W/O microemulsions for ocular delivery: Evaluation of ocular irritation and precorneal retention

Water-in-oil microemulsions (w/o ME) capable of undergoing a phase-transition to lamellar liquid crystals (LC) or bicontinuous ME upon aqueous dilution were formulated using Crodarnol EO, Crill 1 and Crillet 4, an alkanol or alkanediol as cosurfactant and water. The hypothesis that phase-transition of ME to LC may be induced by tears and serve to prolong precomeal retention was tested. The ocular irritation potential of components and formulations was assessed using a modified hen's egg chorioallantoic membrane test (HET-CAM) and the preocular retention of selected formulations was investigated in rabbit eye using gamma scintigraphy. Results showed that Crill 1, Crillet 4 and Crodamol EO were non-irritant. However, all other cosurfactants investigated were irritant and their irritation was dependent on their carbon chain length. A w/o ME formulated without cosurfactant showed a protective effect when a strong irritant (0.1 M NaOH) was used as the aqueous phase. Precorneal clearance studies revealed that the retention of colloidal and coarse dispersed systems was significantly greater than an aqueous solution with no significant difference between ME systems (containing 5% and 10% water) as well as o/w emulsion containing 85% water. Conversely, a LC system formulated without cosurfactant displayed a significantly greater retention compared to other formulations. (c) 2005 Elsevier B.V. All rights reserved.

Neogenin interacts with RGMa and Netrin-1 to guide axons within the embryonic vertebrate forebrain

In the embryonic forebrain, pioneer axons establish a simple topography of dorsoventral and longitudinal tracts. The cues used by these axons during the initial formation of the axon scaffold remain largely unknown. We have investigated the axon guidance role of Neogenin, a member of the immunoglobulin (Ig) superfamily that binds to the chemoattractive ligand Netrin-1, as well as to the chemorepulsive ligand repulsive guidance molecule (RGMa). Here, we show strong expression of Neogenin and both of its putative ligands in the developing Xenopus forebrain. Neogenin loss-of-function mutants revealed that this receptor was essential for axon guidance in an early forming dorsoventral brain pathway. Similar mutant phenotypes were also observed following loss of either RGMa or Netrin-1. Simultaneous partial knock downs of these molecules revealed dosage-sensitive interactions and confirmed that these receptors and ligands were acting in the same pathway. The results provide the first evidence that Neogenin acts as an axon guidance molecule in vivo and support a model whereby Neogenin-expressing axons respond to a combination of attractive and repulsive cues as they navigate their ventral trajectory. (c) 2006 Elsevier Inc. All rights reserved.

Comparison of commercially available and novel West Nile virus immunoassays for detection of seroconversion in pig-tailed macaques (Macaca nemestrina)

We report the assessment and validation of an NS1 epitope-blocking enzyme-linked immunosorbent assay (ELISA) for detection of antibodies to West Nile virus (WNV) in macaques. Sera from naturally infected Macaca nemestrina were tested by ELISA and plaque reduction neutralization test (PRNT). Results were correlated with hemagglutination inhibition (HAI) data. Our results demonstrate that the blocking ELISA rapidly and specifically detects WNV infection in M. nemestrina. In addition, the diagnostic value of 7 commercially available immunoassays (PanBio immunoglobulin [Ig] M ELISA, PanBio IgG ELISA, PanBio immunofluorescence assay (IFA), InBios IgG ELISA, InBios IgM ELISA, Focus Diagnostics IgG ELISA, and Focus Diagnostics IgM ELISA) in M. nemestrina was evaluated and compared with that of the epitope-blocking ELISA. The PanBio IgG ELISA was found to effectively diagnose WNV exposure in M. nemestrina. Further, PanBio IFA slides are fast and reliable screening tools for diagnosing flaviviral exposure in M. nemestrina.

Mechanisms of hematopoietic stem cell mobilization: When innate immunity assails the cells that make blood and bone

Mobilization is now used worldwide to collect large numbers of hematopoietic stem and progenitor cells (HSPCs) for transplantation. Although the first mobilizing agents were discovered largely by accident, discovery of more efficient mobilizing agents will require a better understanding of the molecular mechanisms responsible. During the past 5 years, a number of mechanisms have been identified, shedding new light on the dynamics of the hematopoietic system in vivo and on the intricate relationship between hematopoiesis, innate immunity, and bone. After briefly reviewing the mechanisms by which circulating HSPCs home into the bone marrow and what keeps them there, the current knowledge of mechanisms responsible for HSPC mobilization in response to hematopoietic growth factors such as granulocyte colony-stimulating factor, chemotherapy, chemokines, and polyanions will be discussed together with current strategies developed to further increase HSPC mobilization. (c) 2006 International Society for Experimental Hematology.

Epithelial transport and deamidation of gliadin peptides:a role for coeliac disease patient immunoglobulin A

In coeliac disease, the intake of dietary gluten induces small-bowel mucosal damage and the production of immunoglobulin (Ig)A class autoantibodies against transglutaminase 2 (TG2). We examined the effect of coeliac patient IgA on the apical-to-basal passage of gluten-derived gliadin peptides p31-43 and p57-68 in intestinal epithelial cells. We demonstrate that coeliac IgA enhances the passage of gliadin peptides, which could be abolished by inhibition of TG2 enzymatic activity. Moreover, we also found that both the apical and the basal cell culture media containing the immunogenic gliadin peptides were able to induce the proliferation of deamidation-dependent coeliac patient-derived T cells even in the absence of exogenous TG2. Our results suggest that coeliac patient IgA could play a role in the transepithelial passage of gliadin peptides, a process during which they might be deamidated.

Dietary habits are major determinants of the plasma antioxidant status in healthy elderly subjects

Previous studies indicate that regular consumption of a diet rich in fruits and vegetables is associated with a lower risk for age-related diseases. The aim of the present study was to evaluate whether the often-reported age-related decrease of plasma antioxidants in man depends on differences in dietary intake or on other age- and gender-related factors. In this observational case-control study, thirty-nine community-dwelling healthy subjects aged 65 years and older consuming high intakes of fruits and vegetables daily (HI) and forty-eight healthy subjects aged 65 and older consuming low intakes of fruit and vegetables daily (LI) were enrolled. Plasma levels of retinol, tocopherols, carotenoids and malondialdehyde (MDA) as well as content of protein carbonyls in Ig G were measured. Plasma levels of retinol, tocopherols and carotenoids were significantly higher in group HI than in group LI subjects independent of age and gender. MDA levels were inversely correlated with vitamin A and α-carotene. Protein carbonyls were inversely correlated with γ-tocopherol. In the elderly, a higher daily intake of fruits and vegetables is associated with an improved antioxidant status in comparison to subjects consuming diets poor in fruits and vegetables. Modification of nutritional habits among other lifestyle changes should be encouraged to lower prevalence of disease risk factors in later life. © The Authors 2005.

P4-235 protein oxidation, lipid peroxidation and antioxidant status are similarly altered in Alzheimer disease and vascular dementia

Background: A large body of evidence supports a role of oxidative stress in Alzheimer disease (AD) and in cerebrovascular disease. A vascular component might be critical in the pathophysiology of AD. Objective(s): To evaluate the simultaneous behavior of a broad spectrum of peripheral antioxidants and biomarkers of oxidative stress in AD and vascular dementia (VaD). Methods: Sixty-three AD patients, 23 VaD patients and 55 controls were included in the study. We measured plasma levels of water-soluble (vitamin C and uric acid) and lipophilic (vitamin E, vitamin A, carotenoids including lutein, zeaxanthin, [3-cryptoxanthin, lycopene, c~- and [3-carotene) antioxidant micronutrients as well as levels of biomarkers of lipid peroxidation [malondialdehyde (MDA)] and of protein oxidation [immunoglobniin G (Ig G) levels of protein carbonyls and dityrosine] in patients and controls. Results: AD and VaD patients showed significantly decreased plasma levels of the water-soluble vitamin C and uric acid, of the lipophilic vitamin Eand vitamin A, and of the carotenoids lutein, zeaxanthin, 13-cryptoxanthin, lycopene and (x-carotene as compared to controls; among biomarkers of oxidative stress, only the content of dityrosine in Ig G was found to be significantly higher (p < 0.01) in AD patients as compared to controls; although a trend towards higher levels of dityrosine was also observed in VaD subjects compared to controls (6.3 4- 1.7 ~M in VaD patients vs. 5.1 4- 1.6 IxM in controls; p = 0.06), it did not reach statistical significance. In a cumulative analysis of all patient samples, a significant inverse association was found between plasma lycopene and MDA levels (r = -0.53, p < 0.0001). Conclusions: Independent of its nature-vascular or degenerativedementia is associated with the depletion of a large spectrum of antioxidant micronutrients and with increased protein oxidative modification. This might be relevant to the pathophysiology of dementing disorders, particularly in light of the recently suggested importance of the vascular component in AD development.

Activation of the neutrophil respiratory burst by plasma from periodontitis patients is mediated by pro-inflammatory cytokines

Aim: To determine the effect of periodontitis patients' plasma on the neutrophil oxidative burst and the role of albumin, immunoglobulins (Igs) and cytokines. Materials and Methods: Plasma was collected from chronic periodontitis patients (n=11) and periodontally healthy controls (n=11) and used with/without depletion of albumin and Ig or antibody neutralization of IL-8, GM-CSF or IFN-a to prime/stimulate peripheral blood neutrophils, isolated from healthy volunteers. The respiratory burst was measured by lucigenin-dependent chemiluminescence. Plasma cytokine levels were determined by ELISA. Results: Plasmas from patients were significantly more effective in both directly stimulating neutrophil superoxide production and priming for subsequent formyl-met-leu-phe (fMLP)-stimulated superoxide production than plasmas from healthy controls (p<0.05). This difference was maintained after depletion of albumin and Ig. Plasma from patients contained higher mean levels of IL-8, GM-CSF and IFN-a. Individual neutralizing antibodies against IL-8, GM-CSF or IFN-a inhibited the direct stimulatory effect of patients' plasma, whereas the ability to prime for fMLP-stimulated superoxide production was only inhibited by neutralization of IFN-a. The stimulating and priming effects of control plasma were unaffected by antibody neutralization. Conclusions: This study demonstrates that plasma cytokines may have a role in inducing the hyperactive (IL-8, GM-CSF, IFN-a) and hyper-reactive (IFN-a) neutrophil phenotype seen in periodontitis patients.

IL-8 released constitutively by primary bronchial epithelial cells in culture forms an inactive complex with secretory component

The bronchial epithelium is a source of both α and β chemokines and, uniquely, of secretory component (SC), the extracellular ligand-binding domain of the polymeric IgA receptor. Ig superfamily relatives of SC, such as IgG and α2-macroglobulin, bind IL-8. Therefore, we tested the hypothesis that SC binds IL-8, modifying its activity as a neutrophil chemoattractant. Primary bronchial epithelial cells were cultured under conditions to optimize SC synthesis. The chemokines IL-8, epithelial neutrophil-activating peptide-78, growth-related oncogene α, and RANTES were released constitutively by epithelial cells from both normal and asthmatic donors and detected in high m.w. complexes with SC. There were no qualitative differences in the production of SC-chemokine complexes by epithelial cells from normal or asthmatic donors, and in all cases this was the only form of chemokine detected. SC contains 15% N-linked carbohydrate, and complete deglycosylation with peptide N-glycosidase F abolished IL-8 binding. In micro-Boyden chamber assays, no IL-8-dependent neutrophil chemotactic responses to epithelial culture supernatants could be demonstrated. SC dose-dependently (IC50 ∼0.3 nM) inhibited the neutrophil chemotactic response to rIL-8 (10 nM) in micro-Boyden chamber assays and also inhibited IL-8-mediated neutrophil transendothelial migration. SC inhibited the binding of IL-8 to nonspecific binding sites on polycarbonate filters and endothelial cell monolayers, and therefore the formation of haptotactic gradients, without effects on IL-8 binding to specific receptors on neutrophils. The data indicate that in the airways IL-8 may be solubilized and inactivated by binding to SC

Konjunktúraingadozások az Egyesült Államokban 1970-2010 - Értelmezési nehézségek = Business cycles and recession patterns in the US economy and in the G7

Lehet-e beszélni a 2011-ig felgyülemlett empirikus tapasztalatok tükrében egy egységes válságlefolyásról, amely a fejlett ipari országok egészére általában jellemző, és a meghatározó országok esetében is megragadható? Megállapíthatók-e olyan univerzális változások a kibocsátás, a munkapiacok, a fogyasztás, valamint a beruházás tekintetében, amelyek jól illeszkednek a korábbi tapasztalatokhoz, nem kevésbé az ismert makromodellek predikcióihoz? A válasz – legalábbis jelen sorok írásakor – nemleges: sem a válság lefolyásának jellegzetességeiben és a makrogazdasági teljesítmények romlásának ütemében, sem a visszacsúszás mértékében és időbeli kiterjedésében sincsenek jól azonosítható közös jegyek, olyanok, amelyek a meglévő elméleti keretekbe jól beilleszthetők. A tanulmány áttekinti a válsággal és a makrogazdasági sokkokkal foglalkozó empirikus irodalom – a pénzügyi globalizáció értelmezései nyomán – relevánsnak tartott munkáit. Ezt követően egy 60 év távlatát átfogó vizsgálatban próbáljuk megítélni a recessziós időszakokban az amerikai gazdaság teljesítményét azzal a célkitűzéssel, hogy az elmúlt válság súlyosságának megítélése kellően objektív lehessen, legalább a fontosabb makrováltozók elmozdulásának nagyságrendje tekintetében. / === / Based on the empirical evidence accumulated until 2011, using official statistics from the OECD data bank and the US Commerce Department, the article addresses the question whether one can, or cannot, speak about generally observable recession/crisis patterns, such that were to be universally recognized in all major industrial countries (the G7). The answer to this question is a firm no. Changes and volatility in most major macroeconomic indicators such as output-gap, labor market distortions and large deviations from trend in consumption and in investment did all, respectively, exhibit wide differences in depth and width across the G7 countries. The large deviations in output-gaps and especially strong distortions in labor market inputs and hours per capita worked over the crisis months can hardly be explained by the existing model classes of DSGE and those of the real business cycle. Especially bothering are the difficulties in fitting the data into any established model whether business cycle or some other types, in which financial distress reduces economic activity. It is argued that standard business cycle models with financial market imperfections have no mechanism for generating deviation from standard theory, thus they do not shed light on the key factors underlying the 2007–2009 recession. That does not imply that the financial crisis is unimportant in understanding the recession, but it does indicate however, that we do not fully understand the channels through which financial distress reduced labor input. Long historical trends on the privately held portion of the federal debt in the US economy indicate that the standard macro proposition of public debt crowding out private investment and thus inhibiting growth, can be strongly challenged in so far as this ratio is neither a direct indicator of growth slowing down, nor for recession.

Tőkebefektetések Magyarországon = Capital investments in Hungary

A tanulmány megvizsgálja Magyarország integrációs kapcsolatainak alakulását a tőkebefektetések területén, feltárja annak pozitív és negatív hatásait. Az 1990-től 2010-ig tartó periódust három fő szakaszban elemzi, ezek a szakaszok: a rendszerváltás ideje, az EU csatlakozásig, valamint a csatlakozás óta eltelt évek. Kitér a tanulmány arra, hogy a hét évvel ezelőtti uniós csatlakozás hogyan hatott a tőkebefektetések alakulására, az integráció előtti kapcsolatok milyen mértékben maradtak fent, illetve változtak, mennyire vagyunk nyitottak a külföldi tőke előtt és a 2008-ban kezdődő gazdasági világválság milyen hatással volt ezekre a folyamatokra. / === / The purpose of the study is to examine the standing of Hungary's relations within the integration especially focusing on foreign direct investment, as well as to explore its positive and negative consequences. The period between 1990 and 2010 will be discussed in three main parts, namely as the time of the political transformation, the time preceding Hungary's accession to the European Union, and that of the years passed since then. Apart from the above mentioned it is also necessary to analyze the impact made by the integration which took place seven years ago on the state of foreign direct investment, and, to have a look at the relations formed prior to it, to see the extent to which they have altered or remained the same. We need to know how much our economy is open to foreign capital and we have to understand the measure Hungary has been affected by, since the crisis that began in 2008 has made itself plausible.

Kompetencia alapú, output orientált oktatás az ideális foglalkoztathatóság érdekében

A kutatási projektünk tanulmánysorozata a magyar gazdaság fejlődésének különböző gazdaságfejlesztési útjait vizsgálja 2020-ig, amelyben a foglalkoztathatóság kérdése kulcs szerepet kapott. Jelen tanulmányunkban arra a kutatási kérdésre keressük a választ, hogy milyen oktatási rendszerre lenne szüksége a magyar gazdaságnak ahhoz, hogy az említett 2020-ig megvalósítható különböző gazdaságfejlesztési utak számára, biztosítani tudja a megfelelő mennyiségű és minőségű emberi erőforrást. A kutatási kérdés megválaszolásának érdekében bemutattuk az oktatási rendszer értékteremtési logikáját, a kompetencia alapú, outputorientált oktatás koncepcióját, a jelenlegi oktatási rendszert és annak kialakulását a rendszerváltás óta, valamint a gazdaságfejlesztési utak megvalósulásához készített számításainkat. A magyar oktatási rendszer, annak stacioner fejlődése esetén nem lesz képes még a stacioner gazdaságfejlesztési út (átlagosan évi 1%-os GDP növekedés 2020-ig) emberi erőforrás szükségletének a biztosítására sem, nemhogy az ennél magasabb GDP növekedéssel járó ipari termelésen, vagy gazdasági szolgáltatásokon nyugvó különböző szcenáriók szükségletének biztosítására. A diplomások túlképzésének a hiedelme megalapozatlan, nem a diplomások mennyiségével van a probléma, mivel belőlük lesz a legnagyobb hiány a különböző gazdaságfejlesztési pályák alapján, hanem maximum azok minősége vethet fel kérdéseket. Ahhoz, hogy a gazdasági növekedésünk mögé az emberi erőforrás hazánkban megfelelő minőségű és mennyiségű legyen egy teljesen új koncepció szükséges az oktatással kapcsolatban. Be kell vezetni a kompetencia alapú, output orientált oktatási modellt, amelynek irányításában a munkaerőpiac szerepét jelentősen meg kell erősíteni, és az át-, és továbbképzések területének hangsúlyát jelentősen növelni kell. Mindezek hiányában, vagy az óhajtott gazdasági növekedés nem lesz megvalósítható, vagy fél milliós nagyságrendű képzett munkaerő importjára fog Magyarország rászorulni. ________ The working papers of our research project analyze the development paths of the Hungarian economy until 2020, where employability is one of the cornerstones of the research. The research question addressed in this paper is what kind of educational system does Hungary need if we want to provide the needed human resources for the mentioned development paths until 2020. To answer the research question we introduced the value creation logic of the educational system, the concept of competency based output oriented education, today’s educational system and its 20 years history and our calculations for the development paths. The Hungarian educational system with its stationer development will not be able to provide the needed human resources to the stationer economic development path (average 1% GDP growth until 2020), not to mention the more productive manufacturing based or service based scenarios. The belief of overeducation in higher education is unfounded, the graduates will have the highest shortage according to the development paths, however their quality could raise some questions. To provide the needed quality and quantity in human resources for the economic development we need to implement a radically new educational concept, the competency based output oriented educational system, where the control of labor market and the emphasis of retraining, development as well as life-long learning has to be significantly strengthened. Without these either the desired growth will not be achievable or we should import around half million trained worker to Hungary.

KKV-szektor: versenyképesség, munkahelyteremtés, szerkezetátalakítás

A KKV szektor szerkezetátalakulása a kétezres évek elejétől lelassult, azóta a fontos makrogazdasági mutatókban csak kis változások következnek be; nem változik jelentősen a KKV-k részesedése a jövedelemtermelésből, a foglalkoztatásból és a tőkéből. Az elmúlt évtizedben KKV-k megőrizték versenypozíciójukat hazai piacokon. A KKV-szektor több fontos minőségi mutatója nemzetközi összehasonlításban a felzárkózás jeleit mutatta 2008-ig. Javult a vezetők és alkalmazottak képzettsége, a külső finanszírozási források bevonásának képessége, gyorsan terjedt az infokommunikáció üzleti használata, egyes operatív menedzsmentszolgáltatásokat hatékonyan szerveznek ki a KKV-k, terjednek a vállalkozások közötti együttműködések. Ugyanakkor ezek a mutatók abszolút mértékben minden területen elmaradnak a fejlett országokban megfigyelhető értékektől. Nemzetközi adatok szerint az átlagos vállalatméret pozitív korrelációt mutat a gazdasági fejlettséggel; a fejlettebb országokban nagyobb az egy vállalkozásra jutó alkalmazottak száma, az egy cégre jutó árbevétel, tőke és jövedelem. A hazai KKV-szektorban minden fontos, a versenyképességet jellemző mutató pozitívan korrelál a vállalkozás méretével, a nagyobb cégek tőkeintenzitása magasabb, az alkalmazottaik és a vezetőik képzettebbek, gyakrabban valósítanak meg innovációt, többet fordítanak kutatás-fejlesztésre, jobb eséllyel jutnak külső finanszírozási forrásokhoz, és jobbak a fajlagos eredménymutatóik is. A hazai KKV-szektor további fejlődésének feltétele a méretstruktúra átalakulása, növekvő áltagos vállalatméret növeli annak esélyét, hogy a KKV-szektorban foglalkoztattak száma jelenősen növekedjen.

Világgazdasági folyamatok és nemzetgazdasági alkalmazkodás 2001-2011: Fejlett országok (USA) – és Magyarország esete = World economic trends adjustment to changes 2001-2011: Developed countries (USA) and the case of Hungary

Az első rész az USA és a legfejlettebb ipari országok, a G7 konjunkturális ingadozásait kívánja értelmezni egy pénzügyileg jóval globalizáltabb világgazdaságban egy hosszabb1970-2010 és egy rövidebb 2001-2010 közötti időszakban. Mindenekelőtt arra keresve választ, hogy mennyire lehetett előre látni a súlyos pénzügyi válság és outputvesztés jövetelét. Továbbá arra, hogy a 2011-ig felgyülemlett empirikus tapasztalatok tükrében vajon beszélhetünk-e egységes, a fejlett ipari országok, /G7/ egészére általában jellemző, és a meghatározó országok esetében is megragadható válságlefolyásról? Megállapíthatók-e olyan univerzálisan megjelenő változások a kibocsátás, a munkapiacok, a fogyasztás, a beruházás tekintetében, amelyek jól illeszkednek a korábbi tapasztalatokhoz, nem kevésbé az ismert makro modellek predikcióihoz? A válasz nemleges. Sem a válság lefolyásának jellegzetességei és a makrogazdasági teljesítmények romlásának ütemei, sem a visszacsúszás mértékei és időbeli kiterjedésében a vizsgált fejlett országok nem mutattak jól azonosítható közös jegyeket, olyanokat, amelyeket a meglévő elméleti keretekbe jól beilleszthetők. A válság lefolyása és mélysége sokféle volt a G7 ország-csoportban. A korábbi válságértelmezések, főleg a pénzügyi csatornák szerepei tekintetében és a nemzetközi konjunkturális összefonódás jelentőségét és mechanizmusait, valamint a globális válságterjedés illetően elégtelennek bizonyultak. A tanulmány áttekinti a válsággal és makrogazdasági sokkokkal foglalkozó empirikus irodalom pénzügyi globalizáció értelmezési nyomán relevánsnak tartott gyakran idézett munkákat. Ezt követően egy hosszú történelemi, a II. vh. utáni 60 év távlatát átfogó vizsgálatban próbáljuk megítélni a recessziós időszakokban az amerikai gazdaság teljesítményét, annak érdekében, hogy az elmúlt válság súlyosságának megítélése legalább a fontosabb makro-változók változásának a nagyságrendje tekintetében a helyére kerüljön. A tartós output rés /output gap/ és munkapiaci eltérések magyarázata más és más elemeket takart az USA-ban, Japánban és Németországban. A pénzügyi csatornákban keletkező, a növekedést és a konjunktúrát érdemben befolyásoló, torzító és sokk-gerjesztő mechanizmusok nem tejesen új-keletűek, az USA-ban. A privát szféra eladósodottsági mutatói - a szövetségi kormány adósság-terheinek cipelésében - a bevett makro felfogással ellentétben - az elmúlt 30 évben nem mutattak szoros és egyirányú (negatív) összefüggést a növekedéssel és recessziókkal. A második rész a pénzügyi globalizáció után kialakult nemzeti alkalmazkodás lehetőségeit vizsgálja, különös tekintettel a kis nyitott gazdaságokra, és így Magyarországra nézve. E tanulmány a globális pénzügyi folyamatok két fontos kérdését taglalja: a nemzetközi tőkeáramlás fokozott liberalizációjából húzható előnyök közgazdasági lényegét; valamint a fokozott nemzetközi tőkeáramláshoz leginkább illeszkedő, „adekvát” árfolyamrendszer kérdését. A következetések részben elméletiek, részben gyakorlatorientáltak. Megerősítésre kerül azon állítás, hogy a tőkeforgalom liberalizációjának és a megvalósítandó árfolyam-politikának a kérdése mind a mai napig erősen problematikus. Sem a tőkeforgalom liberalizációját, sem a megvalósítandó adekvát árfolyamrezsimet illetően nem lehet egységes és elméletileg minden tekintetben megalapozott álláspontról beszélni. Az ún. „lehetetlen szentháromság”, a külföldi és a belföldi célok szimultán követésének különös nehézsége a kis nyitott gazdaságok, és így a magyar gazdaságban még fokozottabban érvényesül. A nemzetközi pénzügyi integráltság magas foka miatt a hagyományos eszközökkel – kamat és fiskális gazdaságélénkítő lépésekkel - nem lehetséges, egy irányba mutató, vagy egymást nem gyengítő, szimultán lépésekkel szabályozni a belföldi és külföldi hitelkeresletet, illetve a konjunktúrát. A kamatpolitika, a forint- és devizahitelezés nehézségei ezt fokozottan illusztrálják Magyarországon is. Ugyanakkor a mindenkori gazdaságpolitika nem bújhat ki azon kényszer alól, hogy egy változó globális pénzügyi környezetben is tatható arányokat találjon a belföldi és a külgazdasági célok között. „Királyi út” azonban nincs a gazdaságpolitika számára. Ez a megállapítás igaz a jegybanki szerepvállalásra is, amely a felduzzadt magyar devizaadósság által okozott bankrendszer szintű kockázatok kezelésére irányul.

Gyümölcsültetvények nedváramlási dinamikája

Kutatásunkban egyedi, fatörzsön mért nedváramlási adatokra támaszkodva megvizsgáltuk, hogy hogyan változik a vízfelvétel mértéke intenzív módon művelt, sűrű ültetésű cseresznyeültetvényben. Számításokat végeztünk a fák és az ültetvény egészének vízfogyasztására vonatkozóan, a vegetációs időszak bizonyos hónapjaira. Kiszámítottuk, hogy helyi körülmények között hogyan változik a haszonnövény transzspirációs index értéke korai érésű, intenzív cseresznyeültetvényre. A nedváramlás és a légköri viszonyok – mint külső vezérlő tényezők – között fennálló kapcsolatrendszer megismeréséhez a hőmérséklettel, a globálsugárzással, a telítési hiánnyal és a széllel való kapcsolatot vizsgáltuk. Méréseinket a Budapesti Corvinus Egyetem Soroksári Kísérleti Üzem és Tangazdaságában végeztük 2008-tól 2011-ig a vegetációs időszakokban.