Consumer behaviour and lifestyle patterns of Hungarian students in view of environmental awareness

The aim of this paper is to describe the consumer behaviour and everyday lifestyle patterns of Hungarian university and college students. The results are gained from an international survey, carried out by the Department of Environmental Economics and Technology at the Corvinus University of Budapest, supported by the Norwegian Financial Mechanism. As background literature, characteristics of the consumer society and the development of sustainable consumption as a concept are interpreted in the paper. The empirical analysis aims to describe the most important clusters of students, based on the factors of their consumer behaviour, environmental activism and pro-environmental everyday habits. Our results identify two extreme clusters which most significantly differ from each other: the environmental activists and the indifferent group. However, a third cluster has the most modest consumer behaviour, namely the group which considers product features, energy consumption and the behaviour of producers. They spend the least on consumer goods. The three other clusters show quite mixed lifestyle patterns.

Vállalati jellemzők és összefüggéseik a válság időszakában – A „Versenyben a világgal” kutatási program 2009. évi felmérésében résztvevő vállalatok jellemzése

Tanulmányunkban a Versenyben a világgal kutatási program 2009-ben készült felmérésének 300 vállalatra kiterjedő mintáját elemeztük, a résztvevő vállalatok kiválasztott jellemzőit és e jellemzők összefüggéseit vizsgálva. A munka fő célja – hasonlóan a 2004-es versenyképességi felmérés mintájáról készült korábbi elemzéshez (Wimmer – Csesznák, 2005) – olyan vállalatcsoportok, kategóriák kialakítása volt, mely alapul szolgálhat a különböző kutatók által készítendő további elemzésekhez. Az előzetesen megfogalmazott elvárás az volt, hogy a kiválasztott jellemzők alapján egységes, minden kutató által azonosan értelmezett vállalatcsoportokat hozzunk létre. A hét vizsgált jellemző egy része objektív, mérhető vagy tényszerű szempontokra épül (pl. méret, tulajdonos, ágazat), míg mások a vállalatvezetők véleményén alapulnak (pl. a változásokhoz való viszony, vagy a vállalati teljesítmény megítélése a versenytársakhoz képest). Tanulmányunkban bemutatjuk a minta jellemzésére kialakított kategóriákat, majd ezek alapján jellemezzük a Versenyképesség-kutatás 2009. évi felmérésében résztvevő vállalatokat, s röviden összevetjük a minta jellemzőit az előző, 2004-ben vizsgált vállalati kör jellemzőivel. A tanulmány harmadik részében a kiválasztott jellemzők közötti kapcsolatokat, összefüggéseket vizsgáljuk, képet adva ezzel a magyar gazdaságban működő vállalatok bizonyos jellemzőiről is a 2008-ban kezdődött gazdasági válság első időszakában. _____ Our study analyses the main characteristics of the companies involved in the the Competitiveness Research Program survey carried out during 2009. The research was organised by the Competitiveness Research Centre at the Corvinus University of Budapest.

Fejezetek a nemzetközi üzleti gazdaságtanból 4. = Chapters in International Business. Reviews on Selected Papers on International Business 4.

A kötet azzal a céllal készült, hogy a Nemzetközi vállalatgazdaságtant tanulmányozók számára további támpontokat és ismeretbővítési lehetőségeket adjon magyar nyelven. A műhelytanulmány a nemzetközi üzleti gazdaságtan (international business) öt témaköréről ad áttekintést: az internalizációs elmélet, az intézményi megközelítés, a külpiacra lépés kisvállalati nézőpontból, a leányvállalatok lehetséges szerepei, és végül módszertani megfontolások. A korábbi kötetekhez hasonlóan, a műhelytanulmány fejezeteit a BCE Gazdálkodástani Doktori Iskola PhD hallgatói készítették. ----- The aim of the working paper is to provide insights on selected areas in international business. It is a supplement for the Hungarian language IB textbook. Five fields are covered in the working paper: internalization theory and its extensions, forming institutions in host countries, challenges of foreign market entry for small businesses, roles of subsidiaries in the multinational corporations, and methodological issues in IB. The chapters in the working paper were prepared by the PhD students of the Business and Management PhD School at Corvinus University of Budapest.

Üzleti hálózatok – Hálózati pozíció és versenyképesség = Business networks: network position and competitiveness in Hungary

Tanulmányunk fókuszában az üzleti hálózatok állnak. Az IMP csoport (Industrial Marketing and Purchasing Group) üzleti kapcsolatokkal, üzleti hálózatokkal foglalkozó több évtizedes kutatási eredményeire és fogalomrendszerére alapozva áttekintjük a téma alapmegközelítéseit, majd a Versenyképesség-kutatás 2009. évei felmérése adatainak felhasználásával vizsgáljuk a hálózati kép és a versenyképesség összefüggéseit. Jellemezzük a vállaltvezetők értékelése szerint az iparági hálózatukban központi szerepet játszó, befolyással bíró (domináns hálózati pozícióval rendelkező) vállalatokat, különös tekintettel az üzleti teljesítmény és versenyképesség jellemzőire. ________ The paper analyses the business network position of Hungarian companies, based on data of the Competitiveness research program. After an overview of the theoretical background of business relationships, business networks and network position – based on the IMP (Industrial Marketing and Purchasing Group) approach, we analyse the performance and competitiveness characteristics of firms with central position in their industrial network.

A nemzetgazdasági versenyképesség sportszakmai és gazdasági aspektusai = Sport and economic aspects of competitiveness on national level

Tanulmányunk a gazdasági versenyképességgel, kiemelten annak nemzetgazdasági szintű vetületével és a sport esetében történő értelmezésével foglakozik. A gazdasági versenyképesség esetén kiemelten kezeljük az IMD és a WEF versenyképességi rangsorait, a sport esetén pedig szétválasztjuk a hivatásos és a szabadidősportot. A hivatásos sport esetén bemutatjuk a sportszakmai versenyképességet indikáló és a sportszakmai versenyképességre hatással lévő gazdasági és társadalmi mutatókat egyaránt. Összehasonlítási csoportot képeztünk, amelyben Magyarország és a környező országok szerepelnek és a komparatív elemzés kiterjed a gazdasági és a sportszakmai versenyképességre, valamint a sportszakmai versenyképességre ható gazdasági és társadalmi tényezőkre egyaránt. A sportszakmai versenyképességet az olimpiai érmek számával és azok pontértékével mérjük, amit az olimpiák teljes történelmére és az elmúlt 20 év különböző szakaszaira egyaránt vizsgálunk, míg a gazdasági és társadalmi tényezőket csak a mondanivalónk szempontjából legrelevánsabb évekre, az új évezredre vizsgálunk. A hivatásos sporttal kapcsolatos versenyképességi kérdésekből azt a következtetést vontuk le, hogy Magyarország történelmi sportszakmai eredményességének fenntartását a jelen gazdasági és társadalmi tényezők nem igazolják, sőt az elmúlt időszak visszaesését támasztják alá és a Londoni olimpián való szereplésünkkel kapcsolatban inkább az összehasonlítási csoporton belüli további visszacsúszást, mintsem az eredmény javulását támogatják. A tanulmányban azt állítjuk, hogy egyéni, vállalati és makrogazdasági versenyképességet is javíthat a szabadidősport. Mikro szinten, majd makrogazdasági szinten elemeztük a szabadidősport hatásait, valamint próbáltunk választ keresni arra a kérdésre, hogy hogyan válhat az egyén, a vállalat és végső célként a gazdaság versenyképesebbé a fizikai aktivitás által. A kevesebb betegség és egészségügyi kiadás, vagy éppen a kedvezőbb várható élettartami mutatók mellett termelékenység-növekedés, a versenyképességi rangsorokban pedig előkelőbb helyezések érhetők el. ______ Our paper tackles the concept of competitiveness in the national level and interprets it also in the field of sport as well. In the economics field we focus on the competitiveness rankings of IMD and WEF and in the sport field we differentiate between professional and leisure sport. In the case of professional sport we introduce the measures of sport competitiveness and its influencing economic and social factors as well. We have made a peer group which contains Hungary and its neighboring countries and the comparative study tackles the sport competitiveness and the influencing economic and social factors as well. We measure sport competitiveness with the Olympic medal count and the medals point value, which is counted in the whole Olympic history, and different phases of the last 20 years. The economic and social factors are compared only in the new millennia as this is the most relevant time frame of this study. From the competitiveness analysis of professional sport we concluded that the maintenance of Hungary’s historical sport successes is not proved by nowadays economic and social factors, however they support the past years decline. These factors also indicate that in London (2012)we would rather slip one more position back in the peer group, than rise again from our ashes. In our opinion leisure sport could enhance the competitiveness of individuals, companies, and economy also. We analysed the effects of leisure sport on the microeconomic and macroeconomic level, and tried to find answer to that question how could be individuals, companies, and economy more competitive through leisure sport. Besides less illness and health care expenditures, longer life expectancy, productivity growth, countries could be well placed in competitiveness’ rankings.

Mit mérünk és hogyan? – A vállalati teljesítménymérés szemléletmódja és eszköztára a döntéstámogatás tükrében = Performance measurement serving decision making – approach and practice of Hungarian firms

Tanulmányunkban a hazai vállalatok teljesítménymérési és teljesítménymenedzsment gyakorlatát vizsgáljuk a Versenyben a világgal kutatási program 2009. évi felmérése adatainak felhasználásával. Célunk a döntéstámogatás hátterének vizsgálata: a vállalatok teljesítménymérési gyakorlatának jellemzése, konzisztenciájának értékelése, vizsgálva a korábbi (1996, 1999 és 2004 évi hasonló) kutatásaink során megfigyelt tendenciák további alakulását is. A vállalati teljesítménymérés gyakorlatát, a vállalatvezetők által fontosnak/hasznosnak tartott, illetve rendszeresen használt információforrásokat, teljesítménymutatókat, elemzési eszközöket a korábbi kutatásainkhoz kialakított elemzési keret (orientáció, egyensúly, konzisztencia, támogató szerep) felhasználásával értékeltük. Az információs rendszer különböző tevékenységeket támogató szerepének az értékelése során a különböző területekért felelős vezetők véleményét is összevetettük, s különböző vállalati jellemzők (vállalatméret, tulajdonosok típusa, fő tevékenység stb.) sajátosságait is vizsgáltuk. ___________ The paper analyses the performance measurement and performance management practice of Hungarian companies, based on the data of the Competitiveness research program (2009). Our goal was to evaluate the practice from the point of view of decision support, based on our previous framework, evaluating the orientation, the balance, the consistency and the supporting role of the performance measurement practice.

Üzleti kapcsolatok – vállalati szemléletmód és gyakorlat = Business relationships - approach and practice in Hungary

A tanulmányunk fókuszában a vállalatközi kapcsolatok állnak. Az üzleti kapcsolatok, s ezek eredményes és hatékony menedzselése fontos értékteremtő tényező lehet. Az üzleti vállalkozások sikerét saját teljesítményük mellett üzleti partnereik (beszállítóik, alvállalkozóik, közvetítőik, megrendelőik, vevőik) teljesítménye, s a velük való kapcsolat eredményessége és hatékonysága egyaránt befolyásolja. Kutatásunkban a Versenyképesség-kutatás 2009. évi felmérésének eredményei alapján vizsgáltuk a vállalatközi kapcsolatok jellemzőit, lehetőség szerint összevetve a tapasztalatokat a korábbi hasonló felmérések (leginkább a 2004. évi, esetenként az 1996. és 1999. évi) következtetéseivel, eredményeivel. A tanulmányban a hosszú távú vállalati kapcsolatok általános jellemzését követően a kapcsolatok értékelésében megnyilvánuló vállalati szemléletmódot elemezzük, kiemelve, hogy a vállalatvezetők véleménye szerint a stabilitás, a kiszámíthatóság szempontjai általában elsődlegesek a kapcsolatokban rejlő együttműködési, fejlesztési lehetőségekhez képest. Különböző jellemzők (pl. vállalatméret, tulajdonos, teljesítmény) alapján kialakított csoportok véleményét összevetve rámutatunk, hogy az üzleti kapcsolatok megítélésében, a partnerek felé megjelenő elvárásokban a vállalatvezetők szemléletmódjában milyen eltérések észlelhetők. A tanulmány utolsó fejezetében a vevő-szállító kapcsolatokat támogató teljesítménymérési és -menedzsment eszköztárat értékeltük: a kedvező tendenciák, javuló támogatás ellenére sem állítható, hogy megfelelő, hatékony támogatást nyújtanak a vállalati információs és kontrolling rendszerek e kapcsolatok menedzseléséhez. A kutatás eredményeinek elemzése alapján látható, hogy az üzleti kapcsolatokra irányuló növekvő figyelem még kiaknázatlan lehetőségekkel párosul: a szemléletmód és a gyakorlat további fejlődése szükséges, hogy az üzleti kapcsolatok értékteremtő tényezőként a versenyképesség megalapozását, fejlesztését szolgálhassák a vállalatok szélesebb köre számára. ___________ The paper analyses the business relationships characteristics of Hungarian companies, based on data of the Competitiveness research program. Our goal was to characterize the business relationships and the causes of long term contracts and to analyse the view of different executives concerning the value of customer and supplier relationships. The last chapter of the paper evaluate the supporting role of performance measurement and management practice in the development of business relationships.

Spirituality and sustainable lifestyle

The paper aimed to provide additional insights into the wide and partly uncovered area of interactions among spirituality, happiness, life satisfaction and sustainability, supported by a survey representing the Hungarian society. As results reflect, spirituality definitely proves to matter in pro-environmental behaviour, sustainable consumption, happiness and life satisfaction.

Fogyasztói magatartás a hazai utazási szolgáltatások piacán - a hibrid vásárlói magatartás vizsgálata (Consumer behaviour on market of the Hungarian travel services – Examination of hybrid consumption)

A szerzők kutatási projektjükben a hazai lakosság utazással kapcsolatos fogyasztási, vásárlási magatartását vizsgálták, különös tekintettel a hibrid fogyasztói viselkedés alakulására. A kutatás a rendszeresen utazó vagy az utazás iránt érdeklődő csoportra terjedt ki. Az első, kvalitatív fázisban a nyaralás értelmezését, a keresés és döntés kritériumait tárták fel, majd következő lépésben statisztikai elemzésekkel vizsgálták a fogyasztói magatartás jellemzőit. Indexszámítás alapján besorolták a válaszadókat a hibrid fogyasztás kategóriáiba. Besorolásuk szerint a megtakarításorientált olcsón vásárlók és a komfortorientált márkavásárlók jelentik a legnagyobb csoportokat, az előbbi 31,9%-ot, az utóbbi 29,6%-ot képviselve a mintában. A megtakarítás-orientált márkavásárlók 21%-ot, a komfortorientált olcsón vásárlók 17,5%-ot tesznek ki. Elemzésük igazolta, hogy a hibrid vásárlói magatartás elméleti megközelítése jól használható a hazai utazási piac elemzésekor. ________ Recent study examines travelling behaviour in Hungary with special emphasis on hybrid consumption. Using qualitative and quantitative analysis the study explore the decision making process related to hybrid consumption in travel services. Based on indexes the authors classified respondents into categories of hybrid consumption. According to their classification the main groups are savings-oriented budget shoppersand comfort-oriented brand shoppers, representing 31,9% and 29,6% share in the total sample, accordingly. Based on their analysis the approach of hybrid consumption proved to be useful to analyse consumer behaviour in travel services.

Társas kapcsolatok és interakció a szabadidősportban (Social relationships and interaction in the leisure sport)

A sporttermékek iránti kereslet kialakulására a sportszocializáció meghatározó befolyással bír. A sport kiemelkedő szerepet játszik a mai modern társadalomban. Jelentős gazdasági súlyt képvisel, továbbá lehetőséget ad a személyes fejlődésre és a társas kapcsolatok kialakítására, ápolására. Az egyéni személyes előnyök mellett a sportolás támogatása révén a társadalom egészségi állapotának költséghatékony megőrzése is biztosítható. Ezzel együtt hazánkban alacsony a szabadidősportban való részvétel, a lakosság egészségi állapota romlik, az ülő életmód egyre terjed. Az elvégzett kutatás célja az volt, hogy olyan ismeretekre tegyen szert, amelyek segítségével megérthető a sportolást befolyásoló legfőbb tényezők hatása, így az egyén szűk környezetének (család, barátok, iskola) jelentősége, a társas befolyás hazai jellegzetességei. Ezek az ismeretek elősegíthetik mind a profit, mind a non-profit szféra számára a lakosság sikeresebb megszólítását, hozzájárulva egy aktívabb társadalom megteremtéséhez. _______ Sport socialization has high relevance to generate demand for sport. Sport plays an important role in today’s modern societies. It has enormous economic significance and provides opportunity for personal development and for establishing new or keeping existing social relationships. Besides individual personal benefits, supporting sport also ensures the costefficient maintenance of good health on a social level. However sport participation and sport spectatorship are both low in Hungary. At the same time the health status of residents are worsening and the society is characterized by a sitting, sedentary lifestyle. The goal of the study is to gather information on the primary factors influencing sport participation, especially the significance of the close social environment of the individual (family, friends and education). Understanding why people participate in sports and how they can be motivated to do so is of primary importance to both the private and the state sector, explained by business interest and by the need to ensure the healthy operation of the society.

Narratívák a fenntartható fejlődés előmozdítására Magyarországon

A jelenlegi fejlődési pályát meghatározó erőforrások szűkössé válása, a klímaváltozás, valamint a globális populáció várható növekedése olyan megoldásokat követelő problémák, amelyek alapjaiban formálják át világunkat, ezzel együtt gazdasági és társadalmi modelljeinket. A folyamatban lesznek vállalatok, amelyek hatékonyabban adaptálják a fenntarthatóság elveit, mint mások: új lehetőségeket fedeznek fel, új fogyasztókat nyernek meg, új termékeket fejlesztenek, valamint új piacokat teremtenek. Lesznek országok, amelyek sikeresebben valósítják meg a fenti folyamatot. Gazdaságukat a fenntarthatóság csomópontjaként pozícionálják, ezáltal új versenyelőnyökre tesznek szert (WEF, 2011). Egy-egy nemzet fenntartható fejlődésének előmozdítói maguk az állampolgárok. Ők azok, akik mint fogyasztók, befektetők, választópolgárok vagy alkalmazottak a mindennapok során tehetnek azért, hogy a változás bekövetkezzen. A hazai gyakorlat ugyanakkor azt mutatja, hogy az egyének elköteleződése a nemzetgazdaság fenntartható irányba történő elmozdítása iránt csak lassan és kis lépésekben megy végbe. A legtöbben – hazánkban éppúgy, mint világviszonylatban, – zavarodottak a fenntartható termelés és fogyasztás fogalmainak hallatán és komoly kétségeik vannak afelől, hogy egyéni döntéseikkel, magatartásukkal hatással vannak a gazdaság egészére (WEF, 2011; Hofmeister-Tóth et al., 2010). Létezik azonban az állampolgároknak egy szűk csoportja, akik már proaktív módon vesznek részt a folyamatban és bár számuk még csekély, a kritikus tömeg elérésének ők a kulcsai. Kutatásunk célja az ő narratíváik megismerése volt.

Gyümölcsültetvények nedváramlási dinamikája

Kutatásunkban egyedi, fatörzsön mért nedváramlási adatokra támaszkodva megvizsgáltuk, hogy hogyan változik a vízfelvétel mértéke intenzív módon művelt, sűrű ültetésű cseresznyeültetvényben. Számításokat végeztünk a fák és az ültetvény egészének vízfogyasztására vonatkozóan, a vegetációs időszak bizonyos hónapjaira. Kiszámítottuk, hogy helyi körülmények között hogyan változik a haszonnövény transzspirációs index értéke korai érésű, intenzív cseresznyeültetvényre. A nedváramlás és a légköri viszonyok – mint külső vezérlő tényezők – között fennálló kapcsolatrendszer megismeréséhez a hőmérséklettel, a globálsugárzással, a telítési hiánnyal és a széllel való kapcsolatot vizsgáltuk. Méréseinket a Budapesti Corvinus Egyetem Soroksári Kísérleti Üzem és Tangazdaságában végeztük 2008-tól 2011-ig a vegetációs időszakokban.

Táji és természeti értékek az agglomeráció szorításában

A budapesti agglomeráció a Budapest központtal kialakult településtömörülés, amely a magyar fővárost és a vele szorosan együtt élő, gazdasági, infrastrukturális, munkaerőpiaci és szolgáltatási tekintetben egymásra utalt településeket foglalja magába. A budapesti agglomerációhoz tartozó 81 település felsorolását a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét rögzítő 2005. évi LXIV. törvény tartalmazza. 2007-ben a 81 településen összesen 2 457 787 fő élt, ami Magyarország lakosságának közel egynegyedét jelentette. Ebből a fővároson kívül 755 290-en élnek. A táji értékei jelentős része a települések be nem épített részén, a nagyobb részt termelési célú, kisebb részt rekreációs célú termelő felületeken vagy zöldfelületeken található. A korábban kevéssé befolyásolt, alig átalakított térségekbe benyomuló szuburbán terjeszkedés szétfeszíti, átformálja és differenciálja a városi tájat övező rurális tájat, az elővárosi térséget. A változás óhatatlanul a – még meg nem semmisült – értékek újragondolásának szükségességét veti fel.

International cooperation against climate change: institutions, policies and their efficiency

In the 20th century nature of the world economy has started to change significantly, and the former state-centric constellation disappeared. Several development factors that induced the change are still active and nowadays we live in a much different world. The world economy consists of transnational networks; these complicated systems have a great impact on the world of states. The transnational actors’ (multinational corporations, non-governmental organizations etc) influence became very essential as they are able to mobilize the society, have high expertise (think tanks), but it is also important to note their financial strength and moral effects (norm entrepreneurs).