1-dB signal-to-noise-plus-distortion ratio (SNDR), and a 94.6-dB spurious free dynamic range (SFDR). At Nyquist frequency, the conversion figure of merit (FoM) is 50.8 fJ/conversion step, the best FoM up to date (2010) for 12-bit ADCs. The SAR ADC core occupies 0.06 mm2, while the estimated area the calibration circuits is 0.03 mm2. The second proposed digital calibration technique is a bit-wise-correlation-based digital calibration. It utilizes the statistical independence of an injected pseudo-random signal and the input signal to correct the DAC mismatch in SAR ADCs. This idea is experimentally verified in a 12-bit 37-MS/s SAR ADC fabricated in 65-nm CMOS implemented by Pingli Huang. This prototype chip achieves a 70.23-dB peak SNDR and an 81.02-dB peak SFDR, while occupying 0.12-mm2 silicon area and dissipating 9.14 mW from a 1.2-V supply with the synthesized digital calibration circuits included. The third work is an 8-bit, 600-MS/s, 10-way time-interleaved SAR ADC array fabricated in 0.13-μm CMOS process. This work employs an adaptive digital equalization approach to calibrate both intra-channel nonlinearities and inter-channel mismatch errors. The prototype chip achieves 47.4-dB SNDR, 63.6-dB SFDR, less than 0.30-LSB differential nonlinearity (DNL), and less than 0.23-LSB integral nonlinearity (INL). The ADC array occupies an active area of 1.35 mm2 and dissipates 30.3 mW, including synthesized digital calibration circuits and an on-chip dual-loop delay-locked loop (DLL) for clock generation and synchronization.

An examination of the usefulness of single-species biomass models for the management of Lake Victoria fisheries

Nile perch (Lates niloticus), tilapia (Oreochromis spp), dagaa (Rastrineobola argentea, silver cyprinid), and haplochromines (Tribe Haplochromini) form the backbone of the commercial fishery on Lake Victoria. These fish stocks account for about 70% of the total catch in the three riparian states Uganda, Kenya, and Tanzania. The lake fisheries have been poorly managed, in part due to inadequate scientific analysis and management advice. The overall objective of this project was to model the stocks of the commercial fisheries of Lake Victoria with the view of determining reference points and current stock status. The Schaefer biomass model was fitted to available data for each stock (starting in the 1960s or later) in the form of landings, catch per unit effort, acoustic survey indices, and trawl survey indices. In most cases, the Schaefer model did not fit all data components very well, but attempts were made to find the best model for each stock. When the model was fitted to the Nile perch data starting from 1996, the estimated current biomass is 654 kt (95% CI 466–763); below the optimum of 692 kt and current harvest rate is 38% (33–73%), close to the optimum of 35%. At best, these can be used as tentative guidelines for the management of these fisheries. The results indicate that there have been strong multispecies interactions in the lake ecosystem. The findings from our study can be used as a baseline reference for future studies using more complex models, which could take these multispecies interactions into account.

A revised L-band radio-brightness sensitivity to extreme winds under tropical cyclones: The 5 year SMOS-Storm database

Five years of SMOS L-band brightness temperature data intercepting a large number of tropical cyclones (TCs) are analyzed. The storm-induced half-power radio-brightness contrast (ΔI) is defined as the difference between the brightness observed at a specific wind force and that for a smooth water surface with the same physical parameters. ΔI can be related to surface wind speed and has been estimated for ~ 300 TCs that intercept with SMOS measurements. ΔI, expressed in a common storm-centric coordinate system, shows that mean brightness contrast monotonically increases with increased storm intensity ranging from ~ 5 K for strong storms to ~ 24 K for the most intense Category 5 TCs. A remarkable feature of the 2D mean ΔI fields and their variability is that maxima are systematically found on the right quadrants of the storms in the storm-centered coordinate frame, consistent with the reported asymmetric structure of the wind and wave fields in hurricanes. These results highlight the strong potential of SMOS measurements to improve monitoring of TC intensification and evolution. An improved empirical geophysical model function (GMF) was derived using a large ensemble of co-located SMOS ΔI, aircraft and H*WIND (a multi-measurement analysis) surface wind speed data. The GMF reveals a quadratic relationship between ΔI and the surface wind speed at a height of 10 m (U10). ECMWF and NCEP analysis products and SMOS derived wind speed estimates are compared to a large ensemble of H*WIND 2D fields. This analysis confirms that the surface wind speed in TCs can effectively be retrieved from SMOS data with an RMS error on the order of 10 kt up to 100 kt. SMOS wind speed products above hurricane force (64 kt) are found to be more accurate than those derived from NWP analyses products that systematically underestimate the surface wind speed in these extreme conditions. Using co-located estimates of rain rate, we show that the L-band radio-brightness contrasts could be weakly affected by rain or ice-phase clouds and further work is required to refine the GMF in this context.

Évaluation d’activités de transfert de connaissances auprès d’infirmières pour la détection du délirium post-chirurgie cardiaque

La détection du délirium à l’aide d’outils est importante pour pouvoir intervenir le plus rapidement et efficacement possible. Le but de ce projet de recherche est d’évaluer l’efficacité d’une intervention de transfert de connaissances (TC) sur mesure auprès d’infirmières sur le taux d’utilisation conforme d’un outil de détection du délirium (ODD). L’intervention auprès d’infirmières a été basée sur les barrières et facilitateurs à utiliser un tel ODD identifiés par un questionnaire (n=30) et deux groupes de discussion (n=4). Les barrières identifiées par le questionnaire reflétaient un besoin de connaissances et d’amélioration des compétences infirmières. L’une des barrières identifiée à partir des groupes de discussion était le manque de connaissances sur les causes possibles du délirium et les interventions infirmières à privilégier selon ces causes. Les activités de TC retenues étaient une capsule clinique sur les manifestations du délirium évaluées par un ODD et une carte aide-mémoire sur des interventions infirmières possibles. Les taux d’utilisation de l’ODD ont été évalués en pré et post implantation d’une intervention de TC (devis pré-post test) à partir d’une revue de 242 dossiers médicaux de patients (avant n=121 ; après n=121). Aucune différence significative n’a été notée entre les périodes pré et post intervention de TC (p > .99). Une explication réside dans le taux déjà élevé (> 85%) d’utilisation de l’ODD observé avant l’intervention de TC pour deux des trois quarts de travail. L’intervention de TC basée sur les barrières et les facilitateurs a été appréciée par les infirmières et elle pourrait avoir le potentiel de promouvoir une pratique basée sur les résultats probants.

A státuszhierarchia hatása a csoport teljesítményére

A tanulmány a csoporton belüli státuszhierarchia kialakulásának és szerepének különböző értelmezéseit, magyarázatait mutatja be a csoportdinamika, szociológia és közgazdaságtan határmezsgyéjén mozogva, középpontban a státusz és teljesítmény viszonyának (az ún. Máté-effektus) kérdésével. A cikk rámutat a különböző értelmezési lehetőségek (privilégium, reputáció, hatalom és legitimitás) és a Mérei-féle többszempontú szociogram közötti párhuzamokra. Az elméleti összefoglalás végén sor kerül egy játékelméleti magyarázatra épülő tipológia bemutatására, melynek fő üzenete, hogy a szituációs feltételeknek megfelelően eltérő típusú státuszhierarchiák lehetnek hatékonyak. Jelentős külső és belső változások idején a csoport alkalmazkodásának elakadása a változás és stabilitás kettős követelményének való megfelelés nehézségeire vezethető vissza, ami a közhiedelemmel ellentétben nem csak a státuszhierarchia megmerevedésében ölthet testet (bár ez eléggé tipikus megnyilvánulási formája). A cikk ezt az értelmezési keretet esettanulmányos módszerrel finomítja tovább két különböző csoportszituációban végrehajtott, a státuszhierarchiára irányuló szervezetfejlesztési beavatkozás elemzése alapján. A cikk végén vezetőknek szóló gyakorlati javaslatok is megfogalmazásra kerülnek.

Gazdaságelmélet és teológia: analógiák

Ebben az esszében azt vizsgálom, hogy a politikai teológia mintájára milyen fogalmi analógiákat lehet kimutatni gazdaság, gazdasági tevékenység és vallás, vallásgyakorlás, gazdaságelmélet és teológia között. Amellett érvelek, hogy a két szféra között az etikán keresztül szokás kapcsolatot teremteni, de mélyebb és közvetlenebb analógiák is vannak. A gazdasági szféra önállósulása részben eleve a nyugati filozófiai és teológiai gondolkodásból ered, s bármilyen távolra is került a közgondolkodásban a két horizont, az összefüggések és analógiák jól kimutathatók. Ezekre a marxizmus élesen és elutasítóan reagál, de éppen ezzel emeli ki az összefüggések lehetségességét. Más gazdaságelméleti iskolák és hagyományok ennek a kritikai élnek híján vannak, de éppen ezért mélyebb strukturális rokonsági fokot mutatnak elsősorban a keresztény teológiai hagyománnyal.

A Z-generáció a jövőről – empirikus vizsgálat eredményei

A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 2007-ben Magyarország 2025 címmel tudományos kutatás keretében szakértői előrejelzésekre és nem szakértői véleményekre építve körvonalaztuk hazánk lehetséges társadalmi-gazdasági jövőalternatíváit (Nováky, szerk. 2010). E kutatás során átfogóan vizsgáltuk azt, hogy miként gondolkodnak a hazai végzős középiskolások és egyetemisták az elkövetkező évekről, különös tekintettel a 2025-ös év Magyarországáról. A kérdőíves megkeresés 1000 fő középiskolásra és 500 fő egyetemistára/főiskolásra terjedt ki (Dörnyei–Nagy, 2010a, b) A 2025-ös évhez közeledve ismét egy kérdőíves lekérdezés segítségével 2015-ben ismét megvizsgáltuk a fiatalok (legfőképpen a középiskolások és a felsőoktatásban tanulók, tehát az Y és a Z generáció) jövőhöz való viszonyát, Magyarország 2025-ben várható jövőjéről alkotott elgondolásait. A 2015-ös kutatás a korábbi szerves folytatása, utánkövetése. A kérdőíves lekérdezés során használt kérdőív a korábbi lekérdezés tapasztalatait felhasználva – apróbb módosításokkal – került lekérdezésre, rövidített formában, de alapjaiban nem volt szándékunk megváltoztatni. E tanulmány két nagy fejezetében az új felmérésről és a változásokról adunk átfogó képet; ez utóbbiban a 2015-ös eredményeinket összehasonlítjuk a 2007-ben végzett felmérés eredményeivel.

Etika és emberierőforrás-menedzsment: egy régi/új kapcsolat?

Az emberierőforrás-menedzsment és a gazdaságetika kapcsolatának gyökerei mélyre nyúlnak: a két terület összekapcsolódása igazából az utóbbi 15 évben kezdett önálló területté formálódni, és legalábbis kis mértékben az érdeklődés fókuszába kerülni. A szerző tanulmányában először összefoglalja azokat a fő impulzusokat, amelyek következtében az emberierőforrás-menedzsment etika iránt megélénkült az érdeklődés napjainkban, majd bemutat néhány olyan elemzési szintet és hozzá köthető vizsgálatot, amely azt a témát járja körül, hogy mikor és mitől etikus vagy etikátlan az emberierőforrás-menedzsment.