The Mismanagement of Environmental Conflicts

During the Communist regime, companies' conflicts with the public were hidden. The public did not have the right to express their objection. Recent Hungarian law, however, supports people's right to influence decisions that have an impact on their lives, but attitudes change slowly. In this article, I show the typical methods of companies' mismanagement of environmental conflicts. The first part of the article concentrates on strategic issues, and the second one emphasizes mistakes in communication with local communities. There are signs that Hungarian companies have already started to learn their lesson, but they also need help to face the new situation of the post-Communist era. Conflict theory and conflict resolution techniques may help them to deal with communication problems and to reach win-win solutions. Although not unknown, facilitation is not a common technique in Hungary yet. This means that there is potential for its development.

Fenntartható fogyasztás?

A fenntartható fogyasztás célja, hogy biztosítsuk a társadalom – beleértve a jövő generációkat is – jólétét, miközben a természet által megszabott keretek között tartjuk az erőforrások felhasználását és a szennyezés kibocsátását. Az ambiciózus cél eléréséhez szükséges a gazdaság minden aktorának a hozzájárulása: a fogyasztási minták fenntartható irányba való terelése elképzelhetetlen az oktatás és tudatformálás nélkül, az értékrendszer és az infrastruktúra megteremtése is elengedhetetlen, valamint hatékony technológiák és termékek kifejlesztése a vállalatok közreműködését igényli. Szöveggyűjteményünk célja, hogy bemutassuk a probléma komplexitását többféle aspektusból, és felvázoljuk azokat az utakat és lehetőségeket, amelyek a fogyasztás szerepének újragondolásához vezethetnek. Kötetünket – amely kutatási eredményeken alapul –, úgy állítottuk össze, hogy alkalmas legyen oktatási célra is. Különösen ajánljuk a gazdasági terület hallgatóinak, oktatóinak, de reméljük, hogy a kötetet haszonnal forgatja a téma iránt érdeklő szélesebb közönség is. A tanulmánykötet fejezetei a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott „Fenntartható Fogyasztás, Termelés és Kommunikáció” projekt keretében készültek.

Környezeti vállalatirányítás

Távoktatási jegyzet

A magyar háztartások ökológiai lábnyomának vizsgálata

Jelen tanulmány a magyar háztartások ökológiai lábnyomának foglalkozik, megvizsgáljuk az egyes termékcsoportok fogyasztásának teljes - közvetlen és indirekt - ökológiai lábnyomát. A teljes ökológiai lábnyom az elfogyasztott termék közvetlen lábnyomán túl figyelembe veszi az adott termék előállításához felhasznált más termékek és szolgáltatások ökológiai lábnyomát is (indirekt lábnyom).

Modifying the yield factor based on more efficient use of fertilizer — The environmental impacts of intensive and extensive agricultural practices

The aim of this article is to draw attention to calculations on the environmental effects of agriculture and to the definition of marginal agricultural yield. When calculating the environmental impacts of agricultural activities, the real environmental load generated by agriculture is not revealed properly through ecological footprint indicators, as the type of agricultural farming (thus the nature of the pollution it creates) is not incorporated in the calculation. It is commonly known that extensive farming uses relatively small amounts of labor and capital. It produces a lower yield per unit of land and thus requires more land than intensive farming practices to produce similar yields, so it has a larger crop and grazing footprint. However, intensive farms, to achieve higher yields, apply fertilizers, insecticides, herbicides, etc., and cultivation and harvesting are often mechanized. In this study, the focus is on highlighting the differences in the environmental impacts of extensive and intensive farming practices through a statistical analysis of the factors determining agricultural yield. A marginal function is constructed for the relation between chemical fertilizer use and yield per unit fertilizer input. Furthermore, a proposal is presented for how calculation of the yield factor could possibly be improved. The yield factor used in the calculation of biocapacity is not the marginal yield for a given area, but is calculated from the real and actual yields, and this way biocapacity and the ecological footprint for cropland are equivalent. Calculations for cropland biocapacity do not show the area needed for sustainable production, but rather the actual land area used for agricultural production. The proposal the authors present is a modification of the yield factor and also the changed biocapacity is calculated. The results of statistical analyses reveal the need for a clarification of the methodology for calculating marginal yield, which could clearly contribute to assessing the real environmental impacts of agriculture.

Carbon emissions locked - in trade

In recent years there has been a growing concern about the emission trade balance of countries. It is due to the fact that countries with an open economy are active players in the international trade, though trade is not only a major factor in forging a country’s economic structure anymore, but it does contribute to the movement of embodied emissions beyond the country borders. This issue is especially relevant from the carbon accounting policy’s point of view, as it is known that the production-based principle is in effect now in the Kyoto agreement. The study aims at revealing the interdependence of countries on international trade and its environmental impacts, and how the carbon accounting method plays a crucial role in evaluating a country’s environmental performance and its role in the climate mitigation processes. The input-output models are used in the methodology, as they provide an appropriate framework for this kind of environmental accounting; the analysis shows an international comparison of four European countries (Germany, the United Kingdom, the Netherlands, and Hungary) with extended trading activities and carbon emissions. Moving from the production-based approach in the climate policy, to the consumptionperspective principle and allocation [15], it would also help increasing the efficiency of emission reduction targets and the evaluation of the sustainability dimension and its impacts of international trade. The results of the study have shown that there is an importance of distinction between the two emission allocation approaches, both from global and local level point of view.

Modifying the yield factor based on more efficient use of fertilizer — The environmental impacts of intensive and extensive agricultural practices

The aim of this article is to draw attention to calculations on the environmental effects of agriculture and to the definition of marginal agricultural yield. When calculating the environmental impacts of agricultural activities, the real environmental load generated by agriculture is not revealed properly through ecological footprint indicators, as the type of agricultural farming (thus the nature of the pollution it creates) is not incorporated in the calculation. It is commonly known that extensive farming uses relatively small amounts of labor and capital. It produces a lower yield per unit of land and thus requires more land than intensive farming practices to produce similar yields, so it has a larger crop and grazing footprint. However, intensive farms, to achieve higher yields, apply fertilizers, insecticides, herbicides, etc., and cultivation and harvesting are often mechanized. In this study, the focus is on highlighting the differences in the environmental impacts of extensive and intensive farming practices through a statistical analysis of the factors determining agricultural yield. A marginal function is constructed for the relation between chemical fertilizer use and yield per unit fertilizer input. Furthermore, a proposal is presented for how calculation of the yield factor could possibly be improved. The yield factor used in the calculation of biocapacity is not the marginal yield for a given area, but is calculated from the real and actual yields, and this way biocapacity and the ecological footprint for cropland are equivalent. Calculations for cropland biocapacity do not show the area needed for sustainable production, but rather the actual land area used for agricultural production. The proposal the authors present is a modification of the yield factor and also the changed biocapacity is calculated. The results of statistical analyses reveal the need for a clarification of the methodology for calculating marginal yield, which could clearly contribute to assessing the real environmental impacts of agriculture.

A temporális diszkontálási szokások vizsgálata – a társadalmi diszkontráta és a társadalmi preferenciák kapcsolata

A társadalmi diszkontráta kérdését a hazai szakirodalom mindezidáig mostohán kezelte, holott korántsem elhanyagolható tényező a közösségi projektek értékelésénél. Az Európai Uniós forrásokból finanszírozott beruházásokra vonatkozó szabályok, illetve a közösségi döntések racionalitásának növelésére vonatkozó fokozódó igény miatt végre nálunk is kezd reflektorfénybe kerülni a másutt már elterjedten alkalmazott költség-haszon elemzés módszertana. Ennek eredményét döntően befolyásolja a társadalmi diszkontráta megválasztása, ezért fontos, hogy ennek módszertanát, problematikáját megismerjük. A temporális diszkontálási szokásokat kétféle módon is tanulmányozhatjuk: a kinyilvánított és a megfigyelt preferenciák alapján. A társadalmi diszkontráta meghatározása a megfigyelt preferenciák alapján történik, top-down módszertannal, míg a temporális viselkedést természetesen a kinyilvánított preferenciák segítségével, kérdőíves módszerekkel végezhető el. A tanulmányban bemutatásra kerül a társadalmi diszkontráta módszertana és egyben kísérletet teszünk a magyar lakosság temporális diszkontálási szokásainak feltárására egy 1000 fős kérdőíves felmérés alapján, mely egyfajta útmutatásként is szolgálhat a top-down módszertanok fejlesztését illetően.

Maximizing the Efficiency of Greenhouse Gas Related Consumer Policy

Consumer policy approaches regarding green products and solutions can be differentiated by their main focus. “Green positioning” is basically targeted at environmentally aware consumers, while “efficiency-focused positioning” concentrates on the efficiency gain of the product or solution, targeting the whole society, regardless of consumers' environmental awareness. The paper argues that the scope and total environmental benefit can be increased if green products or solutions are promoted in different ways, not only as “green” but also based on other arguments (like cost-efficiency, return on investment, etc.). The paper suggests a model for improving the efficiency of greenhouse gas (GHG)-related consumer policy. Based on the marginal social cost curve and the marginal private cost curve, different (green, yellow, and red) zones of action are identified. GHG mitigation options chosen from those zones are then evaluated with the help of profiling method, addressing the barriers to implementation. Profiling may help design an implementation strategy for the selected options and make consumer policy more effective and acceptable for mass market. Case study results show three different ways of positioning of GHG-related consumer policy in Hungary from 2000 and give practical examples of profiling, based on the latest marginal social cost curve and the contemporary energy saving policy of the state regarding the residential sector.

Kevésből sokat, avagy az energiahatékonyságok programok eredményességének növelése

A környezetbarát megoldások elterjesztésére irányuló stratégiák különböznek aszerint, hogy mire helyezik a fő hangsúlyt. A „zöld pozicionálás” típusú megközelítés a környezettudatos fogyasztókat célozza meg, míg a „hatékonyságra fókuszáló pozicionálás” az adott termék vagy szolgáltatás által elérhető hatékonyság-javításra összpontosít, megcélozva az egész társadalmat, függetlenül a fogyasztók környezeti tudatosságától. A cikk szerint a fogyasztói politika hatóköre szélesíthető, az összes környezeti haszon pedig növelhető, ha a környezetbarát termékeket és megoldásokat eltérő módokon népszerűsítjük, nemcsak „zöldként” pozicionálva, hanem más érvekre is építve (pl. költséghatékonyság, lakások értékállóságának növelése, a beruházás megtérülése, stb.). A cikk egy modellt vázol fel, amely segíthet az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának csökkentésére irányuló fogyasztói politika hatékonyságának, eredményességének növelésében. A társadalmi és az egyéni határköltséggörbékből kiindulva a szerzők a cselekvés három különböző (zöld, sárga, és vörös) zónáját azonosítják. Az ezekbe a zónákba eső ÜHG elhárítási opciókat ezután egy ún. „profilozási” technika segítségével értékelik, különös hangsúlyt fektetve az opciók megvalósítását korlátozó, illetve azt elősegítő tényezőkre. A profilozás segíthet a kiválasztott ÜHG elhárítási opciók megvalósítási stratégiájának megalkotásában, továbbá a hatásosabb és a tömegpiac számára is elfogadhatóbb fogyasztói politika tervezésében. Az esettanulmány a magyarországi ÜHG elhárítással kapcsolatos politika három különböző pozicionálási lehetőségét értékeli 2000-től kezdve, és a legfrissebb társadalmi határköltséggörbére alapozva, valamint az államnak a lakossági szektorra vonatkozó jelenlegi energiahatékonysági politikája ismeretében gyakorlati példákkal szolgál a profilozási technika használatát illetően. A kutatás a Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásával valósult meg.

Az ökológiai lábnyom ökonómiája

Örömmel és büszkeséggel adjuk közre a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntarthatósági Indikátorok Kutatóközpontjának első kötetét, amely az ökológiai lábnyomhoz kapcsolódó kutatásainkat foglalja össze. Az ökológiai lábnyomot lehet szeretni vagy kritizálni, de kevés kutató közömbös iránta. Jellemzően nagy lelkesedéssel vagy kritikai dühvel közelít hozzá a tudomány és a szakpolitika, és csak ritkán teszik fel azt a kérdést, hogy melyek azok a kérdések, amelyek jól megválaszolhatóak a segítségével, és melyek azok a kérdések, ahol alkalmazása sarlatánság vagy bűn. Lelkesedést és kritikát félretéve objektíven állíthatjuk, hogy az ökológiai lábnyom mind a laikusok között, mind pedig a tudományos világban terjed. Épp olyan népszerű a Google-on és Facebookon, mint a tudományos világban − A Web of Science-en vagy a Google-on végzett felméréseink azt mutatják, hogy míg több kompozit indikátor napja –HDI, ISEW GPI, ESI ¬− leáldozóban van, addig az ökológiai lábnyomra történő hivatkozások száma rendületlenül nő, még a legigényesebb, impakt faktoros tudományos közleményekben is. Ha többet nem is, de azt mindenképpen igazolja népszerűsége, hogy ez az indikátor „tud” valamit, amit az elődei nem tudtak, versenytársaihoz képest használhatóbbnak mutatkozott egyes problémák megválaszolására. Lehet tehát szeretni vagy nem szeretni, az igazi kérdés az, mely problémákat célszerű e mutató felhasználásával megközelíteni. E kötet reményeink szerint ebbe az irányba mutat. A kötet tanulmányainak túlnyomó része egy 1000 fős reprezentatív felmérés eredményeire támaszkodva mutatja be a magyar lakosság ökológiai lábnyomát, és annak összefüggéseit különböző gazdasági, társadalmi és pszichológiai tényezőkkel. Ezeket mintegy három elméleti fejezet fogja keretbe, melyek az ökológiai lábnyom elméletével és kritikájával, az energialábnyom csökkentése során tapasztalható visszapattanó hatással, illetve az ökológiai lábnyom−eltartóképesség dinamikájával foglalkoznak a Meadows-modellekből vett asszociációra támaszkodva. A kutatás „mellékterméke” egy ökológiai lábnyom kalkulátor, amely összhangban van a Global Footprint Network adataival és metodikájával, a reprezentatív felmérés eredményeire támaszkodva hoztuk létre, és konzisztens a KSH fogyasztási statisztika adataival is. Ebben a minőségében az országban egyedülálló.

Sustainable consumption: from escape strategies towards real alternatives

Better sustainability policy is supposed to lead to better sustainability performance. Nonetheless, recent research predicts further growth of the ecological footprint and stable ecological deficit in Europe and North America despite their impressive policy efforts (Lenzen et al. 2007) [1]. Similarly, individual strategies result in somewhat reduced load for committed consumers, but this reduction cannot offset the total impact of the socio-economic configuration: consumers in higher income countries tend to pollute more. Comitted consumers "offset" a part of their environmental load by carrying out green purchases. A radical change assumes a change in lifestyle (Shove, 2004) [2]. The conference paper is the first step of the study that aims at measuring the significance of attitude elements as compared to the significance of the socio-economic system on different elements of consumption and environmental aspects This paper focuses on measuring the ecological footprint impacts of consumption in different product groups as well as in different income groups of the society.

Mérhető-e a vállalati környezeti teljesítmény? A környezetvédelmi teljesítmény stratégiai alapú értékelése

A cikkben egy bemutatok egy olyan új koncepciót, amely segít a különböző adottságú – pl. kicsi és nagyvállalatok- környezetvédelmi teljesítményének reálisabb megítélésében és összehasonlításában. A koncepciót felhasználva elkészítettem 88 magyar gépipari vállalatra vonatkozóan egy stratégiai térképet, amely egyedüllló eszköznek bizonyult a vállalatok környezetvédelmi stratégiáinak bemutatására, a vállalatok osztályba sorolására, és a különböző vállalati csoportok magatartásának magyarázatára.