A szervezeti változással szembeni ellenállás mint természetes és szükségszerű gyászfolyamat

A változás mint szervezet- és vezetéstudományi téma már régóta divatos, de napjainkra lett megkerülhetetlen azok számára, akik szervezetekkel vagy szervezetekben dolgoznak. A változással való személyes, érzelmi megküzdés és a gyászfolyamat közötti erőteljes hasonlóság sem újdonság, de a gyász egyik legismertebb nemzetközi szakértője, Elizabeth Kübler-Ross modelljének explicit vezetéstudományi alkalmazása a magyar szakirodalomban eddig hiánynak mutatkozott. A szerző cikkében ezt kívánja pótolni, s kifejezetten a vezetéstudomány és a változásmenedzsment aspektusából járja körbe a modellt. Milyen érzelmi reakciókra számíthat a vezető egy változási folyamatban a munkatársai részéről? Miért természetesek és szükségszerűek ezek a reakciók? Milyen megfontolásokat kell ezek tükrében tennie a különböző változásmenedzsment-lépések alkalmazásakor? Mire figyeljen, és mit kerüljön el mindenképpen? Ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni a szerző egy folyóiratcikk adta terjedelmi korlátok között tudományos alapossággal.

A hivatásos vízilabda üzleti versenyképessége a médiaképesség tükrében – szabálymódosítások a vízilabdában

A XX. században a megnövekedett fogyasztói igények kielégítése dominánsan a piaci folyamatokban elégül ki. A két stabil koordinációs mechanizmus közül dominánssá a piac vált, amely az üzleti globalizációnak köszönhetően folyamatos nemzetköziesedésen esik át. A nemzetközivé váló piaci koordinációs mechanizmus olyan társadalmi alrendszerek működésére is befolyással van, amelyek kialakulásuknál fogva nem az üzlet logikáját követték. Ennek köszönhetően a századfordulón élesen vált ketté a hivatásos és a szabadidősport működése. A hivatásos sport működési modelljeiben megjelent az üzleti modell, aminek a középpontjában jellemzően a média és ezen keresztül a közvetítési jogok piaca áll, amely a hivatásos sport valamennyi piacára kihatással van. A hivatásos sportban megjelent a sportágak globalitási fokának értelmezése és fontossá vált a médiaképességük vizsgálata. A hivatásos vízilabda Magyarország egyik kiemelkedően sikeres olimpiai csapatsportága. Működésének vizsgálata mind a sportági szakszövetség, mind a klubok vonatkozásában fontos. Bevételeinek elemzésekor gyakorta felmerülő kérdés a sportág médiaképességének vizsgálata. Tanulmányunkban bemutatjuk a hivatásos vízilabda működését, médiaképességének kihívásait és az annak növelésére irányulón felmerülő javaslatokat. Részletesen elemezzük egy olyan magyar hagyományos, olimpiai sikersportág mint a vízilabda esetében a szabályok módosításával kapcsolatos ötleteket és bemutatjuk az ezen területen végzett kutatások tapasztalatait, ezek regionális és nemzetközi vonatkozásait.

Időskori gondoskodás eltérő várható élettartam esetén

Nyugdíjba vonuláskor a befizetett járulék egy meghatározott képlet szerint nyugdíjkifizetést eredményez. A nyugdíjképletek jellemzően a várhatóan hosszabb ideig élőknek kedveznek a későbbi nyugdíjba vonulás kelleténél nagyobb honorálása miatt. Ebben a munkában egy olyan időskori öngondoskodási rendszert mutatok be, ahol a nyugdíjas rugalmasan alakíthatja jövedelmét az (élet)járadékszolgáltatás és az egyéni bankszámla között. Állami beavatkozással az antiszelekcióból eredő jóléti veszteség csökkenthető, de nem szüntethető meg.

Felsőoktatás a koncepciók keresztútján

A tanulmány a hazai felsőoktatás létszámalakulását vizsgálva megállapítja, hogy mind az EU, mind az OECD prioritásaitól eltávolodott a hazai oktatáspolitika. Arra is rámutat, hogy a Széll Kálmán terv nyomán a felsőoktatásból kivont jelentős támogatási összegek miatt eladósodás és működési zavarok következtek be. Az oktatáspolitika központosítással, autonómia megvonással és állami delegáltak kontrolljával igyekszik a lecsökkentett kondíciókhoz igazítani a működést. Végül a tanulmány felhívja a figyelmet, hogy a magyar felsőoktatás színvonala 9 ezer vezető oktató és mintegy 7 ezer junior oktató minőségétől, motiváltságától függ. A 2016-ban bekövetkezett szerény bérkiegészítés aligha tudja a kontraszelekciót megállítani.

Egy- és többváltozós szűrők a hitelrés alakulásának meghatározására

Tanulmányunkban a magyar hitelpiac ciklikus pozíciójának néhány lehetséges mérési módját hasonlítjuk össze. Három trendszűrő-eljárással dekomponáljuk a magyar GDP-arányos hitelállomány idősorát trendre és ciklikus komponensre (hitelrésre): egyváltozós Hodrick–Prescott-szűrővel, egyváltozós Christiano–Fitzgerald-szűrővel és többváltozós Hodrick–Prescott-szűrővel. A dekompozíciót külön végezzük a háztartási és a vállalati szegmens esetében. A három módszer közül más változók információtartalmát is felhasználó többváltozós Hodrick–Prescott-szűrő eredményei tükrözik leginkább a magyarországi hitelezési folyamatokkal kapcsolatos szakértői képet: a 2008-as válság kitöréséig – elsősorban a háztartási devizahitelezésnek köszönhetően – a hitelrés folyamatosan nyílt. A válságot követő alkalmazkodás során a hitelrés zárult, sőt a nagymértékű csökkenés miatt negatív lett az értéke.

A vállalatok nemzetköziesedésének vizsgálata Kelet-Közép-Európában makrogazdasági módszerekkel

Jelen tanulmányukban a szerzők elemzik a beérkező külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) és a nemzetgazdasági beruházások kapcsolatát, valamint annak gazdasági fejlettséggel (GNI) való viszonyát a kelet- közép-európai régió példáján. A vonatkozó nemzetközi irodalom áttekintésével arra is keresik a választ, hogy segíti-e a magyar és a kelet-közép-európai vállalatok nemzetköziesedését a beáramló FDI, illetve megfigyelhető-e a beáramló (IFDI) és a kiáramló (OFDI) közötti összefüggés. Ezt követően visszatérnek arra, hogy a beáramló (IFDI) és a kiáramló (OFDI) adatok elemzése alapján az irodalom áttekintésében exponált kérdésre milyen válasz adható.

Hálózatelemzés és kampánykutatás

Tanulmányunk az 1994. évi országgyűlési választást megelőző kommunikációs helyzet elemzésére vállalkozott a Politikai kommunikáció 1990–2015 című kutatás keretein belül, a kampánykutatás és a hálózatelemzés összekapcsolását tűzve ki célul. A kutatás hálózatelemzési módszerekkel dolgozik, és célja, hogy megírja a rendszerváltás utáni két és fél évtized magyarországi politikai kommunikációjának a történetét. Az első adatok elemzése alapján kijelenthető, hogy a magyar politikai közösség interakciós szempontból egységes volt a ’94-es választások előtt, a diskurzusok szintjén azonban kezdett szétválni két protoközösségre, egy jobboldali és egy balliberális blokkra, amelyek közt hídként létezett egy kisebb csoport. Eredményeinknek kampánykutatási hozadéka is van: igazolták a politikusok elsődlegességét és a média csatornaszerepét a kommunikációban, és azt, hogy a nem politikusi személyek szerepe kicsi, amely egybevág a szakirodalom megállapításaival a korai kampányokról.

Vállalati értékteremtés vizsgálata az iparági teljesítmény tükrében

Az átfogó és összehasonlító teljesítménymérés szükséges bemeneti feltétele a vállalati értékteremtés vizsgálatának. A szerzők tanulmányukban célul tűzték ki, hogy egy általános keretrendszert állítanak fel a vállalati értékteremtés vizsgálatához, figyelembe véve a vállalati versenyképesség pénzügyi aspektusait. A megvalósításhoz releváns külföldi szakirodalmakat és a témára vonatkozó korábbi kutatásaikat használják fel. Bemutatnak egy elemzési keretet, amelynek alapjait a teljesítménymérés nemzetközileg elfogadott pénzügyi mutatószámai képezik. A módszertant a magyar élelmiszeripari feldolgozó ágazat egy speciális részterületén tesztelik a válság utáni időszak éves beszámolóit felhasználva. A mintát az iparági koncentráció alapján olyan vállalatok alkotják, amelyek magas árbevétellel és diverzifikált termékszerkezettel rendelkeznek. A komplex és összehasonlító teljesítményértékelésen túl a kiemelkedő versenyképességű társaság esetében vállalati szabad cash flow-alapú és reálopciós értékteremtés becslést is végeznek. Fő kutatási kérdésük, hogy a vizsgált iparági minta alapján a kiváló pénzügyi teljesítménnyel rendelkező vállalat esetén kimutatható-e vállalati értékteremtés is.

Közép-európai EP-képviselők karrierútjai. Politikai tapasztalat és karrierambíciók az Európai Parlamentben

A tanulmány azt a két kérdést vizsgálja, hogy egy politikus számára milyen előélet után vezethet az út az Európai Parlamentbe, és milyen perspektívák állnak az EP-képviselő előtt a karrier további részére. A közép-európai országok uniós csatlakozása után olyan képviselőkkel bővült az Európai Parlament, akik jobban kötődnek a nemzeti politikához, mint a régi tagállamok EP-képviselői. Jelentős nemzeti politikai tapasztalatuk miatt a cseh, lengyel, magyar, szlovák és szlovén képviselők még leginkább az 1979-es Európai Parlament képviselőire hasonlítanak, de még náluk is beágyazottabbnak számítanak hazájuk politikai életébe. A helyi politika ugyanakkor sokkal ritkább rekrutációs bázisnak számít Közép- Európában, mint a régi tagállamokban. A közép-európai képviselők eddigi karrierútjai és jövőbeli karriertervei cáfolják azt a mítoszt, miszerint az Európai Parlament politikai elfekvőként funkcionál. A szupranacionális elit kialakulásának folyamata a vizsgált öt ország mindegyikében megkezdődött. A közép-európai EP-képviselők körében végzett kutatás rávilágított: a képviselők többsége további európai vagy nemzeti politikai karriert tervez, a visszavonulás előtti nyugodt békeévekben gondolkodók jelentős kisebbségben vannak az Európai Parlamentben: nagyjából harmaduk tekinthető "európai nyugdíjasnak".

Computer Assisted Content Analysis of the print press coverarge of corruption in Hungary

Coverage of corruption in the Hungarian media was analyzed using four online news portals. Three of them, Magyar Nemzet Online (short name: MNO, web: mno.hu), Népszava (web: nepszava.hu) and Heti Világgazdaság (web: hvg.hu) are also available as newspapers but the content of these papers is different from the online form to a certain extent. The news portal Origo (web: origo.hu) has no print version.

Circus Workshop in the chid Psychiatry

The following paper is about the possible psychological effects of social circus, and our experiences with teaching circus methods in children psychiatry. In the beginning the paper try to place social circus in a wider theoretical frame, and searches for the place of it among psychological methods and therapies. We look at the wider and the more specific psychological constructs, what can be effected by social circus, especially the factors which are damaged in children with psycological or psychiatrycal problems. We examine the different parts of circus, how they can help in different problems. The further aim is to research the effects of a continuous social circus group, and to find it’s own way among psychotherapies.

Adómorál, bizalom és kényszerek - adózási motivációk Magyarországon korrupciós botrányok idején

A viselkedési közgazdaságtani és a gazdaságpszichológiai kutatások szerint az adózási magatartást részben kényszerű, részben önkéntes motivációk, az adómorál alakítják. Tanulmányunk ezekre a megközelítésekre összpontosít, tudomásunk szerint ez az első hazai kutatás, amely az intézményi bizalomnak és az eljárási méltányosságnak az adófizetési attitűdökkel kapcsolatos összefüggéseit elemzi. Két - 2013-ban, illetve 2015-ben készült - reprezentatív felmérés alapján vizsgáljuk a magyar állampolgárok adózási motivációit. Az adatfelvételek időpontjának sajátossága, hogy a köztes időszakban az adóhatóság (NAV) működését korrupciós botrányok árnyékolták be. Várakozásunknak megfelelően az intézményi bizalom gyengesége és az észlelt korrupció jelentősen rombolják az adómorált, miközben a kényszerű adófizetést nem befolyásolják érdemben. Vizsgálatunk hipotézisünket cáfoló eredménye, hogy az önkéntes adófizetési hajlandóság Magyarországon is erősebb a kényszerűnél. Végül hipotézisünkkel összhangban szignifikáns és az egyéb tényezőktől függetlenül is kimutatható a NAV-botrányok negatív hatása az adóhatóság iránti bizalomra.

Alternaria Spores in the Air Across Europe: Abundance, Seasonality and Relationships with Climate, Meteorology and Local Environment

We explored the temporal and spatial variations in airborne Alternaria spore quantitative and phenological features in Europe using 23 sites with annual time series between 3 and 15 years. The study covers seven countries and four of the main biogeographical regions in Europe. The observations were obtained with Hirst-type spore traps providing time series with daily records. Site locations extend from Spain in the south to Denmark in the north and from England in the West to Poland in the East. The study is therefore the largest assessment ever carried out for Europe concerning Alternaria. Aerobiological data were investigated for temporal and spatial patterns in their start and peak season dates and their spore indices. Moreover, the effects of climate were checked using meteorological data for the same period, using a crop growth model. We found that local climate, vegetation patterns and management of landscape are governing parameters for the overall spore concentration, while the annual variations caused by weather are of secondary importance but should not be neglected. The start of the Alternaria spore season varies by several months in Europe, but the peak of the season is more synchronised in central northern Europe in the middle of the summer, while many southern sites have peak dates either earlier or later than northern Europe. The use of a crop growth model to explain the start and peak of season suggests that such methods could be useful to describe Alternaria seasonality in areas with no available observations.

Spatial and Temporal Variations in Airborne Ambrosia Pollen in Europe

Aim: The European Commission Cooperation in Science and Technology (COST) Action FA1203 “SMARTER” aims to make recommendations for the sustainable management of Ambrosia across Europe and for monitoring its efficiency and cost effectiveness. The goal of the present study is to provide a baseline for spatial and temporal variations in airborne Ambrosia pollen in Europe that can be used for the management and evaluation of this noxious plant . Location: The full range of Ambrosia artemisiifolia L. distribution over Europe (39oN-60oN; 2oW-45oE). Methods: Airborne Ambrosia pollen data for the principal flowering period of Ambrosia (August-September) recorded during a 10-year period (2004-2013) were obtained from 242 monitoring sites. The mean sum of daily average airborne Ambrosia pollen and the number of days that Ambrosia pollen was recorded in the air were analysed. The mean and Standard Deviation (SD) were calculated regardless of the number of years included in the study period, while trends are based on those time series with 8 or more years of data. Trends were considered significant at p < 0.05. Results: There were few significant trends in the magnitude and frequency of atmospheric Ambrosia pollen (only 8% for the mean sum of daily average Ambrosia pollen concentrations and 14% for the mean number of days Ambrosia pollen was recorded in the air). Main conclusions: The direction of any trends varied locally and reflect changes in sources of the pollen, either in size or in distance from the monitoring station. Pollen monitoring is important for providing an early warning of the expansion of this invasive and noxious plant.

A Z-generáció a jövőről – empirikus vizsgálat eredményei

A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 2007-ben Magyarország 2025 címmel tudományos kutatás keretében szakértői előrejelzésekre és nem szakértői véleményekre építve körvonalaztuk hazánk lehetséges társadalmi-gazdasági jövőalternatíváit (Nováky, szerk. 2010). E kutatás során átfogóan vizsgáltuk azt, hogy miként gondolkodnak a hazai végzős középiskolások és egyetemisták az elkövetkező évekről, különös tekintettel a 2025-ös év Magyarországáról. A kérdőíves megkeresés 1000 fő középiskolásra és 500 fő egyetemistára/főiskolásra terjedt ki (Dörnyei–Nagy, 2010a, b) A 2025-ös évhez közeledve ismét egy kérdőíves lekérdezés segítségével 2015-ben ismét megvizsgáltuk a fiatalok (legfőképpen a középiskolások és a felsőoktatásban tanulók, tehát az Y és a Z generáció) jövőhöz való viszonyát, Magyarország 2025-ben várható jövőjéről alkotott elgondolásait. A 2015-ös kutatás a korábbi szerves folytatása, utánkövetése. A kérdőíves lekérdezés során használt kérdőív a korábbi lekérdezés tapasztalatait felhasználva – apróbb módosításokkal – került lekérdezésre, rövidített formában, de alapjaiban nem volt szándékunk megváltoztatni. E tanulmány két nagy fejezetében az új felmérésről és a változásokról adunk átfogó képet; ez utóbbiban a 2015-ös eredményeinket összehasonlítjuk a 2007-ben végzett felmérés eredményeivel.