An examination of the usefulness of single-species biomass models for the management of Lake Victoria fisheries

Nile perch (Lates niloticus), tilapia (Oreochromis spp), dagaa (Rastrineobola argentea, silver cyprinid), and haplochromines (Tribe Haplochromini) form the backbone of the commercial fishery on Lake Victoria. These fish stocks account for about 70% of the total catch in the three riparian states Uganda, Kenya, and Tanzania. The lake fisheries have been poorly managed, in part due to inadequate scientific analysis and management advice. The overall objective of this project was to model the stocks of the commercial fisheries of Lake Victoria with the view of determining reference points and current stock status. The Schaefer biomass model was fitted to available data for each stock (starting in the 1960s or later) in the form of landings, catch per unit effort, acoustic survey indices, and trawl survey indices. In most cases, the Schaefer model did not fit all data components very well, but attempts were made to find the best model for each stock. When the model was fitted to the Nile perch data starting from 1996, the estimated current biomass is 654 kt (95% CI 466–763); below the optimum of 692 kt and current harvest rate is 38% (33–73%), close to the optimum of 35%. At best, these can be used as tentative guidelines for the management of these fisheries. The results indicate that there have been strong multispecies interactions in the lake ecosystem. The findings from our study can be used as a baseline reference for future studies using more complex models, which could take these multispecies interactions into account.

A revised L-band radio-brightness sensitivity to extreme winds under tropical cyclones: The 5 year SMOS-Storm database

Five years of SMOS L-band brightness temperature data intercepting a large number of tropical cyclones (TCs) are analyzed. The storm-induced half-power radio-brightness contrast (ΔI) is defined as the difference between the brightness observed at a specific wind force and that for a smooth water surface with the same physical parameters. ΔI can be related to surface wind speed and has been estimated for ~ 300 TCs that intercept with SMOS measurements. ΔI, expressed in a common storm-centric coordinate system, shows that mean brightness contrast monotonically increases with increased storm intensity ranging from ~ 5 K for strong storms to ~ 24 K for the most intense Category 5 TCs. A remarkable feature of the 2D mean ΔI fields and their variability is that maxima are systematically found on the right quadrants of the storms in the storm-centered coordinate frame, consistent with the reported asymmetric structure of the wind and wave fields in hurricanes. These results highlight the strong potential of SMOS measurements to improve monitoring of TC intensification and evolution. An improved empirical geophysical model function (GMF) was derived using a large ensemble of co-located SMOS ΔI, aircraft and H*WIND (a multi-measurement analysis) surface wind speed data. The GMF reveals a quadratic relationship between ΔI and the surface wind speed at a height of 10 m (U10). ECMWF and NCEP analysis products and SMOS derived wind speed estimates are compared to a large ensemble of H*WIND 2D fields. This analysis confirms that the surface wind speed in TCs can effectively be retrieved from SMOS data with an RMS error on the order of 10 kt up to 100 kt. SMOS wind speed products above hurricane force (64 kt) are found to be more accurate than those derived from NWP analyses products that systematically underestimate the surface wind speed in these extreme conditions. Using co-located estimates of rain rate, we show that the L-band radio-brightness contrasts could be weakly affected by rain or ice-phase clouds and further work is required to refine the GMF in this context.

Évaluation d’activités de transfert de connaissances auprès d’infirmières pour la détection du délirium post-chirurgie cardiaque

La détection du délirium à l’aide d’outils est importante pour pouvoir intervenir le plus rapidement et efficacement possible. Le but de ce projet de recherche est d’évaluer l’efficacité d’une intervention de transfert de connaissances (TC) sur mesure auprès d’infirmières sur le taux d’utilisation conforme d’un outil de détection du délirium (ODD). L’intervention auprès d’infirmières a été basée sur les barrières et facilitateurs à utiliser un tel ODD identifiés par un questionnaire (n=30) et deux groupes de discussion (n=4). Les barrières identifiées par le questionnaire reflétaient un besoin de connaissances et d’amélioration des compétences infirmières. L’une des barrières identifiée à partir des groupes de discussion était le manque de connaissances sur les causes possibles du délirium et les interventions infirmières à privilégier selon ces causes. Les activités de TC retenues étaient une capsule clinique sur les manifestations du délirium évaluées par un ODD et une carte aide-mémoire sur des interventions infirmières possibles. Les taux d’utilisation de l’ODD ont été évalués en pré et post implantation d’une intervention de TC (devis pré-post test) à partir d’une revue de 242 dossiers médicaux de patients (avant n=121 ; après n=121). Aucune différence significative n’a été notée entre les périodes pré et post intervention de TC (p > .99). Une explication réside dans le taux déjà élevé (> 85%) d’utilisation de l’ODD observé avant l’intervention de TC pour deux des trois quarts de travail. L’intervention de TC basée sur les barrières et les facilitateurs a été appréciée par les infirmières et elle pourrait avoir le potentiel de promouvoir une pratique basée sur les résultats probants.

A státuszhierarchia hatása a csoport teljesítményére

A tanulmány a csoporton belüli státuszhierarchia kialakulásának és szerepének különböző értelmezéseit, magyarázatait mutatja be a csoportdinamika, szociológia és közgazdaságtan határmezsgyéjén mozogva, középpontban a státusz és teljesítmény viszonyának (az ún. Máté-effektus) kérdésével. A cikk rámutat a különböző értelmezési lehetőségek (privilégium, reputáció, hatalom és legitimitás) és a Mérei-féle többszempontú szociogram közötti párhuzamokra. Az elméleti összefoglalás végén sor kerül egy játékelméleti magyarázatra épülő tipológia bemutatására, melynek fő üzenete, hogy a szituációs feltételeknek megfelelően eltérő típusú státuszhierarchiák lehetnek hatékonyak. Jelentős külső és belső változások idején a csoport alkalmazkodásának elakadása a változás és stabilitás kettős követelményének való megfelelés nehézségeire vezethető vissza, ami a közhiedelemmel ellentétben nem csak a státuszhierarchia megmerevedésében ölthet testet (bár ez eléggé tipikus megnyilvánulási formája). A cikk ezt az értelmezési keretet esettanulmányos módszerrel finomítja tovább két különböző csoportszituációban végrehajtott, a státuszhierarchiára irányuló szervezetfejlesztési beavatkozás elemzése alapján. A cikk végén vezetőknek szóló gyakorlati javaslatok is megfogalmazásra kerülnek.

Gazdaságelmélet és teológia: analógiák

Ebben az esszében azt vizsgálom, hogy a politikai teológia mintájára milyen fogalmi analógiákat lehet kimutatni gazdaság, gazdasági tevékenység és vallás, vallásgyakorlás, gazdaságelmélet és teológia között. Amellett érvelek, hogy a két szféra között az etikán keresztül szokás kapcsolatot teremteni, de mélyebb és közvetlenebb analógiák is vannak. A gazdasági szféra önállósulása részben eleve a nyugati filozófiai és teológiai gondolkodásból ered, s bármilyen távolra is került a közgondolkodásban a két horizont, az összefüggések és analógiák jól kimutathatók. Ezekre a marxizmus élesen és elutasítóan reagál, de éppen ezzel emeli ki az összefüggések lehetségességét. Más gazdaságelméleti iskolák és hagyományok ennek a kritikai élnek híján vannak, de éppen ezért mélyebb strukturális rokonsági fokot mutatnak elsősorban a keresztény teológiai hagyománnyal.

A Z-generáció a jövőről – empirikus vizsgálat eredményei

A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 2007-ben Magyarország 2025 címmel tudományos kutatás keretében szakértői előrejelzésekre és nem szakértői véleményekre építve körvonalaztuk hazánk lehetséges társadalmi-gazdasági jövőalternatíváit (Nováky, szerk. 2010). E kutatás során átfogóan vizsgáltuk azt, hogy miként gondolkodnak a hazai végzős középiskolások és egyetemisták az elkövetkező évekről, különös tekintettel a 2025-ös év Magyarországáról. A kérdőíves megkeresés 1000 fő középiskolásra és 500 fő egyetemistára/főiskolásra terjedt ki (Dörnyei–Nagy, 2010a, b) A 2025-ös évhez közeledve ismét egy kérdőíves lekérdezés segítségével 2015-ben ismét megvizsgáltuk a fiatalok (legfőképpen a középiskolások és a felsőoktatásban tanulók, tehát az Y és a Z generáció) jövőhöz való viszonyát, Magyarország 2025-ben várható jövőjéről alkotott elgondolásait. A 2015-ös kutatás a korábbi szerves folytatása, utánkövetése. A kérdőíves lekérdezés során használt kérdőív a korábbi lekérdezés tapasztalatait felhasználva – apróbb módosításokkal – került lekérdezésre, rövidített formában, de alapjaiban nem volt szándékunk megváltoztatni. E tanulmány két nagy fejezetében az új felmérésről és a változásokról adunk átfogó képet; ez utóbbiban a 2015-ös eredményeinket összehasonlítjuk a 2007-ben végzett felmérés eredményeivel.

Etika és emberierőforrás-menedzsment: egy régi/új kapcsolat?

Az emberierőforrás-menedzsment és a gazdaságetika kapcsolatának gyökerei mélyre nyúlnak: a két terület összekapcsolódása igazából az utóbbi 15 évben kezdett önálló területté formálódni, és legalábbis kis mértékben az érdeklődés fókuszába kerülni. A szerző tanulmányában először összefoglalja azokat a fő impulzusokat, amelyek következtében az emberierőforrás-menedzsment etika iránt megélénkült az érdeklődés napjainkban, majd bemutat néhány olyan elemzési szintet és hozzá köthető vizsgálatot, amely azt a témát járja körül, hogy mikor és mitől etikus vagy etikátlan az emberierőforrás-menedzsment.

CHARACTERIZING THE FIRST HISTORIC ERUPTION OF NABRO, ERITREA: INSIGHTS FROM THERMAL AND UV REMOTE SENSING

June 2011 saw the first historic eruption of Nabro volcano, one of an ongoing sequence of eruptions in the Afar-Red Sea region since 2005. It halted air travel in northern Africa, contaminated food and water sources, and displaced thousands from their homes. Due to its remote location, little was known about this event in terms of the quantity of erupted products and the timing and mechanisms of their emplacement. Geographic isolation, previous quiescence and regional civil unrest meant that this volcano was effectively unmonitored at the time of eruption, and opportunities for field study are limited. Using free, publicly available satellite data, I examined rates of lava effusion and SO2 emission in order to quantify the amount of erupted products and understand the temporal evolution of the eruption, as well as explore what information can be gleaned about eruption mechanisms using remote sensing data. These data revealed a bimodal eruption, beginning with explosive activity marked by high SO2 emission totalling 1824 - 2299 KT, and extensive ash fall of 270 - 440 km2. This gave way to a period of rapid effusion, producing a ~17 km long lava flow, and a volume of ~22.1 x 106 m3. Mass balance between the SO2 and lava flows reveals no sulfur 'excess', suggesting that nearly all of the degassed magma was extruded. The 2011 eruption of Nabro lasted nearly 6 weeks, and may be considered the second largest historic eruption in Africa. Work such as this highlights the importance of satellite remote sensing for studying and monitoring volcanoes, particularly those in remote regions that may be otherwise inaccessible.

Az információs rendszerek kisvállalati alkalmazásának vizsgálata

A szerző kutatásának célja a magyarországi és a horvátországi vállalkozások információs rendszerek használatának feltárása, az információs rendszer bevezetéséről hozott döntések körülményeinek és használati szokásainak megismerése. Az empirikus felmérés mintájában szereplő horvát vállalkozások nagyobb arányban használják az információs rendszereket. A két ország azonos méretű vállalkozásai, a mikrovállalkozások kivételével, hasonló tényezőket mérlegelnek, mielőtt egy információs rendszert bevezetnek.

Abszorb Meter – a térségi és vállalkozási abszorpciós képességek vizsgálati modellje

Az abszorpdós képességek vizsgálatára irányuló kutatások egyik fontos indítéka az a felismerés volt, miszerint: a regionális fejlettségbeli különbségek a világ minden kis- és nagytérségében, gazdasági-politikai tömorülésében (EU, ASEAN, OECD), országában kimutathatók. A jelenség feltárására irányuló empirikus kutatások egybehangzó megállapítása szerint az egyes értelmezett területi egységek innovációs teljesítményének tartós eltérései vezetnek - történetileg - az abszorpciós potenciálok markáns különbözőségéhez. Ezen belül két fontos tényező - és ehhez kapcsolódó elméleti keret - az eltérések létrejöttének okozója. Az egyik a tudáskoncentráció mértéke, a másik az innovációs aktivitások térbeni eloszlása.

A beruházásgazdaságossági számítások gyakorlatban alkalmazott módszerei

A cikk 23 ország és a közép-kelet-európai régió vállalatai körében gyakran alkalmazott beruházásgazdaságossági módszerekről nyújt átfogó szakirodalmi áttekintést a vonatkozó külföldi kutatási eredmények feldolgozásával. A feldolgozott tanulmányok alapján két fontos megállapítás tehető az alkalmazott módszerekkel kapcsolatosan: az egyik, hogy az ország földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül a vállalatok többsége kiszámítja a statikus megtérülési idő mutatóját, igaz, az nem dönthető el egyértelműen, hogy elsődleges vagy másodlagos mutatóként használják-e ezt a mutatószámot a beruházási döntéseknél. A másik, hogy az időtényezőt figyelembe vevő módszerek közül a nettójelenérték-számítás és a belsőkamatláb-keresés a két leggyakrabban alkalmazott módszer, a jövedelmezőségi index használata egy-két kivételtől eltekintve nem jellemző.

Értelmezhető-e a lojalitás a B2B piacokon?

A fogyasztói lojalitás elméleti és empirikus vizsgálata már több mint két évtizede népszerű a nemzetközi és hazai szakirodalomban. Hosszú ideje a vita az ügyfélhűség fontosságáról szól, és számtalan forgatókönyvet találhatunk arra vonatkozóan, hogy hogyan tartsuk meg fogyasztóinkat, és annak milyen pozitív hatásai lehetnek a B2C piacokon a szervezetek teljesítményére. Sajnos ugyanez nem mondható el a vállalatok közötti (B2B) lojalitásvizsgálatokkal kapcsolatban. Sokkal kevesebb az elméleti fejtegetés, és sokkal kevesebb az empirikus kutatás ezen a területen. A lojalitás kérdésében kétségtelenül több a hasonlóság, mint a különbség a B2B és a B2C piacokon, de mégis nagyobb figyelmet érdemelne az olyan tényezők vizsgálata a B2B piacokon, mint az érték, a kapcsolatépítés, az elkötelezettség, a bizalom, a kölcsönösség. A tanulmány egy átfogó empirikus kutatás kvalitatív vizsgálati eredményeivel kíván rávilágítani arra, hogy miként is vélekednek az egymással kapcsolatban lévő szervezetek a B2B lojalitásról.

A testetlen eszközök jelentősége a vállalat működésében, pénzügyi teljesítményében és piaci értékelésében

Az elmúlt két évtizedben jelentősen növekedett a testetlen eszközök (intangible assets) szerepe a vállalatok működésében, pénzügyi teljesítményében és versenyképességében. A vállalatok mind nagyobb mértékben alapozzák tevékenységüket a testetlen vagyon elemeire, miközben a dologi eszközök jelentősége mérséklődik. A vállalatspecifikus testetlen eszközök a tudás és az információ köré összpontosulnak, spill-over hatással rendelkeznek, és felhalmozódásuk sajátos. A testetlen eszközök egyediségének és az általuk várhatóan generált jövőbeni pénzáramsor nehéz előrejelezhetőségének következtében értékelésük számottevő bizonytalanságot és szubjektivitást rejt magában; a befektetők azonban rendszerint magas piaci értéket társítanak hozzájuk, minthogy a piaci siker meghatározóinak tekintik őket. A vállalatok benső és piaci értékének eltérését elemző elméletek egy csoportja szerint pedig a testetlen eszközöknek szignifikáns hatása van a két érték különbségére. A szerző tanulmányában rámutat a testetlen eszközök vállalati működésben és versenyképességben betöltött szerepére, a dologi vagyon elemeitől eltérő tulajdonságaira, értékelésére és a vállalatok piaci értékére gyakorolt hatására.

A vevő-beszállító kapcsolat elméleti megközelítései és empirikus szemléltetésük

A cikk célja, hogy bemutassa a vállalatok, ezen belül kiemelten vevő és beszállító közötti kapcsolatok jelentéstartalmának elméleti megközelítéseit. Ehhez kapcsolódóan az írás két fő egységre tagolódik: az első szakaszban a vevő-beszállító kapcsolat fogalmának kifejtésekor ismerteti azok kialakulásának, a tranzakciók szintjéről kiinduló fejlődésének lehetséges állomásait, továbbá egy elméleti vizsgálati keretet mutat be, amelynek segítségével a cikk fókuszában álló kapcsolatok elemezhetők, belső struktúrájuk feltárható. A vállalatok közötti kapcsolatok vizsgálatával, tartalmának elemzésével több elméleti irányzat foglalkozik. Jelen írás a vevők és beszállítók közötti kapcsolat definiálása és a felek közötti viszonyrendszert elemző elméleti megközelítések ismertetése során alapvetően az Industrial Marketing and Purchasing Group nemzetközi kutatócsoport által alkotott és elfogadott elméletekre támaszkodik, főként azok nemzetközi publikációkban ismertetett eredményeit szintetizálja. Az írás második tartalmi egységében az ismertetett elméletek gyakorlatban való megjelenését, értelmezhetőségét esettanulmány szemlélteti.

Szállítmányozás és vámtanácsadás - felelősség komplex logisztikai szolgáltatásért

Vámhatárt átlépő árutovábbítás esetén szükségképpen merül fel az áru (küldemény) vámjogi helyzetének rendezése. Az árutovábbítással kapcsolatos komplex logisztikai szolgáltatások nyújtására vállalkozó szállítmányozóval szemben ezért gyakran piaci elvárás az, hogy az áru vámjogi helyzetének rendezésében közreműködjék. Erre a gyakorlatban rendszerint kétféle konstrukció keretében kerül sor: a szállítmányozó harmadik személlyel vámügynöki szerződést köt, vagy ő maga jár el a megbízó vámképviselőjeként. A jelen írás a két konstrukció közötti felelősségi jogi eltéréseket kívánja röviden vázolni.