Vállalati teljesítménymérés a döntéstámogatás tükrében

A hazai vállalatok teljesítménymérési és teljesítménymenedzsment-gyakorlatát vizsgálja a cikk a Versenyben a világgal kutatási program 2009. évi felmérésének adatait felhasználva. A szerzők célja a döntéstámogatás hátterének elemzése: a teljesítménymérés gyakorlatának, következetességének, támogató jellegének az értékelése, vizsgálva a korábbi (1996., 1999. és 2004. évi) hasonló kutatások során megfigyelt tendenciák alakulását is, az információs rendszer szerepének az értékelésekor a különböző területekért felelős vezetők véleményét is összeveti, s különböző vállalati jellemzők (vállalatméret, tulajdonosok típusa, reagálóképesség, teljesítmény stb.) alapján kialakított csoportok sajátosságait is értékeli.

Business relationships and relationships with stakeholders – Perception of Hungarian executives.

Relationships are crucial concepts in numerous management theoretical frameworks. Both stakeholder theory and IMP’s business network approach put business and non-business relations in the forefront. However, the two theories – stakeholder and business network – are seldom discussed together, and stakeholder theory rarely appears in the IMP literature. In this paper although we want to focus on supply chain relations we strive to conduct our analysis within a more general framework of stakeholder theory. In our research we observed and analyzed the mutual expectations related to various stakeholder groups – business partners (suppliers and buyers) among them.

Vállalati jellemzők és összefüggéseik

Milyen összefüggések figyelhetők meg a különböző vállalati jellemzők, a vállalatok mérete, tevékenysége, tulajdonosi köre, teljesítménye és más jellemzői között a mai magyar gazdaságban? Kutatásunkban a „Versenyben a világgal” kutatási program 2013-ban készült felmérésének 300 vállalatra kiterjedő mintáját elemeztük, a résztvevő vállalatok kiválasztott jellemzőit és e jellemzők összefüggéseit vizsgálva. A nyolc vizsgált jellemző egy része objektív, mérhető vagy tényszerű szempontokra épül (pl. vállalatméret, tevékenység), mások a vállalatvezetők véleményén alapulnak (pl. a változásokhoz való viszonyulás, a vállalati teljesítmény megítélése a versenytársakhoz képest, a válság észlelése). A munka célja egyben olyan vállalatcsoportok, kategóriák kialakítása volt, melyek alapul szolgálnak a különböző kutatók további elemzéseihez, és a kiválasztott jellemzők alapján egységesen értelmezett vállalatcsoportok jellemzőinek vizsgálatához.

Vállalati versenyképesség válsághelyzetben. Gyorsjelentés a 2009. évi kérdőíves felmérés eredményeiről

Ez a Gyorsjelentés a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetében működő Versenyképesség Kutató Központ által lebonyolított kérdőíves felmérés eredményeire támaszkodik. A felmérést 2009 áprilisa és novembere között bonyolítottuk le, a TÁRKI munkatársainak és a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak közreműködésével. 313 vállalat 1246 vezetőjét kérdeztük meg egy-egy terjedelmes kérdőívvel. Valamennyi vállalatnál az elsőszámú vezetőt, valamint a pénzügyi, a kereskedelmi és a termelési vezetőt kerestük meg, akiktől részben azonos, részben eltérő kérdésekre vártunk választ.

Teljesítménymenedzsment és értékteremtés az érintettekkel való kapcsolatok kezelése tükrében

Tanulmányunkban az érintettkapcsolatok (stakeholder relationships) kezelése szempontjából értékeljük a hazai vállalatokat, elsősorban az érintettekkel kapcsolatos szemléletmódot, s az ezt támogató eszközöket állítva a középpontba. Elemzéseinkhez az értékelés hátterét a Cranfieldi Teljesítménymérési Kutatóközpont érintettszemléletű teljesítménymenedzsment megközelítése, a teljesítményprizma adja. Ennek megfelelően az érintettekkel való kapcsolatok mindkét irányát vizsgáljuk: figyelmet fordítunk az érintettek elvárásainak észlelésére, illetve az érintettekkel kapcsolatos vállalati elvárásokra egyaránt. Hogyan észleli, s fogalmazza meg az érintettek elvárásait, igényeit a vállalat, s mennyire befolyásolják az érintettek elvárásai a vezetők döntéseit? Milyen elvárásokat támaszt érintettjeivel szemben a vállalat, hogyan értékeli az érintettek hozzájárulását a vállalat tevékenységéhez? Ezen elvárások észlelése tükrében képet alkothatunk az alkalmazott menedzsment eszközökről, a vállalati információs rendszerről, a teljesítménymérési és -menedzsment gyakorlatról is: mennyiben támogatják az érintettekkel való kapcsolat kezelését, fejlesztését? Tanulmányunkban az általános kép áttekintése mellett a kutatásban elemzett különböző vállalati csoportok szemléletének és gyakorlatának eltéréseit is értékeljük.

A vezetés és a döntéshozatal szerepének elemzése az üzleti szféra viszonylatában

Tanulmányunk a „Versenyben a világgal” kutatási program Vezetés és döntéshozatal az üzleti szféra viszonylatában című projektjének főbb eredményeit foglalja össze. Kutatásunkban elemeztük a szervezeti struktúra, mint a stratégia megvalósítását támogató eszköz változásait, az emberi erőforrás menedzsment, a leadership és a versenyképesség kapcsolatát, a menedzsment képességek és döntéshozatali közelítésmódok jellemzőit, a vállalati teljesítménymérés döntéstámogató szerepét, s ezzel összefüggésben a teljesítménymenedzsment szemléletmódját és alkalmazott eszköztárát. Vizsgáltuk a vállalatvezetők különböző érintett-csoportokkal kapcsolatos hozzáállását, s a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának kérdéseit. Tanulmányunkban az átfogó helyzetképet követően a vezetés és a döntéshozatal gyakorlatának, szemléletmódjának eltéréseit jellemezzük különböző vállalatcsoportok esetében, majd a főbb tapasztalatok összegzését követően ajánlásokat fogalmazunk meg az eredményes vállalati gyakorlat kapcsán az üzleti szféra számára.

Vállalatközi kapcsolatok és a versenyképesség összefüggései: Projektzáró tanulmány

Tanulmányunk a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyben a világgal c. kutatási program Vállalatközi kapcsolatok c. projektjének zárótanulmánya, amely a projekt keretében készült résztanulmányok szintézise. Kutatásunkban a vállalatközi kapcsolatokat elemeztük, a kapcsolatokat motiváló tényezőkre, s a kapcsolatok értékelésére, a vállalatvezetők által értékesnek tartott jellemzők elemzésére helyezve a hangsúlyt, majd a kapcsolatokat támogató teljesítménymérési eszközöket vettük röviden górcső alá. Összességében a vállalatok többsége a megbízhatóságot, kiszámíthatóságot tartja a leginkább fontos, alapvető értéknek mind a vevői, mind a beszállítói kapcsolatok tekintetében. A tanulmány második kérdéscsoportja a vállalati működés egyes területeinek sajátosságaival foglalkozott. Az elemzésben megvizsgáltuk, hogy a vállalatközi kapcsolatok egyes területein, a disztribúciós, logisztikai, export, banki kapcsolatok, e-business, stratégiai szövetségek, önkormányzatokkal való kapcsolatok valamint a vevőkiszolgálás terén, milyen jellegű kapcsolatokat építenek a vállalatok, ezek milyen fontossággal bírnak, és hogyan befolyásolják őket a vállalati alapjellemzők (méret, tulajdonviszonyok), Eredményeink szerint a vállalatközi kapcsolatokat leginkább a vállalati méret befolyásolja, kisebb mértékben a tulajdonosi háttér. Végül pedig a vállalati hálózatok szerepét elemeztük.

Vállalatközi kapcsolatok az EU-csatlakozás idején

A tanulmányunk fókuszában a vállalatközi kapcsolatok állnak. Az üzleti vállalkozások sikerét saját teljesítményük mellett üzleti partnereik (beszállítóik, alvállalkozóik, közvetítőik, megrendelőik, vevőik) teljesítménye, s a velük való kapcsolat eredményessége és hatékonysága egyaránt befolyásolja. Kutatásunkban a Versenyképesség-kutatás 2004. évi felmérésének eredményei alapján vizsgáltuk a vállalatközi kapcsolatok jellemzőit. A hosszú távú vállalati kapcsolatok általános jellemzését követően a kapcsolatok értékelésében megnyilvánuló vállalati szemléletmódot elemezzük. Az üzleti kapcsolatok megítélésében, a kapcsolódó elvárások megjelenésében, a vállalatvezetők szemléletmódjában észlelhető eltéréseket vizsgáljuk a harmadik fejezetben, különböző vállalati jellemzők (pl. méret, tulajdonos, teljesítmény) alapján kialakított csoportok véleményét összevetve. Végül a vevő-szállító kapcsolatokat támogató teljesítménymérési és –menedzsment eszköztárat értékeljük: mennyiben alkalmasak a vállalataink által használt információs rendszerek, kontrolling jelentések, s elemzési eszközök e kapcsolatok kezelésének támogatására – összevetve nemcsak az általános elvárásokkal, hanem az érintet kérdések vállalatvezetők által észlelt jelentőségével.

Vállalati jellemzők és összefüggéseik az EU-csatlakozás idején

Tanulmányunk a "Versenyben a világgal" kutatási program 2004. tavaszán készült felmérésének 301 fős vállalati mintáját elemzi. A munka elsődleges célja olyan vállalatcsoportok, kategóriák kialakítása volt, mely alapul szolgálhat a későbbi, különböző kutatók által készítendő elemzésekhez. Az előzetesen megfogalmazott elvárás az volt, hogy a kiválasztott jellemzők alapján egységes, minden kutató által azonosan értelmezett vállalatcsoportokat hozzunk létre. A tíz vizsgált jellemző egy része objektív, mérhető vagy egyértelműen besorolható szempontokra épül (pl. méret, tulajdonos, ágazat), míg mások a vállalatvezetők céljaihoz kapcsolódnak (piaci célok) illetve véleményükön alapulnak (pl. a változásokhoz való viszony, vagy a vállalati teljesítmény megítélése a versenytársakhoz képest). Tanulmányunkban bemutatjuk a minta jellemzésére kialakított kategóriákat, majd ezek alapján jellemezzük a Versenyképesség-kutatás 2004. évi felmérésében résztvevő vállalatokat. A tanulmány harmadik részében a kiválasztott jellemzők közötti kapcsolatokat, összefüggéseket vizsgáljuk, mely egyben az EU-csatlakozás idején a magyar gazdaságban működő vállalatok bizonyos jellemzőiről is képet ad.

Teljesítménymérés a stratégia szolgálatában - iparági tapasztalatok

Tanulmányunkban a teljesítménymérés stratégiát támogató szerepét vizsgáljuk magyar vállalati példákon keresztül. A teljesítménymérési rendszerekkel kapcsolatban számos elvárást fogalmaztak meg az elmúlt évtizedekben, a gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy az általános szempontokon túl a jó teljesítménymérési rendszer mindig egyéni, vállalatra szabott. Tanulmányunkban a teljesítménymérési gyakorlat értékelésére kialakított keret bemutatását követően négy hazai, különböző iparágban működő vállalat példáját tekintjük át, az elmúlt években az OTKA F030628 kutatási projekt keretében készült esettanulmányok alapján. Az esetek összevetése során célunk annak illusztrálása, hogy az iparági jellemzők, a versenyhelyzet, a stratégiai célok, a folyamatok jellege, az üzleti kapcsolatok jellemzői hogyan befolyásolják a teljesítményméréssel szembeni elvárásokat.

Több-módszertanú és vegyes módszertanú kutatások

A marketingkutatás területét – más üzleti területekhez hasonlóan – markánsan érintik az elmúlt időszak társadalmi-gazdasági változásai. A kutatásmódszertan ennek megfelelően változik és ez a változás részben azt is jelenti, hogy a korábbi éles határok egyes módszertani területek között, úgymint a kvalitatív és kvantitatív megközelítések, elhalványulnak. Jelen tanulmány a több-módszertanú és vegyes módszertanú kutatásokat vizsgálja, illetve értelmezi ezeket az aktuális kutatás-módszertani trendek kapcsán.

A gyógyszerkiadás és a betegek egészségi állapota a háziorvosi és szakorvosi kapcsolatok függvényében = Formal professional relations between general practitioners and specialists. Possible links with patient health and pharmacy cost

Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a szoros háziorvosi-szakorvosi szakmai kapcsolatoknak van-e hatásuk a betegek gyógyszerkiadására, illetve egészségi állapotára. Az orvosok közötti szakmai kapcsolatok szorosságát a közösen gondozott betegek száma alapján határoztuk meg, míg a betegek egészségügyi állapotát a diagnosztizált és kezelt társbetegségek számával mértük. Hipotézisünk egyrészt az volt, hogy a hatékonyabb koordinációnak köszönhetően a szoros kapcsolatban kezelt betegek jobb egészségi állapotúak, másrészt kezelésük az erőforrások hatékonyabb felhasználása miatt kisebb gyógyszerköltséggel jár. E két hipotézist a cukorbetegekre teszteltük. Azért esett erre a krónikus betegségre a választásunk, mert itt a háziorvosok és a szakorvosok együttműködése elsődleges fontosságú. Magyarországon a cukorbetegek esetében a legnagyobb a közösen kezelt betegek populációja, valamint itt a legmagasabb a szakorvosi javaslatra felírt háziorvosi receptek száma. Azt az eredményt kaptuk, hogy a szoros kapcsolatban kezelt betegek nem rendelkeznek sem jobb, sem rosszabb egészségi állapottal, miközben a kapcsolódó gyógyszerkiadásuk szignifikánsan alacsonyabb. ____ The article considers whether strong formal professional relations between GPs and specialists in shared care affect either the health of patients or the pharmacy costs they incur. The strength of such relations is measured by the number of shared patients; patient health is proxied by number of co-morbidities diagnosed and treated. The first hypothesis is that patients treated amid strong GP-specialist relations have better health status than those treated amid weak ones, due to enhanced efficiency of care coordination. The second is that patients treated in such strong relations incur lower pharmacy costs high numbers of shared patients are assumed to promote appropriate, effective use of resources. The article tests these hypotheses and compares the outcomes of the strongest and weakest GP-specialist relations through the example of diabetes, a chronic condition where patient-care coordination is important. Diabetes generates the largest shared patient cohort in Hungary, with the highest number of specialist medication prescriptions. This article finds that stronger ties result in significantly lower pharmacy costs, but not a higher patient health status.