A lean menedzsment és a vállalati versenyképesség kapcsolata

A cikk a lean termelési eszközök alkalmazásának a vállalati szintű versenyképességre gyakorolt hatását vizsgálja. A versenyképességet a működőképesség, a változásképesség és a pénzügyi teljesítmény hármasán keresztül ragadja meg, és a vállalati versenyképességi index (VVI) segítségével számszerűsíti. A szerzők a Versenyképesség Kutató Központ felmérésének 2004-es és 2009-es adatbázisa elemzésével arra keresik a választ, hogy 1) kimutatható-e szignifikáns különbség a VVI értékében a lean és nem lean feldolgozóipari vállalatok között és 2) kimutatható-e szignifikáns különbség a VVI egyes összetevőiben (működőképesség, változásképesség és teljesítmény) a lean és nem lean feldolgozóipari vállalatok között. Az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a lean és nem lean vállalatok versenyképességi indexe közt hosszú ideje nincs szignifikáns különbség.

A magyarországi kis és középvállalkozások pénzügyi stabilitása és forráshoz jutása

A tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetében működő Versenyképesség Kutató Központ és a Vállalkozók Országos Szövetsége közötti együttműködés keretében készült, az utóbbi megbízására. A tanulmány célja a többségi belföldi tulajdonban levő kis- és középvállalatok önfinanszírozó képességének és hitelfelvételi lehetőségének áttekintése, illetve az esetleges problémák azonosítása volt. A kutatási eredmények azt mutatták, hogy a finanszírozási struktúrában a saját tőke magas arányát nem hitelfelvételi nehézségek okozzák, hanem az elsődlegesen saját forrásból finanszírozó vállalatok számára más finanszírozási lehetőségek is rendelkezésre állnak. Bár az általános elégedettség a bankokkal csökkenő tendenciát mutat, még mindig jónak értékelhető. Komoly hitelfelvételi nehézségekkel a vállalatok többsége nem szembesült. A pályázati rendszerrel kapcsolatban a vállalatvezetők érzékeltek némi javulást, de még mindig nem beszélhetünk általános elégedettségről. Bár a kutatás eredményei arra utalnak, hogy 2013-ban a növekedést elsősorban nem a hitel-, illetve a külső forráshiány akadályozta, fontos hangsúlyozni, hogy a leginkább finanszírozási gondokkal küzdő induló és fiatal vállalkozások, illetve a mikrovállalkozások nem reprezentálták magukat az elemzett adatbázisban.

Átalakuló emberierőforrás-menedzsment a multinacionális vállalatok magyarországi leányvállalatainál 2008–2009 (Changing HR-practices of the Hungarian subsidiaries of multinational enterprises, 2008-2009)

A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán sok éve folyó HR-kutatás legújabb eredménye ez a beszámoló, amely 74 Magyarországon is működő multinacionális vállalat helyi leányvállalatának HR-gyakorlatát vizsgálja. Az adatfelvétel (többségében helyszíni interjú) ideje 2010. április-november. Így a megállapítások már a válságból való kilábalás időszakára is vonatkoznak: mit és hogyan tettek a HR-szervezetek, valamint a vonalbeli vezetők a HR-munka hatékonyságának növelésére. A felállított 5, ezzel kapcsolatos hipotézist a szerzők vizsgálataik alapján részben igazolni tudták. A fő megállapítás: a nemzetközi vállalatok – minimális létszámcsökkentéssel – kitartottak Magyarország mellett, megerősítették a helyi leányvállalatoknál folyó HR-munkát. A kutatás nemzetközi keretekben jelenleg is folytatódik: 6 országban készülnek tanulmányok a helyi hasonló vállalati körre, a magyarországiéval azonos HR-vizsgálati szempontok alapján. _________ This article is the result of the several year long HR-research conducted at the Faculty of Business and Management of the University of Pécs, and it analyzes the HR-practices of the Hungarian subsidiaries of 74 multinational enterprises. Data collection (mostly interviews at the subsidiaries) took place during the period of April-November 2010. Hence, the findings also relate to the period of the recovery from the recession: what and how the HR-units/ and line managers did to increase the efficiency of the HR work. The 5 hypotheses in relation with this, could partially be verified by the research of the authors of this paper. The main finding is that the multinational enterprises – with a slight decrease of headcount – stood beside Hungary and strengthened the HR-activities at their subsidiaries. Research is still being continued internationally: studies are being prepared in 6 countries on similar groups of local companies, by using the same HR-research aspects as those used in Hungary.

EU-s források a vállalkozások tőkeellátottságának javítására - A JEREMIE Kockázati Tőkeprogram (EU funds to improve the capitalization of the companies – JEREMIE Venture Capital Program)

A hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) tőkeellátottságának javítása meghatározó szerepet játszik fejlődésük előmozdításában. Jelen tanulmány az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében a vállalkozások rendelkezésére álló pénzügyi eszközök közül a kockázati tőke működését mutatja be. A fejlődésük növekedési ciklusában járó cégek mellett a korai életszakaszukban járó, innovatív tevékenységet folytató, gyors növekedésre képes, de forráshiányos vállalkozások finanszírozásában nyújthat segítséget Magyarországon a 2010-ben elindult JEREMIE Kockázati Tőkeprogram. Az állami és a privát tulajdonban levő piaci szereplők hazánkban újnak mondható együttműködése révén megvalósuló program a magyar kockázatitőke-piac kínálati oldalának bővítését szolgálja, abban az alsó (döntően az 1-1,5 millió EUR/tranzakció alatti) szegmensben, ahol a tisztán piaci alapon működő befektetők korlátozottabb szerepvállalása figyelhető meg, és így a piacon hiány jelentkezik. Az EU-s támogatások ezen új típusú felhasználási formája színesíti és kibővíti a vállalkozások számára elérhető pénzügyi eszközök körét és volumenét, fokozottabb mértékben érvényesül a piaci szemlélet, hiszen verseny van a forrásokért, és verseny van a források kihelyezését végző pénzügyi közvetítő szervezetek között is, mindezek mellett további magánforrások bevonását biztosítja, ösztönzőleg hat a cégek működésére, és a visszaforgó rendszer biztosítja a fenntarthatóságot, a források későbbi újbóli felhasználását is. _______ To improve the capitalization of the domestic small and medium-sized enterprises (SMEs) has a decisive role in promoting development. This study presents the operation of venture capital from the available business financial instruments of the New Széchenyi Plan. In Hungary the JEREMIE Venture Capital Program, which launched in 2010, can help in financing of the rapidly growth, innovative, early life stage companies besides the development cycle of growth companies. This program with new cooperation between the stateowned and private companies enlarge the supply-side of the Hungarian venture capital market, at that the bottom (mostly in the 1 to 1.5 million EUR / transaction below) segment, where can be observed the limited role of the purely market-based investors, and thus there is a shortage in the market. These new type application form of the EU supports enriches and expands the scope and volume of the available financial instruments for the enterprises, the market orientation prevails more broadly, because there is a competition for resources and there is a competition between the resources allocation financial intermediaries,in addition ensures further private resources.

A közelség szerepének újraértelmezése az innovatív üzleti kapcsolatokban (Rethinking the role of the proximity in the innovative business relationships)

Az innovatív vállalati kapcsolatokkal foglalkozó vizsgálatok sokasága az innovációs folyamatok „kettősségéről” ad számot. Egyrészt felértékelődött a térbeli közelség szerepe, emiatt az innovatív vállalkozások, intézmények térben koncentrálódnak, főleg a nagyvárosokban. Másrészt szerteágazó hálózatok jöttek létre a különböző országokban működő innovatív vállalatok, intézetek között, amelyek többsége a nagy távolságok ellenére is sikeres. Mindezen megfigyelések arra utalnak, hogy pontosítani kell a közelség és távolság üzleti szerepéről vallott ismereteket a változó globalizációs feltételekhez igazítva. A szerzők tanulmányukban áttekintik a térbeli közelség szerepének főbb jellemzőit az innovatív tevékenységeken alapuló vállalati együttműködések kialakulásában és fenntartásában. A hagyományos felfogások rövid ismertetése után a „hálózati közelség”, másképpen „kapcsolati közelség” (relational proximity) egyes típusait elemzik. Részletesen kitérnek a regionális klaszterek és a lokális innovatív miliő főbb jellemzőire, amelyek a térbeli és a kapcsolati közelségekből eredő előnyöket egyaránt hasznosítják. Ezek a mérvadó nemzetközi tapasztalatok itthon is alkalmazhatók az egyetemi és vállalati együttműködések, illetve a helyi gazdaságfejlesztési és vállalkozásfejlesztési programok kidolgozásakor. ________ Multiple studies of innovative business relations give an account about „the double character” of innovative processes. On the one hand, the role of proximity has been appreciated, for this reason, the innovative companies, institutes are concentrated in space, especially in big cities. On the other hand extensive networks have been established among innovative companies, institutes operating in the different countries, most of which are successful in spite of the long distance. All these observations suggest there is a need to clarify business skills on the role of proximity and distance, tailored to the changing conditions of globalization. In their study the authors review the role of the main features of spatial proximity in formation and maintenace of corporate cooperation based on innovative activities. After a brief description of traditional concepts certain types of „network proximity” otherwise relational proximity are analyzed. They cover main features of regional clusters and the local innovative environment which utilize advantages coming both from spatial and relational proximities. This leading international experience are applicable at home as well when elaborating academic and corporate cooperation resp. local development programs for the economy and corporations.

Az autóipar szerkezeti átrendeződése – Vállalati stratégiák és a válság hatásai (Structural change in the automotive industry – corporate strategies and the impact of the crisis)

Az írás a globális értékláncok élén álló autóipari cégek világgazdasági válságra adott reakcióit foglalja össze. Megállapítja, hogy a válságnak messze nincs vége: az iparág globális átrendeződése folytatódik. A globális értékláncokba sikeresen betagozódott közép-európai autóipari klaszter ezeknek a folyamatoknak mindmáig nyertese volt. Számolni kell azonban azzal, hogy továbbra is sok a technológiai és a piaci bizonytalanság: az új szereplők belépése, új üzleti modellek elterjedése hosszabb távon felboríthatja a jelenlegi status quo-t, és veszélyeztetheti a hagyományos autóipari befektetőiket munkabér-alapú versenyképességgel megtartani próbáló közép- és kelet-európai országok pozícióit. Az autóipari működő tőkét fogadó közép-kelet-európai országok számára hosszabb távon veszélyt jelenthet az autóipari üzleti modellek átalakulása, a gyártás teljes kiszervezése komplex gyártási szolgáltatást vállaló cégekhez, mivel ez esetben az értéklánc vezető vállalatai bezárhatják a régióban működő gyártóbázisaikat. Az értékláncok élén álló globális cégek „menekülés a minőségbe” stratégiája helyi szinten is követhető, követendő, a működő tőkét fogadó országok versenyképessége kizárólag a helyi leányvállalatok állandó „feljebb lépésével” tartható fenn. ______ This paper summarizes lead firms’ reactions to crisis in global automotive value chains. The paper advances five theses. Author argues that crisis is not over yet, the global restructuring of the industry continues. Actors in the CEE automotive cluster have successfully become integrated into global value chains and have thereby been the winners of past restructuring processes. Nevertheless, technological and market uncertainties prevail: entry of new economic actors and the diffusion of new business models may, in the long run, disrupt the current status quo and jeopardise the world economic position of CEE countries that have been relying solely on their labour cost advantages to sustain direct investment inflows in their automotive industries. In the long run the automotive industries of Central and Eastern European (CEE) economies may become threatened by the transformation of the prevailing automotive business model, the outsourcing of manufacturing and related support activities to complex manufacturing services providers, which could lead to the closure of lead firms’ manufacturing facilities in CEE. Lead firms’ increased focus on high quality high value adding activities strategy can and should be followed by local subsidiaries through a continuous strive for upgrading.

ERP-rendszerek a számítási felhőben (cloud computing) - A felhőtechnikával összefüggő új ERP-kiválasztási kritériumok elemzése (ERP systems within cloud – Criteria for selection of ERP systems in a cloud environment)

Néhány éve vonult be a köztudatba a cloud computing fogalom, mely ma már a szakirodalomban és az informatikai alkalmazásokban is egyre nagyobb teret foglal el. Ez az új IT-technológia a számítási felhő számítástechnikai szolgáltatásaihoz kapcsolódó ERP-rendszerek szabványosítását, elterjedését eredményezi. A szerzők cikkükben áttekintést adnak a cloud computing mai helyzetéről és a számítási felhőben működő adatfeldolgozó rendszerekkel (kiemelten ERP) kapcsolatos felhasználói elvárásokról, illetve kezdeti, németországi alkalmazási tapasztalatokról. Külön tárgyalják az ERP-rendszerek új kiválasztási céljait és kritériumait, melyek a felhőkörnyezet speciális lehetőségei miatt alakultak ki. _____ The concept of ‘Cloud’ as an IT notion emerged in the past years and proliferated within the business and IT professional community. The concept of cloud gained awareness both in the professional and scientific literature and in the practice of IT/IS world. The cloud has a profound impact on the Business Information Systems, especially on ERP systems. Indirectly, the cloud leads to a massive standardization on ERP systems and their services. In this paper, the authors provide a literature overview about the current situation of Cloud Computing and the requirements established by end-users against the other data processing facilities and systems, outstandingly the ERP systems. The majority of investigated cases are based on samples from Germany. Furthermore, the initial experiences of application are discussed. Separately, the recent selection objectives and criteria for ERP systems are investigated that came into existence because the appearance of Cloud in the IT environment.

Nemzetközi vállalatok országhatárokon átívelő belső kommunikációjának menedzsmentje

A tanulmány célja a nemzetközi vállalatok nemzeti határokat átlépő belső kommunikációjának vizsgálata, azaz milyen stratégiákkal irányítják a vállalatok vezetői az eltérő szociokulturális környezetben folyó kommunikációt. A szerzők nemzetközi vállalatnak azokat tekintik, amelyek értékesítési divíziót, képviseleti irodát működtetnek országhatáraikon kívül, amelyeknek leányvállalataik vannak külföldön. "Standardizálás vagy differenciálás: nemzetközi nagyvállalatok magyarországi gazdálkodó egységeinek kommunikációja" témájú kutatásukban a Magyarországon leányvállalattal rendelkező nemzetközi vállalatokat vizsgálják. Különbséget tesznek a vállalaton kívüli (extern), valamint a vállalaton belüli (intern) nemzetközi kommunikáció között. A kutatás a vállalaton belüli nemzetközi kommunikációt vizsgálta, hangsúlyos kérdésköre a nemzetközi nagyvállalatok magyarországi gazdálkodó egységeikkel (leányvállalataikkal) folytatott kommunikációja. Módszerük a rendszerező szakértői interjú. A kis mintavételű kutatási projekt jellege modelltesztelő: Adler (1980), Perlmutter (1969) és Argenti (1994) modelljeit is figyelembe véve, Simone Huck (2005) standardizálás vs. differenciálás modelljét tesztelték. Azt tárták fel, hogy a nemzetközi nagyvállalatok magyarországi gazdálkodó egységeinek kommunikációja a standardizálás vagy a differenciálás modell, illetve e modellek vegyítése mentén leírhatók-e, vagyis modelltipikusak-e. Kutatásuk újdonságértékét az adja, hogy kevés irodalom foglalkozik a vállalat belső, de a külföldön működő egységek miatt mégis határokat átlépő kommunikációjával.

A 20. századi magyar vezetőképzés, vezetés- és szervezéstudomány története

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok támogatásával működő kutatócsoportunk azt a célt tűzte maga elé, hogy a 20. századi magyar vezetés- és szervezéstudomány történetét dolgozza fel, beágyazva azt a korszak társadalom és gazdaságtörténetébe. E komplex feladat teljesítése során interdiszciplináris műhelyünkben közgazdász és történész kollégák dolgoztak együtt a kérdéskör feltárásán. Jelen kötet kutatói közösségünk egyik részkutatásának hároméves munkája eredményeit tartalmazza. Az összegző és résztanulmányok a vezetés- és szervezéstudomány magyarországi történetét, a szakma fejlődését, felsőoktatásban és vezetőképzésben való intézményesülését mutatják be, elhelyezve mindezt a társadalom- és gazdaságtörténet, illetve a nemzetközi tendenciák kontextusában. Reményeink szerint kutatásunk eredményei által nem csupán e tudományterületről tudunk meg többet, de alaposabb ismereteket szerezhetünk gazdaság és politika, gazdaság és társadalom változó viszonyairól is a vizsgált időszak Magyarországán.

Interaktív előretekintés a közép-magyarországi régió KKV-inak jövőjéről

Tanulmányunk célja, hogy bemutasson egy olyan interaktív előretekintési eljárást, amelyet egy kutatási alprojekt keretében kezdtünk el fejleszteni. Az interaktív előretekintés elképzelését az elméleti és a gyakorlati jövőkutatás kölcsönös kapcsolatát magában foglaló integrált jövőkutatás, a nyitott előretekintés és a nyitott innovációt megvalósító "élő laboratórium" gondolatköréből merítettük. Felfogásunkban az interaktív előretekintés a különböző típusú résztvevők olyan élő hálózata, amely összekapcsolja a résztvevők közötti személyes és az online jövőformáló tevékenységeket. Ezt a koncepciót egy előretekintési esettanulmányban valósítottuk meg, amely a Közép-Magyarországi Régió KKV-inak lehetséges gazdasági jövőinek feltárásával foglalkozik. Az első eredmények azt mutatják, hogy a résztvevő KKV-k jövőorientáltsága közepes mértékű, a vállalkozók nem gondolják azt, hogy az innováció csodafegyver a gazdasági válság legyőzésében és az üzleti siker elérésében. Azt viszont határozottan megfogalmazzák, hogy az emberi erőforrás képzettségének az üzleti szempontú kihasználása fontosabb, mint az innováció a KMR tudásgazdasága felé mutató jövők formálásában. Minthogy az innovatív előretekintési eljárásunk új szociális technológiát képvisel, ezért annak eredményeit meg kell ismertetnünk elméleti és gyakorlati szakemberek széles körével. Várjuk a kritikát és a további stakeholderek részvételét az interneten folyamatosan működő kutatási honlapunkon.

A közlekedési eszközpark és infrastruktúra hasznos élettartamát tudományos alapon növelő technológia kidolgozása a BKV ZRt. számára

A budapesti közösségi közlekedési eszközpark jelentős része meghaladta beszerzéskor tervezett hasznos élettartamát. Ezen eszközök továbbüzemeltetése a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján még hosszú ideig szükséges, ezért – a hasznos élettartam növelésére vonatkozó komplex és teljes körű módszertan hiányában – 2012-ben a Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban BKV Zrt., Társaság) vezetése szakmai döntést hozott e hiány pótlását szolgáló, tudományosan megalapozott rendszer kidolgozására. A hasznos élettartamot tudományos alapon növelő módszertan és technológia kidolgozására vonatkozó együttműködés eredményeképpen előállt az úgynevezett tudományos alapú továbbüzemeltetési protokoll (továbbiakban: TTP) modell. Az új, időtálló modell a továbbüzemeltetés feltételeit műszaki, biztonsági és gazdasági szempontok komplex rendszerbe integrálásával, objektív értékelési módszertan alapján határozza meg, és ezáltal a Társaság menedzsmentje szerint vállalhatónak ítélt szintre mérsékelve az üzemeltetői kockázatok és felelősség mértékét.

Pártok, jelöltek, képviselők

A kötet az OTKA által támogatott (K 106220) Jelöltek és képviselők c. kutatás néhány eredményét tartalmazza. A három éven át tartó munka nyomán négy adatbázis és több már megjelent, illetve megjelenés alatt álló publikáció készült el a Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének keretében működő Elitkutató Központ gondozásában. Időben és tartalmilag is kibővült a Képviselői Adatbázis, megszületett a Jelölt Adatbázis (1998-2014), a 2014-es képviselőjelöltekre vonatkozó külön adatfelvétel (CCS Adatbázis) és végül a parlamenti kérdésekre vonatkozó adatbázis. A kötet fejezetei alapvetően ezekre épülnek. A három tematikus blokkba rendezett nyolc fejezet átfogja a jelöltek és a képviselet témáját, bemutatja a jelöltállítás intézményi összefüggéseit, és nem utolsósorban kitér a pártok és jelöltek kapcsolataira, különös tekintettel politikai erőforrásaikra. A fejezetek szerzői aktív részesei voltak a kutatómunkának – és a nem csekély szervezési feladatnak, amiben oroszlánrészt vállalt a két lelkes kutatási asszisztens Tóth Adrienn és Nábelek Fruzsina PhD hallgatók. Mindannyian köszönettel tartozunk azoknak a képviselőjelölteknek, akik az elektronikus kérdőív kitöltésével vagy személyes interjú keretében válaszoltak kutatási kérdéseinkre. Ennek kapcsán meg kell említeni, hogy a pártok támogatása nélkül még nehezebb lett volna a kutatás eredményes befejezése. Ezért külön szeretnék köszönetet mondani a parlamenti pártok illetékeseinek (kampánymenedzsereinek, vezetőinek) remélve , hogy az eredményeket látva elégedettek lesznek, és nyitottak maradnak a további együttműködésre.

Vállalati versenyképesség válsághelyzetben. Gyorsjelentés a 2009. évi kérdőíves felmérés eredményeiről

Ez a Gyorsjelentés a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetében működő Versenyképesség Kutató Központ által lebonyolított kérdőíves felmérés eredményeire támaszkodik. A felmérést 2009 áprilisa és novembere között bonyolítottuk le, a TÁRKI munkatársainak és a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak közreműködésével. 313 vállalat 1246 vezetőjét kérdeztük meg egy-egy terjedelmes kérdőívvel. Valamennyi vállalatnál az elsőszámú vezetőt, valamint a pénzügyi, a kereskedelmi és a termelési vezetőt kerestük meg, akiktől részben azonos, részben eltérő kérdésekre vártunk választ.

Vállalati jellemzők és összefüggéseik az EU-csatlakozás idején

Tanulmányunk a "Versenyben a világgal" kutatási program 2004. tavaszán készült felmérésének 301 fős vállalati mintáját elemzi. A munka elsődleges célja olyan vállalatcsoportok, kategóriák kialakítása volt, mely alapul szolgálhat a későbbi, különböző kutatók által készítendő elemzésekhez. Az előzetesen megfogalmazott elvárás az volt, hogy a kiválasztott jellemzők alapján egységes, minden kutató által azonosan értelmezett vállalatcsoportokat hozzunk létre. A tíz vizsgált jellemző egy része objektív, mérhető vagy egyértelműen besorolható szempontokra épül (pl. méret, tulajdonos, ágazat), míg mások a vállalatvezetők céljaihoz kapcsolódnak (piaci célok) illetve véleményükön alapulnak (pl. a változásokhoz való viszony, vagy a vállalati teljesítmény megítélése a versenytársakhoz képest). Tanulmányunkban bemutatjuk a minta jellemzésére kialakított kategóriákat, majd ezek alapján jellemezzük a Versenyképesség-kutatás 2004. évi felmérésében résztvevő vállalatokat. A tanulmány harmadik részében a kiválasztott jellemzők közötti kapcsolatokat, összefüggéseket vizsgáljuk, mely egyben az EU-csatlakozás idején a magyar gazdaságban működő vállalatok bizonyos jellemzőiről is képet ad.

Teljesítménymérés a stratégia szolgálatában - iparági tapasztalatok

Tanulmányunkban a teljesítménymérés stratégiát támogató szerepét vizsgáljuk magyar vállalati példákon keresztül. A teljesítménymérési rendszerekkel kapcsolatban számos elvárást fogalmaztak meg az elmúlt évtizedekben, a gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy az általános szempontokon túl a jó teljesítménymérési rendszer mindig egyéni, vállalatra szabott. Tanulmányunkban a teljesítménymérési gyakorlat értékelésére kialakított keret bemutatását követően négy hazai, különböző iparágban működő vállalat példáját tekintjük át, az elmúlt években az OTKA F030628 kutatási projekt keretében készült esettanulmányok alapján. Az esetek összevetése során célunk annak illusztrálása, hogy az iparági jellemzők, a versenyhelyzet, a stratégiai célok, a folyamatok jellege, az üzleti kapcsolatok jellemzői hogyan befolyásolják a teljesítményméréssel szembeni elvárásokat.