Egyetemi-ipari együttműködések a kapcsolatmarketing nézőpontjából

Az innovatív szervezetek (egyetemek, vállalatok, hídképző intézmények) közötti kapcsolatok sikerességének hosszú távú biztosítása kulcsfontosságú összefüggést jelent az innovációorientált tevékenységekben érdekelt piaci szereplők számára éppúgy, mint napjaink gazdaságfejlesztési aktivitásait koordináló kormányzati szereplők számára. Az egyetemi-ipari együttműködések fejlesztése kiemelt szerepet játszik mind az Európai Unió innovációs politikájában, mind az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, vagy az egyes hazai felsőoktatási intézmények intézményfejlesztési terveiben. E kapcsolatok vizsgálata, kezelése során ugyanakkor mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek hajlamosak az egyetemi-ipari interakciókat homogén módon együttműködésként kezelni, pedig a kapcsolat módja, iránya, mélysége függvényében e területen is lényeges különbségek adódnak. A szerző tanulmányában e különbségekre rámutatva az egyetemi- ipari együttműködéseket a kapcsolatmarketing nézőpontjából értelmezi, áttekintést adva e kapcsolatok motivációiról, formáiról, főbb jellemzőiről.

Irigység a munkahelyen

Az irigység megjelenésének lehetősége a személyes és a szakmai életünkben is fokozott mértékben fennáll. Azok a viselkedésformák, amelyek az irigységből adódnak, közvetlen és közvetett költségekkel járhatnak a vállalati kontextusban. Az irigység vállalati kontextusban kifejtett hatásainak vizsgálatát egy tematikus interjúkon alapuló magyar vállalati felmérés eredményeinek elemzése egészíti ki. Az empirikus eredmények szerint az irigység legfőbb manifesztációi közé tartoznak: a másik elhiteltelenítése, leszólása, elszigetelése, illetve a mások munkájának hátráltatása. Az interjúalanyok többsége védtelennek tartja magát e cselekvési tendenciákkal szemben. Ezért hangsúlyozottan fontosak a vállalaton belüli intézményi korlátok és normák hatékony alkalmazásai az olyan destruktív jelenség, mint az irigység visszaszorítására vagy legalább elfogadható szinten tartására.

Az e-közigazgatás elméletének megalapozása

A közigazgatás rapid átalakulása, újraszervezése súlyos kényszerek és elvárások mentén történik napjainkban. A közigazgatás, ezen keresztül az állam teljesítőképessége szempontjából sem mindegy, hogy ez az átalakulás tudományos háttér, módszertan és eszköztár segítségével, vagy anélkül, ad hoc módon történik. Az e-közigazgatásra mint új tudományterületre nagy feladat hárul. Kapaszkodót kell adni az átalakuláshoz, ki kell jelölni a tudományos diskurzus főbb fókuszpontjait, a megújítás és a megújulás területeit és módszereit. Így jutunk el a közigazgatás új megközelítéséhez, gondolati térképéhez és bejárási „itineréhez”. A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy axiomatikus megközelítésben mutassa be a közigazgatási modernizáció fő sodrának számító e-közigazgatás tudományának főbb pilléreit, segédtudományait és azok bejárási irányát. Számba vegye a tudomány diskurzusát, fogalmi hátterét, végül vizsgálja a paradigma-diffúzió új fogalmát és jelenségét a közigazgatásban.

A versenyképesség és az innováció vállalati szintű vizsgálata

A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ: hogyan válhat egy szervezet piacvezetővé, és hogyan tarthatja meg pozícióját hosszú távon? A kérdésre huszonöt különböző szektorban tevékenykedő piacvezető vállalat átfogó, több szintű kvalitatív módszertani vizsgálatával kapunk választ. A kutatás során több, mint száz, félig strukturált egyéni interjú, dokumentumelemzések és megfigyelések elemzése valósult meg QSR NVivo elemző szoftverrel. A tanulmány rávilágít arra, hogy a versenyképesség dinamikusan változó, idővel erodálódik, így megteremtése, illetve megújítása tudatos vezetői feladat. A kutatás fontos eredménye, hogy a menedzsereknek tudomásul kell venniük, hogy mind a termelékenységbe, mind az innovációba be kell fektetniük, amennyiben hosszú távon fenn akarják tartani iparági vezető pozíciójukat.

Kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatok működése az autóiparban – Eltérő szerkezet, hasonló hatás?

A kutatás-fejlesztés és innováció hálózatosodása mára nyilvánvalóvá vált az evolucionista közgazdasági szakirodalom alapján. Magyarországon e folyamat lassabban és kisebb mértéket ért el, mint amit a szakirodalom alapján várhatnánk, nem függetlenül a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) környezet általános gyengeségeitől. A kutatás hazai KFI-hálózatok vizsgálatával arra keresi a választ, hogyan épülnek fel és működnek a hazai KFI-hálózatok, milyen szerepet játszanak a partnervállalkozások képességeinek fejlesztésében? A kutatás két hazai, autóipari hálózat jellegzetességeit tárja fel, amelyek részt vesznek a regionális egyetemi tudásközpontokat támogató programban is. Noha a támogatás miatt a hálózat központi szereplői elvileg hasonló működési kereteket dolgoztak ki, a hálózatok szerkezete a gyakorlatban néhány fontos eltérést mutat. E különbségeknél azonban fontosabbak az azonosságok, amelyek a központi szereplők pozitív helyzetét és tevékenységét erősítik meg, szemben a hálózat peremén lévők korlátozottabb képességeivel és lehetőségeivel. A vizsgált hálózatoknak azonban így is nagyon nagy érdeme, hogy hozzájárulnak ahhoz a tanulási folyamathoz, amelynek során a hazai vállalkozások új tudást és új képességeket sajátíthatnak el – szakmai téren és az együttműködésekkel kapcsolatban is –, valamint olyan bizalmi viszonyokat alakíthatnak ki, amelyek hosszabb távú sikerességüket is megalapozhatja.

Az információrendszerek sikere a magyar nagyvállalatoknál – A marketingmenedzser perspektívája

E kutatásban a szerzők azt vizsgálják, milyen tényezők határozzák meg leginkább, hogy a nagyvállalatok marketingmenedzserei hasznosnak tartják-e az általuk használt információrendszereket. A marketingmenedzserek két éven belül várhatóan nagyobb informatikai büdzsé fölött fognak rendelkezni, mint informatikus kollégáik, mégis nagyon keveset tudunk arról, milyen szempontok alapján alkotnak véleményt az információrendszerekről. A kutatásban az információrendszer sajátosságai mellett környezeti és szervezeti tényezők hatásait vizsgálták. Elméleti modelljüket 304 magyar vállalatból álló mintán tesztelték. Eredményeik szerint a magyar és külföldi tulajdonú vállalatoknál dolgozó marketingmenedzserek hasonló mértékben tartják hasznosnak az információrendszereket. Valamennyi cég esetében a rendszer felhasználóbarát jellege befolyásolja leginkább az észlelt hasznosságot. A környezeti és szervezeti sajátosságok súlya azonban eltér a magyar és külföldi cégeknél. A külföldi tulajdonú vállalatoknál a marketingmenedzserek véleményét a szervezeti sajátosságok, például a szociális kapcsolatok és a szervezeti elkötelezettség befolyásolják, míg a magyar vállalatoknál a külső környezeti tényezők vannak hatással.

Influencia del burnout en el abandono de los voluntarios

La presente investigación trata de determinar si los voluntarios que desarrollan tareas socioasistenciales con personas afectadas por SIDA o cáncer experimentan el síndrome del burnout. Asimismo, intenta analizar la influencia de dicho síndrome en el abandono del voluntariado. Utilizando el Cuestionario de Burnout de Maslach y Jackson (1981) se obtuvo una medida previa de burnout en una muestra de 130 voluntarios. En un seguimiento a los seis meses y en otro a los doce meses, se tomaron medidas repetidas de burnout de los voluntarios que habían abandonado. Los resultados obtenidos muestran que los voluntarios que desarrollan este tipo de actividades experimentan burnout en un grado sensiblemente menor que los profesionales que trabajan en el mismo campo. También ponen de manifiesto la existencia de una relación significativa entre el grado de burnout experimentado y el abandono de la actividad voluntaria.

Farmers’ Market Nutrition Program Recipe Cards

These are cards giving recipes for fruit and vegetable dishes. Recipes include: confetti bean salsa, Mediterranean quinoa salad, minty watermelon cucumber salad, quick refrigerator pickles, broccoli salad, apple, cranberry and almond coleslaw, farmers’ market pasta salad, roasted beet and butter bean hummus, spinach and strawberry pecan salad, okra, avocado and tomato salad, plum-berry mint smoothie and crispy baked vegetables.

Comportamento alimentar e excesso de peso em profissionais do sector da saúde

A prevalência da obesidade está a aumentar nos países desenvolvidos e Portugal não é excepção. O presente trabalho teve como principal objectivo caracterizar a situação relativamente aos parâmetros antropométricos e hábitos alimentares de várias categorias profissionais do sector da saúde de uma instituição hospitalar do distrito de Lisboa. Com efeito, verificou-se que existem diferenças ao nível do Índice de Massa Corporal (IMC), da massa gorda e muscular e do perímetro de cintura entre as profissões estudadas (assistentes operacionais, enfermeiros, médicos e técnicos de diagnóstico e terapêutica). De acordo com a classificação do IMC, o grupo estudado situou-se no cut-off superior do ‘peso normal’ (IMC de 24,9 kg/m2). A obesidade esteve presente em 29% dos assistentes operacionais, 9% nos médicos e 5% nos enfermeiros e técnicos de diagnóstico e terapêutica. Também se observaram diferenças entre os géneros feminino e masculino, já que neste último o IMC foi de 26,5 kg/m2 e no primeiro foi de 24,6 kg/m2. Quanto aos hábitos alimentares, através do questionário de frequência alimentar (QFA) e após comparar com as recomendações da pirâmide dos alimentos mediterrânica e com a roda dos alimentos, foi notório o desvio do padrão alimentar face ao que é preconizado por estas representações. Assim, a maioria dos indivíduos não ingere produtos lácteos, pão, cereais e derivados com a frequência que seria adequada. Também se observaram diferenças no reporte de ingestão dos mesmos alimentos entre as categorias profissionais, salientando que todas estas apresentam padrões de ingestão desviantes das recomendações defendidas pela pirâmide dos alimentos mediterrânica e pela roda dos alimentos. Na sociedade actual, o local de trabalho é cada vez mais obesogénico devido quer à mudança na natureza do trabalho, quer às condições em que este decorre. Face aos resultados obtidos foi elaborado um plano de intervenção sócio- organizacional que visa promover hábitos alimentares e estilos de vida saudáveis. /ABSTRACT: Obesity prevalence is increasing all over developed countries, and Portugal is no exception. The present study had as major objective to describe the situation relative to anthropometric measures and dietary habits of several job strains operating in the health sector of a Lisbon district’s central hospital. Indeed, it has been verified that there are differences as concern to Body Mass Index (BMI), fat and muscle mass and waist circumference among the job strains studied (operational assistants, nurses, physicians and diagnostic and therapeutic technicians). According to BMI classification, the sample showed to be lined up with the superior BMI cut-off value for “normal weight” (BMI of 24,9 kg/m2). Obesity was present in 29% of operational assistants, 9% in physicians, 5% in nurses and diagnostic and therapeutic technicians. There were differences in both feminine and masculine genders, as in the latter the BMI was 26,5 kg/m2 and in the first, 24,6 kg/m2. As concern to dietary habits, through the application of the food frequency questionnaire (FFQ), after comparing with mediterranean food pyramid and wheel of foods it was notorious the deviation of dietary habits from these representations. Thus, most individuals do not consume dairy products, bread, cereals and derivates with an appropriate eating frequency. There were also differences in eating reporting of the same foods between job strains, focusing that all of these show eating patterns that deviates from the recommendations argued by mediterranean food pyramid and wheel of foods. In the present societies, workplace appears to be obesogenic due to the changes in labour’s nature and to the conditions that this one takes place. Towards the results obtained, it was developed a social and organizational intervention which entails to promote healthy eating habits and lifestyles.

Propuesta curricular de habilidades adaptativas para la estimulación temprana de niños y niñas de 0 a 3 años de edad, con discapacidad cognitiva

Abstract. The study developed builds a curriculum proposal based on adaptive skills for early stimulation of children from 0 to 3 years with cognitive disabilities as a final requirement for graduation from the Masters in Education with Emphasis on Development The proposal intends to improve the coherence, relevance and effectiveness of special education offered to students with special educational needs, specifically with cognitive impairment conditions, from early stimulation with a population of 0 to 3 years. The main objective of the study rises from the working context of the study: the individual needs of special education teachers and their students.

Development of effect-based bio-chemiluminescent cell bioassays for nutraceutical and biomedical applications

The final goal of the bioassay developed during the first two years of my Ph.D. was its application for the screening of antioxidant activity of nutraceuticals and for monitoring the intracellular H2O2 production in peripheral blood mononuclear cells (PBMCs) from hypercholesterolemic subjects before and after two months treatment with Evolocumab, a new generation LDL-cholesterol lowering drug. Moreover, a recombinant bioluminescent protein was developed during the last year using the Baculovirus expression system in insect cells. In particular, the protein combines the extracellular domain (ECD) of the Notch high affinity mutated form of one of the selective Notch ligands defined as Jagged 1 (Jag1) with a red emitting firefly luciferase since a pivotal role of “aberrant” Notch signaling activation in colorectal cancer (CRC) was reported. The probe was validated and characterized in terms of analytical performance and through imaging experiments, in order to understand if Jagged1-FLuc binding correlates with a Notch signaling overexpression and activation in CRC progression.

Atualização do manejo clínico da dengue

Curso a distância, autoinstrucional, possui um enfoque prático baseado na análise de casos clínicos que incluem a determinação de ações importantes para o correto manejo da dengue endêmica em nosso país. São quatro casos clínicos com alternativas a serem respondidas e que demandam, em média, 15 minutos, cada caso, para serem finalizados. Cada caso contém o fluxograma do manejo da dengue e os dados do paciente. Em caso de erro na resposta, um hipertexto guiará o participante as informações importantes para o aprendizado.

Influenza: atualização do manejo clínico

Curso a distância, autoinstrucional, com enfoque prático, baseado na análise de 4 casos clínicos que incluem a determinação de ações importantes para o correto manejo da influenza, de acordo com protocolos atualizados do Ministério da Saúde, que inclui a indicação do uso de medicação antiviral e a atenção especial aos casos de síndrome respiratória aguda e grave.

Caso Marcela: análise de caso clínico da influenza

Caso clínico do Curso de Atualização do Manejo Clínico da Influenza, ofertado pela Secretaria de Vigilância em Saúde e Universidade Aberta do Sistema Único de Saúde - UNASUS. Discute o caso de uma paciente de 22 anos, na 30ª semana de gestação, com pré-natal em dia, sem intercorências até então. Em uma manhã de inverno procura a unidade de saúde com queixas de febre alta, dor de garvanta e tosse seca. Nega dor toráxica ou dispinéia, e nega também dor abdominal. Não tomou a vacina de infuenza, apesar da recomendação feita durente seu pré-natal.

Caso Maria Aparecida: análise de caso clínico da influenza

Caso clínico do Curso de Atualização do Manejo Clínico da Influenza, ofertado pela Secretaria de Vigilância em Saúde e Universidade Aberta do Sistema Único de Saúde - UNASUS. Esse caso aborda o manejo de um caso clínico de infecção respiratória em uma paciente de 72 anos, institucionalizada. Como a paciente não apresentava sinais de agravamento ou de descompensação de doença de base, o processo é conduzido inicialmente como um caso de síndrome gripal, sendo indicado corretamente o tratamento com oseltamivir e optado pelo manejo ambulatorial. No retorno, a paciente apresenta um quadro de pneumonia grave e é internada em unidade de terapia intensiva.