Exploring the failure to protect the rights of the Roma child in Romania

An important test of the progress of development management is its contribution to human rights, especially in transition economies. This article explores the failure to protect the rights of the Roma child in Romania, who are particularly vulnerable to abandonment and institutionalisation. 2008 witnessed the 60th anniversary of the Universal Declaration of Human Rights and several other related celebrations. Nevertheless, within EU borders, minority populations can still lead dismal lives. It is argued that although both the EU and the Romanian government made the Roma's social inclusion a top priority, they failed to bring about substantial improvement. The first contribution of the article is to reinforce the trend within development management of linking policy implementation to the specific needs of the local context. Contemporary policy reports and early empirical results from an exploratory study in Galati, mainly in the area of education, suggest several inter-related causes of poor implementation, including the national political context, specific issues affecting the Roma and local implementation capacity. The second contribution suggests that ideas from business and management, specifically the notion of organisational receptivity to change, could increase the pace of change. Receptivity provides a framework for understanding local issues and how to manage them. Copyright © 2010 John Wiley & Sons, Ltd.

Missing people and their property:the case for interim administration

Puts the case for reform of the law to allow for the administration of the estate of a missing person in the interim period between their disappearance and any later declaration of their presumed of death. Explains why reform is needed. Notes Parliamentary activities relating to the presumption of death and interim administration in the period 2008-12. Highlights Australian and Canadian legislation providing for such interim administration and the Irish Law Commission recommendations for a statutory scheme on administering a missing person's property.

What's so entrepreneurial about intrapreneurs?

This paper discusses the determinants of becoming an intrapreneur. Individuals maximise their utility while deciding among three occupations: independent entrepreneurship, paid employment and intrapreneurship. I show that intrapreneurs resemble employees rather than entrepreneurs. Specifically, comparing the decision-making of intrapreneurs to that of entrepreneurs, the former are significantly more risk averse, expect lower but less uncertain reward and are broadly endowed with a poorer set of entrepreneurial abilities; despite having higher levels of human capital they fail to recognise business opportunities and have lower confidence in their entrepreneurial skills. A distinction within the category of intrapreneurship, based on the level of engagement and therefore the level of personal risks they bear, adds to our understanding of intrapreneurship. Engaged intrapreneurs, i. e., intrapreneurs that expect to acquire an ownership stake in the business, unlike the rest of intrapreneurs, share the attributes usually assumed to characterise entrepreneurs. © 2011 Springer Science+Business Media, LLC.

An international cohort comparison of size effects on job growth

The contribution of different-sized businesses to job creation continues to attract policymakers’ attention; however, it has recently been recognised that conclusions about size were confounded with the effect of age. We probe the role of size, controlling for age, by comparing the cohorts of firms born in 1998 over their first decade of life, using variation across half a dozen northern European countries Austria, Finland, Germany, Norway, Sweden and the UK to pin down size effects. We find that a very small proportion of the smallest firms play a crucial role in accounting for cross-country differences in job growth. A closer analysis reveals that the initial size distribution and survival rates do not seem to explain job growth differences between countries, rather it is a small number of rapidly growing firms that are driving this result.

Does start-up financing influence start-up speed? Evidence from the panel study of entrepreneurial dynamics

Why are some entrepreneurs able to start a new firm more quickly than others in the venture creation process? Drawing on pecking order and agency theory, this study investigates how start-up capital structure influences the time to either new firm founding or quitting the start-up process. The temporal aspect of the start-up process is one that is often discussed, but rarely studied. Therefore, we utilize competing risk and Cox regression event history analysis on a nationally representative sample of US entrepreneurs to investigate how start-up capital structure impacts the time in gestation to particular kinds of start-up outcomes. Our findings suggest that external equity has an appreciable impact on new firm emergence over time, and that the percentage of ownership held by the founders attenuates the benefits of external equity.

Computer aided licence selection

A model of multiple criteria decision making is presented for selecting the “best” of a finite number of alternatives. Techniques of scoring the alternatives and weighting the criteria are combined with different evaluating procedures and amalgamated in an interactive algorithm. Application of this method for choosing the best tender in a competitive bidding is discussed and a case is presented in some detail.

Decision support system for production control: Multiple criteria decision making in practice

This paper presents a development of decision support systems for solving scheduling problems. It consists of two parts — the first describing the production processes which can be handled by the system and the second describing how the system works.

Governance in the European Union - Applying the "trilemma of global politics"

The European Union with its sophisticated institutional system is the most important regional integration on Earth. This tight form of economic integration converges to the level that Dani Rodrik calls hyperglobalization in his model, the political trilemma of globalisation. In our paper we develop the mentioned model and then we apply it to the case of the European Integration. We argue that if we want to maintain the deep integration among member states in the EU we have to pass more and more functions of the nation states to the federation level. In case of the EMU that means that federal fiscal policy is needed which could lead to multi-speed Europe considering new member states’ reluctance to give up their specific institutions.

Monetary efficacy in the community level

Hypothesis of the paper is that the monetary room for manoeuvre in the European Community is determined by the institutional and strategic characteristics of the ECB, moreover the financial market environment composed by multi-state community. The methodology of the paper is built on the evaluation of the decision making and strategy of ECB as institutional aspect, and the monetary transmission in national financial markets. In policy evaluation, the monetary targeting is surveyed through HICP, monetary base, central bank rates, exchange rates and treatment of price impacts. The transmission is examined through analysis of structure of the member state’s financial markets.

Alternative Monetary Strategies before EMU Membership in Central Europe

As more and more transition coutries join the eurozone it is becoming reasonable to investigate what monetary policy might be most successful for countries prior to the introduction of the euro. One possible alternative is inflation targeting, which has found application in numerous economies in the last two decades, including the Visegrád Countries. In this paper I am introducing some important aspects and an empirical examination of the monetary policy of the Visegrád Countries. I am providing an overview of previous empirical findings and trying to make some comparisons of new EU and recommendations for pre-accession countries, such as Croatia.

Sportvállalatok külpiacra lépése - Elméleti alapok

A tanulmány célja, hogy megteremtse a kapcsolatot a sportgazdaságtan és a nemzetközi üzleti gazdaságtan között, felhívva a figyelmet a két terület metszetének jelentőségére. Azt állítjuk, hogy a sportszolgáltatások sajátosságai, az üzleti gazdaságtan fókuszában álló termeléstől való különbözőségük indokolttá teszi a sportvállalatok nemzetközivé válásának vizsgálatát. A tanulmány bemutatja a sportszolgáltatások néhány egyediségét, amelyek a nemzetközivé válás szempontjából is relevánsak, majd a nemzetközivé válás első logikai lépéseként megvizsgálja, hogyan és milyen okból lépnek külpiacra a sportszolgáltatást nyújtó cégek. Miután a sportvállalatok bevételei öt különböző piacról származnak, az egyes piacokon külön tárgyaljuk a nemzetközi terjeszkedés motivációit, és formáit. ----- Abstract: The aim of the study is to connect economics of sports with international business economics while enhancing the significance of the commonalities of the two disciplines. We found that the specialties of sport services, that are profoundly different from the production-centered business economics, highlight the importance of separate scientific analysis of the internationalization of sport companies. The study projects the characteristics of sport services that are relevant regarding the process of sports companies becoming international. Furthermore, it explores the first logical step of internationalization: the reasons of sports companies appearing on foreign markets. Since the revenues of sports companies flow from five different markets, we separately describe the motives and forms of international expansion on each market.

A közgazdaságtan és a szociológia határán - az identitás-gazdaságtan által felvetett elméleti kérdések (On the borders of economics and sociology. Theoretical questions raised by identity economics)

A tanulmány az identitás-gazdaságtan megközelítését és az általa felvetett elméleti kérdéseket kívánja bemutatni. E tan kiinduló tétele George A. Akerlof és Rachel E. Kranton szerint az, hogy a közgazdaságtanban használt hasznosságfüggvénybe be kell emelni az emberek énképének és az ezzel kapcsolatos egyéni mérlegelésnek a szempontjait. Ezt az indokolja, hogy az emberek társadalmi csoportokhoz/kategóriákhoz tartoznak, amelyekhez normarendszer társul, azaz ha viselkedésükkel megsértik a normákat, akkor önképük sérül, és ezáltal csökken a hasznosságuk is. A tanulmányban bemutatjuk, hogy ez a szemlélet az embereket "túlszocializált" társadalmi szereplőkként mutatja be, akik kevéssé reflektálnak a helyzetükre. További kérdéseket vetnek fel az elmúlt években végzett szociálpszichológiai és viselkedés- gazdaságtani kísérletek, amelyek rámutatnak, hogy az identitás- gazdaságtani elmélet egyik alapját jelentő normák erősen függnek szituációs tényezőktől. _____ The paper introduces the approach of identity economics and the theoretical questions raised by its arguments. According to Akerlof and Kranton, individual identity and personal calculations in relation to this identity should be incorporated into the utility function applied in economics, so that people are placed in social categories that involve normative systems. In line with this, if their actions breach the social norms, this affects negatively their self-image, so in turn decreasing their utility. The paper argues that this approach presents humans as "overly socialized" social actors who do not reflect on their situation. Further questions could be raised by experiments in social psychology and behavioral economics conducted in recent years. The results highlight the fact that the norms which serve as the basis for the theory of identity economics depend strongly on the context and given situation.

Kilábalás göröngyös talajon - Gyorsjelentés a 2013. évi kérdőíves felmérés eredményeiről

Ez a Gyorsjelentés a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetében működő Versenyképesség Kutató Központ által lebonyolított kérdőíves felmérés eredményeire támaszkodik. A felmérést 2013 májusa és novembere között bonyolítottuk le, a TÁRKI munkatársainak közreműködésével. A Gyorsjelentés funkciója, hogy a kérdőíves felmérés eredményeinek részletesebb feldolgozása előtt tájékoztassa az érdeklődő szakembereket a felmérésben fellelhető legfőbb irányokról, tendenciákról. Az itt közöltek az elemi statisztikákra épülnek, tematikailag csak a kérdőívek egy (bár a legfontosabbak közé sorolt) részére térnek ki, s alapvetően ismertető, nem pedig elemző természetűek. 300 vállalat képviselői töltötték ki terjedelmes kérdőívünket. Valamennyi vállalatnál az elsőszámú, valamint a pénzügyi, a kereskedelmi és a termelési vezetőknek címeztük kérdéseinket, akiktől részben azonos, részben eltérő kérdésekre vártunk választ. A minta alapjellemzői ugyan nem tesznek eleget a statisztikai reprezentativitás szigorú követelményeinek, de jól szolgálják a kutatásunk céljait. Szándékosan a kis- és közepes vállalatokra fókuszáltunk a felmérés szervezésekor, ez a vállalati kör felülreprezentált (74%). Legnagyobb arányban a feldolgozóipar (45%) és a kereskedelem (20%) jelenik meg a mintában, és a vállalatok közel háromnegyede belföldi magántulajdonos(ok) kezében van. Hasonló felmérést - lényegében azonos kérdőívvel - immár ötödik alkalommal végeztünk. A „Versenyben a világgal” kutatási program eddigi fázisaiban 1996-ban, 1999-ben, 2004-ben és 2009- ben került sor a felmérésre, és állt össze lényegében azonos nagyságú és szerkezetű minta. Az eddigi kutatások eredményei megtalálhatók a www.versenykepesseg.uni-corvinus.hu webhelyen. A kutatás elemző szakaszai most indulnak, s miként a korábbi felmérések esetén is, vélhetően több évig tartó, több lépcsős folyamatban jutunk el a tudományos értékű, széles körű feldolgozáshoz. Az adatok feldolgozására épülő tanulmányok, miként azt a korábbi fordulók tanúsítják, várhatóan több éven keresztül folyamatosan jelennek majd meg, és reméljük, hogy egyre több hasznos információt szolgáltatnak a magyar vállalati szféra versenyképességéről és az azt alakító tényezőkről.

A hatásosság és hatékonyság fogalmainak értelmezése online vs. offline kampányok keretében

Az online marketing erősödése következtében a vállalatok a marketing költségvetésük egyre nagyobb arányát költik el erre a területre és ezzel párhuzamosan megnövekedett az igény az új eszközök hatásának mérésére is. A technikai adottságokból adódóan ugyanakkor az offline környezetben kialakított és alkalmazott mérési eljárások, illetve mutatók nem alkalmazhatóak egy az egyben az offline kampányok mérése során. A tanulmány célja, hogy az online és az offline kampányok esetében megvizsgálja és összehasonlítsa a hatékonyság és a hatásosság mérésének az elméleti megközelítésből, illetve a gyakorlati alkalmazásból eredő különbségeit. A kutatás rámutat azokra a lehetséges mérési eljárásokra, mutatórendszerre, amelyek lehetővé teszik a két csatornán elért teljesítmény integrált vizsgálatát.