Communist aid to less developed countries of the free world, 1977 : a research paper.

"ER 78-10478U."

A proposed outline for the study of technical assistance to less developed countries.

Mode of access: Internet.

Measures to address the impact of computer technology on lesser developed countries [microform] : hearings before the Subcommittee on Investigations and Oversight and the Subcommittee on Science, Research and Technology of the Committee on Science and Technology, U.S. House of Representatives, Ninety-seventh Congress, second session, May 19, July 15, 1982.

"No. 137."

Measurement of infant mortality in less developed countries /

Bibliography: p. 19.

Standards and techniques of public administration with special reference to technical assistance for under-developed countries; report.

Mode of access: Internet.

The valuation of travel time savings in least developed countries:theoretical and empirical challenges and results from a field study

In developed countries travel time savings can account for as much as 80% of the overall benefits arising from transport infrastructure and service improvements. In developing countries they are generally ignored in transport project appraisals, notwithstanding their importance. One of the reasons for ignoring these benefits in the developing countries is that there is insufficient empirical evidence to support the conventional models for valuing travel time where work patterns, particularly of the poor, are diverse and it is difficult to distinguish between work and non-work activities. The exclusion of time saving benefits may lead to a bias against investment decisions that benefit the poor and understate the poverty reduction potential of transport investments in Least Developed Countries (LDCs). This is because the poor undertake most travel and transport by walking and headloading on local roads, tracks and paths and improvements of local infrastructure and services bring large time saving benefits for them through modal shifts. The paper reports on an empirical study to develop a methodology for valuing rural travel time savings in the LDCs. Apart from identifying the theoretical and empirical issues in valuing travel time savings in the LDCs, the paper presents and discusses the results of an analysis of data from Bangladesh. Some of the study findings challenge the conventional wisdom concerning the time saving values. The Bangladesh study suggests that the western concept of dividing travel time savings into working and non-working time savings is broadly valid in the developing country context. The study validates the use of preference methods in valuing non-working time saving values. However, stated preference (SP) method is more appropriate than revealed preference (RP) method.

The value of time in least developed countries:the African studies : final report

This is a report on a study designed to test the applicability of conventional Stated Preference and Revealed Preference models for valuing the time savings of rural travellers in least developed countries and to develop and demonstrate a robust methodology for estimating values of travel time savings which could be used in developing countries.

How to manual:the valuation of rural travel time savings in least developed countries (LDCs)

The manual is designed to bring out issues that are relevant in the valuation of rural travel time savings in Least Developed Countries (LDCs). It should also be relevant for other developing countries which do not have LDC status but have rural economy features typical of low income developing countries. The manual elaborates step-by-step procedures on how to design and execute studies to estimate the value of time (VoT) savings of rural travellers.

Corporate political activity in less developed countries:The Volta River Project in Ghana, 1958-66

The article expands existing categorisations of political and economic governance by including literature on less developed countries (LDCs). In four consecutive negotiations between the US multinational Kaisers and the US and Ghana governments in the early 1960s, it is argued that the company reached levels of influence that are at odds with existing explanations. In order to understand corporate political activities in LDCs, analysis needs to go beyond static factors (political risk) and include dynamic factors such as diplomatic relations and 'arenas of power', and consider the role of the investor's home country relative to the host economy.

Special issue of accounting forum:social and environmental accounting and reporting in emerging and less developed countries

Call for papers

Entrepreneurial intentions in developing and developed countries

Purpose – This study proposes to use the Theory of Planned Behaviour to predict entrepreneurial intentions among students in five developing and nine developed countries. The purpose is to investigate whether entrepreneurial intention and its antecedents differ between developing and developed countries, and to test the theory in the two groups of countries. Design/methodology/approach – A total of 2,225 students in 13 countries participated in this study by responding to a structured questionnaire in classrooms. Structural equation modelling was used to analyse the data. Findings – The findings indicate that respondents from developing countries have stronger entrepreneurial intentions than those from developed countries. Moreover, the respondents from developing countries also score higher on the theory's antecedents of entrepreneurial intentions – attitudes, subjective norms, and perceived behavioural control – than respondents from developed countries. The findings support the Theory of Planned Behaviour in both developing and developed countries. Research limitations/implications – The findings strongly support the Theory of Planned Behaviour. The measure of subjective norms used, a multiple-item index encompassing the views of other people and motivation to comply with these, seems to have advantages over other measures of this concept. Practical implications – Developing countries need to focus on the development of institutions that can support entrepreneurial efforts. At the same time, developed economies may need to accept that entrepreneurial intentions are dependent on the dynamism of an economic environment and possibly on risk-perceiving behaviours. Originality/value – While multiple-country studies on entrepreneurship in developing and developed countries have been called for, no previous study has compared entrepreneurial intentions between developing and developed countries. The inclusion of developing countries provides a unique quasi-experimental setting in which to test the theory.

Világgazdasági folyamatok és nemzetgazdasági alkalmazkodás 2001-2011: Fejlett országok (USA) – és Magyarország esete = World economic trends adjustment to changes 2001-2011: Developed countries (USA) and the case of Hungary

Az első rész az USA és a legfejlettebb ipari országok, a G7 konjunkturális ingadozásait kívánja értelmezni egy pénzügyileg jóval globalizáltabb világgazdaságban egy hosszabb1970-2010 és egy rövidebb 2001-2010 közötti időszakban. Mindenekelőtt arra keresve választ, hogy mennyire lehetett előre látni a súlyos pénzügyi válság és outputvesztés jövetelét. Továbbá arra, hogy a 2011-ig felgyülemlett empirikus tapasztalatok tükrében vajon beszélhetünk-e egységes, a fejlett ipari országok, /G7/ egészére általában jellemző, és a meghatározó országok esetében is megragadható válságlefolyásról? Megállapíthatók-e olyan univerzálisan megjelenő változások a kibocsátás, a munkapiacok, a fogyasztás, a beruházás tekintetében, amelyek jól illeszkednek a korábbi tapasztalatokhoz, nem kevésbé az ismert makro modellek predikcióihoz? A válasz nemleges. Sem a válság lefolyásának jellegzetességei és a makrogazdasági teljesítmények romlásának ütemei, sem a visszacsúszás mértékei és időbeli kiterjedésében a vizsgált fejlett országok nem mutattak jól azonosítható közös jegyeket, olyanokat, amelyeket a meglévő elméleti keretekbe jól beilleszthetők. A válság lefolyása és mélysége sokféle volt a G7 ország-csoportban. A korábbi válságértelmezések, főleg a pénzügyi csatornák szerepei tekintetében és a nemzetközi konjunkturális összefonódás jelentőségét és mechanizmusait, valamint a globális válságterjedés illetően elégtelennek bizonyultak. A tanulmány áttekinti a válsággal és makrogazdasági sokkokkal foglalkozó empirikus irodalom pénzügyi globalizáció értelmezési nyomán relevánsnak tartott gyakran idézett munkákat. Ezt követően egy hosszú történelemi, a II. vh. utáni 60 év távlatát átfogó vizsgálatban próbáljuk megítélni a recessziós időszakokban az amerikai gazdaság teljesítményét, annak érdekében, hogy az elmúlt válság súlyosságának megítélése legalább a fontosabb makro-változók változásának a nagyságrendje tekintetében a helyére kerüljön. A tartós output rés /output gap/ és munkapiaci eltérések magyarázata más és más elemeket takart az USA-ban, Japánban és Németországban. A pénzügyi csatornákban keletkező, a növekedést és a konjunktúrát érdemben befolyásoló, torzító és sokk-gerjesztő mechanizmusok nem tejesen új-keletűek, az USA-ban. A privát szféra eladósodottsági mutatói - a szövetségi kormány adósság-terheinek cipelésében - a bevett makro felfogással ellentétben - az elmúlt 30 évben nem mutattak szoros és egyirányú (negatív) összefüggést a növekedéssel és recessziókkal. A második rész a pénzügyi globalizáció után kialakult nemzeti alkalmazkodás lehetőségeit vizsgálja, különös tekintettel a kis nyitott gazdaságokra, és így Magyarországra nézve. E tanulmány a globális pénzügyi folyamatok két fontos kérdését taglalja: a nemzetközi tőkeáramlás fokozott liberalizációjából húzható előnyök közgazdasági lényegét; valamint a fokozott nemzetközi tőkeáramláshoz leginkább illeszkedő, „adekvát” árfolyamrendszer kérdését. A következetések részben elméletiek, részben gyakorlatorientáltak. Megerősítésre kerül azon állítás, hogy a tőkeforgalom liberalizációjának és a megvalósítandó árfolyam-politikának a kérdése mind a mai napig erősen problematikus. Sem a tőkeforgalom liberalizációját, sem a megvalósítandó adekvát árfolyamrezsimet illetően nem lehet egységes és elméletileg minden tekintetben megalapozott álláspontról beszélni. Az ún. „lehetetlen szentháromság”, a külföldi és a belföldi célok szimultán követésének különös nehézsége a kis nyitott gazdaságok, és így a magyar gazdaságban még fokozottabban érvényesül. A nemzetközi pénzügyi integráltság magas foka miatt a hagyományos eszközökkel – kamat és fiskális gazdaságélénkítő lépésekkel - nem lehetséges, egy irányba mutató, vagy egymást nem gyengítő, szimultán lépésekkel szabályozni a belföldi és külföldi hitelkeresletet, illetve a konjunktúrát. A kamatpolitika, a forint- és devizahitelezés nehézségei ezt fokozottan illusztrálják Magyarországon is. Ugyanakkor a mindenkori gazdaságpolitika nem bújhat ki azon kényszer alól, hogy egy változó globális pénzügyi környezetben is tatható arányokat találjon a belföldi és a külgazdasági célok között. „Királyi út” azonban nincs a gazdaságpolitika számára. Ez a megállapítás igaz a jegybanki szerepvállalásra is, amely a felduzzadt magyar devizaadósság által okozott bankrendszer szintű kockázatok kezelésére irányul.