Access to start up finance for ethnic minority graduate entrepreneurs in the West Midlands: a gendered perspective

This aim of this paper, from a study funded by the National Council for Graduate Entrepreneurship (NCGE), is to explore access to finance for ethnic minority graduate entrepreneurs (EMGEs) with a particular focus on comparisons between different ethnic groups, and men and women. The authors interviewed selected individuals based upon a review of literature on finance for ethnic minority enterprise. A number of key results from the survey, in that EMGEs: • use external finance significantly (more so than non graduates) and encounter barriers in accessing finance at start-up, in particular those belonging to poor families. • rely excessively on personal savings and family finance, at the start-up and long after the start-up stage, that has implications for the optimal capital structure. • start up businesses that are, on average, larger than non-graduate enterprises and have the potential to reduce economic inactivity amongst the ethnic population. • have, in contrast to general graduate start-ups, a high level of unemployment, take a longer period of time to enter employment and there is a higher level of dissatisfaction with career progression. These findings raise the question whether the right financial advice is taken and whether this behaviour constrains EMGEs' expansion.

Start-up financing in the age of globalization

The authors investigate the determinants of start-up financing in fifty-four countries, using the Global Entrepreneurship Monitor (GEM) surveys for the years 2001-6. They find that financial liberalization increases the total financial size of the individual start-up entrepreneurial project both via the increased use of external and of own funds. In addition, the volume of start-up finance responds positively to international capital inflows, as represented by loans from nonresident banks and remittances, and negatively to the volume of offshore deposits. The positive impact of remittances on total volume of start-up financing is via financing by the entrepreneur.

Start-up financing:a comparative perspective

We investigate the determinants of start-up financing in 41 countries, using the Global Entrepreneurship Monitor surveys for 1998-20032. High quality of property rights increases both the total volume of finance and the use of external finance for the individual start-up. The size of the formal financial sector affects the start-up finance via enhancing the volume of self-finance. In addition, the use of external finance by start-ups correlates with the extent of financial restrictions in a country in a non-linear way. Supply of informal finance may to some extent substitute for the use of formal finance.

The influence of socio-cultural environments on the performance of nascent entrepreneurs:community culture, motivation, self-efficacy and start-up success

The importance of informal institutions and in particular culture for entrepreneurship is a subject of ongoing interest. Past research has mostly concentrated on cross-national comparisons, cultural values and the direct effects of culture on entrepreneurial behaviour, but in the main found inconsistent results. We add a fresh perspective to this research stream by turning attention to community-level culture and cultural norms. We hypothesize indirect effects of cultural norms on venture emergence: Community-level cultural norms (performance-based culture and socially supportive institutional norms) impact important supply-side variables (entrepreneurial self-efficacy and entrepreneurial motivation) which in turn influence nascent entrepreneurs' success in creating operational ventures (venture emergence). We test our predictions on a unique longitudinal dataset, tracking nascent entrepreneurs' venture creation efforts over a five-year time span, and find evidence supporting them. Our research contributes to a more fine-grained understanding of how culture, in particular perceptions of community cultural norms, influences venture emergence. Based on these findings, we discuss how venture creation efforts can be supported. Our research highlights the embeddedness of entrepreneurial behaviour and its immediate antecedent beliefs in the local, community context. © 2012 Copyright Taylor and Francis Group, LLC.

JA Entrepreneurship (Start-up) Academic Program Curriculum

Report published in the Proceedings of the National Conference on "Education in the Information Society", Plovdiv, May, 2013

Does start-up financing influence start-up speed? Evidence from the panel study of entrepreneurial dynamics

Why are some entrepreneurs able to start a new firm more quickly than others in the venture creation process? Drawing on pecking order and agency theory, this study investigates how start-up capital structure influences the time to either new firm founding or quitting the start-up process. The temporal aspect of the start-up process is one that is often discussed, but rarely studied. Therefore, we utilize competing risk and Cox regression event history analysis on a nationally representative sample of US entrepreneurs to investigate how start-up capital structure impacts the time in gestation to particular kinds of start-up outcomes. Our findings suggest that external equity has an appreciable impact on new firm emergence over time, and that the percentage of ownership held by the founders attenuates the benefits of external equity.

Jeremie program, mint a magyar start-up ökoszisztéma életre hívója

A kockázati tőke kiemelt jelentősége széles körben elismert az innovatív, induló vállalkozások finanszírozásában. Nemzetközi szinten azonban a kockázati tőkebefektetések nagymértékben visszaestek a 2007-ben induló válság hatására. Ez a visszaesés a klasszikus, start-up vállalkozásokat finanszírozó kockázati tőkebefektetéseket erősebben érintette. Az állami hatóságok ezt felismerve, több ösztönző programot indítottak ezen befektetések elősegítésére. Az Európai Bizottság (EC) és az Európai Befektetési Bank (EIB) 2005. október indította el a Jeremie programot, a kis-és középvállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése céljából. A program számos finanszírozási lehetőséget nyújt, de a vissza nem térítendő támogatás nem tartozik a lehetséges eszközök közé. A térséget tekintve Magyarország rendelkezik a legtöbb kockázati tőkebefektetés kerettel. Magyarországon a Jeremie alapok megjelenését megelőzően kevés kockázati tőkebefektetés történt az innovatív, induló vállalkozásokba, a kis-és középvállalatok finanszírozását elsősorban a banki források, vissza nem térítendő támogatások, valamint az állami kockázati tőkealapok biztosították. A program I. szakaszának befektetési időszaka 2013. december 31-én zárul, így aktuálisnak tartjuk foglalkozni azzal, hogy milyen is az összetétele az alapok portfóliójának, milyen típusú cégeket tart most befektetésre alkalmasnak a kockázati tőkés piac. A Jeremie program hatásainak már valós jelei vannak elsősorban a start-up világban, hiszen az utóbbi néhány évben egy új jelenség van kialakulóban, az ún. „start-up ökoszisztéma”, mely hosszú távon mindenképpen fontos mozgatója lehet majd a gazdaságnak. Ezt az ökoszisztémát egyértelműen a Jeremie program hívta életre, melyről a fiatal egyetemistáktól kiinduló projektek, vállalkozások tanúskodnak leginkább. A Jeremie II. program 2013-as indulása ennek csak még inkább kedvez, hiszen itt kifejezetten a magvető, kezdeti fázisú projektek számára négy alap áll rendelkezésre forrásaival. Elegendő tőke áll rendelkezésre a piacon, a kérdés már csak az, hogy a keresleti oldalról rendelkezésre áll e majd megfelelő számú, kockázati tőkét elbírni képes befektetési lehetőség. A programmal nyitva áll a lehetőség a magyar KKV szektor megerősödésére, nemzetközi piacokon való megjelenésére és néhány társaság kitörésére, hogy a jövőben a nagy nemzetközi kockázati tőke és a magántőke alapok számára is vonzóvá váljon a magyarországi piac.

Állami szerepvállalás a start-up vállalatok finanszírozásában

Az innovatív, induló vállalkozások kiemelt jelentőségűek a gazdasági növekedés szempontjából, de jelentős finanszírozási nehézségekkel küzdenek. A kockázati tőkések tekinthetők a fiatal, magas kockázatú vállalatok finanszírozóinak, a kockázatitőkebefektetések kínálata azonban visszaesett a 2008-as gazdasági válság hatására. Magyarországon a kockázati tőkekínálat visszaesése és a mikro-, kis- és középvállalatok rendelkezésére álló, szűkös hitelforrások olyan helyzetet teremtettek, ahol az állami szerepvállalás kerülhetett előtérbe. Tanulmányunkban áttekintjük az induló, innovatív vállalkozások finanszírozási sajátosságait, valamint a kockázatitőke-befektetések főbb jellemzőit és aktuális európai trendjeit. Ezek után az állami beavatkozással foglalkozunk: mivel indokolható az állami szerepvállalás, és az állam milyen eszközökkel segítheti az innovációk megvalósítását? Végül ennek egy megvalósulását, a Magyarországon is elindult Jeremie-programot mutatjuk be, és az eddigi kihelyezések befektetési portfólióját elemezzük a hazai gyakorlat alapján.

A magyar hallgatók vállalkozásindító szándékát befolyásoló tényezők modellje - Ajzen tervezett magatartás elméletének kiterjesztése (Model of the Hungarian students’ business start-up intention influencing factors – Extending of Ajzen’s Theory of Planned Behavior)

A vállalkozási tevékenység a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés egyik döntő tényezője. Ennek a jövőbeli kedvező alakulását a fiatalok mai attitűdjei határozzák meg. Ha be tudjuk azonosítani a legfontosabb tényezőket, amelyek a fiatalok vállalkozásindítási szándékát befolyásolják, el tudjuk dönteni azt is, mely területen lehet és érdemes beavatkozni annak érdekében, hogy minél több új, életképes vállalkozás szülessen. A cikk a GUESSS kutatási projekt magyarországi adatbázisának köszönhetően közel 6000 hallgató válaszait elemezve rendszerezi a felsőoktatásban résztvevők vállalkozásindítási szándékára ható legfontosabb tényezőcsoportokat. Első lépésben Ajzen tervezett magatartás elméletének alkalmazásával vizsgálja a vállalkozásindítási szándék alakítóit, majd további tényezők, így a felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások, a családi háttér és a demográfiai jellemzők bevonásával igyekszik minél pontosabban leírni a szándék alakulását. _____ Entrepreneurial activity is a decisive factor in the dynamics of job creation and economic growth. The future level of this activity highly depends on the attitudes of today’s youth towards this. If the most important factors influencing attitudes are identified and the entrepreneurial intentions towards entrepreneurship are determined, the fields of intervention targeting the creation of as many new and viable enterprises as possible can be defined. This article aims to systematise the most important factor groups that influence the decisions of students studying in higher education in terms of start-up activities and is based on the Hungarian database of the GUESSS research project, containing almost 6000 respondents. Firstly, it tests Ajzen’s Theory of Planned Behavior. Then such factors as supportive services provided by higher education institutions, family background and demographic factors are analysed in order to improve the explanatory power of the model.

Il crowdfunding come forma alternativa ed innovativa al finanziamento di una start-up: il caso Look Ahead

Il seguente percorso di tesi si articola in due parti. Nella prima si andranno ad illustrare le varie possibili fonti di finanziamento alle quali uno o più imprenditori potranno rivolgersi nella creazione di una nuova impresa, con una attenzione particolare a quello che è il crowdfunding, o finanziamento collettivo, considerato una alternativa valida e innovativa alle forme tradizionali per raccogliere i capitali necessari. Nella seconda parte sarà presentata la startup italiana Look Ahead, di cui il sottoscritto ne rappresenta una delle menti, come esempio di una startup che ha scelto di usufruire di questo particolare tipo di finanziamento. In particolare, ne sarà ricostruito l’intero Business Plan redatto in sede accademica, in modo da mettere in evidenza le caratteristiche del prodotto offerto, il segmento di mercato servito, il modello di business e l’analisi finanziaria.