A karriermotívumok változásának hatásai a magyarországi hallgatók vállalkozásindítási elképzeléseinek alakulására

A magyar felsőoktatásban tanulók a jövő sikeres vállalkozói lehetnek, ezért nagyon fontos feltérképezni elképzeléseiket a vállalkozásindításról, és meghatározni, hogyan lehet ezeket kedvező irányba elmozdítani. Magyarország 2006-ban csatlakozott a Szt. Gallen-i Egyetem (Svájc) által koordinált GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey) kutatáshoz, amely a hallgatók vállalkozásindítással kapcsolatos elképzeléseit és vállalkozási tevékenységét kérdőíves adatfelvétel segítségével vizsgálja. A cikk négy adatfelvétel eredményeit felhasználva arra vállalkozik, hogy bemutassa a hallgatók karrierelképzeléseinek legjellemzőbb vonásait és a 2006 óta kibontakozó változások vállalkozásindítási elképzelésekre gyakorolt hatásait.

Az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló választottbírósági kikötés tisztességtelenségéről

A választottbíráskodás történetileg elsősorban a kereskedelmi jogvitákra szabottan kialakított sajátos vitarendezési mód. Aligha meglepő hát, hogy a fogyasztói jogviták arbitrálhatóságának kérdése időről időre felmerül. Az utóbbi időben – figyelemmel az uniós jogi fejleményekre, valamint a magyar jogfejlődési tendenciákra is – különösen a fogyasztói szerződésekbe ÁSZF útján inkorporált választottbírósági kikötések jogi sorsa vet fel izgalmas kérdéseket. A jelen tanulmány ezek egy részét igyekszik körüljárni.

Innovatív e-egészségügyi megoldások – A jövő internetes technológiái a távmonitoringozásban

Az egészségügyi szektor, különösen a közép- és kelet-európai országokban számos kihívással küzd; a képzett munkaerő elvándorol, a társadalom gyorsan öregszik, a finanszírozás nehézkes. Emiatt központi szerephez jut a prevenció és a páciensek egészségügyi állapotának monitorozása. Az e-egészségügy kiemelt fejlesztési területe a 2015-ös Egészségügyi Ágazati Stratégiának is. Ezeket a feladatokat a jövő internetes technológiái (Future Internet Solutions) nagymértékben támogathatják, jelentősen kitágítva a hagyományos kezelés határait. Olyan új, innovatív megoldások jelennek meg az egészségügyben, mint a betegek távmonitorozása az infokommunikációs eszközök által kínált költséghatékony infrastruktúra igénybevételével. Ez a cikk az e-egészségügyi megoldások kihívásait, környezetét elemzi jogi, biztonsági, gazdasági, társadalmi szempontból, valamint röviden bemutatunk egy a jövő internetes technológiájára építő tudásalapú, távmonitorozó megoldást is.

A fogyasztói magatartás új tendenciái

Jelen munka célja az, hogy összefoglalót adjon napjaink fogyasztóinak magatartásmintáiról, kísérletet tegyen magyarázatok megfogalmazására, vállalja a jövőbeni irányok felvázolását úgy, hogy vitát generáljon, szólítsa meg a szakma releváns szakembereit. A célok megfogalmazásából is előre vetül egyrészt a munka szubjektív témaválogatása, másrészt a tévedés, de akár az aránytévesztés lehetősége is. A szerző foglalkozik a mai magyar fogyasztó történetével, mai magatartásának jellemzőivel, a megatrendek hatásaival, illetve kitér két, érdeklődésre számot tartható témakörre, a félelmekre, ellenállásra, valamint az egészségre. Miután ez vitairat, így természetesen nem fejthető ki valamennyi új jelenség a fogyasztói magatartás terén, inkább a közös gondolkodást igénylő jelenségeket emeli ki, ezért a szerző számít a felkért és a megszólítást érző kollégák támogatására a tisztább fogyasztói kép megrajzolásában.

Fogyasztói értékek, trendek és magatartás

Jelen korreferátum a kulturális értékrendekkel és azok átalakulásával foglalkozik a magyar társadalomban. A magyar longitudinális értékkutatások eredményeinek rövid bemutatása után kiemelten foglalkozik az egészség, mint érték és a környezet, mint érték jelentőségével, majd kitér a társadalmi marketing felelősségére is.

Hajlító csapások – Az állami segítség ára az Amerikai Egyesült Államok bankrendszerében

Az Amerikai Egyesült Államok bankrendszerén mély nyomot hagyott a 2007–2008-as globális bankválság. A válság éppen innen indult, a világ egyik legfejlettebb bankrendszere került bajba. Az amerikai bankpiac mérete és a globális pénzügyi piacokkal való szoros integráltsága miatt ennek következményei globális jelentőségűek voltak. A bankrendszer megóvása érdekében az állam közbelépett. Az állam tőkét juttatott a magánbankoknak. Ez a lépés sok vitát váltott ki. Kifogásolták, hogy közpénzzel támogatták a bankárokat. Mivel a bankoknak tőkére volt szükségük, nem volt más választás. Mára ismét talpra állt az amerikai bankrendszer. A bankok mérlegpozíciója megerősödött, tőkehelyzete jó, üzletvitele nyereséges és nagy a likviditás a bankszektorban. De közben minden megváltozott. Az állami segítségnek súlyos ára volt. Szigorúbbá vált a pénzpiacok szabályozása. Átalakult a bankok mérlegszerkezete, megváltozott az üzleti modell, és a likviditást tápláló források szerkezete is alapvetően más ma, mint a válság előtt volt.

Business marketing - szervezetközi megközelítésben

A cikk a szervezetközi marketing tartalmi elemeivel foglalkozik. Röviden bemutatja az IMP-kutatócsoport több, mint negyven éves empirikus kutatási eredményeit. Az IMP-megközelítés alapvető elméleti fogalmainak (interakciós folyamat, üzleti kapcsolatok és hálózatok, az üzleti hálózatok paradoxonjai) bemutatást követően kitér a témával foglalkozó magyar kutatók eredményeinek ismertetésére.

Vállalati jellemzők és összefüggéseik

Milyen összefüggések figyelhetők meg a különböző vállalati jellemzők, a vállalatok mérete, tevékenysége, tulajdonosi köre, teljesítménye és más jellemzői között a mai magyar gazdaságban? Kutatásunkban a „Versenyben a világgal” kutatási program 2013-ban készült felmérésének 300 vállalatra kiterjedő mintáját elemeztük, a résztvevő vállalatok kiválasztott jellemzőit és e jellemzők összefüggéseit vizsgálva. A nyolc vizsgált jellemző egy része objektív, mérhető vagy tényszerű szempontokra épül (pl. vállalatméret, tevékenység), mások a vállalatvezetők véleményén alapulnak (pl. a változásokhoz való viszonyulás, a vállalati teljesítmény megítélése a versenytársakhoz képest, a válság észlelése). A munka célja egyben olyan vállalatcsoportok, kategóriák kialakítása volt, melyek alapul szolgálnak a különböző kutatók további elemzéseihez, és a kiválasztott jellemzők alapján egységesen értelmezett vállalatcsoportok jellemzőinek vizsgálatához.

Vállalati jellemzők és összefüggéseik az EU-csatlakozás idején

Tanulmányunk a "Versenyben a világgal" kutatási program 2004. tavaszán készült felmérésének 301 fős vállalati mintáját elemzi. A munka elsődleges célja olyan vállalatcsoportok, kategóriák kialakítása volt, mely alapul szolgálhat a későbbi, különböző kutatók által készítendő elemzésekhez. Az előzetesen megfogalmazott elvárás az volt, hogy a kiválasztott jellemzők alapján egységes, minden kutató által azonosan értelmezett vállalatcsoportokat hozzunk létre. A tíz vizsgált jellemző egy része objektív, mérhető vagy egyértelműen besorolható szempontokra épül (pl. méret, tulajdonos, ágazat), míg mások a vállalatvezetők céljaihoz kapcsolódnak (piaci célok) illetve véleményükön alapulnak (pl. a változásokhoz való viszony, vagy a vállalati teljesítmény megítélése a versenytársakhoz képest). Tanulmányunkban bemutatjuk a minta jellemzésére kialakított kategóriákat, majd ezek alapján jellemezzük a Versenyképesség-kutatás 2004. évi felmérésében résztvevő vállalatokat. A tanulmány harmadik részében a kiválasztott jellemzők közötti kapcsolatokat, összefüggéseket vizsgáljuk, mely egyben az EU-csatlakozás idején a magyar gazdaságban működő vállalatok bizonyos jellemzőiről is képet ad.

Teljesítménymérés a stratégia szolgálatában - iparági tapasztalatok

Tanulmányunkban a teljesítménymérés stratégiát támogató szerepét vizsgáljuk magyar vállalati példákon keresztül. A teljesítménymérési rendszerekkel kapcsolatban számos elvárást fogalmaztak meg az elmúlt évtizedekben, a gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy az általános szempontokon túl a jó teljesítménymérési rendszer mindig egyéni, vállalatra szabott. Tanulmányunkban a teljesítménymérési gyakorlat értékelésére kialakított keret bemutatását követően négy hazai, különböző iparágban működő vállalat példáját tekintjük át, az elmúlt években az OTKA F030628 kutatási projekt keretében készült esettanulmányok alapján. Az esetek összevetése során célunk annak illusztrálása, hogy az iparági jellemzők, a versenyhelyzet, a stratégiai célok, a folyamatok jellege, az üzleti kapcsolatok jellemzői hogyan befolyásolják a teljesítményméréssel szembeni elvárásokat.

Önigazolás és vágyvezérelt gondolkodás. Kognitív torzítások a választói döntésekben a 2014-es választások során

Az írás kísérleti módszerrel vizsgálja a pártok megítélésével kapcsolatos különféle kognitív torzításokat. Célja annak feltérképezése, hogy milyen összefüggés van a választók gondolkodásában a választott párt esélyessége és minősége között, illetve a szavazás maga hogyan hat az esélyesség és minőség érzékelésére. A kutatás két korábbi kísérletet replikál a magyar választók egy, a 2014-es országgyűlési választások során lekérdezett mintáján. Regan és Kilduff (1988) kutatása azt mutatta ki, hogy a szavazat leadása szignifi kánsan növeli a párt győzelmi esélyeit a választói szemében. Frenkel és Doob (1976) kutatása szerint pedig a szavazás után nem csak esélyesebbnek, hanem jobb jelöltnek is tűnik a párt a választói szemében. A magyar adatok ezzel szemben nem támasztják alá azt, hogy a szavazásnak bármilyen véleménytorzító hatása lenne. Ilyen hatást sem a választott párt esélyeinek megítélése, sem a kormányzásra való alkalmassága, sem pedig a nézeteivel való egyetértés terén nem sikerült kimutatni. Ezzel szemben a választott párt esélyessége és minősége között egyértelműen van kapcsolat. Bár a pontos oksági mechanizmus tisztázására a választott kísérleti módszer nem alkalmas, az írás érvel amellett, hogy a hatás mindkét irányban fennáll. Azaz, hogy a választók egyrészt vágyvezérelten gondolkodnak, tehát esélyesebbnek látják azt a pártot, amelynek a győzelmét kívánják, másrészt védik magukat a csalódástól, és alacsonyabbra értékelik a választott pártjuk minőségét, amennyiben az nem esélyes a győzelemre.

Negatív kampány a pártok közvetlen kommunikációjában Magyarországon

Jelen tanulmány a negatív kampány magyarországi alkalmazását vizsgálja a rendszerváltás óta lezajlott országgyűlési választási kampányokban. A dolgozat fő hipotézise szerint a pártrendszer átalakulása és a kampányok fejlődése, professzionalizálódása következtében a rendszerváltás óta nőtt a kampányokban megfigyelhető negatív üzenetek száma, azaz a magyar választási kampányok „negatívabbá” váltak. Emellett a tanulmány arra keresi a választ, hogy hogyan alkalmazzák a magyar pártok a negatív kampányt mint politikai marketing eszközt, milyen szerepet tölt be a kampánystratégiájukban, azaz mely pártok alkalmazzák ezt az eszközt, milyen típusú üzeneteket használnak, és ezeket a kampány során mikorra időzítik. A fenti kérdések megválaszolása érdekében a dolgozat a közvetlen politikusi megszólalások és pártnyilatkozatok tartalomelemzésével vizsgálja a rendszerváltás óta lezajlott országgyűlési választási kampányokat.

A szervezeti kockázatvállalás és sikeresség kapcsolata a szervezetpszichológia nézőpontjából

A tanulmány a magyar gazdálkodó szervezetek körében, a gazdasági válság időszaka alatt lefolytatott, a szervezeti sikeresség és a kockázatvállalás összefüggéseinek feltárására irányuló kutatás részeredményeit mutatja be. A szerző vizsgálata igazolta, hogy a szubjektív vezetői értékítéletek, a sikerességre és a kockázatvállalásra vonatkozó percepciók alapvetően meghatározzák a vállalkozás stratégiai választásait, kockázatvállalását és sikerességét. A vállalkozások általában felülértékelik sikerességüket, de a sikeresebb cégek körében az átlagnál pontosabb értékelést tapasztaltunk, sőt a legsikeresebbek kismértékben alul is becsülték saját sikerességüket, ami leginkább a válság észlelésekor volt megfigyelhető. A válsághelyzet az értékelés pontosságát javította a sikertelenebb cégek körében, ők azonban továbbra is jelentősen felülértékelték sikerességüket. A magyar gazdálkodó szervezetekre általában gyenge, közepes kockázatvállalás jellemző. A sikeres cégek az átlagnál kockázatvállalóbbak, és a válságban tovább növekszik kockázatvállalásuk, míg a sikertelen cégek körében a válság a kockázatvállalásra és annak észlelésére is negatívan hat. Az eredmények a korábban feltárt összefüggéseket igazolták: azok a szervezetek és vezetők a legsikeresebbek a válság időszaka alatt is, akik reálisabban értékelik helyzetüket, kezdeményező szerepet vállalnak, képesek a megújulásra, innovációra és az adaptív kockázatvállalásra. E kutatás alapján a vezetők számára is megfogalmazható javaslat: a szervezetek a sikeresség, a megújulás érdekében bátrabban vállaljanak kockázatokat, és törekedjenek helyzetük megismerésének és értékítéleteik pontosságának javítására.

A gazdasági válság hatásai a férfiak és a nők munkaerő-piaci helyzetére Kelet-Közép-Európában

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogyan hatott a 2008-as gazdasági válság a nemek munkaerő-piaci helyzetére Kelet-Közép-Európában. Amellett érvelünk, hogy bár a vizsgált régióban a foglalkozási szegregáció jobban megvédte a női, mint a férfi munkaerőt, azonban a fejlettebb gazdaságokkal szemben itt csökkent a női foglalkoztatás, emelkedett a nők szegénységi rátája. A nemek szerinti különbségek a válság hatásának percepciójában is tetten érhetők voltak. Elemzésünkhöz a European Social Survey 2010-es adatfelvételét és az EU SILC adatait használtuk.