Kiemelt gazdálkodástani kutatások a Public-Private Partnership területén – összehasonlító elemzés = Selected publications on Public-Private Partnership from a business studies perspective – comparative analysis

A tanulmányban összefoglalóan bemutatom a Public_Private Partnership (PPP) gazdálkodástani szempontból releváns kutatói munkáinak fogalomhasználatát, kérdésfeltevéseit, illetve főbb eredményeit. Ezzel betekintést kívánok nyújtani abba, hogy mit kutatnak a PPP területén a kollégák gazdálkodástani szempontból. Láthatóvá szeretném tenni, hogy eszerint melyek a „jelentős” témák és kérdések a tudományos közösség mai felfogása alapján. Az elemzés középpontjában huszonhárom, a Public-Private Partnership gazdálkodástani megközelítéséhez kapcsolódó, konkrét tudományos kutatásra épülő irodalom áll, amelyek láthatóvá teszik a PPP sokféle értelmezését a szerzők által alkalmazott részben eltérő definíciókkal. A többféle szempontból végzett szisztematikus elemzés eredményeképpen látható, hogy noha az írások mondanivalójuk függvényében vagy kiemelik a PPP partneri, kockázatmegosztó jellegét, vagy ezt nem hangsúlyozzák és általánosabb értelmezéssel dolgoznak. A PPP-t leginkább kritikusan bíráló szerzők körében jellemző, hogy a gyakorlati megvalósulás alapján a PPP-nek inkább feladatátadó, semmint partneri, illetve inkább finanszírozási, semmint értéknövelő jellegét hangsúlyozzák. = This working paper summarizes the terminology, research focus and primary results of academic articles on Public-Private Partnership (PPP) from a business studies approach. This is to show what fellow researchers focus on. I mean to highlight the „significant” topics as per the current understanding of the academic community. The analysis focuses on twenty-three academic articles that reveal the various interpretations of PPP, using somewhat different definitions. Analytical results show that the articles do not use a common interpretation, but authors either highlight the partnership, i.e. risk sharing nature of PPP; or it is not emphasized, and they use a more general interpretation instead. Researchers most critical with PPP typically give importance to the outsourcing and financing aspects of PPP in practice, rather than its partnership or value increasing character.

Szemléletbeli dilemmák a Public-Private Partnership menedzsmentjében = Management dilemmas in Public-Private Partnership projects

A tanulmány a Public-Private Partnership (PPP) immanens logikai kihívásai közül két kiemelt kérdést elemez: az állami fél közszolgálati-közigazgatási beágyazottságából eredő dilemmákat, valamint az állami és a magánfél eltérő kulturális hátteréből eredő feszültségek jellemzőit. A PPP projektek gyakorlati megvalósítása szempontjából e két kardinális kérdés kifinomult elméleti hátterébe nyújt bepillantást. A közszolgáltatási dilemmák közül azonosítja és tárgyalja a jogszerűség vs. eredményesség, a hatékonyság vs. eredményesség, a centralizáció vs. decentralizáció, a közérdek vs. egyéni szabadságjogok védelme, valamint a kormányzat kicsinyítése vs. jogbiztonság védelme, és a vállalkozói szemlélet vs. közszolgálatiság közti egyensúlyozás kihívásait. Az állami és az üzleti fél kulturális különbözőségének központi motívumaként a döntéshozatalbeli különbséget ragadja meg, és a bizalom szerepét hangsúlyozza a működőképes modell megtalálásának lehetőségeként. = This study analyses two cardinal issues of Public-Private Partnership (PPP) projects’ immanent challenges: the management dilemmas of public services/governance, and the tensions between the private and public parties due to their different cultural imbeddedness. It provides theoretical insights into these two issues of practical relevance. As public service management dilemmas, it identifies the trade-offs between rights vs. effectiveness, efficiency vs. effectiveness, centralization vs. decentralization, protecting the public interest vs. individual freedom, minimizing government vs. protecting human rights, the entrepreneurial approach vs. public service ethos. The study captures the cultural difference between the public and the private parties in their different approaches to decision making, while it concludes that the role of trust is key in finding feasible solutions for PPP models.

A Public-Private Partnership vélt és valós hangsúlyai Magyarországon = Assumed and actual emphases of Public-Private Partnership in Hungary

Írásunk a Public-Private Partnership (PPP) magyarországi megvalósulásának hangsúlyairól szól. Azt vizsgáljuk, hogy a szakmai közvélemény milyen képet alakíthatott ki e projektekről a szaksajtó olvasásán keresztül. Három tágabb elvi szempont sajtóbeli megjelenésének súlyát elemezzük: a PPP céljai, a feladatok hatékonyabb elvégzésének módja, illetve a társadalmi kontroll megvalósulása áll érdeklődésünk középpontjában. A tartalomelemzés matematikai-statisztikai módszereit alkalmazzuk. Következtetésünk, hogy a PPP-projektek általában még nem elvi lényegük szerint valósultak meg Magyarországon, bár az évek során érzékelhető pozitív irányú elmozdulás: tanulási folyamat történik. Ennek alapján nem szabad a PPP-t mint módszert elvetni a közfeladatok ellátásában, hanem alkalmazási módjának tökéletesítésére kell törekedni. = This working paper focuses on the perceptions of the Hungarian implementation of Public-Private Partnership (PPP) projects. It was examined how PPP was perceived in the wider public through the communication of the most read daily and weekly business journals. We analyzed the proportion of three broad aspects in the articles: the main goals of PPP, efficiency improvement as a substantial opportunity for value creation, and the role of democratic control. We applied the mathematical-statistical methods of content analysis. Our conclusion is that PPP-projects in Hungary are far from the normative model of implementation as discerned from literature, but from year to year a positive shift, a learning process can be observed. Therefore, instead of discarding PPP as a progressive government solution, Hungary should focus on improving the design and implementation of PPP projects.

A Public-Private Partnership Magyarországon– egy félreértés volt? (Public-Private Partnerships in Hungary – was it a mistake?)

Az elemzés a PPP (Public-Private Partnership) magyarországi felfutásának és visszaesésének izgalmas éveit tárja fel, amelynek alapján megállapítható, hogy a magyar gyakorlatban körvonalazódó PPP nem az a PPP, amely a nemzetközi tapasztalatok alapján a közfeladatok megvalósításának közgazdaságilag megalapozott eszköze lehetne. A szerző úgy gondolja, hogy nem a PPP-módszer elvetése a megfelelő válasz a létező hibákra, hanem alkalmazásának módján kell javítani, a fokozatosan halmozódó tapasztalatok értő felhasználásával. ______ Public-Private Partnership (PPP) has quickly become a well-known phenomenon in Hungary. Despite its proliferation in various areas of activities, and the fact that most of these projects are still running, interest for starting new PPP projects has ceased, and even the cancellation of the project has become an issue. My research objective was to understand better how the concept of PPP has been interpreted by the wider public, through the assessment of the projects appearance in the main economic newspapers. The analysis shows that what has been implemented as PPP projects in Hungary are conceptually different from what PPP as an economically justified concept substantiates. PPP seems to be a phenomenon grossly misunderstood in Hungary.

A szervezet kockázati attitűdjének jelentősége a szerződéses kapcsolatokban (Significance of the organizational risk attitude on the contractual relations)

A tanulmány azt vizsgálja, milyen befolyással van a szervezetek kockázati attitűdje az általuk kötött szerződésre, elsősorban a projektszintű kockázatok megosztására. Esettanulmányként egy PPP-projekt szerződését használja fel, amely jól szemlélteti, hogy az eltérő kockázati magatartású szervezetek egymás közötti kockázatallokációja eltér az optimálistól. A konkrét esetben a közösségi aktor kerül kockázati aspektusból hátrányos helyzetbe. A vizsgálat eredménye, hogy meghatároz néhány kulcsparamétert, melyek a felek kockázati szempontból nyertes vagy vesztes pozícióját döntő módon befolyásolják. ___________ This paper examines the influence of the risk attitude of organizations on the contracts made by them, especially on allocation of the project level risk. A PPP project contract is used as a case study, because it illustrates expressively that the risk allocation between the concerned organiza tions with different risk attitudes differs from the optimal version. In this very case the public actor's position becomes disadvantageous. Specification some of the key parameters able to determine the winner or loser position of the risk taken parties is defined as the outcome of this study.

A Public-Private Partnership Magyarországon – Miért nem működik, és hogyan működhetne?

A cikkben ismertetett kutatási projekt vizsgálati területe a public-private partnership (PPP), gazdálkodástani szemszögből nézve. A kutatással a szerző célja az volt, hogy megvizsgálja, a PPP-ben szerepet vállaló üzleti fél milyen sajátosságokkal szembesül e konstrukció keretében működve, mik a főbb teendői a siker érdekében, illetve milyen külső és belső sikerfeltételek alakítják munkáját. A PPP-ben melyek a két szerződő fél együttes értéknövelésének feltételei? Az elemzés eredményeképpen a PPP fogalmi értelmezésével kapcsolatosan kijelenthető, hogy a Magyarországon alkalmazott megoldások nem tekinthetők PPP-nek a fogalom szigorú értelmezése alapján. A PPP alkalmazásának célja az eddigi magyarországi projektek esetében elméleti szempontból nézve rendhagyó volt: a fő mozgatórugója a PPP-projektek kezdeményezésének a finanszírozás megoldása volt. A projektek elvi lényegét jelentő értéknövelés gyakorlati értelmezése torzult. Az állami fél számára a projektek értéknövelése arra összpontosult, hogy megfelelő minőségű szolgáltatás létrejöjjön, rövid távon kigazdálkodható finanszírozás mellett. A vállalkozóval való partneri együttműködéshez a vizsgálati időszakban adott szabályozás keretei között az állami fél nem volt képes megfelelően fellépni. Érdemben nem valósult meg a PPP lényegét jelentő kifinomult kockázatmegosztás. Az empirikus adatgyűjtés 2008-ban történt, azóta a magyarországi PPP projektek iránti érdeklődés alább hagyott. A kutatás eredményeként megfogalmazott javaslatok alapján várható, hogy idővel, az ilyen típusú fejlesztések újraindulhatnak, nagyobb eredményesség ígéretével.

Soft power as the new norm: How the Chinese-Russian strategic partnership (soft) balances American hegemony in an era of unipolarity

This study explores how great powers not allied with the United States formulate their grand strategies in a unipolar international system. Specifically, it analyzes the strategies China and Russia have developed to deal with U.S. hegemony by examining how Moscow and Beijing have responded to American intervention in Central Asia. The study argues that China and Russia have adopted a soft balancing strategy of to indirectly balance the United States at the regional level. This strategy uses normative capabilities such as soft power, alternative institutions and regionalization to offset the overwhelming material hardware of the hegemon. The theoretical and methodological approach of this dissertation is neoclassical realism. Chinese and Russian balancing efforts against the United States are based on their domestic dynamics as well as systemic constraints. Neoclassical realism provides a bridge between the internal characteristics of states and the environment which those states are situated. Because China and Russia do not have the hardware (military or economic power) to directly challenge the United States, they must resort to their software (soft power and norms) to indirectly counter American preferences and set the agenda to obtain their own interests. Neoclassical realism maintains that soft power is an extension of hard power and a reflection of the internal makeup of states. The dissertation uses the heuristic case study method to demonstrate the efficacy of soft balancing. Such case studies help to facilitate theory construction and are not necessarily the demonstrable final say on how states behave under given contexts. Nevertheless, it finds that China and Russia have increased their soft power to counterbalance the United States in certain regions of the world, Central Asia in particular. The conclusion explains how soft balancing can be integrated into the overall balance-of-power framework to explain Chinese and Russian responses to U.S. hegemony. It also suggests that an analysis of norms and soft power should be integrated into the study of grand strategy, including both foreign policy and military doctrine.

Scaling up strategies of the chronic respiratory disease programme of the European Innovation Partnership on Active and Healthy Ageing (Action Plan B3: Area 5)

Peer reviewed

Is social partnership the way forward for Indian trade unions? Evidence from public services in India

Trade unions in India find themselves excluded from the political process and marginalized in collective bargaining in the post economic reforms period since 1991. Influential policy analysts and academics alike have called upon Indian trade unions to engage in social partnership with employers as a route to regain influence and protect workers’ interests. Using survey and interview data from two large national trade union federations in Maharashtra India, this article examines whether social partnership is a viable option for Indian trade unions as an industrial relations approach. Findings indicate that despite a supportive labour regulatory framework which in theory should facilitate cooperative industrial relations, the ground realities of workplace employment relations coupled with state indifference and judicial interventions weakens labour’s prospects for meaningful social partnership.

Dialogue, partnership and empowerment for network and information security:the changing role of the private sector from objects of regulation to regulation shapers

The protection of cyberspace has become one of the highest security priorities of governments worldwide. The EU is not an exception in this context, given its rapidly developing cyber security policy. Since the 1990s, we could observe the creation of three broad areas of policy interest: cyber-crime, critical information infrastructures and cyber-defence. One of the main trends transversal to these areas is the importance that the private sector has come to assume within them. In particular in the area of critical information infrastructure protection, the private sector is seen as a key stakeholder, given that it currently operates most infrastructures in this area. As a result of this operative capacity, the private sector has come to be understood as the expert in network and information systems security, whose knowledge is crucial for the regulation of the field. Adopting a Regulatory Capitalism framework, complemented by insights from Network Governance, we can identify the shifting role of the private sector in this field from one of a victim in need of protection in the first phase, to a commercial actor bearing responsibility for ensuring network resilience in the second, to an active policy shaper in the third, participating in the regulation of NIS by providing technical expertise. By drawing insights from the above-mentioned frameworks, we can better understand how private actors are involved in shaping regulatory responses, as well as why they have been incorporated into these regulatory networks.

Public-Private Partnership Design for Inclusive Cocoa Global Value Chains in Ghana

Within 10 years, there could be a severe global shortage in the supply of cocoa, according to industry practitioners and other experts. Due to global population growth and the emergence of a growing global middle class, by 2025 the cocoa crop would need to increase by nearly 50 per cent to keep up with projected demand. A potential shortage of supply is a direct threat to the business model of lead firms – including cocoa grinders and processors, chocolate confectioners, and retail distributors. But these international firms – the ones that will suffer the most if there is a shortage of cocoa supply – are helping create the market failure that is stifling sustainability. Functioning as a two-tiered consolidated oligopoly with a combined market share of approximately 89%, these firms enjoy the largest portion of value capture in the cocoa-chocolate global value chain (GVC). The smallholder cocoa producers, conversely, are trapped in low value-add segments of the GVC. In fact, most smallholder farmers survive on less than $1.00 per day per capita, on average in many cocoa exporting countries. In Ghana - the second largest producer of cocoa in the world - the government has accomplished little to help these smallholders upgrade and make cocoa an attractive sector for the next generation to inherit. The result – both in Ghana and around the world – is a lack of sustainability of the supply of cocoa. Demand is already beginning to outstrip supply. As a result of these underlying circumstances, the United States Agency for International Development (USAID) has posed the following policy question: "Under what conditions could USAID, as a development agency, support and enhance potential public-private partnerships in order to improve the bargaining power (and financial wherewithal) of smallholder organizations and farmers in the context of the global value chain for cocoa in Ghana?"