CSR and the "underserving":a role for the state, civil society and business?

Purpose – The purpose of this paper is to demonstrate how the conceptual lens of corporate social responsibility (CSR), business and civil society can be used to explore “less popular causes” (in this case, a community-based public sector empirical study of initiatives with offenders) and, in particular, respond to the question used by Walzer “In which society can lives be best led?” Design/methodology/approach – This is a formative and summative evaluation study of a National Offender Management “community payback” offender scheme based in the UK using a mixed method, predominantly qualitative approach that integrates theory and practice. Findings – The paper finds that citizenship actions of front-line public sector employees, working in partnership with other agencies in the community, embody the essence of Walzer's notion of CSR and civil society by going beyond the call of duty to provide additional training and moral support for the community offenders. Originality/value – The paper contributes towards an understanding of how CSR and civil society debates can inform wider aspects of public policy and business through its application to areas of society that are perceived to be “challenging” and “undeserving”.

Carpe diem - HRM led CSR

This paper explores the relationship in theory and practice between strategic HRM on the one hand and the growing interest in business ethics and corporate social responsibility (CSR) on the other and calls for the HRM profession to provide inspirational leadership in the area of CSR. A multidisciplinary approach is taken to highlight the range of theoretical contributions relevant to this debate. This paper puts forward a number of arguments as to why HR professionals should seize the opportunity to be the natural leaders of CSR.

How does the alcohol industry attempt to influence marketing regulations? A systematic review

Aim: To systematically review, using a qualitative, narrative synthesis approach, papers examining alcohol industry efforts to influence alcohol marketing policy, and compare with those used by the tobacco industry. Methods: Literature searches were conducted between April and July 2011, and updated in March 2013. Papers were included if they: made reference to alcohol industry efforts to influence (a) policy debates concerning marketing regulations, (b) new specific marketing policies or (c) broad alcohol policy which included marketing regulations; were written in English; and concerned the period 1990-2013. Alcohol industry political activity was categorized into strategies/tactics and frames/arguments. Data extraction was undertaken by the lead author and 100% of the papers were fully second-reviewed. Seventeen papers met the review criteria. Results: Five main political strategies and five main frames were identified. The alcohol industry argues against marketing regulation by emphasizing industry responsibility and the effectiveness of self-regulation, questioning the effectiveness of statutory regulation and by focusing on individual responsibility. Arguments relating to industry responsibility are often reinforced through corporate social responsibility activities. The industry primarily conveys its arguments through manipulating the evidence base and by promoting ineffective voluntary codes and non-regulatory initiatives. Conclusions: The alcohol industry's political activity is more varied than existing models of corporate political activity suggest. The industry's opposition to marketing regulation centres on claims that the industry is responsible and that self regulation is effective. There are considerable commonalities between tobacco and alcohol industry political activity, with differences due potentially to differences in policy contexts and perceived industry legitimacy.

Exposing and addressing tobacco industry conduct in low-income and middle-income countries

The tobacco industry's future depends on increasing tobacco use in low-income and middle-income countries (LMICs), which face a growing burden of tobacco-related disease, yet have potential to prevent full-scale escalation of this epidemic. To drive up sales the industry markets its products heavily, deliberately targeting non-smokers and keeps prices low until smoking and local economies are sufficiently established to drive prices and profits up. The industry systematically flaunts existing tobacco control legislation and works aggressively to prevent future policies using its resource advantage to present highly misleading economic arguments, rebrand political activities as corporate social responsibility, and establish and use third parties to make its arguments more palatable. Increasingly it is using domestic litigation and international arbitration to bully LMICs from implementing effective policies and hijacking the problem of tobacco smuggling for policy gain, attempting to put itself in control of an illegal trade in which there is overwhelming historical evidence of its complicity. Progress will not be realised until tobacco industry interference is actively addressed as outlined in Article 5.3 of the Framework Convention on Tobacco Control. Exemplar LMICs show this action can be achieved and indicate that exposing tobacco industry misconduct is an essential first step.

Dynamic capabilities for CSR management:towards identifying common processes

Purpose – The objective of this paper is to address the question whether and how firms can follow a standard management process to cope with emerging corporate social responsibility (CSR) challenges? Both researchers and practitioners have paid increasing attention to the question because of the rapidly evolving CSR expectations of stakeholders and the limited diffusion of CSR standardization. The question was addressed by developing a theoretical framework to explain how dynamic capabilities can contribute to effective CSR management. Design/methodology/approach – Based on 64 world-leading companies’ contemporary CSR reports, we carried out a large-scale content analysis to identify and examine the common organizational processes involved in CSR management and the dynamic capabilities underpinning those management processes. Findings – Drawing on the dynamic capabilities perspective, we demonstrate how the deployment of three dynamic capabilities for CSR management, namely, scanning, sensing and reconfiguration capabilities can help firms to meet emerging CSR requirements by following a set of common management processes. The findings demonstrate that what is more important in CSR standardization is the identification and development of the underlying dynamic capabilities and the related organizational processes and routines, rather than the detailed operational activities. Originality/value - Our study is an early attempt to examine the fundamental organizational capabilities and processes involved in CSR management from the dynamic capabilities perspective. Our research findings contribute to CSR standardization literature by providing a new theoretical perspective to better understand the capabilities enabling common CSR management processes.

A felelős döntéshozatal tényezői

Ebben a tanulmányban részletesen bemutatjuk a 2009-es Versenyképesség felmérés etika és környezetvédelem vonatkozású témaköreit, valamint a vállalati interjúkon alapuló kutatásunk alapján a vállalati döntéshozatal azon jellemzőibe nyújtunk bepillantást, amelyek segítik, illetve gátolják a CSR és a fenntarthatóság vállalati érvényesülését. A vállalati etika és a vállalati környezetvédelem területein egyaránt egy-egy klasszikusnak számító intézmény, illetve rendszer terjedt el leginkább a vállalatok körében: az etikai kódex az etikai intézményesülés relatíve gyakori elemének számít, míg a környezetvédelmi eszközökre vonatkozó kérdéskörben a legjobb helyezést a minőségmenedzsment rendszer kapta. A felelős döntések hatótényezőinek vizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy szervezeti és egyéni jellemzők egyformán segítői és akadályai lehetnek a felelős vállalati működés terjedésének. Ugyanakkor azt is láttuk, hogy egy figyelemreméltó eszköztár a CSR explicit kifejeződéseként önmagában nem teremti meg az implicit felelősségvállalás terjedését, a reflektált, valamennyi vállalati döntésben mérlegelésre kerülő érintetti szempontok, morális, fenntarthatósági, felelősségi vonatkozások meglétét. ________ In this study we overview the findings of the Competitiveness Research Program in the fields of business ethics and environmental management, and we also introduce some of the results of our research on the Hungarian tendencies of corporate social responsibility based on qualitative research interviews. Both in the fields of business ethics and environmental management one dominant classic tool were identified. Code of conduct is the most prevailing instrument in the field of ethics and quality management still kept its popularity amongst the environmental management tools. It turned out that both organizational and individual characteristics can be enablers and burdens of the spread of corporate social responsibility. We also revealed that remarkable CSR initiatives and principles in a firm does not necessarily create the presence of implicit social responsibility, a reflexive decision making in the company that considers all stakeholders’ view and sustainability, ethical and responsibility issues.

A vállalatok társadalmi felelősségének alapvető kérdései

Napjaink társadalmi és környezeti kihívásaira lehetetlen a vállalati szféra bevonása nélkül válaszokat adni – ez a felismerés látszik a nemzetközi szervezetek újabb, az üzleti világot megszólító kezdeményezéseiben is. Arról persze nincs szó, hogy a hatósági szabályozás valaha is feleslegessé válhat, mellette azonban egyre nagyobb mértékben van szükség az üzleti szféra önszabályozására. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (Corporate Social Responsibility, CSR) ezekre a kihívásokra adott válaszként jelent meg, elsősorban a transznacionális vállalatok részéről. Természetesen kérdés, hogy minderre a CSR-koncepció jelenti- e a megfelelő megoldást? Ennek eldöntéséhez szeretne ez a tanulmány is hozzájárulni.

A társadalmi felelősségvállalás vállalati on-line kommunikációjának kritikai elemzése (Critical Analysis of Online CSR Communication in Hungary)

A vállalatok társadalmi felelősségvállalásával (CSR) kapcsolatos alapelvek, kezdeményezések és tevékenységek kommunikációja a vállalati kommunikáció egyik sarkalatos pontjává vált szinte az egész világon. A cégek CSR-kezdeményezéseik bemutatásához egyre többször az internetet is igénybe veszik. Az on-line média használatával párhuzamosan az elmúlt évtizedben egyre többen kutatják a CSR-kommunikáció elektronikus formáit, jóllehet ezek a kutatások többnyire leíró jellegűek, és a CSR-kommunikáció, valamint egyes vállalati jellemzők (méret, iparág és más magyarázó változók) között keresnek kapcsolatot. A szerzők e cikkben a társadalmi felelősségvállalással foglalkozó vállalati weboldalakat kritikai szemüvegen keresztül vizsgálják. Céljuk, hogy feltárják az on-line kommunikációt jellemző belső ellentmondásokat és a vallott és követett értékek közötti különbségeket. _______ Communicating corporate social responsibility (CSR) principles, initiatives, and activities has become a common practice of companies all around the world. It is quite apparent that firms use internet more and more often to communicate their CSR initiatives to their stakeholders. Parallel with the extensive use of the online media, more and more research has been elaborated on the field of online CSR communication in the last decade as well. However, these studies usually have a strong descriptive focus trying to reveal connections between the intensity of online communication of CSR values and activities, and company size, industrial background, and other explanatory variables. In contrast, the authors analysed corporate web pages dedicated to CSR through critical lenses. Their research was designed to explore any dissonances and contradictions within online communication and between communication and real activities of firms from construction, retail, and telecommunication industries in Hungary.

Profit és/vagy közösségi szerepvállalás? Vállalati társadalmi felelősségvállalás vezetői szemmel

A vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR – corporate social responsibility) fogalma és menedzsmenteszköztára nem ismeretlen a hazai gazdasági életben, díjak, konferenciák, felmérések kapcsolódnak hozzá évről évre. A szerző dolgozatában először röviden elemzi a vállalati társadalmi felelősségvállalás elméleti megközelítéseiben a menedzserek szerepét kiemelő irányokat, majd a felelősségvállalás tartalmára vonatkozóan címszavakban bemutat néhány meghatározó elképzelést, amelyek a vizsgálati kérdések alapjait is adják. Ezt követi a kutatási eredmények bemutatása, majd a további kutatási lehetőségeket is tartalmazó konklúzió.

A kereskedelmi láncok CSR-tevékenysége – a versenyképességük fokozása (CSR activities of commercial chains – increasing their competitiveness)

A kereskedelmi láncok különböző stratégiákat választhatnak, illetve alkalmazhatnak a társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások kezelésére, a társadalmi normákhoz és elvárásokhoz való igazodáshoz. A tanulmányban a szerző azt vizsgálja, hogy milyen összefüggés van a társadalmi felelősségvállalásuk és a versenyképességük között, s a felelős magatartásuk javítja-e versenypozíciójukat. Bemutatja, hogy hazai viszonylatban a nagyobb forgalmat lebonyolító kereskedelmi láncok milyen CSR-tevékenységet végeznek, ez beépült-e hosszabb távú üzleti stratégiájukba, és mennyiben járul/járulhat hozzá versenyképességük fokozásához. Elemzi több kereskedelmi láncnál, hogy miképpen sikerült összeegyeztetni társadalmi felelősségvállalásukat a profitérdekeltségükkel, továbbá megteremthető-e a felelős működésük és a költséghatékony gazdálkodásuk összhangja. Többek között rámutat arra, hogy a gazdasági és külső szociális felelősségvállalásuk, továbbá a versenyképességük közötti pozitív korreláció megkérdőjelezhetetlen, ami win-win szituációt alakít ki. ______ Commercial companies can embark on and apply different strategies to tackle social, economic and environmental challenges and to comply with the standards and expectations of the community. In the study the author analyses the relationship between corporate social responsibility activities and competitiveness, and whether or not the responsible attitude of these companies improves their competitive position. She outlines the CSR activities of high turnover commercial chains in Hungary, examining their incorporation into the company’s longer term business strategy, and how these activities may contribute to their enhanced competitiveness. She will analyse several commercial chains from the point of view of their success in harmonizing their CSR with their profit making, and whether they can create the harmony of an environmentally friendly attitude and cost-effective operations. Among other findings, the author concludes that there is an unquestionable correlation between corporate economic and outside social responsibility and profitability, which creates a definite win-win situation.

Motivations Behind Sustainable Purchasing

Sustainability issues in purchasing are receiving greater attention. Literature is rapidly growing, with several research programs being initiated to investigate the topic. This study presents the results of a research project which aims to reveal and structure the motivating forces leading companies to make efforts in sustainability purchasing and the means used to attain achievements in some fields of sustainability. Results presented in the literature are scattered in terms of the fields of sustainability: most of the studies focus only on green or corporate social responsibility issues and there is a lack of exploratory models. Sustainability in purchasing is addressed in a comprehensive way including green, social responsibility and corporate growth issues. After presenting the results of a literature review, theoretical development was undertaken to create a framework in which it is possible to describe the means of sustainability applied and the motivating forces behind them. This framework serves as the basis for an empirical investigation among Hungarian companies. Empirical results confirm the usefulness of the theoretical framework: the number and the characteristics of sustainability activities were determined by the particular types of motivation – to avoid negative effects, to achieve compliance with expectations and to attain positive effects.

Mining in Peru: Indigenous and Peasant Communities vs. The State and Mining Capital

The Peruvian economy depends for its growth on the export of natural resources and investment in the mining and hydrocarbon sectors. Peruvian governments and mining corporations have confronted anti-mining protests in different ways. While the current government has introduced policies of social inclusion to soften the negative effects of the operations of mining capital and policies of dialogue to engage social actors with the essence of governmental policies, mining companies use corporate social responsibility programs as a cover for the devastating effects of their operations on the environment and the livelihoods and habitats of the indigenous and peasant communities. Curiously, in the current context of the declining commodity prices and export volumes the Peruvian government strengthens its extractivist model of development. This article argues that whatever government that follows the rules of capital cannot but favor the corporations. It points out the main adversaries of the indigenous and peasant communities and the problems to transform the locally and/or regionally struggle into a nationwide battle for another development model.

A Content Analysis of Sustainability Dimensions in Annual Reports

This study examines the triple bottom line of sustainability, in the context of both profit-oriented and non-profit oriented organizations. Sustainability is a compound result of interaction between economic, environmental, and social dimensions. Sustainability cannot be achieved without balance between all three dimensions, which has implications for measuring sustainability and prioritizing goals. This study demonstrates a method for measuring organizational sustainability achievement in these three dimensions of sustainability. Content analysis of the annual reports of corporations from the United States, Continental Europe (and Scandinavia), and Asia reveals that the economic dimension remains the preeminent aspect, and corporations still have a long way to go to reach comprehensive sustainability by maintaining a balance between the three dimensions of sustainability. The analysis also shows a high level of isomorphism in the sustainability practices of corporations, suggesting that even the most sustainable corporations are taking a somewhat passive role in prioritizing sustainability goals. A list of 25 terms for each dimension of sustainability (economic, environmental, and social) has been developed which can be used by corporations to develop and communicate their sustainability practices most effectively to the maximum number of their stakeholders. In contrast, botanical gardens demonstrate more balance among the three dimensions of sustainability.

A vállalati reputáció és a vállalatok társadalmi felelősségvállalása érintetti szempontból – ​kvalitatív kutatás egy bevásárlóközösségben

A TANULMÁNY CÉLJA A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (Corporate Social Responsibility, CSR) egyre jelentősebb szerepet tölt be a vállalatok megítélésében, ezért a szervezeteknek egyre inkább üzleti érdeke fűződik ahhoz, hogy érintettjeik kedvező véleménnyel legyenek CSR-tevékenységükről. A vállalati reputáció és a társadalmi felelősségvállalás kapcsolatát érintetti szempontból elemző elméleti modell alapján egy szervezet érintettjeinek körében vizsgálom meg a cég társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megítélését. Egy olyan kvalitatív módszert mutatok be, amelynek segítségével a vállalatok visszajelzést kaphatnak arról, hogy társadalmi felelősségvállalási tevékenységüket mennyire ismerik és hogyan értékelik az érintettek. Az érintettek által megalkotott "tükörkép" segítségével mind a társadalmi felelősségvállalás, mind a CSR-kommunikáció folyamatait lehet finomhangolni. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Kvalitatív mélyinterjús kutatás az érintettek körében egy több elemből álló, vegyes módszertanon alapuló kutatás részeként. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK, ÚJDONSÁGOK: A kutatás elméleti jelentősége az, hogy összekapcsolja egymással az érintettek, a társadalmi felelősségvállalás, az identitás és a reputáció fogalmait és együttesen vizsgálja ezeket. Az elvégzett kutatás különlegessége, hogy az érintettek bevonásával, az általuk alkotott „tükörkép” segítségével mutatja be egy szervezet társadalmi felelősségvállalását. A vizsgált szervezet, Szatyor Egyesület és Szatyorbolt érdekessége, hogy a szervezet egy nonprofit egyesületből és egy üzleti vállalkozásból áll, amelyek szimbiózisban működnek. A cikkben egy olyan modell hazai gyakorlati alkalmazását mutatom be, amely lehetővé teszi a vállalatok számára érintettjeik elvárásainak és észlelésének megismerését társadalmi felelősségvállalásukkal kapcsolatban. A CSR-szempontú reputáció elemzése hozzájárulhat az érintettek számára fontos ügyek meghatározásához, az érintetti bevonás megalapozásához, valamint az érintetti elvárásoknak való jobb megfeleléshez. GYAKORLATI JAVASLATOK A Szatyorbolt és Szatyor Egyesület társadalmi felelősségvállalásáról sokat tudtak az érintettjeik, a szervezet reputációja nagyon pozitív volt körükben. Bár nagyon elkötelezettek, az érintettek nem látták át a CSR-programok sokféleségét, ami a kommunikáció hiányosságaira vezethető vissza. Ezen a téren továbblépést jelenthetne egy, az elkötelezett érintettekre alapozott márka-nagyköveti rendszer, amely támogathatná a szervezet kommunikációs üzeneteinek közvetítését. A cikk azt szemléltette, hogy hogyan lehet a bemutatott elméleti modell gyakorlati alkalmazásával elemezni egy szervezet társadalmi felelősségvállalását, valamint reputációját.

El impacto de la presencia online en las cuentas de Twitter de las universidades vascas y navarras

Las Universidades han tenido que adaptarse a los nuevos modelos de comunicación surgidos en la época de Internet. Dentro de estos nuevos paradigmas las redes sociales han irrumpido y Twitter se ha establecido como una de las más importantes. El objetivo de esta investigación es demostrar que existe una relación entre la presencia online de una Universidad, definida por la cantidad de información disponible en Internet, y su cuenta en Twitter. Para ello se analizó la relación entre la presencia online y los perfiles oficiales de las cinco universidades del País Vasco y Navarra. Los resultados demostraron la existencia de una correlación significativa entre la presencia online de las instituciones y el número de seguidores de sus respectivas cuentas. En segundo lugar, esta investigación se planteó si Twitter puede servir para potenciar la presencia online de una Universidad. Es por eso que se formuló una segunda hipótesis que buscaba analizar si tener varias cuentas en Twitter aumentaría la presencia online de las Universidades. Los hallazgos para esta segunda hipótesis demostraron una correlación muy significativa entre tener varios perfiles en Twitter y la presencia online de las Universidades. Así queda demostrada la importancia de la presencia online para las cuentas de Twitter y la relevancia de Twitter a la hora de potenciar la presencia online de los centros.