The Eastern Partnership after Riga: Review and Reconfirm. CEPS Commentary, 29 May 2015

The Riga Summit of 21-22 May reaffirmed the EU’s commitment to the Eastern Partnership, underlined further differentiation between the neighbours and reiterated the importance of people-to-people contacts, finds Hrant Kostanyan in this CEPS Commentary. All in all, however, the Summit was more of a stocktaking exercise than a momentous redefinition of relations with the EU at a time of precarious geopolitics in the east. Politically, it is important now for the EU to defend what it already offered to the eastern neighbours and reconfirm the Eastern Partnership as a defining feature of its foreign policy and fundamental to the EU’s larger Security Strategy review.

Enhancing the Prospects of the EU’s Deep and Comprehensive Free Trade Areas in the Mediterranean: Lessons from the Eastern Partnership. CEPS Commentary, 24 June 2015

In their March 2015 Consultation paper on the review of the European Neighbourhood Policy (ENP), the European Commission and the High Representative raised the question whether the Deep and Comprehensive Free Trade Areas (DCFTAs) “are the right objective for all or should more tailor-made alternatives be developed, to reflect differing interests and ambitions of some partners?” Such ambitious but complex trade agreements have now finally been signed with Ukraine, Moldova and Georgia, but they are still on the table for several Mediterranean ENP countries. Although these Mediterranean partners have a completely different political, economic and legal relationship with the EU, some important lessons can be drawn from the ‘Eastern DCFTA experience’. In particular, the DCFTA negotiators should avoid overly ambitious and ill-defined legislative approximation commitments and develop a comprehensive implementation strategy.

Small business performance:business, strategy and owner-manager characteristics

Purpose: This paper aims to contribute to the understanding of the factors that influence small to medium-sized enterprise (SME) performance and particularly, growth. Design/methodology/approach: This paper utilises an original data set of 360 SMEs employing 5-249 people to run logit regression models of employment growth, turnover growth and profitability. The models include characteristics of the businesses, the owner-managers and their strategies. Findings: The results suggest that size and age of enterprise dominate performance and are more important than strategy and the entrepreneurial characteristics of the owner. Having a business plan was also found to be important. Research limitations/implications: The results contribute to the development of theoretical and knowledge bases, as well as offering results that will be of interest to research and policy communities. The results are limited to a single survey, using cross-sectional data. Practical implications: The findings have a bearing on business growth strategy for policy makers. The results suggest that policy measures that promote the take-up of business plans and are targeted at younger, larger-sized businesses may have the greatest impact in terms of helping to facilitate business growth. Originality/value: A novel feature of the models is the incorporation of entrepreneurial traits and whether there were any collaborative joint venture arrangements. © Emerald Group Publishing Limited.

A közérdek védelmének intézményei Public-Private Partnership esetében = Institutional approaches to protecting public interest in Public-Private Partnership projects

A tanulmány a Public-Private Partnership (PPP) egyik nagy kérdésének megközelítéseit vizsgálja: miként védhető a közérdek e projektekben. Piaci és nem piaci megoldásokat tesz az elemzés mérlegre, valamint kitér arra, hogy miért különleges a PPP projektek esetében a közérdek védelmének kérdése. A szabályozott verseny körülményeinek kialakítása több megközelítésben is perdöntő kérdés a PPP értéknövelésének előmozdításához, bár a létező megoldások nem mentesek anomáliáktól. A képviseleti demokrácia intézményi működésének támogatására pedig a társadalmi részvétel megoldásait javasolja az irodalom. E megközelítés is több formájában, többféle céllal és szintén kihívásokkal segítheti az értéknövelő PPP projekteket. A tanulmány az elvi lehetőségek értékelő elemzését követően a megvalósítás realitásait is mérlegre teszi. = This study focuses on a key issue in Public-Private Partnership (PPP) projects: how may public interest be protected. It assesses market based and non market based approaches, and also explains why PPP projects are peculiar when addressing the protection of public interest. Setting up the conditions for simulated competition is of paramount importance for different reasons in order to enable value creating PPP projects. Existing solutions however are not without anomalies. To promote the institutions of democracy, participatory solutions are recommended in the literature. That approach may help value creating PPP projects in various forms, with a range of objectives and challenges. The study concludes the analytical assessment of options by highlighting the realistic conditions of implementation.

A Public-Private Partnership strukturális modelljeinek összevetése = Comparison of Public-Private Partnership models

A tanulmány a PPP különböző strukturális modelljeinek csoportosítását mutatja be, az egyes típusok rövid rendszerező áttekintésével. A tipológiák vizsgálata hasznos ahhoz, hogy a PPP projektek struktúrájának kialakításakor a különböző lehetőségeket mérlegelni tudjuk. Többféle megközelítésben lehet a modelleket tipizálni. Az együttműködés célja alapján a hatékonyság-, a minőség- és a finanszírozás-orientált modellek a legelterjedtebbek, a kockázatmegosztás módja alapján BOT, DBFO és koncessziós változatok, a haszonmegosztás szabályozása alapján árplafon-szabályozású, közvetlen haszonszabályozású, fixdíjas és árnyékáras megoldások a leginkább bevettek. A tanulmány ezek elemző bemutatása alapján arra a következtetésre jut, hogy a gyakorlati megoldások a legtöbb esetben az elméleti típusok valamilyen kombinációját tartalmazzák, a konkrét eset feltételeinek megfelelően. Így a gyakorlatban a fix tipológiák helyett alkalmasabb úgy megközelítenünk a PPP-t, mint egy folyamatosan változó, a helyi igényekhez idomuló jelenséget. A haszonszabályozó tipológia kapcsán a tanulmány melléklete rövid áttekintést nyújt a PPP esetében kritikus méltányos haszon becslésének lehetséges megoldásairól is. = This study shows a categorization of the different structural models of Public-Private Partnership (PPP) projects. The typologies are useful to assess the available options when decisions on PPP project structures are made. There are different categorizing aspects. Based ont he key purpose of the partnership there are efficiency, quality and financing focused models. From a risk sharing point of view, BOT, DBFO and concession models are most typical. Regarding the regulation of returns price-cap models, ’open book’ models, fixed price and shadow pricing models are most common. Based on the analytical assessment of these, they study concludes that actual projects are mostly a combination of theoretical types, as required by the given case. Therefore in practice, it is more appropriate to approach PPP projects as a constantly shaping concept, adjustable to particular conditions. Supporting the approaches to the regulation of returns, an appendix of the study summarizes the different methods to estimate fair returns, a critical issue in PPP projects.

Kiemelt gazdálkodástani kutatások a Public-Private Partnership területén – összehasonlító elemzés = Selected publications on Public-Private Partnership from a business studies perspective – comparative analysis

A tanulmányban összefoglalóan bemutatom a Public_Private Partnership (PPP) gazdálkodástani szempontból releváns kutatói munkáinak fogalomhasználatát, kérdésfeltevéseit, illetve főbb eredményeit. Ezzel betekintést kívánok nyújtani abba, hogy mit kutatnak a PPP területén a kollégák gazdálkodástani szempontból. Láthatóvá szeretném tenni, hogy eszerint melyek a „jelentős” témák és kérdések a tudományos közösség mai felfogása alapján. Az elemzés középpontjában huszonhárom, a Public-Private Partnership gazdálkodástani megközelítéséhez kapcsolódó, konkrét tudományos kutatásra épülő irodalom áll, amelyek láthatóvá teszik a PPP sokféle értelmezését a szerzők által alkalmazott részben eltérő definíciókkal. A többféle szempontból végzett szisztematikus elemzés eredményeképpen látható, hogy noha az írások mondanivalójuk függvényében vagy kiemelik a PPP partneri, kockázatmegosztó jellegét, vagy ezt nem hangsúlyozzák és általánosabb értelmezéssel dolgoznak. A PPP-t leginkább kritikusan bíráló szerzők körében jellemző, hogy a gyakorlati megvalósulás alapján a PPP-nek inkább feladatátadó, semmint partneri, illetve inkább finanszírozási, semmint értéknövelő jellegét hangsúlyozzák. = This working paper summarizes the terminology, research focus and primary results of academic articles on Public-Private Partnership (PPP) from a business studies approach. This is to show what fellow researchers focus on. I mean to highlight the „significant” topics as per the current understanding of the academic community. The analysis focuses on twenty-three academic articles that reveal the various interpretations of PPP, using somewhat different definitions. Analytical results show that the articles do not use a common interpretation, but authors either highlight the partnership, i.e. risk sharing nature of PPP; or it is not emphasized, and they use a more general interpretation instead. Researchers most critical with PPP typically give importance to the outsourcing and financing aspects of PPP in practice, rather than its partnership or value increasing character.

Szemléletbeli dilemmák a Public-Private Partnership menedzsmentjében = Management dilemmas in Public-Private Partnership projects

A tanulmány a Public-Private Partnership (PPP) immanens logikai kihívásai közül két kiemelt kérdést elemez: az állami fél közszolgálati-közigazgatási beágyazottságából eredő dilemmákat, valamint az állami és a magánfél eltérő kulturális hátteréből eredő feszültségek jellemzőit. A PPP projektek gyakorlati megvalósítása szempontjából e két kardinális kérdés kifinomult elméleti hátterébe nyújt bepillantást. A közszolgáltatási dilemmák közül azonosítja és tárgyalja a jogszerűség vs. eredményesség, a hatékonyság vs. eredményesség, a centralizáció vs. decentralizáció, a közérdek vs. egyéni szabadságjogok védelme, valamint a kormányzat kicsinyítése vs. jogbiztonság védelme, és a vállalkozói szemlélet vs. közszolgálatiság közti egyensúlyozás kihívásait. Az állami és az üzleti fél kulturális különbözőségének központi motívumaként a döntéshozatalbeli különbséget ragadja meg, és a bizalom szerepét hangsúlyozza a működőképes modell megtalálásának lehetőségeként. = This study analyses two cardinal issues of Public-Private Partnership (PPP) projects’ immanent challenges: the management dilemmas of public services/governance, and the tensions between the private and public parties due to their different cultural imbeddedness. It provides theoretical insights into these two issues of practical relevance. As public service management dilemmas, it identifies the trade-offs between rights vs. effectiveness, efficiency vs. effectiveness, centralization vs. decentralization, protecting the public interest vs. individual freedom, minimizing government vs. protecting human rights, the entrepreneurial approach vs. public service ethos. The study captures the cultural difference between the public and the private parties in their different approaches to decision making, while it concludes that the role of trust is key in finding feasible solutions for PPP models.

A Public-Private Partnership vélt és valós hangsúlyai Magyarországon = Assumed and actual emphases of Public-Private Partnership in Hungary

Írásunk a Public-Private Partnership (PPP) magyarországi megvalósulásának hangsúlyairól szól. Azt vizsgáljuk, hogy a szakmai közvélemény milyen képet alakíthatott ki e projektekről a szaksajtó olvasásán keresztül. Három tágabb elvi szempont sajtóbeli megjelenésének súlyát elemezzük: a PPP céljai, a feladatok hatékonyabb elvégzésének módja, illetve a társadalmi kontroll megvalósulása áll érdeklődésünk középpontjában. A tartalomelemzés matematikai-statisztikai módszereit alkalmazzuk. Következtetésünk, hogy a PPP-projektek általában még nem elvi lényegük szerint valósultak meg Magyarországon, bár az évek során érzékelhető pozitív irányú elmozdulás: tanulási folyamat történik. Ennek alapján nem szabad a PPP-t mint módszert elvetni a közfeladatok ellátásában, hanem alkalmazási módjának tökéletesítésére kell törekedni. = This working paper focuses on the perceptions of the Hungarian implementation of Public-Private Partnership (PPP) projects. It was examined how PPP was perceived in the wider public through the communication of the most read daily and weekly business journals. We analyzed the proportion of three broad aspects in the articles: the main goals of PPP, efficiency improvement as a substantial opportunity for value creation, and the role of democratic control. We applied the mathematical-statistical methods of content analysis. Our conclusion is that PPP-projects in Hungary are far from the normative model of implementation as discerned from literature, but from year to year a positive shift, a learning process can be observed. Therefore, instead of discarding PPP as a progressive government solution, Hungary should focus on improving the design and implementation of PPP projects.

A Public-Private Partnership Magyarországon – Miért nem működik, és hogyan működhetne?

A cikkben ismertetett kutatási projekt vizsgálati területe a public-private partnership (PPP), gazdálkodástani szemszögből nézve. A kutatással a szerző célja az volt, hogy megvizsgálja, a PPP-ben szerepet vállaló üzleti fél milyen sajátosságokkal szembesül e konstrukció keretében működve, mik a főbb teendői a siker érdekében, illetve milyen külső és belső sikerfeltételek alakítják munkáját. A PPP-ben melyek a két szerződő fél együttes értéknövelésének feltételei? Az elemzés eredményeképpen a PPP fogalmi értelmezésével kapcsolatosan kijelenthető, hogy a Magyarországon alkalmazott megoldások nem tekinthetők PPP-nek a fogalom szigorú értelmezése alapján. A PPP alkalmazásának célja az eddigi magyarországi projektek esetében elméleti szempontból nézve rendhagyó volt: a fő mozgatórugója a PPP-projektek kezdeményezésének a finanszírozás megoldása volt. A projektek elvi lényegét jelentő értéknövelés gyakorlati értelmezése torzult. Az állami fél számára a projektek értéknövelése arra összpontosult, hogy megfelelő minőségű szolgáltatás létrejöjjön, rövid távon kigazdálkodható finanszírozás mellett. A vállalkozóval való partneri együttműködéshez a vizsgálati időszakban adott szabályozás keretei között az állami fél nem volt képes megfelelően fellépni. Érdemben nem valósult meg a PPP lényegét jelentő kifinomult kockázatmegosztás. Az empirikus adatgyűjtés 2008-ban történt, azóta a magyarországi PPP projektek iránti érdeklődés alább hagyott. A kutatás eredményeként megfogalmazott javaslatok alapján várható, hogy idővel, az ilyen típusú fejlesztések újraindulhatnak, nagyobb eredményesség ígéretével.

Soft power as the new norm: How the Chinese-Russian strategic partnership (soft) balances American hegemony in an era of unipolarity

This study explores how great powers not allied with the United States formulate their grand strategies in a unipolar international system. Specifically, it analyzes the strategies China and Russia have developed to deal with U.S. hegemony by examining how Moscow and Beijing have responded to American intervention in Central Asia. The study argues that China and Russia have adopted a soft balancing strategy of to indirectly balance the United States at the regional level. This strategy uses normative capabilities such as soft power, alternative institutions and regionalization to offset the overwhelming material hardware of the hegemon. The theoretical and methodological approach of this dissertation is neoclassical realism. Chinese and Russian balancing efforts against the United States are based on their domestic dynamics as well as systemic constraints. Neoclassical realism provides a bridge between the internal characteristics of states and the environment which those states are situated. Because China and Russia do not have the hardware (military or economic power) to directly challenge the United States, they must resort to their software (soft power and norms) to indirectly counter American preferences and set the agenda to obtain their own interests. Neoclassical realism maintains that soft power is an extension of hard power and a reflection of the internal makeup of states. The dissertation uses the heuristic case study method to demonstrate the efficacy of soft balancing. Such case studies help to facilitate theory construction and are not necessarily the demonstrable final say on how states behave under given contexts. Nevertheless, it finds that China and Russia have increased their soft power to counterbalance the United States in certain regions of the world, Central Asia in particular. The conclusion explains how soft balancing can be integrated into the overall balance-of-power framework to explain Chinese and Russian responses to U.S. hegemony. It also suggests that an analysis of norms and soft power should be integrated into the study of grand strategy, including both foreign policy and military doctrine.

Baseline analysis of the existing capacities and needs for capacity building for Marine Strategy Framework Directive implementation in the Celtic Seas sub-region.

This report evaluates the existing situation in the Celtic Seas sub-region and determines the current state of preparedness for transboundary management of marine ecosystems and MSFD implementation. Recommendations for capacity building are provided through the analysis of the existing conflicts and potential synergies between relevant policies, institutions and information resources for MSFD implementation across the region. This report strives to empower stakeholders through the provision of a sound baseline with accurate and up-to-date information on the current status of MSFD implementation, potential opportunities and suggested approaches for building capacities in their region and across the Celtic Seas. It is evident that there are a number of national marine planning processes currently underway and at different stages throughout the United Kingdom and the pre-planning context for MSP in Ireland. On a similar note, this evaluation of MSFD implementation progress to-date in the United Kingdom, Ireland and France highlights that each Member State has implemented the legal and procedural requirements of preparatory steps in differing manners and using different time scales. This variance across the sub-region has the potential to impact the achievement of GES by 2020 across the Celtic Seas.

Russia and the Global Security Strategy of the European Union

The present article reviews the relations between the EU and Russia in the past decade and shows the deterioration of the bilateral relations. The Putin´s Russia has become a very active geostrategic player, with a worrying behaviour, breaking balances in the international scene established since the end of the Cold War. Russia is a priority in the Foreign and Security Policy of the European Global Security Strategy, but has become also a clear competitor. This last aspect is not sufficiently underlined in the Strategy and thus the strategic framework is not clear. In parallel, it is not clear in the Strategy which are the tools the EU has to defend its neighbourhood when their independence, sovereignty or territorial defence may be put in question. This question goes beyond the support to the resilience of those neighbours.

Scaling up strategies of the chronic respiratory disease programme of the European Innovation Partnership on Active and Healthy Ageing (Action Plan B3: Area 5)

Action Plan B3 of the European Innovation Partnership on Active and Healthy Ageing (EIP on AHA) focuses on the integrated care of chronic diseases. Area 5 (Care Pathways) was initiated using chronic respiratory diseases as a model. The chronic respiratory disease action plan includes (1) AIRWAYS integrated care pathways (ICPs), (2) the joint initiative between the Reference site MACVIA-LR (Contre les MAladies Chroniques pour un VIeillissement Actif) and ARIA (Allergic Rhinitis and its Impact on Asthma), (3) Commitments for Action to the European Innovation Partnership on Active and Healthy Ageing and the AIRWAYS ICPs network. It is deployed in collaboration with the World Health Organization Global Alliance against Chronic Respiratory Diseases (GARD). The European Innovation Partnership on Active and Healthy Ageing has proposed a 5-step framework for developing an individual scaling up strategy: (1) what to scale up: (1-a) databases of good practices, (1-b) assessment of viability of the scaling up of good practices, (1-c) classification of good practices for local replication and (2) how to scale up: (2-a) facilitating partnerships for scaling up, (2-b) implementation of key success factors and lessons learnt, including emerging technologies for individualised and predictive medicine. This strategy has already been applied to the chronic respiratory disease action plan of the European Innovation Partnership on Active and Healthy Ageing.

Widening Access to Higher Education through Partnership Working

This chapter considers the policy and practice of partnership working amongst educational organisations and related service providers as a means of promoting social inclusion in higher education (HE). It draws on an empirical study of partnership working in an area of England which has low levels of participation in HE, consistently performs poorly in national measures of educational achievement, and contains pockets of severe economic and social deprivation. The empirical research focuses on the work of senior managers from seventeen organisations who formed a sub-regional partnership as a strategy to raise aspirations, widen participation in HE and promote social inclusion.