Essential features of serious games design in higher education:linking learning attributes to game mechanics

This paper consolidates evidence and material from a range of specialist and disciplinary fields to provide an evidence-based review and synthesis on the design and use of serious games in higher education. Search terms identified 165 papers reporting conceptual and empirical evidence on how learning attributes and game mechanics may be planned, designed and implemented by university teachers interested in using games, which are integrated into lesson plans and orchestrated as part of a learning sequence at any scale. The findings outline the potential of classifying the links between learning attributes and game mechanics as a means to scaffold teachers’ understanding of how to perpetuate learning in optimal ways while enhancing the in-game learning experience. The findings of this paper provide a foundation for describing methods, frames and discourse around experiences of design and use of serious games, linked to methodological limitations and recommendations for further research in this area.

Assessing learning in Higher Education

Assessing Learning in Higher Education addresses what is probably the most time-consuming part of the work of staff in higher education, and something to the complexity of which many of the recent developments in higher education have added. Getting assessment ‘right’– that is, designing and implementing appropriate models and methods, can determine the future lives and careers of students. But, as Professor Phil Race comments in his excellent and thought-provoking foreword, students entering higher education often have little idea about how exactly assessment will work, and often find that the process is very different from anything they have previously encountered. Assessing Learning in Higher Education contains innovative approaches to assessment drawn from many different cultures and disciplines. The chapter authors argue the need for changing assessment and feedback processes so that they embrace online collaboration and discussion between students as well as between ‘students’ and ‘faculty’. The chapters demonstrate that at some points there is a need to be able to measure individual achievement, and to do this in ways that are valid, transparent, authentic – and above all fair. Assessment and feedback processes need to ensure that students are well prepared for this individual assessment, but also to take account of collaboration and interaction. The respective chapters of Assessing Learning in Higher Education all of which are complete in themselves, but with very useful links to ideas in other chapters, provide numerous illustrations of how this can be achieved.

Felsőoktatási intézmények közbeszerzési sajátosságai = Public Procurement Characteristics of Higher Education Institutions

A kutatók a 2000-es évek eleje óta foglalkoznak a közbeszerzés és a versenyképesség kapcsolatával. A két terület közötti összefüggés egyértelmű, melyet vizsgálatainak is megerősítenek. Az Európai Unió tagállamainak jogalkotón folyamatos a nyomás, hogy a közbeszerzést különböző célokra használják fel. Mindez segít a közbeszerzés értelmezési körének kitágításában, de felhívja a figyelmet arra, hogy a jogalkotóknak elsősorban néhány kiemelt témára kell összpontosítaniuk, mint az innováció vagy a fenntarthatóság. A felsőoktatási intézmények közbeszerzésben betöltött szerepén túl fontosságuk a konzorciális beszerzések, a közbeszerzés képzés, továbbá az innovatív termékek, technológiák beszerzési gyakorlatában betöltött szerepük miatt kiemelkedő. Hazánkban ez az első alkalom, hogy feltárjuk kifejezetten nagy közbeszerző felsőoktatási intézményeik piaci szerepét és elemezzük közbeszerzési gyakorlatuk sajátosságait, viszonyítjuk eddigi kutatási eredményeinkhez. ______ Researchers have focused on the relation between public procurement and competitiveness since the early 2000s. The relation between corporate competitiveness and public procurement is beyond doubt, evidenced by our research findings. There is growing pressure on the legislators of EU Member States to use public procurement for certain purposes. This helps to widen the scope of procurement, but the regulators have to focus on several priorities like innovation and sustainability. The importance of universities in the development of consortial purchasing, purchasing education, procurement of innovative goods and technologies is unquestionable. It is the first opportunity in Hungary to analyze the role of large contracting authorities, participants of the higher educational market in public procurement and to explore the characteristics of their public procurement practice in order to make comparison between universities and other public procurement market players.

Az exportpiac-orientáció előzményei és annak exportteljesítményre gyakorolt hatása a magyar felsőoktatási intézményekben (Antecedents to the export market orientation of Hungarian higher education institutions, and their export performance consequences)

A felsőoktatás nemzetközi versenyképességének vizsgálata azt mutatja, hogy egyre szélesebb körben alkalmazzák a sikeres egyetemek azokat a megközelítéseket, amelyeket az elmúlt fél évszázadban a menedzsmentirodalom az üzleti szférában meghonosított. A szerzők a felsőoktatási ágazatra terjesztik ki az exportpiac- orientáció elméletét, és azt vizsgálják, hogy milyen előzmények vezetnek annak kialakulásához. Elemzik továbbá, hogy az exportpiac-orientáció milyen hatással van a felsőoktatási intézmények exportteljesítményére. A tanulmány továbbá kitér az exportpiac-orientáció és az exportteljesítmény kapcsolatát befolyásoló környezeti tényezők hatásának vizsgálatára is. A szerzők az említett összefüggéseket két almintán vizsgálják (a nemzetköziesedésben és a tudományos kutatásban vezető egyetemek vs. az előbbi dimenziókban gyengébben teljesítő felsőoktatási intézmények). Az eredmények alapján megállapítják, hogy az exporttapasztalat mindkét egyetemi csoportnál az exportteljesítmény szignifikáns előrejelzője, míg az exportkoordináció csupán a nemzetköziesedésben gyengébben teljesítő egyetemek csoportjánál magyarázza az exportpiac-orientáció változását. Megfigyelhető továbbá, hogy az exportpiac-orientáció exportteljesítményre gyakorolt hatása erősebb a nemzetköziesedésben vezető magyar egyetemeknél, míg a nemzetközi piacokon tapasztalható verseny intenzitása fokozza a nemzetközi irányultság kialakulását ugyanezen csoportnál. ______ The authors extend the theory of export market orientation to the higher education sector, and explore the association between export coordination, export experience, export market orientation, export performance and the competitive environment in the context of Hungarian higher education sector. The aforementioned relations are analyzed on two subsamples (universities with a top performance vs. universities with a lower performance in regard of internationalization and scientific research). Based on the results, the authors conclude that export experience is a significant predictor of export performance in both groups of institutions, while export coordination can only explain changes in export market orientation for the group comprising the universities that lag behind in terms of internationalization. They observe, moreover, that export market orientation becomes stronger as competitive forces in the environment intensify.

A felsőoktatási képzések munkaerő-piaci szempontból (Higher education programs from point of view of labor market)

A munkaerő-piaci követelményeknek megfelelően kialakított képzések versenyképesebbek a társaiknál. A napjainkban is zajló magyar felsőoktatási reform központi elemét alkotja a képzések ennek megfelelően történő átalakítása. Mindez létjogosultságot ad egy olyan rendszernek, amely a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságinformatikus BSc-képzésének kompetenciaelemeit kívánja vizsgálni az állásajánlatokban megnyilvánuló munkaerő-piaci igények tükrében. Az ontológiaalapú módszertan egy egységes fogalmi kört biztosít a munkaerőpiac eltérő szemléletű oldalán kifejlesztett modellek egységesítésére és összehasonlítására. ____ Tendencies can be observed on international and domestic levels that call for restructuring of higher education according to the needs of labor market. This paper presents an information system that can investigate the compliance of education programs and current labor market needs. Competences serve as a basis for this compliance checking, which is built on ontologybased approach. Having examined the distribution of roles (developer, operator etc.) appeared in IT job offers in time and space, a prototype of this system will be showed, related to Business Informatics degree program at Corvinus University of Budapest.

An enhanced Servqual approach to measure service quality in higher education

This paper explores the factors of service quality in higher education and how they contribute to the overall satisfaction and behavioral intentions of students. Our research has three facets. The first is a conceptual issue: using different instrument for the measurement of academic and administrative quality as opposed to an overall assessment of quality. The second is a measurement issue: measuring directly disconfirmation instead of separately measuring perception and expectation. The third issue concerns the concept of minimum service quality level versus an ideal one (zone of tolerance), and their inferences with the disconfirmation concept.

The European Patterns of "Homo Academicus“ and The Chances of Its Evolution In Current Hungarian Higher Education

In the recent four or five years, there have been abrupt and radical changes in the governance of Hungarian higher education. It can then be interesting to assess the state of “homo academicus“ as it looks currently in Hungary. The notion of “homo academicus“ is obvious: it concerns participants in the system of a country’s higher education. The paper as follows still comes back to the definition of “homo academicus“ by referring first to it as occupation, or rather as a profession that can be interpreted in terms of sociology. Secondly, some historic patterns can also be mobilised, based on the assumption that university is a very European institutions that is even rooted in the tradition of the Middle Ages. The elbow-room of seeking for identity and the role to be filled by academics are limited by the effective system of the governance of higher education. It is a key to the chances of academics of meeting the historically corroborated professional standards that they exercise academic freedom. As it cannot be done individually, but in cooperation (through a collegial system), academic freedom is always combined with collective action. The field where this freedom can be exercised can be specified through university autonomy, the lack of which makes a serious barrier to the full development of a character of “homo academicus“. This is now the case in Hungary, the paper suggests. The paper seeks to gain deeper understanding of the character of academics, their vocation and professional roles, and the governance of higher education, serving as the environment for academic activity, by creating a conceptual framework. The paper is established on the results of sociological research and the experience of legal management, although it remains to be of theoretical nature. It criticises the current Hungarian situation of the governance of higher education, arguing for the reconstruction of university autonomy and financial stability. It also emphasises the importance of predictable regulations.

Mélyszegénységből a felsőoktatásba (From deep poverty to higher education)

A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése és a mobilitás csökkenése világszerte aggasztó tendenciákat mutat. Magyarországon a közoktatás szegényeket sújtó, feltűnően diszkriminatív jellege az elmúlt évtizedekben súlyos veszélybe sodorta a társadalmi mobilitást. A felsőoktatás-politika a belépést nehezítve (minimumpont- emelések, duális tandíjrendszer, tandíjemelések) és a teljesítményelvet túlhajszolva tovább súlyosbította a helyzetet, amit a Diákhitel–2 bevezetése sem tudott ellensúlyozni egy olyan környezetben, ahol az állam felsőoktatás-ellenes propagandát folytat, és közben drasztikusan csökkenti a finanszírozást. A hibás szabályozás miatt a többletpontok rendszere sem működik megfelelően. Mindezek miatt a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatók felsőoktatás-beli részaránya felvételkor jelenleg fél százalék körül mozog, ami a gimnáziumi férőhelyek tervezett radikális szűkítése miatt várhatóan el fogja érni az abszolút nulla szintet. A tanulmányban bemutatunk egy általunk indított civil kezdeményezést, a Híd a felsőoktatásba elnevezésű programot, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a hátrányos helyzetű, főként roma középiskolásoknak a sikeres egyetemi felvételihez és a diploma megszerzéséhez. A fő tanulság: viszonylag kevés pénzből és rövid idő alatt még akkor is lehet eredményeket elérni, ha az általános társadalmi és politikai környezet egyáltalán nem támogató.

Vágyott kultúra és reális értékítélet - Tudásmenedzsment-rendszer kiépítésének előfeltétele egy felsőoktatási intézményben (Desired culture and real value judgement – Precondition of development a knowledge management system in a higher education institution)

A tudásmenedzsment-rendszerek kiépítése és működtetése egyre népszerűbb vállalati cél. A legnagyobb igyekezet ellenére is kudarccal végződhet egy ilyen változás megvalósítása, ha a szükséges feltételek nélkül próbálkozunk ezzel a beavatkozással a szervezet életében. Az egyik legfontosabb előfeltétel a bizalomra, közös tanulásra, fejlődésre épülő, nyitott szervezeti kultúra, mely a tanulószervezeti jellemzőkkel írható le. A szerzők kutatásukban arra voltak kíváncsiak, milyen elképzeléseik, vágyaik vannak a felsőoktatásban oktató kollégáknak az ideálisnak nevezett szervezeti kultúráról. Ezeket az elképzeléseket egy külső tanácsadó cég által végzett kérdőíves felmérésen alapuló vizsgálat segítségével tudták meg, melynek kiértékelésére a circumplex-módszer szolgált. Az eredményeket összevetették a tanulószervezeti jellemzőkkel, vizsgálva azt a hipotézist, miszerint az oktató kollégák tudat alatt is olyan ideális szervezetet képzelnek el, mely a tanulószervezeti kultúra jellemzőivel azonos. _________ To create and to operate a knowledge management system is becoming a more and more popular target of the companies. Realizing the changes above can result in a failure – in spite of the biggest will – if organizations lack certain prerequisites which are necessary in companies’ lives. One of the most important prerequisites is organizational culture which can be characterized by confidence, common learning, development and open atmosphere. This is called a learning organizational culture. In their research the authors would have liked to know what kind of dreams the colleagues have about their own organizational culture. They achieve these results from an investigation with questionnaires which were realized by an advisory team. To evaluating the results of this investigation circumplex method was used. These results were compared with the characteristics of learning organization to confirm our hypothesis. According to this idea colleagues have the same images about their successful organization as the characteristics of learning organizations.

A tudományterületi sajátosságok következményei a kutatásban, az oktatásban és a felsőoktatási intézmények vezetésében (The consequences of disciplinary difference on teaching, research and institutional management of higher education)

A szerző tanulmányában vizsgálja a tudományterületek különbségeinek következményeit az oktatásban, a kutatásban és a felsőoktatási intézmények irányításában. A tanulmány első felében a tudományterületek episztemológiai és közösségi különbségeit tárgyalja Becher és Trowler (2001) népszerű kategorizálása alapján. A tanulmány második felében a tudományszerveződésre, a publikációs gyakorlatra, a doktori képzésre, az oktatás céljára és formáira, a diákok tudásképére, valamint a menedzsmentfelfogásra gyakorolt hatást mutatja be. A konklúzióban egyrészt a minőség- és teljesítményértékelési rendszerek differenciált megközelítésének szükségességére hívja fel a figyelmet, másrészt arra, hogy a Bologna-rendszer és az élethosszig tartó tanulás erősödésének következményeként egy-egy mesterszakon nemcsak a hallgatóság háttere, előismerete lesz sokszínű, hanem a tudásról alkotott képe is. Ez újfajta oktatói szerepeket és oktatási megközelítéseket tesz szükségessé. ________ In the article the consequences of disciplinary difference on teaching, research and institutional management is examined. In the first part of the paper the epistemological and sociological differences of scientific disciplines are summarized based on the popular typology of Becher and Trowler (2001). In the second part the influence of differences on organisation of sciences, publication practices, PhD studies, the goal and form of teaching, students’ conception of knowledge as well as on the understanding on management and leadership are discussed. In the conclusions, attention is drawn on the necessity of differentiation in quality and performance management processes. Another conclusion is that new roles for teachers and approaches for teaching is required if students’ conception of knowledge become more heterogeneous which is the result of result of life long learning and Bologna-reform.

Recent Developments in the Autonomy and Governance of Higher Education Institutions in Hungary: the Introduction of the Chancellor System

After the change of regime in 1989, Hungarian higher education started to return to its Humboldtian tradition. It was widely accepted that academic freedom could be guaranteed by high degree of institutional autonomy manifested especially in structures of self-governance and avoidance of direct state supervision/interventions. Attempts to introduce boards and other supervising bodies were successfully resisted until 2011. The new government coming into power in 2010, however, introduced new mechanisms of supervision and changed institutional governance and reduced institutional autonomy considerably. Changes in the selection of rectors, the appearance of state-appointed financial inspectors and the newly appointed Chancellors responsible for the finance, maintenance and administration of institutions are important milestones in this process. In the paper I review these developments focusing especially on the analysis of the Chancellor system.

Central European Higher Education Cooperation Conference Proceedings

This volume comprises of selected papers that were originally presented at the first Central European Higher Education Cooperation (CEHEC) conference held in Budapest from 28-29 January 2015. The CEHEC was the first of a series of conferences organized at the initiative of the Center of International Higher Education Studies (CIHES) at Corvinus University of Budapest and Central European University (CEU), in collaboration with partners from the Czech Republic, Poland and Slovakia.

Horizontal diversity of higher education institutions. The case of Hungary – in European context

In the European Higher Education Area the diversification of higher education is considered to be an emphasized value, a guarantee of creativity. The various institutional rankings are the displays of vertical diversity, but in parallel with these, there is an increasing attention directed at horizontal diversity, the entirety of the institutions' activities. The European Mapping Project (U-map) undertook this challenge. The paper presents the research program, which is an attempt to adapt the U-map model to Hungary. According to the results, the U-map method which was intended for application on an international level, is very useful in the identification of the main groups of institutions in a specific national higher education system as well, and may provide a basis for the creation of institutional strategies and the development of the institutions’ network.

Influence, policy formation, and higher education in Florida: 1989--1994

This study examined the perceptions of state governmental officials and administrators from the state university system, community college system, and independent institutions concerning the ability of various groups to influence state-level higher education policy formation. The study was conducted in Florida for the period 1989-94. Florida has a history of legislative involvement in higher education, a unique system of state universities and community colleges, and a limited number of private institutions of higher education. This study was grounded in the works of Mortimer and McConnell (1978), Millett (1987), Marshall, Mitchell, and Wirt (1989) and Finitfer, Baldwin, and Thelin (1991).^ The study represented the application of an embedded, single-case design. A survey was the primary collection instrument. Respondents were asked questions concerning: (a) personal involvement in higher education, (b) perceptions of the ability of various groups to influence higher education policy, (c) the names of particular individuals considered key players in higher education policy formation, (d) important state-level documents, (e) personal knowledge of key areas of policy formation, and (f) emerging higher education issues in Florida. Quantitative and qualitative methods were used to analyze the different sections of the survey.^ The findings indicated that a power and influence hierarchy exists among the various groups that attempt to influence higher education policy and that this hierarchy is recognized by state government officials and higher education administrators. While an analysis of variance of the various groups revealed a few differences between state government officials and higher education personnel, the high overall agreement was an important finding. Leading members of the legislature, especially the Chair of the Senate Higher Education Committee, and key staff members, especially from the Senate Ways & Means Committee, were considered the most influential. Representatives from higher education institutions and research organizations were considered among the least influential. Emerging issues identified by the respondents included: (a) the political nature of state-level policy formation, (b) the role of legislative staff, (c) the competition for state moneys, (d) legislative concern for state-wide budgetary efficiency, and (e) legislative attempts to define quality and supervise academic program development for higher education. ^