Borrowing services from nature. Methodologies to evaluate ecosystem services focusing on Hungarian case studies.

In modern societies, humans are largely managing the world's natu­ral resources as if they were limitless. ln fact, even the so-called renewable resources require time tor renewal once they have been used. This kind of human attitude puts pressure on Earth's ecosystems at an unprecedented scale. In order to reverse the recent trend, policies shall tackle the roots of the problems and the drivers behind them must be addressed in order to reduce the pressure on ecosystems, including the overuse of natural resources and ecological space. This publication aims to show good examples tor evaluating natural values and tor showing possible environmental and social impacts of various policies. Considering carefully the examples presented in this publication could play fundamental role in proper decision making that considers environmental and overall sustainability aspects.

„Korszerű felsőoktatási pedagógiai módszerek, törekvések” Konferencia előadások

A BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja a Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet társszervezésében 2010 áprilisában rendezte meg a Korszerű felsőoktatási pedagógiai módszerek, törekvések című konferenciáját. A konferencia előadói és résztvevői egy régi kérdésre kerestek új válaszokat. A kérdés az volt, hogyan reagáljon a felsőoktatás az átalakuló társadalmi-gazdasági elvárásokra, milyen módszereket válasszon a digitális nemzedék hatékony oktatásához. A konferencia elsősorban a felsőoktatás azon vezetői, oktatói és kutatói körének szólt, akik a bolognai szakok felelőseiként, oktatóiként, szervezőiként érdekeltek az oktatás hatékonyságának növelésében. A lehetséges válaszokat négy területen kerestük: a felsőoktatás megváltozott intézményi szerepében, a digitális nemzedék hatékony tanulási környezetének kialakításában, a tanítási-tanulási folyamat pedagógiai-pszichológiai dimenzióiban, valamint a felsőoktatási intézmények elektronikus tanulásszervezési törekvéseiben.

Alkuegyensúlyok és stabil halmazok

A játékelmélet egy fontos kutatási területe a Nash-program, amely a kooperatív és nemkooperatív megoldáskoncepciók között próbál kapcsolatot teremteni. Dolgozatomban az egyik első kooperatív megoldást vizsgálom, a stabil halmazokat. Harsányi egy 1974-ben megjelent cikkében foglalkozott a témával, megfogalmazta a nehézségeket a stabil halmazok nemkooperatív játékokba ültetésével kapcsolatban, valamint megadta a játékok egy olyan részhalmazát, ahol ez probléma nem áll fenn. Ezen az osztályon a stabil halmazok előállnak úgy, mint egy nemkooperatív alkujáték egyensúlyi stratégiáinak fixpontjai. Ezt az alkujátékot változtatom meg, és megmutatom, hogy így már a hozzárendelési játékok (amelyek csak nagyon speciális esetben voltak a Harsányi-féle osztályban) stabil halmazai is előállnak egyensúlyként.

Lexikografikus allokációk a hozzárendelési játékokban

Két új lexikografikus allokációs eljárást vizsgálunk: a leximin és a leximax eljárásokat. Ezek abban hasonlítanak a jól ismert marginális allokációs eljáráshoz, hogy (i) a kifizetések meghatározása itt is a játékosok egy eleve adott prioritási sorrendjében történik; (ii) ha az eredmény egy mag-elosztás, akkor a kapott allokáció a magnak egy extremális eleme. A két új eljárás viszont nem a koalíciós értékekből állapítja meg az egyes kifizetéseket, hanem a mag-elosztásokra vonatkozó alsó, illetve felső korlátokat igyekszik, amennyire csak lehetséges, kielégíteni. Két f˝o kérdésre keressük a választ, néhány általános észrevételtől eltekintve főként a mindig nem üres maggal rendelkező hozzárendelési játékokra fókuszálva: (1) Mag-elosztást kapunk-e bármelyik játékos-sorrend esetén? (2) Megkapjuk-e mindegyik extremális mag-elosztást valamilyen játékos-sorrenddel?

Nagyobb változatosság, több profit. A termékvariánsok számának növelése mint a profitmaximalizálás eszköze

A tanulmány azt a kérdést vizsgálja egy duopólium modellben, hogy egy termelőnek érdemes-e lényegében ugyanazt a terméket több formában, differenciáltan piacra dobnia. A modell ebben a csupasz formájában csak igen korlátozott mértékben épít a játékosok közti interakciókra, egy egyszer˝u szimultán döntési folyamatot ábrázol, azt is statikus környezetben. Az elemzés azt mutatja, hogy a keresleti paraméterek bizonyos értékei mellett még akkor is érdemes új, az eddigiektől eltérő tulajdonságú, differenciált termék piacra vitele, ha annak ára nem tér el a már korábban bevezetett terméktől, és így annál önmagában nem tekinthet˝o nagyobb nyereséget biztosítónak. Az a tény, hogy egy vállalat több differenciált termékvariánst árusít, arra vezet, hogy a korábbi egyensúlyi helyzethez képest kedvezőbb pozícióba kerül, mint a versenytársa.

Jeremie program, mint a magyar start-up ökoszisztéma életre hívója

A kockázati tőke kiemelt jelentősége széles körben elismert az innovatív, induló vállalkozások finanszírozásában. Nemzetközi szinten azonban a kockázati tőkebefektetések nagymértékben visszaestek a 2007-ben induló válság hatására. Ez a visszaesés a klasszikus, start-up vállalkozásokat finanszírozó kockázati tőkebefektetéseket erősebben érintette. Az állami hatóságok ezt felismerve, több ösztönző programot indítottak ezen befektetések elősegítésére. Az Európai Bizottság (EC) és az Európai Befektetési Bank (EIB) 2005. október indította el a Jeremie programot, a kis-és középvállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése céljából. A program számos finanszírozási lehetőséget nyújt, de a vissza nem térítendő támogatás nem tartozik a lehetséges eszközök közé. A térséget tekintve Magyarország rendelkezik a legtöbb kockázati tőkebefektetés kerettel. Magyarországon a Jeremie alapok megjelenését megelőzően kevés kockázati tőkebefektetés történt az innovatív, induló vállalkozásokba, a kis-és középvállalatok finanszírozását elsősorban a banki források, vissza nem térítendő támogatások, valamint az állami kockázati tőkealapok biztosították. A program I. szakaszának befektetési időszaka 2013. december 31-én zárul, így aktuálisnak tartjuk foglalkozni azzal, hogy milyen is az összetétele az alapok portfóliójának, milyen típusú cégeket tart most befektetésre alkalmasnak a kockázati tőkés piac. A Jeremie program hatásainak már valós jelei vannak elsősorban a start-up világban, hiszen az utóbbi néhány évben egy új jelenség van kialakulóban, az ún. „start-up ökoszisztéma”, mely hosszú távon mindenképpen fontos mozgatója lehet majd a gazdaságnak. Ezt az ökoszisztémát egyértelműen a Jeremie program hívta életre, melyről a fiatal egyetemistáktól kiinduló projektek, vállalkozások tanúskodnak leginkább. A Jeremie II. program 2013-as indulása ennek csak még inkább kedvez, hiszen itt kifejezetten a magvető, kezdeti fázisú projektek számára négy alap áll rendelkezésre forrásaival. Elegendő tőke áll rendelkezésre a piacon, a kérdés már csak az, hogy a keresleti oldalról rendelkezésre áll e majd megfelelő számú, kockázati tőkét elbírni képes befektetési lehetőség. A programmal nyitva áll a lehetőség a magyar KKV szektor megerősödésére, nemzetközi piacokon való megjelenésére és néhány társaság kitörésére, hogy a jövőben a nagy nemzetközi kockázati tőke és a magántőke alapok számára is vonzóvá váljon a magyarországi piac.