Magyarország 2025-ben és kitekintés 2050-re Tanulmánykötet Nováky Erzsébet 70. születésnapjára

A tanulmánykötettel Nováky Erzsébet Professor Emeritát, a hazai és a nemzetközi jövőkutatás kiemelkedő kutatóját és oktatóját köszöntik pályatársai, tanítványai és barátai. A könyv egyúttal köszönet a jövőkutatás művelésében kifejtett eredményes munkájáért és a tudományos eredmények átadásáért, közkinccsé tételéért.

A Z-generáció a jövőről – empirikus vizsgálat eredményei

A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 2007-ben Magyarország 2025 címmel tudományos kutatás keretében szakértői előrejelzésekre és nem szakértői véleményekre építve körvonalaztuk hazánk lehetséges társadalmi-gazdasági jövőalternatíváit (Nováky, szerk. 2010). E kutatás során átfogóan vizsgáltuk azt, hogy miként gondolkodnak a hazai végzős középiskolások és egyetemisták az elkövetkező évekről, különös tekintettel a 2025-ös év Magyarországáról. A kérdőíves megkeresés 1000 fő középiskolásra és 500 fő egyetemistára/főiskolásra terjedt ki (Dörnyei–Nagy, 2010a, b) A 2025-ös évhez közeledve ismét egy kérdőíves lekérdezés segítségével 2015-ben ismét megvizsgáltuk a fiatalok (legfőképpen a középiskolások és a felsőoktatásban tanulók, tehát az Y és a Z generáció) jövőhöz való viszonyát, Magyarország 2025-ben várható jövőjéről alkotott elgondolásait. A 2015-ös kutatás a korábbi szerves folytatása, utánkövetése. A kérdőíves lekérdezés során használt kérdőív a korábbi lekérdezés tapasztalatait felhasználva – apróbb módosításokkal – került lekérdezésre, rövidített formában, de alapjaiban nem volt szándékunk megváltoztatni. E tanulmány két nagy fejezetében az új felmérésről és a változásokról adunk átfogó képet; ez utóbbiban a 2015-ös eredményeinket összehasonlítjuk a 2007-ben végzett felmérés eredményeivel.

Új tendenciák településeink megújulásában

Az ország népességszámának csökkenése a településhálózat szélső pólusain jelentkezik legerőteljesebben. Egyértelmű növekedés a főváros agglomerációjában, egyes üdülőterületeken és Nyugat-Magyarországon mutatható ki. Az ország 3154 településéből mindössze 160 népességszáma növekedett mind a 2000-2007 közötti, mind a 2007-2010 és 2010-2014 közötti időszakok egészében. Míg 2007-2010 között 600 település növekedési üteme volt pozitív, addig 2010-2014 között 1171. Nagyvárosaink közül 2007 után csak Budapest és Nyíregyháza népességszáma növekedett mindkét jelzett periódusban. Ezeken kívül míg 2007 és 2010 között csak Miskolc népességszáma csökkent, addig 2010 után az összes többi nagyvárosunké is.

Ana's tragedy - and Europe's a contemplation over Romani, belonging and citizenship making in a Europe of migration

This article deals with the notion of belonging in today’s multi-ethnic Sweden and hints at perpectives of future European identity-building. On the basis of Frantz Fanon’s understanding of colonialism and the colonized mentality as theoretical, the article deals with the situation of Roma in Sweden – and Europe. With the story of a young Roma woman that has migrated to Sweden from Hungary as point of departure, the article addresses the situation for Romani people, but also for other migrants in Europe, with particular focus on who are allowed to belong to the community of Swedish and European citizens, and who are not

Commodity Futures Trading Commission reauthorization [microform] : hearings before the Subcommittee on Agricultural Research and General Legislation of the Committee on Agriculture, Nutrition, and Forestry, United States Senate, Ninety-seventh Congress, second session on S. 2109 ... February 26, and March 1, 2, 10, and 11, 1982.

CIS Microfiche Accession Numbers: CIS 82 S161-16

The appeal of the International Baccalaureate in Australia’s educational market: A curriculum of choice for mobile futures

In Australia there is growing interest in a national curriculum to replace the variety of matriculation credentials managed by State Education departments, ostensibly to address increasing population mobility. Meanwhile, the International Baccalaureate (IB) is attracting increasing interest and enrolments in State and private schools in Australia, and has been considered as one possible model for a proposed Australian Certificate of Education. This paper will review the construction of this curriculum in Australian public discourse as an alternative frame for producing citizens, and ask why this design appeals now, to whom, and how the phenomenon of its growing appeal might inform national curricular debates. The IB’s emergence is understood with reference to the larger context of neo-liberal marketization policies, neo-conservative claims on the curriculum and middle class strategy. The paper draws on public domain documents from the IB Organisation and newspaper reportage to demonstrate how the IB is constructed for public consumption in Australia.

Planning mobile futures : the border artistry of International Baccalaureate Diploma choosers

This paper reports on a study of students choosing the International Baccalaureate Diploma (IBD) over state-based curricula in Australian schools. The IBD was initially designed as a matriculation certificate to facilitate international mobility. While first envisaged as a lifestyle agenda for cultural elites, such mobility is now widespread with more people living ‘beyond the nation’ through choice or circumstance. Beck (2007) and others highlight how the capacity to cross national borders offers a competitive edge with which to strategically pursue economic and cultural capital. Beck’s ‘border artistes’ are those who use national borders to their individual advantage through reflexive strategy. The study explored the rationales and strategy behind the choice of the IBD curriculum expressed by students in a focus group interview and an online survey. This paper reports on their imagined transnational routes and mobile orientations, and how a localised curriculum limits their imagined mobile futures.

Emerging urban futures, land, water, infrastructure

This paper will examine the intersection of design research and problem‐based teaching through the process and outcomes of a four year long ARC funded research project: the Emerging Futures Project. Sustainability is central to the project; in its overall content as well as in the broad aim of determining better outcomes for urban consolidation.