Essential features of serious games design in higher education:linking learning attributes to game mechanics

This paper consolidates evidence and material from a range of specialist and disciplinary fields to provide an evidence-based review and synthesis on the design and use of serious games in higher education. Search terms identified 165 papers reporting conceptual and empirical evidence on how learning attributes and game mechanics may be planned, designed and implemented by university teachers interested in using games, which are integrated into lesson plans and orchestrated as part of a learning sequence at any scale. The findings outline the potential of classifying the links between learning attributes and game mechanics as a means to scaffold teachers’ understanding of how to perpetuate learning in optimal ways while enhancing the in-game learning experience. The findings of this paper provide a foundation for describing methods, frames and discourse around experiences of design and use of serious games, linked to methodological limitations and recommendations for further research in this area.

Something to talk about: Content and Language Integrated Learning in Modern Languages in British Higher Education. A case study of German at Aston University

This thesis investigates Content and Language Integrated Learning (CLIL) in German undergraduate programmes in the UK. At its core is a study of how one German department integrates the teaching of language and content in its undergraduate programmes and how instructors and students experience this approach. This micro-context is embedded in the wider macro-context of UK Higher Education and subject to outside forces - be they political, economic, socio-cultural - whose effects will manifest in more or less obvious ways. Data was collected via an online survey of Heads of German at British universities to determine the status quo of CLIL in UK Higher Education and to investigate how certain institutional parameters determine the introduction of CLIL in Higher Education. This project employs a mixed-method case study approach and is based on student questionnaires and semi-structured interview with German teaching staff. The study brings to light a number of significant aspects. For example, contrary to popular belief, content provision in the L2 is rather common at British universities, which is currently not reflected in the research. Student data indicates that German students perceive clear advantages in the university’s approach to CLIL. They consider German-taught content classes challenging yet beneficial for their language development. Staff interviews have yielded intriguing information about perceived advantages and disadvantages of CLIL, about its implications for classroom practice, and about instructors’ attitude towards teacher training, which echo findings from similar investigations in European contexts. Finally, the results of the macro-analysis and the case study are compared and contrasted with findings from European research on ICLHE/CLIL to determine differences and similarities with the British context, a set of recommendations is made regarding CLIL practice at the case study institution, and some implications these indings may have for the future of CLIL in British higher education are discussed.

The strengths, weaknesses, opportunities and threats of using social software in higher and further education teaching and learning

Social software is increasingly being used in higher and further education to support teaching and learning processes. These applications provide students with social and cognitive stimulation and also add to the interaction between students and educators. However, in addition to the benefits the introduction of social software into a course environment can also have adverse implications on students, educators and the education institution as a whole, a phenomenon which has received much less attention in the literature. In this study we explore the various implications of introducing social software into a course environment in order to identify the associated benefits, but also the potential drawbacks. We draw on data from 20 social software initiatives in UK based higher and further education institutions to identify the diverse experiences and concerns of students and educators. The findings are presented in form of a SWOT analysis, which allows us to better understand the otherwise ambiguous implications of social software in terms of its strengths, weaknesses, opportunities and threats. From the analysis we have derived concrete recommendations for the use of social software as a teaching and learning tool.

Assessing learning in Higher Education

Assessing Learning in Higher Education addresses what is probably the most time-consuming part of the work of staff in higher education, and something to the complexity of which many of the recent developments in higher education have added. Getting assessment ‘right’– that is, designing and implementing appropriate models and methods, can determine the future lives and careers of students. But, as Professor Phil Race comments in his excellent and thought-provoking foreword, students entering higher education often have little idea about how exactly assessment will work, and often find that the process is very different from anything they have previously encountered. Assessing Learning in Higher Education contains innovative approaches to assessment drawn from many different cultures and disciplines. The chapter authors argue the need for changing assessment and feedback processes so that they embrace online collaboration and discussion between students as well as between ‘students’ and ‘faculty’. The chapters demonstrate that at some points there is a need to be able to measure individual achievement, and to do this in ways that are valid, transparent, authentic – and above all fair. Assessment and feedback processes need to ensure that students are well prepared for this individual assessment, but also to take account of collaboration and interaction. The respective chapters of Assessing Learning in Higher Education all of which are complete in themselves, but with very useful links to ideas in other chapters, provide numerous illustrations of how this can be achieved.

Felsőoktatási intézmények közbeszerzési sajátosságai = Public Procurement Characteristics of Higher Education Institutions

A kutatók a 2000-es évek eleje óta foglalkoznak a közbeszerzés és a versenyképesség kapcsolatával. A két terület közötti összefüggés egyértelmű, melyet vizsgálatainak is megerősítenek. Az Európai Unió tagállamainak jogalkotón folyamatos a nyomás, hogy a közbeszerzést különböző célokra használják fel. Mindez segít a közbeszerzés értelmezési körének kitágításában, de felhívja a figyelmet arra, hogy a jogalkotóknak elsősorban néhány kiemelt témára kell összpontosítaniuk, mint az innováció vagy a fenntarthatóság. A felsőoktatási intézmények közbeszerzésben betöltött szerepén túl fontosságuk a konzorciális beszerzések, a közbeszerzés képzés, továbbá az innovatív termékek, technológiák beszerzési gyakorlatában betöltött szerepük miatt kiemelkedő. Hazánkban ez az első alkalom, hogy feltárjuk kifejezetten nagy közbeszerző felsőoktatási intézményeik piaci szerepét és elemezzük közbeszerzési gyakorlatuk sajátosságait, viszonyítjuk eddigi kutatási eredményeinkhez. ______ Researchers have focused on the relation between public procurement and competitiveness since the early 2000s. The relation between corporate competitiveness and public procurement is beyond doubt, evidenced by our research findings. There is growing pressure on the legislators of EU Member States to use public procurement for certain purposes. This helps to widen the scope of procurement, but the regulators have to focus on several priorities like innovation and sustainability. The importance of universities in the development of consortial purchasing, purchasing education, procurement of innovative goods and technologies is unquestionable. It is the first opportunity in Hungary to analyze the role of large contracting authorities, participants of the higher educational market in public procurement and to explore the characteristics of their public procurement practice in order to make comparison between universities and other public procurement market players.

Kérdőjelek a közgazdaságtanban és oktatásában = Challenges in economic research and education

Ez az esszé a teljesség igénye nélkül kísérli meg áttekinteni azt, hogy mire vezetett a közgazdaságtan világméretekben megindult és a 2008-2009. évi válság lezáratlansága miatt vélhetően évtizedes szinten zajló önvizsgálata. A tudományszak egészét egyszerre jellemzi egyfajta tartalmi kiüresedés és a társtudományokkal való erőteljesebb kapcsolatkeresés, a módszertanok és az iskolák egymás mellett élése - ami egyáltalán nem békés -, valamint a gyakorlat által felvetett kérdések elméleti általánosításának igénye. A magyar közgazdaságtan hagyományos követő szerepe megmaradt, viszont a képzésben szerzett negyedszázados tapasztalatok és az új globális kihívások lényegi átalakításokat indokolnának a mai, túlságosan egységesített képzésben. _____ This essay joins the soul-searching that has developed globally among economists since the financial crisis of 2008-2009, whose still open-ended outcomes make it likely that such self-critical reassessments will continue in the years to come. Economics is marked by the parallel existence of substantive hollowing and in-creased reliance on interfaces with neighbouring disciplines. So the plurality and none-too-peaceful coexistence of schools and methodologies is likely to persist. Similarly abundant are the attempts to theorize and generalize new phenomena in policy and business practices. Hungarian economics continues to be a follower - a trend-taker rather than trend-setter - as it was in the inter-war period. Experience has been accumulating for over 25 years in introducing Western-style higher education in economics. The increase of student numbers and steep decrease in public funding thereof call for major restructuring in curricula, institutions and teaching methods and styles alike.

Az exportpiac-orientáció előzményei és annak exportteljesítményre gyakorolt hatása a magyar felsőoktatási intézményekben (Antecedents to the export market orientation of Hungarian higher education institutions, and their export performance consequences)

A felsőoktatás nemzetközi versenyképességének vizsgálata azt mutatja, hogy egyre szélesebb körben alkalmazzák a sikeres egyetemek azokat a megközelítéseket, amelyeket az elmúlt fél évszázadban a menedzsmentirodalom az üzleti szférában meghonosított. A szerzők a felsőoktatási ágazatra terjesztik ki az exportpiac- orientáció elméletét, és azt vizsgálják, hogy milyen előzmények vezetnek annak kialakulásához. Elemzik továbbá, hogy az exportpiac-orientáció milyen hatással van a felsőoktatási intézmények exportteljesítményére. A tanulmány továbbá kitér az exportpiac-orientáció és az exportteljesítmény kapcsolatát befolyásoló környezeti tényezők hatásának vizsgálatára is. A szerzők az említett összefüggéseket két almintán vizsgálják (a nemzetköziesedésben és a tudományos kutatásban vezető egyetemek vs. az előbbi dimenziókban gyengébben teljesítő felsőoktatási intézmények). Az eredmények alapján megállapítják, hogy az exporttapasztalat mindkét egyetemi csoportnál az exportteljesítmény szignifikáns előrejelzője, míg az exportkoordináció csupán a nemzetköziesedésben gyengébben teljesítő egyetemek csoportjánál magyarázza az exportpiac-orientáció változását. Megfigyelhető továbbá, hogy az exportpiac-orientáció exportteljesítményre gyakorolt hatása erősebb a nemzetköziesedésben vezető magyar egyetemeknél, míg a nemzetközi piacokon tapasztalható verseny intenzitása fokozza a nemzetközi irányultság kialakulását ugyanezen csoportnál. ______ The authors extend the theory of export market orientation to the higher education sector, and explore the association between export coordination, export experience, export market orientation, export performance and the competitive environment in the context of Hungarian higher education sector. The aforementioned relations are analyzed on two subsamples (universities with a top performance vs. universities with a lower performance in regard of internationalization and scientific research). Based on the results, the authors conclude that export experience is a significant predictor of export performance in both groups of institutions, while export coordination can only explain changes in export market orientation for the group comprising the universities that lag behind in terms of internationalization. They observe, moreover, that export market orientation becomes stronger as competitive forces in the environment intensify.

An enhanced Servqual approach to measure service quality in higher education

This paper explores the factors of service quality in higher education and how they contribute to the overall satisfaction and behavioral intentions of students. Our research has three facets. The first is a conceptual issue: using different instrument for the measurement of academic and administrative quality as opposed to an overall assessment of quality. The second is a measurement issue: measuring directly disconfirmation instead of separately measuring perception and expectation. The third issue concerns the concept of minimum service quality level versus an ideal one (zone of tolerance), and their inferences with the disconfirmation concept.

Mélyszegénységből a felsőoktatásba (From deep poverty to higher education)

A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése és a mobilitás csökkenése világszerte aggasztó tendenciákat mutat. Magyarországon a közoktatás szegényeket sújtó, feltűnően diszkriminatív jellege az elmúlt évtizedekben súlyos veszélybe sodorta a társadalmi mobilitást. A felsőoktatás-politika a belépést nehezítve (minimumpont- emelések, duális tandíjrendszer, tandíjemelések) és a teljesítményelvet túlhajszolva tovább súlyosbította a helyzetet, amit a Diákhitel–2 bevezetése sem tudott ellensúlyozni egy olyan környezetben, ahol az állam felsőoktatás-ellenes propagandát folytat, és közben drasztikusan csökkenti a finanszírozást. A hibás szabályozás miatt a többletpontok rendszere sem működik megfelelően. Mindezek miatt a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók felsőoktatás-beli részaránya felvételkor jelenleg fél százalék körül mozog, ami a gimnáziumi férőhelyek tervezett radikális szűkítése miatt várhatóan el fogja érni az abszolút nulla szintet. A tanulmányban bemutatunk egy általunk indított civil kezdeményezést, a Híd a felsőoktatásba elnevezésű programot, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a hátrányos helyzetű, főként roma középiskolásoknak a sikeres egyetemi felvételihez és a diploma megszerzéséhez. A fő tanulság: viszonylag kevés pénzből és rövid idő alatt még akkor is lehet eredményeket elérni, ha az általános társadalmi és politikai környezet egyáltalán nem támogató.