Diszkriminatív áras és egyenáras aukciók

A tanulmány célja az értékpapírok esetében leggyakrabban alkalmazott két aukciós eljárás (az egyenáras és a diszkriminatív áras aukció) összehasonlító elemzése. A szakirodalom elsősorban az aukció várható bevétele szempontjából elemzi a módszereket. Az elméleti modellek eltérően rangsorolják a módszerek várható bevételét, viszont jól megmutatják, hogy miként függnek a beadott ajánlatok az aukciós eljárástól. Ezeket az eredményeket „laboratóriumi” kísérletek és valós aukciók empirikus vizsgálatai is megerősítik. Utóbbiak ráadásul robusztus választ adnak a várható bevétel kérdésére is, mégpedig az egyenáras forma előnyére. Mégis, jelenleg globálisan többségben vannak a diszkriminatív áras módszert használó állampapír-kibocsátók, és a jegybanki eszközöket is többnyire ilyen módszerrel értékesítik. Ez azzal magyarázható, hogy a kibocsátó más szempontokat is figyelembe vehet a várható bevételen kívül.

Unortodox javaslat a deviza- és forintalapú jelzáloghitelek rendezésére

Cikkünkben először bemutatjuk a hazai jelzálog-portfólió fő szegmenseit és megállapítjuk, hogy nemcsak a devizaalapú hitelek, de a piaci kamatozású forinthitelek is folyamatosan romló tendenciát mutatnak. Ezután kitérünk arra, hogy miért van szükség az ország hitelkockázati kitettségének csökkentésére, és mi indokolja az állami beavatkozás szükségességét. Végül megvizsgáljuk a portfólió értékét leginkább befolyásoló kockázati faktorokat, majd javaslatot teszünk a faktorérzékenységek csökkentésére. Javaslatunk három eleme: (1) a jövedelemarányos törlesztés; (2) a részleges devizakonverzió és (3) a differenciált, kockázatalapú kamatmarzsok rendszere. Az utóbbi két elem része ugyan a hagyományos banki eszköztárnak, de a jövedelemarányos törlesztést eddig csak a diákhitelezésben alkalmazták. A jövedelemarányos törlesztés tömeges kiterjesztése kereskedelmi banki hitelekre teszi a javaslatunkat újszerűvé és szokatlanná.

Atomerőművi beruházások üzleti modelljei és várható megtérülésük

A tanulmányban két kérdésre keressük a választ: 1. A nukleáris fejlesztést végrehajtó vagy tervező OECD országok milyen üzleti modellek keretében kezelik vagy igyekeznek kezelni a nukleáris erőművi beruházások előkészítése, kivitelezése, az erőmű üzemeltetése közben, illetve az erőmű bezárása során felmerülő pénzügyi / gazdasági kockázatokat? 2. Mely tényezők befolyásolják kiemelkedő mértékben egy nukleáris erőművi projekt pénzügyi megtérülését? Nemzetközi összehasonlító adatok felhasználása segítségével mit mondhatunk egy idehaza tervezetthez hasonló méretű projekt pénzügyi megtérülési jellemzőiről?

A közgazdaságtan és a szociológia határán - az identitás-gazdaságtan által felvetett elméleti kérdések (On the borders of economics and sociology. Theoretical questions raised by identity economics)

A tanulmány az identitás-gazdaságtan megközelítését és az általa felvetett elméleti kérdéseket kívánja bemutatni. E tan kiinduló tétele George A. Akerlof és Rachel E. Kranton szerint az, hogy a közgazdaságtanban használt hasznosságfüggvénybe be kell emelni az emberek énképének és az ezzel kapcsolatos egyéni mérlegelésnek a szempontjait. Ezt az indokolja, hogy az emberek társadalmi csoportokhoz/kategóriákhoz tartoznak, amelyekhez normarendszer társul, azaz ha viselkedésükkel megsértik a normákat, akkor önképük sérül, és ezáltal csökken a hasznosságuk is. A tanulmányban bemutatjuk, hogy ez a szemlélet az embereket "túlszocializált" társadalmi szereplőkként mutatja be, akik kevéssé reflektálnak a helyzetükre. További kérdéseket vetnek fel az elmúlt években végzett szociálpszichológiai és viselkedés- gazdaságtani kísérletek, amelyek rámutatnak, hogy az identitás- gazdaságtani elmélet egyik alapját jelentő normák erősen függnek szituációs tényezőktől. _____ The paper introduces the approach of identity economics and the theoretical questions raised by its arguments. According to Akerlof and Kranton, individual identity and personal calculations in relation to this identity should be incorporated into the utility function applied in economics, so that people are placed in social categories that involve normative systems. In line with this, if their actions breach the social norms, this affects negatively their self-image, so in turn decreasing their utility. The paper argues that this approach presents humans as "overly socialized" social actors who do not reflect on their situation. Further questions could be raised by experiments in social psychology and behavioral economics conducted in recent years. The results highlight the fact that the norms which serve as the basis for the theory of identity economics depend strongly on the context and given situation.

A kollázs alkalmazhatósága a marketingkutatásban: A vizuális fogyasztói választás verbalizációjának magyarázó ereje

Max Ernst definíciója szerint a kollázs az „...amikor két egymástól különböző realitás kerül szembe egy számukra idegen térben”. Az egymástól független elemek együtt elhelyezve új jelentést hoznak létre, melyek együttese mást és többet jelent, mint az egyes elemek külön külön. A ma rendelkezésünkre álló IT technológia lehetővé teszi, hogy nemcsak papíron és ragasztóval (a kollázs szó francia eredetű, a „coller” szó annyit tesz, mint ragasztani), hanem elektronikusan is létre hozzunk újabb és újabb jelentéseket feltáró kompozíciókat, melyek esetében nem önmagában a létrehozott kompozíció, hanem annak alkotói interpretációja tárja fel a vizsgált problémát. Az elmúlt években kutatómunkánk során az elektronikus kollázst, mint a fogyasztói beállítódások és attitűdök projekcióinak eszközét használtuk. Számos iparágban (pl. telekommunikáció, hírközlés, lapkiadás) több kérdéskörben (márkaattitűdök, kategorizáció, jövő projekciója stb.) alkalmaztuk a digitális kollázs-készítés lehetőségeit, rögzítését, értelmezését és prezentációját. Előadásunkban a kompozíciókat és azok fogyasztói interpretációit mutatjuk be különböző iparágakban és témakörökben, bizonyítva a technika erős magyarázó erejét.

„Nemek kultúrája”: előzetes eredmények egy multinacionális cég vizsgálatából

A tanulmány a szervezeti kultúra fogalmán belül értelmezi a nemek szerinti elvárás rendszer, a nemekhez kapcsolódó normák és értékek megragadhatóságát. A szervezetkutatások az elmúlt évtizedek során intenzíven foglalkoztak a kultúrakutatással, a feminista elméletek pedig egyre gyakrabban vizsgálták a szervezeteket a nemek szerinti rétegződés szempontjából. E két terület összekapcsolásaként is értelmezhető ez a kísérlet, amely során egy gazdálkodószervezetben végeztünk kutatást a nemekre vonatkozó vélemények és értékek, a nemek helyzetének feltárására. A kutatás során a fókuszcsoportos beszélgetés módszerét alkalmaztuk, és két beosztotti csoport elemzését végeztük el. A kutatásra 2011 tavaszán került sor egy szolgáltató informatikai cég közép-magyarországi telephelyén.

Nők és férfiak a szervezetben. Kísérlet a mítoszok feloszlatására

A cikk a nők és férfiak szervezetekben elfoglalt helyét vizsgálja, vállaltan feminista nézőpontból. Az írás részletesen kitér arra is, hogy a jól megfigyelhető tények milyen más társadalmi jelenségekkel függhetnek össze. A szerzők a bevezető részben vázolják a feminizmus összetett jelentésrétegeit, és rámutatnak arra, hogy a feminizmuson belül számtalan irányzat létezik (liberális, radikális, pszichoanalitikus, marxista, szocialista, posztmodern/posztstrukturalista, (poszt)koloniális vagy harmadik világ feminizmusa), amelyek kérdésfeltevésükben, a probléma definiálásában és a megoldási javaslatokban erőteljesen eltérnek egymástól. A tanulmány két szervezeti problémát emel ki: a vertikális szegregációt (üvegplafon-jelenség) és a horizontális szegregációt (üvegfaljelenség). A szerzők azt elemzik, hogy a feminizmus különböző irányzatainak képviselői milyen lépéseket tesznek akkor, ha látják, hogy a horizontális és vertikális szegregációnak köszönhetően egy nőnek nem ugyanazok az esélyei, mint a hozzá hasonlóan tehetséges férfi kollégáinak. Az írás megoldási és továbblépési javaslatokkal zárul.

A Kreps-Scheinkman-állítás érvényessége lineáris keresletű vegyes duopóliumok esetén (The Kreps and Scheinkman result remains valid for mixed duopolies with linear demand)

Vegyes oligopóliumoknak nevezzük az olyan piacszerkezeteket, amelyek esetében a magánvállalatok mellett állami vállalatok is tevékenykednek. A vegyes oligopóliumokban az állami vállalatok részben vagy egészében a társadalmi többletet kívánják maximalizálni. Olyan vegyes duopóliumot vizsgálunk, amelyben a vállalatok előbb kiépítik kapacitásaikat, majd meghatározzák termékük kínálati árát. Kreps-Scheinkman [1983] tisztán magánvállalatos duopóliumokra vizsgált ilyen két időszakos modellt, és megállapította, hogy az első időszaki egyensúlyi kapacitások megegyeznek az azonos költségszerkezetű és kínálati viszonyú Cournot-duopólium egyensúlyi kibocsátásaival. Tanulmányunkban Kreps-Scheinkman [1983] eredményét kiterjesztjük a vegyes duopóliumok - lineáris keresleti görbe és konstans egységköltségek melletti - esetére. _____ In mixed oligopolies, private firms compete with a public firm, which at least partially aims to maximize social surplus. The authors investigate mixed duopolies in which the firms first build capacities simultaneously and then set their prices simultaneously as well. For the same two-stage game with purely private firms Kreps and Scheinkman demonstrated in 1983 that the first-stage equilibrium capacities of the two-stage game are identical with the equilibrium outputs of the Cournot duopoly. This paper extends Kreps and Scheinkman's results to mixed duopolies with linear demands and constant unit costs. It is shown that quantity pre-commitment and Bertrand competition also yield to Cournot outcomes when a public firm is involved, not only in the case of private firms.

Svájci rendszerű sakk csapatversenyek rangsorolása (Ranking in Swiss system chess team tournaments)

A cikk a páros összehasonlításokon alapuló pontozási eljárásokat alkalmazza svájci rendszerű sakk csapatversenyek eredményének meghatározására. Bemutatjuk a nem körmérkőzéses esetben felmerülő kérdéseket, az egyéni és csapatversenyek jellemzőit, valamint a hivatalos lexikografikus rendezések hibáit. Axiomatikus alapokon rangsorolási problémaként modellezzük a bajnokságokat, definícióinkat összekapcsoljuk a pontszám, az általánosított sorösszeg és a legkisebb négyzetek módszerének tulajdonságaival. A javasolt eljárást két sakkcsapat Európa-bajnokság részletes elemzésével illusztráljuk. A végső rangsorok összehasonlítását távolságfüggvények segítségével végezzük el, majd a sokdimenziós skálázás révén ábrázoljuk azokat. A hivatalos sorrendtől való eltérés okait a legkisebb négyzetek módszerének dekompozíciójával tárjuk fel. A sorrendeket három szempont, az előrejelző képesség, a mintailleszkedés és a robusztusság alapján értékeljük, és a legkisebb négyzetek módszerének alkalmas eredménymátrixszal történő használata mellett érvelünk. ____ The paper uses paired comparison-based scoring procedures in order to determine the result of Swiss system chess team tournaments. We present the main challenges of ranking in these tournaments, the features of individual and team competitions as well as the failures of official lexicographical orders. The tournament is represented as a ranking problem, our model is discussed with respect to the properties of the score, generalised row sum and least squares methods. The proposed method is illustrated with a detailed analysis of the two recent chess team European championships. Final rankings are compared through their distances and visualized by multidimensional scaling (MDS). Differences to official ranking are revealed due to the decomposition of least squares method. Rankings are evaluated by prediction accuracy, retrodictive performance, and stability. The paper argues for the use of least squares method with an appropriate generalised results matrix favouring match points.

A településmarketing elmélete

A településmarketing több mint két évtizedes múltja ellenére sem kellően ismert szakterület, s így a helyi önkormányzatok településfejlesztési stratégiáiban és a helyi turizmus fejlődését elősegíteni szándékozó tevékenységük során – tudatosan – csak ritkán próbálják alkalmazni. A tanulmány elsősorban magyarországi példákra hivatkozva próbálja felvázolni a településmarketing szakterületének összetevőit, működését. Ennek során olyan kérdésekre próbál meg választ fogalmazni, hogy miért szükséges eladni egy települést, ki adhatja el, ki veheti meg, pontosan hogyan történik és mit jelent az adás-vétel folyamata, mi az eredménye a település eladásának?

Mit mond A hiány és A szocialista rendszer a mai magyar olvasónak?

A pozsonyi Kalligram Kiadó tíz kötetben megjelenteti Kornai János válogatott munkáit. Első kötetként az eredetileg 1980-ban publikált A hiányt adták ki újra, második kötetként pedig rövidesen újra megjelenik A szocialista rendszer, amely először 1992-ben látott napvilágot. Ez utóbbi közli az alábbi tanulmányt, amelyben a szerző együttesen fűz megjegyzéseket mind a két kötethez. Három fő kérdéskört tárgyal: 1. a szocialista rendszer alaposabb megértése segít a múlt hamis értékelésének leküzdésében; 2. a szocialista rendszer egyes elemei különböző formákban „átszivárognak” a kapitalizmusba; 3. a szocialista rendszer vizsgálatához alkalmazott paradigma, fogalomrendszer és módszertan felhasználható a kapitalizmus elemzéséhez.

A Kullback-Leibler relatív entrópia függvény alkalmazása páros összehasonlítás mátrix egy prioritásvektora meghatározására (Applying the Kullback-Leibler relative entropy function for determining priorities for the pairwise comparison matrix)

A dolgozatban a döntéselméletben fontos szerepet játszó páros összehasonlítás mátrix prioritásvektorának meghatározására új megközelítést alkalmazunk. Az A páros összehasonlítás mátrix és a prioritásvektor által definiált B konzisztens mátrix közötti eltérést a Kullback-Leibler relatív entrópia-függvény segítségével mérjük. Ezen eltérés minimalizálása teljesen kitöltött mátrix esetében konvex programozási feladathoz vezet, nem teljesen kitöltött mátrix esetében pedig egy fixpont problémához. Az eltérésfüggvényt minimalizáló prioritásvektor egyben azzal a tulajdonsággal is rendelkezik, hogy az A mátrix elemeinek összege és a B mátrix elemeinek összege közötti különbség éppen az eltérésfüggvény minimumának az n-szerese, ahol n a feladat mérete. Így az eltérésfüggvény minimumának értéke két szempontból is lehet alkalmas az A mátrix inkonzisztenciájának a mérésére. _____ In this paper we apply a new approach for determining a priority vector for the pairwise comparison matrix which plays an important role in Decision Theory. The divergence between the pairwise comparison matrix A and the consistent matrix B defined by the priority vector is measured with the help of the Kullback-Leibler relative entropy function. The minimization of this divergence leads to a convex program in case of a complete matrix, leads to a fixed-point problem in case of an incomplete matrix. The priority vector minimizing the divergence also has the property that the difference of the sums of elements of the matrix A and the matrix B is n times the minimum of the divergence function where n is the dimension of the problem. Thus we developed two reasons for considering the value of the minimum of the divergence as a measure of inconsistency of the matrix A.

A nemzetközi fejlesztési együttműködés céljai és a fenntartható fejlődési célok

A multilaterális kapcsolatok jelentős összetevője lett a nemzetközi fejlesztési együttműködés, amelynek általános célkitűzései és konkrét céljai nagymértékben változtak az elmúlt hat évtizedben. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos együttműködés az 1980-as évek végétől bontakozott ki. Mindkét nemzetközi mechanizmus – eddig nagyon korlátozott eredményességgel – súlyos globális fenntarthatatlan problémákkal foglalkozik. E két párhuzamosan futó folyamat jövőbeli irányultságának, céljainak összehangolása a jelenleg folyó nemzetközi egyeztetések egyik fő tétje.

A levegőkörnyezet- és klímavédelem nemzetközi kvótakereskedelmi rendszerei

A nemzetközi, illetve államközi környezetvédelmi megállapodásokban foglalt, az azokban részes felek számszerűsített környezeti erőforrás-korlátozási vagy környezetszennyezés-korlátozási kötelezettségei teljesítésére esetenként kvóta-kereskedelmi rendszereket vezettek be. Az ilyen kötelezettségek teljesítése érdekében a megállapodásban részes államok "hazai" intézkedéseket hoznak és hajtanak végre. Ha ezek az intézkedések (pl. költséghatékonysági megfontolásokból) nem elégségesek, akkor a kvóta-kereskedelmi rendszer segítségével a hiányzó kvótákat megvásárolhatják azon államoktól (vagy közvetítőktől), amelyeknek többlete van. (...)

Urbanizációs tendenciák és a vidék-város ellentét gyökerei-Kínában

A tanulmány az utóbbi két évtizedben rendkívüli mértékben felgyorsuló kínai urbanizációs folyamatokat vizsgálja, elsősorban történeti-intézményi megközelítésben. Bemutatja, hogyan vált áldozatává a vidék a szocializmus évtizedei erőszakos iparfejlesztési stratégiájának, milyen nagy horderejű változások következtek be a reformidőszak első évtizedében, hogyan alakult át lassan az intézményrendszer, valamint áttekinti azokat a legfontosabb változásokat, amelyek a kilencvenes évek közepe óta jellemzik a vidék és a város viszonyát. Úgy tűnik, hogy a szigorú korlátozások folyamatosan enyhülnek, a városi előjogok lassan erodálódnak, ugyanakkor a különbség szegény és gazdag, falusi és városi lakos között továbbra is megmarad (sőt: nő), miközben a migránsok egyre nagyobb tömegei kényszerülnek ingázni lakó- és munkahelyük között. Az is valószínűnek tűnik, hogy az urbanizáció szempontjából Kína egyre inkább hasonlatossá válik más feltörekvő országokhoz.