Maximizing the Efficiency of Greenhouse Gas Related Consumer Policy

Consumer policy approaches regarding green products and solutions can be differentiated by their main focus. “Green positioning” is basically targeted at environmentally aware consumers, while “efficiency-focused positioning” concentrates on the efficiency gain of the product or solution, targeting the whole society, regardless of consumers' environmental awareness. The paper argues that the scope and total environmental benefit can be increased if green products or solutions are promoted in different ways, not only as “green” but also based on other arguments (like cost-efficiency, return on investment, etc.). The paper suggests a model for improving the efficiency of greenhouse gas (GHG)-related consumer policy. Based on the marginal social cost curve and the marginal private cost curve, different (green, yellow, and red) zones of action are identified. GHG mitigation options chosen from those zones are then evaluated with the help of profiling method, addressing the barriers to implementation. Profiling may help design an implementation strategy for the selected options and make consumer policy more effective and acceptable for mass market. Case study results show three different ways of positioning of GHG-related consumer policy in Hungary from 2000 and give practical examples of profiling, based on the latest marginal social cost curve and the contemporary energy saving policy of the state regarding the residential sector.

A közép-kelet-európai bankfúziók eredményessége (The success of the bank mergers in Central Eastern Europe)

Az elmúlt években a nagy európai bankcsoportok egyre több közép-kelet-európai bankot vásároltak fel. Tanulmányunkban a bankfúziók értékteremtő hatását részvényesi szemmel elemezzük. A közép-kelet-európai régióban tevékenykedő hét legnagyobb bankcsoport 2000 és 2008 közötti akvizíciós tranzakcióit az eseményelemzés módszerével vizsgáljuk. Úgy tűnik, a részvényesek összességében értékelik a bankcsoportok akvizíciós törekvéseit: a fúziók kicsit több mint felében pozitív a kumulált abnormális hozam, és enyhén pozitív az összes esemény abnormális hozamának átlaga is. Számításaink során elsőként az egyes bankcsoportok felvásárlási stratégiáját értékeljük. A felvásárlás bejelentése körüli háromnapos időintervallumot alapul véve, a Raiffeisen és az OTP stratégiája tekinthető a legsikeresebbnek, míg az Erste felvásárlásai a legkevésbé eredményesnek. Ezt követően rávilágítunk arra, hogy eltérő befektetői szándékból ugyan, de mind a legmagasabb, mind a legalacsonyabb értékű ügyletek esetében a pozitív abnormális hozamú fúziók vannak túlsúlyban. Végezetül megállapítjuk, hogy az országhatáron átívelő ügyletek befektetői megítélése nem rosszabb az országhatáron belüli tranzakciókénál. /===/ The big European banking groups have been buying up more and more banks in Central Eastern Europe. The study analyses the value-enhancing effects of the mergers from the shareholder’s angle by examining by occurrence analysis methods the Central East European acquisition transactions of the seven biggest banking groups between 2000 and 2008. The shareholders as a whole seem to appreciate the acquisition activity of the banks: cumulative abnormal yield is positive in over half the mergers and average abnormal yield of all occurrences is mildly positive as well. The authors evaluate first the acquisition strategies of each banking group. Based on a three-day period round the acquisition announcement, Raiffeisen and OTP seem to have the most successful strategies and Erste the least successful. Light is then shed on investment intentions in each case, but mergers with a positive abnormal yield predominate among the highest and the lowest value transactions. Finally, the investor evaluation of cross-border transactions is no worse than for domestic ones.

Fenntartható fogyasztás?

A fenntartható fogyasztás célja, hogy biztosítsuk a társadalom – beleértve a jövő generációkat is – jólétét, miközben a természet által megszabott keretek között tartjuk az erőforrások felhasználását és a szennyezés kibocsátását. Az ambiciózus cél eléréséhez szükséges a gazdaság minden aktorának a hozzájárulása: a fogyasztási minták fenntartható irányba való terelése elképzelhetetlen az oktatás és tudatformálás nélkül, az értékrendszer és az infrastruktúra megteremtése is elengedhetetlen, valamint hatékony technológiák és termékek kifejlesztése a vállalatok közreműködését igényli. Szöveggyűjteményünk célja, hogy bemutassuk a probléma komplexitását többféle aspektusból, és felvázoljuk azokat az utakat és lehetőségeket, amelyek a fogyasztás szerepének újragondolásához vezethetnek. Kötetünket – amely kutatási eredményeken alapul –, úgy állítottuk össze, hogy alkalmas legyen oktatási célra is. Különösen ajánljuk a gazdasági terület hallgatóinak, oktatóinak, de reméljük, hogy a kötetet haszonnal forgatja a téma iránt érdeklő szélesebb közönség is. A tanulmánykötet fejezetei a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott „Fenntartható Fogyasztás, Termelés és Kommunikáció” projekt keretében készültek.

A környezeti nevelés szerepe a fenntartható fogyasztás és életmód kialakításában

A környezeti nevelés akkor hatásos és hatékony, ha jelentős mértékben képes hatást gyakorolni a benne résztvevők környezeti tudatosságára, mindennapi életmódjára és fogyasztói magatartására. A cikk célja annak feltárása, hogyan tükröződik a környezeti nevelés-oktatás tartalma, intenzitása és módja a magyar egyetemi-főiskolai hallgatók és a középiskolás diákok tudásában, értékeiben, attitűdjeiben és cselekvésében. A kutatás alapjául szolgáló kérdőíves felmérést a Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszékének munkatársai végezték el, a Norvég Alap támogatásával, a „Fenntartható fogyasztás, termelés és kommunikáció” c. projekt keretében. Az eredmények összehasonlításra adnak lehetőséget mind a felsőoktatás egyes szakmai területein, mind általában a felsőoktatásban és a középfokú oktatásban zajló környezeti nevelés között. Az eredmények azt mutatják, hogy a környezeti nevelés intenzitásának növelése szignifikáns módon nyilvánul meg a hallgatók környezeti tudásában – az oktatás mindkét vizsgált szintjén. A mintabeli középiskolások környezeti tudása mélyebbnek mutatkozott a vártnál (bár alacsonyabbnak az egyetemistákénál); a tágabb értelemben vett környezeti tudatosság ugyanakkor erősebb összefüggésben van a belső motiváltsággal és elkötelezettséggel, ami a felsőoktatásban tanulók szintjén jelent meg a specializáció-választásban. A fogyasztói magatartás kérdésköre jóval összetettebb; a környezeti nevelés itt csak egy a számtalan befolyásoló tényező közül. Mindazonáltal, a környezeti nevelés tartalma nagyon lényeges a fogyasztás csökkentésére irányuló attitűdök kialakításában. Ebben a tekintetben a középiskolai környezeti nevelést érdemes lenne a felsőoktatásban tapasztalt szempontok mentén is fejleszteni, a felsőoktatási környezeti nevelésben pedig a gyakorlati oldalt tovább erősíteni.

Családon belüli kommunikáció és a referenciacsoport hatása egyszülős és teljes családokban

A társas környezet egyénre gyakorolt hatását széleskörűen tárgyalja többek között a szociológia, a pszichológia vagy a szociálpszichológia. De a terület kulcsfontosságú a marketing és azon belül a fogyasztói viselkedés megismerésének szempontjából is, hiszen a referenciacsoport befolyása abban is megnyilvánul, hogy a fogyasztók milyen vásárlási, fogyasztási döntéseket hoznak. A téma szakirodalma a referenciacsoport hatásának két típusát különbözteti meg: a normatív és az információs befolyás kategóriáit. Deutsch és Gerard (1955) szerint az infomációs befolyás abban jelenik meg, hogy “az egyének a másoktól kapott információkat valósnak és hitelesnek észlelik”, a normatív befolyás pedig a társas környezet elvárását fejezi ki az egyén kívánt magatartására vonatkozóan. Jelen kutatás a referenciacsoport befolyásának normatív és információs jellegét vizsgálja a családforma tükrében, Magyarországon. A vizsgálat az egyszülős és teljes családokat hasonlítja össze a családon belüli kommunikáció és a referenciacsoport hatás megnyilvánulásának szempontjából.

The impact of family forms on interpersonal influence between single parent and full families

The relationship between individual thoughts and the social environment has been widely studied in sociology (Weber, 1968), psychology (Lewin, 1951) and social psychology. The influence of reference groups on individual behaviour is often manifested in the decisions made by consumers while members of these reference groups are often the individual’s friends and acquaintances. Their decisions, their values and norms serve as an example for the individual. In this study the influences of reference groups are examined within the context of the family form in Hungary. The paper focuses on the nature of peer influence in single parent households and full families, to analyse the normative and informational dimensions of peer pressure and communication patterns within the family.

Maximizing the Efficiency of Greenhouse Gas Related Consumer Policy

Consumer policy approaches regarding green products and solutions can be differentiated by their main focus. “Green positioning” is basically targeted at environmentally aware consumers, while “efficiency-focused positioning” concentrates on the efficiency gain of the product or solution, targeting the whole society, regardless of consumers' environmental awareness. The paper argues that the scope and total environmental benefit can be increased if green products or solutions are promoted in different ways, not only as “green” but also based on other arguments (like cost-efficiency, return on investment, etc.). The paper suggests a model for improving the efficiency of greenhouse gas (GHG)-related consumer policy. Based on the marginal social cost curve and the marginal private cost curve, different (green, yellow, and red) zones of action are identified. GHG mitigation options chosen from those zones are then evaluated with the help of profiling method, addressing the barriers to implementation. Profiling may help design an implementation strategy for the selected options and make consumer policy more effective and acceptable for mass market. Case study results show three different ways of positioning of GHG-related consumer policy in Hungary from 2000 and give practical examples of profiling, based on the latest marginal social cost curve and the contemporary energy saving policy of the state regarding the residential sector.

Kevésből sokat, avagy az energiahatékonyságok programok eredményességének növelése

A környezetbarát megoldások elterjesztésére irányuló stratégiák különböznek aszerint, hogy mire helyezik a fő hangsúlyt. A „zöld pozicionálás” típusú megközelítés a környezettudatos fogyasztókat célozza meg, míg a „hatékonyságra fókuszáló pozicionálás” az adott termék vagy szolgáltatás által elérhető hatékonyság-javításra összpontosít, megcélozva az egész társadalmat, függetlenül a fogyasztók környezeti tudatosságától. A cikk szerint a fogyasztói politika hatóköre szélesíthető, az összes környezeti haszon pedig növelhető, ha a környezetbarát termékeket és megoldásokat eltérő módokon népszerűsítjük, nemcsak „zöldként” pozicionálva, hanem más érvekre is építve (pl. költséghatékonyság, lakások értékállóságának növelése, a beruházás megtérülése, stb.). A cikk egy modellt vázol fel, amely segíthet az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának csökkentésére irányuló fogyasztói politika hatékonyságának, eredményességének növelésében. A társadalmi és az egyéni határköltséggörbékből kiindulva a szerzők a cselekvés három különböző (zöld, sárga, és vörös) zónáját azonosítják. Az ezekbe a zónákba eső ÜHG elhárítási opciókat ezután egy ún. „profilozási” technika segítségével értékelik, különös hangsúlyt fektetve az opciók megvalósítását korlátozó, illetve azt elősegítő tényezőkre. A profilozás segíthet a kiválasztott ÜHG elhárítási opciók megvalósítási stratégiájának megalkotásában, továbbá a hatásosabb és a tömegpiac számára is elfogadhatóbb fogyasztói politika tervezésében. Az esettanulmány a magyarországi ÜHG elhárítással kapcsolatos politika három különböző pozicionálási lehetőségét értékeli 2000-től kezdve, és a legfrissebb társadalmi határköltséggörbére alapozva, valamint az államnak a lakossági szektorra vonatkozó jelenlegi energiahatékonysági politikája ismeretében gyakorlati példákkal szolgál a profilozási technika használatát illetően. A kutatás a Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásával valósult meg.

A racionális kisvállalati gazdálkodás tényezői, 2006-2010 (Factors in rational operation of small business, 2006-2010)

A tanulmány a hazai kis- és középvállalati szektorban 2006-ban elvégzett, majd 2010-ben megismételt kérdőíves felmérések eredményei alapján igyekszik bemutatni a racionális vállalati gazdálkodás sajátosságait. Vizsgálatunk fő kérdése, hogy e szektor vállalkozásainak gazdálkodását milyen tényezők teszik ésszerűvé, s hogy a 2006-2010 között eltelt időszakban milyen változások figyelhetők meg a gazdálkodói magatartásuk alakulásában. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a mai napig megtalálhatók a kisvállalkozói - háztartási szemléletű, megélhetésorientált - gazdálkodás nyomai, de a racionális gazdálkodás általunk használt mutatói szerint e vállalkozások körében szakszerűbbé vált a gazdálkodás. Ebben a folyamatban szerepet játszott a gazdasági válság, amely által előidézett helyzethez kénytelenek voltak alkalmazkodni a kis- és közepes vállalkozások: felismerték, hogy célravezetőbb a hatékonyság és a költségek szempontjából a racionális pénzpiaci magatartás követése, s ezzel összhangban a válság miatti zavarok elhárítására kiadáscsökkentő eszközök alkalmazása. A kis- és közepes vállalkozások gazdálkodásával kapcsolatos racionális döntések előmozdításában elsősorban a korszerű pénzügyi ismereteknek és a szakmai tudásnak van szerepe. / === / The study seeks to identify the attributes of rational business operation, using a questionnaire survey of small and medium-sized firms made in 2006 and a repeat of it in 2010. The main questions addressed are what factors contribute to rational operation in the firms in the sector and what changes over the 2006-10 period can be discerned in business behaviour. The findings show that traces of small business-style operation (a household or livelihood orientation) could still be found, but the indicators of rationality employed in the survey show that the operation of the firms became more rational. A role in the process was played by the economic crisis, which forced small and medium-sized businesses to adapt: they recognized that it was better from the point of view of efficiency and costs to follow rational money-market behaviour, and in line with that, use spending-reduction tools to evade the disturbances of the crisis. The main factors behind the shift towards rational decision-making in the running of small and medium-sized firms are up-to-date financial information and professional expertise.

A vállalatok szerepe a regionális fenntarthatósági kezdeményezésekben

A regionális fenntarthatósági kezdeményezések (RFK-k) szignifikáns szerepet játszhatnak a társadalom különböző érintett csoportjai közötti együttműködésben – egy fenntarthatóbb jövő elérése érdekében. Az alábbiakban megvizsgáljuk a regionális fenntarthatósági kezdeményezések alapelveit és azok megvalósulását a gyakorlatban, különös tekintettel a vállalati szféra részvételére, motivációira és a felmerülő legfontosabb problémákra. Az empirikus kutatás egy hat különböző elméleti megközelítést tartalmazó modellre épül, amelyek együttesen magyarázatul szolgálhatnak arra, milyen indíttatásból és milyen módokon vesznek (vagy éppen nem vesznek) részt a vállalatok a regionális fenntarthatósági kezdeményezésekben. A kutatás célja a legfontosabb akadályok és sikertényezők azonosítása. Az irodalom tanulmányozásán túlmenően, munkánk során feltártuk egy olyan régió működését, melyben az egyes érintett felek felismerték a regionális együttműködésben rejlő lehetőségeket, illetve azért aktívan tesznek is. Eredményeink elsősorban a vállalati működést meghatározó erőforrás-függés elmélet dominanciáját erősítik meg és egyúttal rámutatnak azokra a potenciálokra, melyekkel a regionális együttműködések rendelkeznek a szervezetek egymástól való tanulásában, illetve a vállalatok működésének társadalmi elfogadtatásában.

A hálózati pozíció és a versenyképesség kapcsolata (Business networks: network position and competitiveness in Hungary)

A cikk fókuszában az üzleti hálózatok állnak. Az IMP-csoport (Industrial Marketing and Purchasing Group) üzleti kapcsolatokkal, üzleti hálózatokkal foglalkozó több évtizedes kutatási eredményeire és fogalomrendszerére építve a szerzők áttekintik a téma alapvető megközelítéseit, majd a Versenyképesség-kutatás 2009. évi felmérésének adatait Felhasználva, megvizsgálják a vállalatvezetők által észlelt hálózati pozíció és a versenyképesség összefüggéseit. A vállalatvezetők értékelése szerint elemzik az iparági hálózatukban központi szerepet játszó, befolyással bíró (domináns hálózati pozícióval rendelkező) vállalatokat, különös tekintettel az üzleti teljesítmény és a versenyképesség jellemzőire. / === / The paper analyses the business network position of Hungarian companies, based on data of the Competitiveness research program. After an overview of the theoretical background of business relationships, business networks and network position – based on the IMP (Industrial Marketing and Purchasing Group) approach, the authors analyse the performance and competitiveness characteristics of firms with central position in their industrial network.

Az ökológiai lábnyom ökonómiája

Örömmel és büszkeséggel adjuk közre a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntarthatósági Indikátorok Kutatóközpontjának első kötetét, amely az ökológiai lábnyomhoz kapcsolódó kutatásainkat foglalja össze. Az ökológiai lábnyomot lehet szeretni vagy kritizálni, de kevés kutató közömbös iránta. Jellemzően nagy lelkesedéssel vagy kritikai dühvel közelít hozzá a tudomány és a szakpolitika, és csak ritkán teszik fel azt a kérdést, hogy melyek azok a kérdések, amelyek jól megválaszolhatóak a segítségével, és melyek azok a kérdések, ahol alkalmazása sarlatánság vagy bűn. Lelkesedést és kritikát félretéve objektíven állíthatjuk, hogy az ökológiai lábnyom mind a laikusok között, mind pedig a tudományos világban terjed. Épp olyan népszerű a Google-on és Facebookon, mint a tudományos világban − A Web of Science-en vagy a Google-on végzett felméréseink azt mutatják, hogy míg több kompozit indikátor napja –HDI, ISEW GPI, ESI ¬− leáldozóban van, addig az ökológiai lábnyomra történő hivatkozások száma rendületlenül nő, még a legigényesebb, impakt faktoros tudományos közleményekben is. Ha többet nem is, de azt mindenképpen igazolja népszerűsége, hogy ez az indikátor „tud” valamit, amit az elődei nem tudtak, versenytársaihoz képest használhatóbbnak mutatkozott egyes problémák megválaszolására. Lehet tehát szeretni vagy nem szeretni, az igazi kérdés az, mely problémákat célszerű e mutató felhasználásával megközelíteni. E kötet reményeink szerint ebbe az irányba mutat. A kötet tanulmányainak túlnyomó része egy 1000 fős reprezentatív felmérés eredményeire támaszkodva mutatja be a magyar lakosság ökológiai lábnyomát, és annak összefüggéseit különböző gazdasági, társadalmi és pszichológiai tényezőkkel. Ezeket mintegy három elméleti fejezet fogja keretbe, melyek az ökológiai lábnyom elméletével és kritikájával, az energialábnyom csökkentése során tapasztalható visszapattanó hatással, illetve az ökológiai lábnyom−eltartóképesség dinamikájával foglalkoznak a Meadows-modellekből vett asszociációra támaszkodva. A kutatás „mellékterméke” egy ökológiai lábnyom kalkulátor, amely összhangban van a Global Footprint Network adataival és metodikájával, a reprezentatív felmérés eredményeire támaszkodva hoztuk létre, és konzisztens a KSH fogyasztási statisztika adataival is. Ebben a minőségében az országban egyedülálló.

Tőkeáttétel-ciklusok

A különböző gazdasági szektorok – háztartások, vállalatok, állam, bankrendszer stb. – tőkeáttételét sokféle mutatóval jellemezhetjük. Ha megvizsgáljuk ezen mutatók időbeli alakulását, azt tapasztaljuk, hogy konjunktúrában számos szereplő megnöveli a tőkeáttételét, válságban azonban tudatosan vagy ösztönösen elkezdik lebontani a tőkeáttételes pozíciókat. Ha jól megy a gazdaság, a magas tőkeáttétel nyereséges stratégia, hiszen megtöbbszöröződik a hozam. A nagyobb hozammal azonban együtt jár a nagyobb kockázat is, hiszen a tőkeáttétel a negatív sokkokat is felnagyítja. A cikkben először bemutatjuk az alapfogalmakat, aztán összefoglaljuk a tőkeáttétel-ciklusokkal kapcsolatos empirikus bizonyítékokat, majd megvizsgáljuk, hogy milyen racionális és kevésbé racionális okok állhatnak a jelenség hátterében. Végül kitérünk a következményekre és elemezzük, hogy mit tehet a szabályozó.